Tizenkét kormányablakban lehet adóügyeket intézni július 1-jétől, 2018 végéig összesen kilencvenegy kormányablakban nyílik adóügyi ügyfélszolgálat országszerte.

Tállai András a paksi kormányablak épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta: 2017 második félévében újabb 15 helyszínen nyílik meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálata, amely 2018-ban további 64 kormányablakban lesz elérhető.

Az új helyszíneken az adóhatóság teljes körű ügyintézési lehetőséget biztosít - hangsúlyozta. Hozzátette: a NAV-ügyfélszolgálat kormányablakokba történő integrálása a jó állam programjába illeszkedik, amely a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul, ezentúl az állampolgároknak kevesebb időt, pénzt, energiát kell fordítaniuk az adóügyek intézésére.

Tállai András emlékeztetett az adóhatósági bürokráciacsökkentés egyik fontos állomására is, miszerint 3,8 millió embernek készítette el az adóbevallását, és csaknem másfél millió embernek semmit nem kellett tennie adóbevallásával, mégis teljesítette kötelezettségét.

Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy ma már 270 helyen működik kormányablak, ahol 1600 ügytípust lehet intézni. Ezekhez társul most 89 adóügytípus, a többi között adóazonosító jellel, adókártyával, igazolásokkal, a családi otthonteremtési kezdeménnyel (csok) és a családi adókedvezménnyel kapcsolatos ügyek intézése - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint az új NAV-ügyfélszolgálatok július 1-jével Komlón, Mohácson, Siklóson, Szigetváron, Csornán, Hajdúszoboszlón, Lentiben, Zalaszentgróton, Nyírbátorban, Tiszavasváriban és Pakson kezdik meg működésüket, Várpalotán már korábban elindult a szolgáltatás.

Közölte: a NAV eddigi ügyfélszolgálatai továbbra is megmaradnak. A kormányablakok NAV-ügyfélszolgálataira 4,5 milliárd forintot fordítanak, amelynek jelentős része az adótitkok biztonságát szolgáló rendszer kiépítését szolgálja.

Az államtitkár megjegyezte: az eddigi visszajelzések szerint az emberek szívesen fordulnak a kormányablakokhoz, amelyeket 2016-ban országszerte 12,5 millióan kerestek fel, az ügyek több mint felét ezeken keresztül indították el.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/teruleti-kozigazgatasert-felelos-allamtitkar/hirek/tizenket-kormanyablakba-mehetsz-hetfotol-nav-os-ugyeket-intezni

Az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) magyar karának 77 végzős diákja vette át diplomáját ünnepélyes keretek közt pénteken a kárpátaljai megyeszékhelyen.

Az UNE magyar karán szervezett tanévzáró és diplomaátadó ünnepségen köszöntő beszédét mondott Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos. Hangsúlyozta: a héten másodszor vesz részt diplomaátadó ünnepségen magyar felsőoktatási intézményekben Kárpátalján. Örvendetes - folytatta -, hogy minden nehézség ellenére Kárpátalján évről évre vannak "kiművelt emberfők".

"Széchenyi István óta gyakran emlegetjük, hogy nekünk, magyaroknak nagyon fontosak a kiművelt emberfők, mert csak úgy tudunk megmaradni a Kárpát-medencében, a germán és szláv tenger ütköző övezetében, ha ehhez tudásban, ötletességben, hitben és eltökéltségben elég erősek vagyunk" - mutatott rá.

"A 21. században, amikor alapértékek kérdőjeleződnek meg, és nemzetünknek új kihívásokkal, veszélyekkel kell szembenéznie, ismét ugyanahhoz az aranytartalékhoz, a kiművelt emberfők sokaságához kell nyúlnunk" - fogalmazott. Ráadásul az elvándorlás réme - folytatta - nemcsak az anyaországot, hanem különösen a külhoni magyarságot, és benne a kárpátaljai magyarokat fenyegeti.

"A makacs ragaszkodásunk a szülőföldünkhöz mentett meg bennünket történelmünk során, általa éltünk túl tatárt, törököt, a Habsburgokat és végül oroszokat is" - mondta. Rámutatott, a borzalmas 20. század után végre minden eshetőségünk és esélyünk megvan arra, hogy egy nemzeti közösségbe szervezzük a világban élő 15 millió magyart, ám ehhez szükség van mind a most, mind a korábban diplomázott, sőt a jövőben diplomázó kárpátaljai magyarok helytállására is.

"Megígérhetem önöknek Magyarország kormánya nevében, hogy ehhez az anyaország részéről minden segítséget meg fognak kapni, mert a magyar kormány - ahogy ezt az elmúlt években tanúsított elkötelezettségével bizonyította - minden támogatást meg fog adni Kárpátaljának, s ezen belül kiemelten támogatja a kárpátaljai magyar felsőoktatást" - mondta befejezésül Grezsa István kormánybiztos.

Spenik Sándor, a magyar kar dékánja a végzős diákokat köszöntve emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években mind Kárpátalja, mind Ukrajna "mérhetetlenül sokat" változott. Az élet nem lett könnyebb, de - folytatta - voltak a kárpátaljai magyarság történetében sokkal nehezebb időszakok is. "Mi most azért lehetünk itt együtt, mert őseink, szüleinkkel bezárólag, helytálltak, és sikerrel alkalmazkodtak a változó világ feltételeihez" - tette hozzá.

A dékán kiemelte, hogy a végzős diákok akkor fognak küldetésüknek megfelelni, ha mindent megtesznek azért, hogy leendő gyermekeik is Kárpátalján folytassák az életüket. Kifejtette: a bizonytalanság nem könnyíti meg a pályakezdő diplomások életét, ám - mutatott rá - soha nem szabad összetéveszteni a bizonytalanságot a kilátástalansággal. "Hiszem, hogy önök az ungvári egyetemen szerzett diplomájukkal a zsebükben korszerű, versenyképes tudás birtokában vannak, amelynek köszönhetően a munkaerőpiacon az elképzeléseiknek megfelelő álláshoz és megélhetéshez juthatnak" - mondta befejezésül Spenik Sándor.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok-helyettes/nemzetpolitikaert-felelos-allamtitkar/hirek/tanevzaro-es-diplomaatado-unnepseget-tartottak-az-ungvari-nemzeti-egyetem-magyar-karan

Soros ülését tartotta csütörtökön Szolnok város közgyűlése. A képviselők többek között alapítványi beszámolókat hallgathattak meg, illetve döntöttek olyan fontos kérdésekben, mint egyes beruházások önerejének a biztosítása, valamint a fejlesztés menetrendje.

Az egyik ilyen építkezés a Véső úti sporttelepen történik. A B. Nagy Pál sportcsarnok megújul, csakúgy, mint az öltözők. Utóbbiak tetejére egy új vívócsarnok épül. A teljes fejlesztés 341 millió forintba került.

A napirend előtti kérdésekben illegális hulladéklerakásról, a Széchenyi városrész építendő közlekedési lámpáiról, illetve a panelházak felújításáról esett szó.

Tárgyaltak a képviselők a Szegő Gábor iskola jelenleg is zajló felújításáról. Az intézményt működtető tankerület jelezte: néhány fejlesztést ők is elvégeznének az iskola épületében, így ezekkel együtt közel félmilliárd forintból modernizálják a megyeszékhely legrégebbi iskolaépületét.

A hagyományoknak megfelelően egy jelentős munkáltató is bemutatkozott a közgyűlésnek, ezúttal a Nagysándor József úton lévő Gima Ipari Park ismertette tevékenységét.

Gyakornoki programmal bővül a Szolnok Hazavár Program. Célunk az, hogy segítsük a szakmát szerzett fiatalok munkaerőpiacon való elhelyezkedését, munkahelyi beilleszkedését.

A Szolnok Hazavár Program gyakornoki programelemének kísérleti fázisába az önkormányzat Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrumot, mint a tanulókat biztosító intézményt, az F. Segura Hungária Kft-t, mint fogadó foglalkoztatót és az Impulzus Egyesületet, mint fejlesztő, mentoráló szervezetet vonta be.

A program honlapján közétett, a kísérleti időszakról szóló tapasztalatok alapján a Segurán kívül már több vállalkozás jelezte csatlakozási szándékát a gyakornoki programhoz, így a Béres Gyógyszergyár, a Hetényi Géza kórház, illetve a Coop.A Szolnok Hazavár Program új elemére5,5 millió forintot különített el a város. A csatlakozó fiatalok havi nettó tízezer forintos városi támogatásban részesülnek, ezt a munkáltatón keresztül juttatja el az önkormányzat az érintett fiatalhoz.

A zárt ülésen döntöttek a szeptember 1-én, a város napján átadandó Ezüst Pelikán díj, illetve a díszpolgári cím odaítéléséről.

Forrás: http://info.szolnok.hu/hirek-m21/fejlesztesek-alapitvanyok-a-kozgyules-napirendjen-n8451

A Szolnoki Szimfonikus Zenekar, valamint a Szolnoki Művésztelep alkotóinak összefogásából játékonysági árverést és koncertet tartottak. Az összegyűlt pénz ma adták át az érintetteknek.

Mint ismert, szomorú hírrel kezdődött a 2017-es esztendő: leégett a Tiszavárkonyi Alkotóház tetőszerkezete. A csodálatos épület évtizedek óta a megyei népművészeti élet egyik központja volt, nyaranta gyerekek százai táboroztak ott, s ismerkedtek a megye hagyományaival. A tragikus esemény hírére sokan megmozdultak, s gyűjtésbe kezdtek. Így tettek a zenekar tagjai és a művésztelep alkotói is.

Kenyeres Sándorné, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület elnöke a meghatottságtól csak nehezen tudott megszólalni, amikor átvette az 1,6 millió forintos adományt jelképező csekket. Dr. Kállai Mária kormánymegbízott, Ignácz Ervin, a zenekar vezetője, valamint Patkós Imre szakmai igazgató hasonlóan fogaták a hálákodó szavakat.

- Amikor egy népművészeti egyesület otthona megsemmisül, s a komolyzene, valamint a művésztelep kiváló alkotói sietnek a segítségünkre, az rendkívül megható, s visszaadja a hitünket - hálálkodott Kenyeres Sándorné. - Nagyon kellett ez a segítség.

Forrás: http://info.szolnok.hu/hirek-m21/adomany-a-varkonyi-alkotohaznak-n8452

A területi közigazgatás átalakítása során célként fogalmazódott meg a kormányhivatalok takarékos és hatékony működésének megteremtése. Az új európai uniós ciklusban újabb források állnak rendelkezésre, melyből a megyei kormányhivatal 1,2 milliárd forintos támogatásban részesült. Ennek köszönhetően a megye 5 településének 10 helyszínén végezhet el energiahatékonysági fejlesztést. Kunszentmártonban is átadták a járási hivatal Földhivatali Osztálya korszerűsített épületét, mellyel már öt kormányhivatali ingatlan felújítása fejeződött be.

A területi közigazgatás átalakítása során célként fogalmazódott meg a kormányhivatalok takarékos és hatékony működésének megteremtése. Az új európai uniós ciklusban újabb források állnak rendelkezésre, melyből a megyei kormányhivatal 1,2 milliárd forintos támogatásban részesült. Ennek köszönhetően a megye 5 településének 10 helyszínén végezhet el energiahatékonysági fejlesztést. Kunszentmártonban is átadták a járási hivatal Földhivatali Osztálya korszerűsített épületét, mellyel már öt kormányhivatali ingatlan felújítása fejeződött be.

A projekt hozzájárul a jelentősebb közhasználatú épületek energiatakarékosságához, az energiafelhasználás racionalizálásához, a megújuló energiafelhasználás fokozásához, amely nagymértékben csökkenti a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal energiaköltségét. A beruházásra 1,2 milliárd forintot fordít a kormányhivatal 5 település 10 helyszínén.

Az átadási ünnepségen Dr. Kállai Mária kormánymegbízott elmondta: a fejlesztés révén javulnak az épületek hőtechnikai adottságai, korszerűbbek lesznek a fűtési és használati melegvíz-rendszerek, a világítási rendszerek energiatakarékossá vállnak és csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása. A projekt harmadik fejezete zárult le. A szolnoki és a jászberényi épületátadók után itt Kunszentmártonban is birtokba vehetik a földhivatali osztály munkatársai a korszerűsített épületet. Az energiahatékonysági fejlesztés 97.600 millió forintból valósult meg és a számítások szerint 1,6 millió forint lesz az éves megtakarítás- mondta a megyei kormánymegbízott.

Boldog István a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy ennek az energiahatékonysági korszerűsítésnek köszönhetően a járási hivatal munkatársai és az ügyfelek is a kor követelményeinek megfelelő körülmények között dolgozhatnak, intézhetik ügyeiket. Az állami segítségnyújtás azonban itt nem ér véget, hiszen a digitalizáció területén megkezdett fejlesztés is nagy mértékben járul majd hozzá a gyors és hatékony ügyintézéshez.

Wenner-Várkonyi Attila polgármester köszönetét fejezte ki, hogy a város egyik legpatinásabb épülete is bekerülhetett a kormányhivatal 10 felújítandó ingatlanja közé. A magas szakmai színvonalon elvégzett kivitelezés eredményeként tovább javult a településképe - mondta Kunszentmárton polgármester.

Az ünnepségen részt vett Berec Zsolt Miklós a megyei közgyűlés alelnöke is.

(JNSZMKH Kormánymegbízotti Kabinet)

Forrás: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/kunszentmartonban-is-atadtak-a-foldhivatali-osztaly-korszerusitett-epuletet

Június 28-án a Magyar Tudományos Akadémia Humán Tudományok Kutatóháza adott otthont a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) idei második plenáris ülésének.

A Tanács tagjait az intézmény nevében Dr. Péli Gábor, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese köszöntötte, aki tájékoztatást adott a nemrégiben átadott épületben folyó tudományos munkáról.

A plenáris ülést az NGTT soros elnöki tisztét betöltő Szücs Attila (Egyházi Oldal) vezette. A tanácskozás első napirendi pontjaként Dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) oktatásért felelős államtitkára A köznevelés aktuális kérdései címmel adott tájékoztatást, melyben áttekintette a magyar oktatás és iskolarendszer jelenlegi helyzetét, reagálva a különböző nemzetközi és hazai mérések adataira is. Az államtitkár kifejtette: a világ sokkal gyorsabban változik, mint korábban, 15 év múlva ma még nem létező munkakörök, feladatok várnak ránk, az oktatás fő kihívása pedig az, hogy ezekre a feladatokra a megfelelő kompetenciákkal készítse fel a diákokat. A kormány kiemelten fontosnak tartja a digitális kompetencia fejlesztését, amit a kormányzati támogatások is jól mutatnak – mondta Palkovics László. Előadásában kitért arra, hogy jelenleg a Nemzeti Alaptanterv újradefiniálása zajlik, folyamatosak a szakmai egyeztetések, amit társadalmi egyeztetés is követni fog. Az biztos, hogy felülvizsgálják a lexikális tartalmak alkalmazhatóságát, valamint a vizsgálatok során hangsúlyos elem lesz a pedagógusok képzése és továbbképzése. Az oktatásért felelős államtitkár szerint fontos, hogy a kormány ne hagyja magára a pedagógusokat a tanteremben. Ezért szükséges a szakmai szolgálatok megerősítése, hogy szakmai támogatóként a pedagógusok mellett álljanak – hangsúlyozta Palkovics László. Az ország jövője és versenyképessége szempontjából nagyon fontos az oktatás, ezért folyamatos és jó szakmai vita zajlik – zárta előadását.

A Tudomány Képviselői Oldal felszólalójaként Dr. Báger Gusztáv egyetértett a pedagógusok egyetemi továbbképzésével, valamint az etikai-erkölcsi nevelés fontosságát hangsúlyozta. A professzor ígéretesnek nevezte a Köznevelési Kerekasztal munkáját. A Művészeti Oldal képviseletében Dr. Kucsera Tamás Gergely bátornak nevezte a krmány 2010 óta megtett oktatási lépéseit. Felhívta a figyelmet, hogy több évtizedes problémák kezeléséhez fogott hozzá a kormány és tudott korrigálni, ha kellett. A művészeti iskolákkal kapcsolatos kezdeti zavarok, problémák rendeződtek, amiért köszönet illeti a kormányzat hozzáállását. Dr. Szendrei Róbert, a Civil Oldal képviselője személyes példán keresztül mutatta be, hogy megfelelő segítséggel a legproblémásabb gyerekből is lehet jól funkcionáló felnőtt. A civilek támogatásáról biztosította a kormány oktatási elképzeléseit. Szücs Attila az Egyházi Oldal képviseletében kívánatosnak tartotta az egyházi iskolák súlyának növelését, amelyek nagyon eredményesen működnek.

Az ülés második napirendi pontja a Demográfiai folyamatok és az ezzel összefüggő család- és ifjúságpolitika volt, amely témáról Novák Katalin, az EMMI család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára adott tájékoztatást. Életképes, versenyképes magyar nemzet csak erős családokkal lehetséges – fogalmazott, a kormány családbarát intézkedéseiről szóló részletes beszámolójában. 1981 óta minden évben csökkent Magyarország népessége, azóta 1 millió fővel vagyunk kevesebben. Nagy kihívás a több évtizedes kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása, de a kormány válaszainak, intézkedéseinek már látszanak az eredményei – mondta az államtitkár. Novák Katalin hangsúlyozta: 2010 óta semmilyen támogatást nem vettek el a családoktól, sőt, 2010 óta összegszerűen megduplázódott a családtámogatásra biztosított költségvetési források összege. Nemzetközi szinten is kiemelkedő, hogy 2018-ban már a GDP 4,8%-át fordítjuk erre a célra, míg az OECD országok átlaga 2,55%. 2018 a családok éve lesz, a kormány célja, hogy a családbarát szemléletmód az egész országban meghonosodjon – mondta a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.

Dr. Szendrei Róbert, a Civil Oldal képviselője európai szinten példátlanul sikeresnek nevezte a magyar kormány családpolitikáját, valamint örömmel állapította meg, hogy az NGTT elmúlt öt évben tett észrevételeit a kormány beépítette családpolitikai intézkedéseibe. A Tudomány Képviselői Oldal képviseletében Dr. Báger Gusztáv sokoldalúnak nevezte a kormány családpolitikáját és helyesnek tartotta az állami segítségnyújtás két fő irányát. A professzor méltatta a GDP-arányos családtámogatás nemzetközi szinten is kimagasló mértékét. A Munkavállalói Oldal képviseletében Földiák András üdvözölte a kormány hasznos intézkedéseit és kifejezte reményét a további pozitív folytatásra vonatkozóan. A Gazdaság Képviselői Oldal részéről Dr. Zs. Szőke Zoltán méltatta a családpolitikai intézkedéseket, mint fogalmazott, erről az útról nem szabad letérni.

Szücs Attila soros elnök örömmel állapította meg, hogy a Tanács tagjainak egyetértése alapján úgy tűnik, társadalmi konszenzus van a családpolitika támogatásában. Mint az Egyházi Oldal képviselője azt kérte a kormánytól, hogy a jövőben is tegyen meg mindent a megfogant élet védelmében, azért, hogy minél több gyermek születhessen Magyarországon.

Az ülésen Joó Kinga, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tagja beszámolt az Európai Unió családpolitikát érintő elképzeléseiről. Válaszában Novák Katalin elmondta, hogy a családpolitika tagállami hatáskör és ez jól van így, mivel az Európai Unió jelenleg ismert javaslatai visszalépést és bizonyos támogatásokról való lemondást jelentene hazánk számára. Az államtitkár az NGTT ülésén jelentette be, hogy a jövőben külön kabinet működik a kormány munkájának támogatására, melynek az lesz a feladata, hogy minden kormányzati intézkedést megvizsgáljon a magyar családok szempontjából.

(EMMI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/egyhazi-nemzetisegi-es-civil-tarsadalmi-kapcsolatokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/ulesezett-a-nemzeti-gazdasagi-es-tarsadalmi-tanacs

Az örökbefogadó szülőket ugyanúgy megilletik a családtámogatások, például az otthonteremtési kedvezmény, mint a vér szerinti szülőket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Novák Katalin közölte, egyre több, korábban állami gondozásban lévő gyerek kerül örökbefogadással szerető családba, mert a folyamat gyorsabbá, az eljárás pedig egyszerűbbé vált az elmúlt években.

Jelezte:

2010 és 2016 között a lezárt örökbefogadások száma csaknem 20 százalékkal emelkedett, 754-ről 896-ra.

Jelezte: az örökbefogadások 72 százaléka volt titkos, amikor nem ismeri egymást a szülő és az örökbeadó anya, míg a többi nyílt, illetve családon belüli.

Az elmúlt évek fontosabb változásai között említette az örökbefogadói gyes bevezetését, valamint azt, hogy fejlesztették és tartalmilag bővítették az örökbefogadásra való felkészítés időszakát, a tanácsadókat pedig beemelték a pedagógus-életpályába, így ők komolyabb anyagi megbecsülést kapnak. Azt is mondta, nagyobb anyagi megbecsüléssel jár az, ha valaki örökbefogadott gyermeket nevel.

Fontosnak mondta az elfogadói szemléletet is, amely szerint nem ítélhető el az az anya, aki örökbeadja a gyermekét.

Novák Katalin kérdésre válaszolva arra hívta fel a figyelmet, mindig a közelben próbálják örökbeadni a gyerekeket, hogy abban a környezetben nőjenek fel, ahol születtek, és csak ha az országban nem találnak szülőt, kizárólag akkor van lehetőség külföldre örökbefogadásra.

Kérdésre arról is beszélt, hogy a hátrányosabb helyzetű régiókban több az örökbeadható gyermek és kevesebb az örökbefogadásra vállalkozó szülő.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár arról beszélt: 400 millió forintot fordítanak 2560 új nevelőszülő "kiképzésére", továbbá 500 millió forintot a már dolgozók továbbképzésére.

Ismertetése szerint jelenleg az országban 5500 nevelőszőlő dolgozik és körülbelül 15 ezer gyermeket látnak el.

Azt mondta, a gyermekvédelemnek nemcsak az a kizárólagos feladata, hogy a fiatalok biztonságáról, ellátásáról gondoskodjon, hanem hogy "életre szóló esélyt" teremtsen számukra, felkészítse őket az életre, fejlessze képességeiket, készségeiket, jártasságaikat. Ehhez nem a nagy intézményi ellátáson, elkülönített társadalmakon keresztül vezet az út, hanem "beágyazásukkal" a helyi közösségekbe. Ebben pedig a befogadó környezetet biztosító nevelőszülői szolgálat bővítésének, megerősítésének van szerepe - mondta.

Közölte, 2016 végére sikerült elérni, hogy a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csaknem 90 százaléka már nevelőszülőknél él. Arról is beszélt, hogy már a nevelőszülőknél élő gyerekek után is jár az ingyenes tankönyv és a díjmentes közétkeztetés.

A nevelőszülői hálózatot megerősítő intézkedések között említette, hogy a szülők számára a kormány 2014-től foglalkoztatási jogviszonyt biztosított, majd eltörölte a munkavállalási korlátozást. Emlékeztetett arra is, hogy míg az átalakítási reform előtt 15 ezer forint volt, addig jövőre már mintegy 60 ezer forint lesz az egy gyermek utáni nevelői díj.

Czibere Károly kiemelte, idén 19,3 milliárd, míg jövőre 20,5 milliárd forintot fordítanak a költségvetésben a nevelőszülői hálózat finanszírozására.

Tájékoztatása szerint uniós forrásból egy 1,2 milliárd forintos pályázatot hirdettek meg nemrég, ennek célja a gyerekeket körbevevő nevelőszőlői környezet fejlesztése. Egy másik, 1 milliárd forintos pályázattal pedig a fiatalok életre való felkészítését - például pénzkezelését, konfliktuskezelését - akarják segíteni - mondta.

A jövő évi változások között említette, hogy a gyermekvédelmi vezetői kinevezések előtt meg kell vizsgálni a szakmai előéletet.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy mivel a nevelőszülői elhelyezés - szemben az örökbefogadással - csak egy átmeneti gondozási forma, a kihelyezésnél a gyermek kiemelt érdeke és joga az, hogy ne kerüljön távol a vér szerinti családjától, hogy a kapcsolattartás könnyen biztosítható legyen.

A két államtitkár azt hangoztatta, hogy az örökbefogadásnál és a nevelőszülőkhöz adásnál is mindenekelőtt a gyermek érdekeit kell figyelembe venni.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/csalad-es-ifjusagugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-orokbefogado-szuloket-ugyanugy-megilletik-a-csaladtamogatasok

Az egészségügy legfontosabb része az emberi tényező, ez az a rész, amit a legjobban meg kell becsülni, és amit a Semmelweis-napon ünnepelünk - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára csütörtökön Vácon.

Rétvári Bence a Jávorszky Ödön Kórház Semmelweis-napi elismeréseinek átadási ünnepségén köszönetét fejezte ki az intézmény munkatársainak, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a most elismerésben részesülők eredményes munkájához szükség volt az őket körülvevő közösségre is.

Úgy fogalmazott: a Semmelweis-napon azokat az orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat ünnepeljük, akik emberségessé és gyógyítóképessé teszik a kórházakat.

A következő évek kérdése, hogy lesz-e elegendő ágy mellett dolgozó - mutatott rá az államtitkár, aki biztatónak nevezte az utóbbi éveket az egészségügyből távozók számát illetően.

Felidézte: 2010 körül 845 orvos kért engedélyt külföldi munkavállaláshoz, tavaly ez a szám 398 volt, azaz kevesebb mint a felére csökkent az elvándorlás üteme. Az ápolók esetében ez a trendforduló 2014-2015 környékén következett be, és tavaly már 15 százalékkal kevesebben döntöttek az ország elhagyásáról, mint korábban.

Rétvári Bence közölte: bíznak abban, hogy azok a lépések, amelyek kórházak felújítását, új műszerek beszerzését, a legfontosabbként pedig az illetmények, bérek növekedését vonták maguk után, talán pozitív trendfordulót tudnak hozni.

Kiemelte ugyanakkor, hogy nemcsak a fizetések fontosak, hanem a dolgozókat körülvevő körülmények is. A fiatal orvosok itthon tartásához kellett a rezidensösztöndíj is, az ötezer rezidensből 3800 fordult meg a programban, az ösztöndíjukra 8,2 milliárd forintot fordítottak, s míg az első évben a belépők száma 627 volt, ez mára 917 - tette hozzá.

Kitért arra, hogy szükséges a fiatalok ösztönzése az ápolói pályára is, ehhez ösztöndíjakkal és más módon is hozzá kell járulni. Egy uniós és magyar társfinanszírozású közös program 4,4 milliárd forintot szán pályaválasztást támogató ösztöndíjra - említett példát az államtitkár.

Hozzáfűzte, emellett orvos- és nővérszállók építésére törekednek, illetve szintén jelentős összeget fognak fordítani az ágy mellett dolgozók képzésére a következő években az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) forrásaiból. Emellett az is fontos - mondta Rétvári Bence -, hogy a kórházakkal integráltan létrejövő bölcsődék és óvodák segítsék a kórházakban dolgozó fiatal szülőket.

Sámoly György főigazgató köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a Semmelweis-nap a magyar egészségügy napja, amelyet 1992 óta minden év július 1-jén tartanak. Ebből az alkalomból nemcsak megemlékezéssel ünneplik az anyák megmentőjének születésnapját, hanem elismerik az egészségügyben dolgozók munkáját, méltatják kitartásukat és elhivatottságukat.

A Semmelweis-nap alkalmából díjakat és okleveleket vehettek át a kórház dolgozói.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/az-egeszsegugy-legfontosabb-resze-az-emberi-tenyezo

A kormány kiemelt területként tekint a természettudományos oktatás feltételeinek javítására - mondta az MTI-nek a Science on Stage (Tudomány a színpadon) oktatási fesztivál csütörtöki debreceni megnyitóját követően az oktatásért felelős államtitkár.

Palkovics László hangsúlyozta: a tervek szerint 30 ezer ötödik osztályos tanuló már táblagépen kapja meg a tananyagot 2018 őszétől. A következő években pedig a vidéki iskolákat 45 milliárd forint európai uniós forrásból számítástechnikai eszközökkel, a gépeken futó alkalmazásokkal szerelik fel, míg a központi régió intézményeiben 10 milliárd forint hazai forrást fordítanak a digitális eszközök fejlesztésére.

Hozzátette: az elmúlt 15-20 évben, de különösen 2007 óta, amikor megjelentek az okos eszközök, megváltozott a diákoknak a tudományhoz, a világhoz való viszonya, a pedagógusoknak így egyre nagyobb kihívást jelent, hogyan tudják érdekessé tenni a természettudományos tantárgyakat. Az államtitkár szerint a Scinece on Stage fesztiválon ehhez kaphatnak kiváló ötleteket a magyar pedagógusok is.

Európa legnagyobb természettudományos oktatási fesztiválján rekordszámú résztvevő, csaknem 30 ország 450 pedagógusa mutatkozik be. A házigazda Magyarországot 70 tanár képviseli a debreceni Kölcsey Központban csütörtöktől vasárnapig tartó eseményen, ahol a pedagógusok bemutatják, milyen új ötletekkel, módszerekkel, kísérletekkel oktatják saját iskolájukban a természettudományos tárgyakat.

A fesztivál rendezvényei elsősorban a szakmai közönségnek szólnak, szombaton azonban nyílt napot szerveznek. A Kölcsey Központban és a Baltazár Dezső téren színes programokkal, bemutatókkal várják az érdeklődőket, akik többek között megismerkedhetnek a virtuális valósággal, és kipróbálhatják a robotprogramozást is.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kiemelt-terulet-a-termeszettudomanyos-oktatas-felteteleinek-javitasa

A tervezetteknek megfelelően, még júniusban döntést hozott a Miniszterelnökség az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatokról. A keretet 68 milliárd forintra megemelve, a jogosult kérelmek 92%-a támogatásban részesült.

A 2016. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) felhívást 40 milliárd Ft-os kerettel azután írta ki a Miniszterelnökség, hogy a 2015. évi kiírás forrásairól – a többszörös túljelentkezés miatt –, annak ellenére is lemaradt sok állattartó, illetve szőlő- és gyümölcsültetvényes gazda, hogy a Miniszterelnökség már akkor is jelentősen megemelt keretösszegre hozott döntést.

A második körös kiírásra is több mint 4.400 db támogatási kérelem érkezett be, amelyek forrásigénye végül közel 80 Mrd Ft volt. A magas támogatási igény miatt a Miniszterelnökség ismételten az eredeti 40 milliárd Ft-os keretösszeg megemeléséről döntött. Ennek megfelelően mintegy 68 Mrd Ft összegben, 3.900 db kérelem (a jogosult kérelmek 92%-a) részesült pozitív támogatási döntésben.

A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.

A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében idén nyáron további fontos – pl. élelmiszeripari, kertészeti, állattenyésztési, borászati és településfejlesztési – felhívásokról születnek még támogatói döntések.

(Miniszterelnökség)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/a-keretet-68-milliard-forintra-emelte-es-dontott-a-miniszterelnokseg-az-akg-palyazatokrol

Átadták a fővárosi kormányhivatal energetikai szempontból korszerűsített épületét csütörtökön a főváros XI. kerületében, a Prielle Kornélia utcában.

Budapest Főváros Kormányhivatala további 11 budapesti, valamint egy váci ingatlanon hajtott végre hasonló energetikai felújításokat az elmúlt időszakban, az év végéig pedig várhatóan befejeződik a csepeli és a ceglédi ingatlanok korszerűsítése is. A tizenöt épületet érintő beruházás összesen 1,44 milliárd forintból újult, illetve újul meg.

A Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) keretében megvalósuló energetikai korszerűsítések során például napelemes rendszereket alakítanak ki, nyílászárókat cserélnek ki és hőszigeteléssel segítik elő a hatékonyabb energiafelhasználást. A fejlesztés eredményeként hatékonyabb energiafelhasználású, környezetbarát épületek állnak majd a dolgozók és az ügyfelek rendelkezésére.

Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár az átadáson arról beszélt, a középületek az energia 30-40 százalékát fűtésre és hűtésre költik el, az épületállomány háromnegyede nem felel meg a korszerű energiahatékonysági követelményeknek.

Az államtitkár megjegyezte: a Kehop keretében csaknem 25 milliárd forintból 330 épület újul meg, eddig a korszerűsítéssel ezek harmadában, 110 épületben készültek el. Hozzátette: a korábbi projekt, a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 114 kormányhivatali épület újult meg 16,1 milliárd forintból.

György István, Budapest kormánymegbízottja a fővárosi kormányhivatal illetékességi területén történő energetikai felújításokról szólva elmondta: 13 épület esetében a munkálatok döntő részét befejezték, a csepeli és a ceglédi ingatlanokra a napokban kapták meg az engedélyeket.

Mint mondta, a felújítás részeként az épületekre telepített napelemekkel a tervek szerint 20 millió forintot tudnak megtakarítani.

György István a most átadott, a gyámügyi és igazságügyi főosztálynak otthont adó épület felújításáról szólva elmondta: az épület lapos tetejét és homlokzatát hőszigetelték, kicserélték a nyílászárókat, és az épület tetején 144 napelemet helyeztek el, amelyek névleges összteljesítménye 40 kW. A fejlesztés következő ütemében kicserélik a kazánokat és a radiátorokat is.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/teruleti-kozigazgatasert-felelos-allamtitkar/hirek/atadtak-a-fovarosi-kormanyhivatal-felujitott-epuletet-a-xi-keruletben

Komárom-Esztergom megye a Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top) 26 milliárd forintot használhat fel, amelyből 18 milliárd forintról már szerződést kötöttek és 12 milliárd forintot már ki is fizettek a projektek megvalósítóinak - mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért díjak átadása előtti köszöntőjében.

Komárom-Esztergom megye a Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top) 26 milliárd forintot használhat fel, amelyből 18 milliárd forintról már szerződést kötöttek és 12 milliárd forintot már ki is fizettek a projektek megvalósítóinak - mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért díjak átadása előtti köszöntőjében.

Vitályos Eszter kiemelte, a Top által támogatott fejlesztések túlnyomó többsége a közszférában valósul meg, 19 milliárd forint értékben. A tíz operatív programot tekintve viszont a vállalkozások részesülnek a legnagyobb támogatásban, mintegy 41 milliárd forintos összeggel.

A már megítélt támogatások jelentősebb területei a településfejlesztés, a közlekedés, a foglalkoztatás és felnőttképzés, a turisztika, a környezetvédelem, valamint az energiamegtakarítást eredményező beruházások - ismertette az államtitkár.

Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, Komárom-Esztergom megye az ország három legfejlettebb megyéje közé tartozik. Budapestet kivéve az egy lakosra jutó ipari termelésben a megyék rangsorában az elő helyen áll, az egy lakosra jutó beruházások és a havi nettó átlagkereset tekintetében a második helyet foglalja el.

Szerencsés László, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzátette, 26 ezer egyéni és társas vállalkozással Komárom-Esztergom megye az ország második legiparosodottabb megyéje.

A megyei közgyűlés 2004-ben 4 kategóriában alapította meg a Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért díjat, mely az együttműködő gazdasági érdekképviseletek javaslatára 2016-ban 8 kategóriára bővült, valamint egy különdíjat is átadtak.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/europai-unios-fejlesztesekert-felelos-allamtitkar/hirek/komarom-esztergomban-12-milliard-forintot-fizettek-ki-a-teruletfejlesztesi-program-tamogatasaibol-eddig

A „Klímastratégiák kialakítása és környezeti szemléletformálás Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című - KEHOP-1.2.0-15-2016-00005 azonosítószámú - nyertes projekt keretében megyei klímastratégiai dokumentumok kidolgozására és széleskörű szemléletformálási program megvalósítására nyílik lehetősége a kedvezményezett Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatnak. A mai nappal a Megyeházán megalakult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Éghajlatváltozási Platform.
A „Klímastratégiák kialakítása és környezeti szemléletformálás Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című - KEHOP-1.2.0-15-2016-00005 azonosítószámú - nyertes projekt keretében megyei klímastratégiai dokumentumok kidolgozására és széleskörű szemléletformálási program megvalósítására nyílik lehetősége a kedvezményezett Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatnak. A mai nappal a Megyeházán megalakult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Éghajlatváltozási Platform.

 

 

 

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Éghajlatváltozási Platform  alakuló ülésének résztvevőit, a platform tagjait Piroska Miklós,  a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte. A Platform létrehozásának célja a klímaváltozással kapcsolatos hírek, fejlesztési lehetőségek helyi szereplők részére történő eljuttatása, a klímaváltozással kapcsolatos fejlesztési igények, jó gyakorlatok felmérése és összehangolása, a résztvevők közötti szakmai párbeszéd biztosítása.

 

 

A klímatudatosság elterjesztése érdekében több állomásból álló szemléletformálási programsorozat szervezésére kerül sor, ahol klímával kapcsolatos konferenciák, műhelymunkák történnek. A szemléletformálási programokhoz kiadványok és reprezentációs anyagok készülnek. Ezen túlmenően - a szakmai- és civil szervezek delegáltjaiból álló - Platform a projekt során elkészülő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Klímastratégia megvalósításának folyamatát is nyomon követi. A 2018. februárjáig tartó projekt hosszú távú célja elősegíteni, hogy a klímatudatos gondolkodás és a klímaváltozás hatásainak ismerete minél szélesebb körben elterjedjen megyénkben.

A mai napon megalakult Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Éghajlatváltozási Platform tagjai:

  • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
  • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
  • Klímabarátt Települések Szövetsége
  • JNSZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
  • Nemzeti Pedagógus Kar JNSZ Megyei Tagozata
  • Pallasz Athéné Egyetem Szolnoki Kara
  • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara JNSZ Megyei Igazgatósága
  • JNSZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
  • Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
  • Hortobágyi Nemzeti park Igazgatósága

Forrás:  http://jnszm.hu/?f=1&p=1&n=2372

A Tiszta tó a Tisza-tó projekt 2. ütemében 9 településen 24 helyen összesen 40 szelektív kukával bővült a kihelyezett edények száma a tó leglátogatottabb helyein - mondta el Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés, egyben a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a projekt 2. ütemének záró sajtótájékoztatóján június 27-én délelőtt.
A Tiszta tó a Tisza-tó projekt 2. ütemében 9 településen 24 helyen összesen 40 szelektív kukával bővült a kihelyezett edények száma a tó leglátogatottabb helyein - mondta el Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés, egyben a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a projekt 2. ütemének záró sajtótájékoztatóján június 27-én délelőtt.

 

A megyeszékhelyen, a Tisza-Zagyva torkolatánál található Vízügyi Együttműködés Sétányán tartott eseményen elhangzott, hogy nagy sikerrel fut jelenleg is a közösségi médiában a Tisza-tó kabalafigurájának névadó pályázata, melyre június 30-ig még lehet javaslatokat tenni a projekt Facebook oldalán (tiszta.to.a.tisza.to).

 
Horváth Bélát 42 éves környezetvédelmi főmérnöki tapasztalat segíti a nemrégiben kinevezett "Tisza-tó Zöld Nagykövete" címmel járó társadalmi munkában. A nagykövet elmondta, hogy - több más mellett - fontos feladatának tekinti a tó egészségi állapotának és természeti egyensúlyának megőrzésére irányuló akciókban, programokban való részvételt, valamint a szilárd hulladék gyűjtése terén, a projekt keretében elért eredmények további bővítését.

Forrás: http://jnszm.hu/?f=1&p=1&n=2373

A területi közigazgatás átalakítása során célként fogalmazódott meg a kormányhivatalok takarékos és hatékony működésének megteremtése. Az elmúlt években pályázati segítséggel a megyei kormányhivatal 617 millió Ft-ot fordíthatott hat épületének energiahatékonysági fejlesztésére. Az új európai uniós ciklusban újabb források állnak rendelkezésre, melyből a kormányhivatal 1,2 milliárd forintos támogatásból a megye 5 településének 10 helyszínén végezhet el energiahatékonysági fejlesztést. A szolnoki két épület után Jászberényben is befejeződött a korszerűsítés. Az átadási ünnepségen részt vett a területi közigazgatásért felelős államtitkár is.

A területi közigazgatás átalakítása során célként fogalmazódott meg a kormányhivatalok takarékos és hatékony működésének megteremtése. Az elmúlt években pályázati segítséggel a megyei kormányhivatal 617 millió Ft-ot fordíthatott hat épületének energiahatékonysági fejlesztésére. Az új európai uniós ciklusban újabb források állnak rendelkezésre, melyből a kormányhivatal 1,2 milliárd forintos támogatásból a megye 5 településének 10 helyszínén végezhet el energiahatékonysági fejlesztést. A szolnoki két épület után Jászberényben is befejeződött a korszerűsítés. Az átadási ünnepségen részt vett a területi közigazgatásért felelős államtitkár is.

Dr. Kovács Zoltán államtitkár hangsúlyozta: A 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban 1200 milliárd forintot biztosít a KEHOP, azaz a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program különböző fejlesztésre. Ebből a keretből 25 milliárd forintot fordíthatnak a megyei és a fővárosi kormányhivatalok 330 épületük energiahatékonyságának javítására, korszerűsítésre. Ebben az évben 5,5, míg jövőre 5,3 milliárd forint környezethatékonysági fejlesztés valósulhat meg, amely jelentősen csökkenti a többek között a kormányhivatalok működési költségeit is.

A beruházások hozzájárulnak a jelentősebb közhasználatú épületek energiatakarékosságához, az energiafelhasználás racionalizálásához, a megújuló energiafelhasználás fokozásához, amely nagymértékben csökkenti a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal energiaköltségét. A beruházásra 1,2 milliárd forintot fordít a kormányhivatal 5 település 10 helyszínén.

Dr. Kállai Mária kormánymegbízott elmondta: a fejlesztés révén javulnak az épületek hőtechnikai adottságai, korszerűbbek lesznek a fűtési és használati melegvíz-rendszerek, a világítási rendszerek energiatakarékossá vállnak és csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása. A számítások szerint a Szabadság téri épület estében 1,5, míg az Ady úti esetében 3,1 millió forint lesz az éves megtakarítás.

„Örömmel mondhatjuk, hogy 2014 és 2017 között kormányhivatalunk 3 627 163 336 Ft értékben gyarapitja „hard” részét. Nagyon fontosak azok a kormányzati döntések, amelyek hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy folyamatos elkötelezett szakmai munkánk mellett haladjunk az épületeink korszerűsítésében is, legyen ez energetikai fejlesztés, akadálymentesítés, vagy bármilyen, egyéb korszerűsítés”- tette hozzá Dr. Kállai Mária.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az elmúlt 3-4 évben majdnem 80 milliárd forint fejlesztés érkezett a Jászságban. Ez a 170 millió forintba kerülő korszerűsítés is nagyon fontos része a térség fejlődősének. Az országgyűlési képviselő kiemelte: az ország boldogulása szempontjából nélkülözhetetlen a szemléletváltás a gazdálkodásban. Ez nem kerül semmibe, de sokat lehet vele megtakarítani - fogalmazott Pócs János.

(JNSZMKH Kormánymegbízotti Kabinet)

Forrás: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/jasz-nagykun-szolnok/hirek/jaszberenyben-is-atadtak-a-jarasi-hivatal-korszerusitett-epuleteit

Magyarország Kormánya a Nemzet Sportolóinak egyhangú javaslata alapján a Nemzet Sportolója címet adományozza dr. Kamuti Jenőnek, kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívónak, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökének.

Mint ismeretes a Nemzet Sportolója címet egyidejűleg 12 személy viselheti, ezért Földi Imre, olimpiai bajnok súlyemelő április 23-i halálával új tag választása vált szükségessé.

A május 30-án lezajlott ülésen, a Nemzet Sportolói Kamuti Jenőt javasolták a megtisztelő címre. A vonatkozó jogszabály alapján a Nemzet Sportolói személyes szavazás útján vagy elektronikus úton maguk tesznek javaslatot az új tag személyére, akit a sportpolitikáért felelős miniszter képviseletében, Dr. Szabó Tünde államtitkár terjeszt a kormány elé. A kormány a „Nemzet Sportolója” címet és az ezzel járó életjáradékot tizenkettő, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért magyar sportolónak biztosítja, akik aktív sportpályafutásukat követően is fontos szerepet töltöttek be vagy töltenek be jelenleg is a magyar és a nemzetközi sportéletben.

A kormány elfogadta a Nemzet Sportolóinak javaslatát és döntött arról, hogy Kamuti Jenő legyen a Nemzet Sportolóinak 12. tagja. Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes- és egyszeres csapatvilágbajnok tőrvívó, 17. éve a Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnöke, a Hallhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja. 1977-ben UNESCO Fair Play-díjat, 2014-ben Budapestért díjat kapott és bekerült a Nemzetközi Vívó Szövetség hírességek csarnokába. 2015-ben átvehette a Csik Ferenc díjat és a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét is. 2013-tól a Nemzetközi Vívószövetség örökös tiszteletbeli tagja.

(EMMI Sportért Felelős Államtitkárság)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/sportert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kamuti-jeno-lett-a-nemzet-sportoloja

A héten tovább folytatódtak a sztrájktárgyalások az ágazati reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnereik, valamint az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága között.

A felek az Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) kiterjesztésével kapcsolatos NGM állásfoglalást követő feladataikban állapodtak meg. Így egyebek mellett abban, hogy az ÁKSZ korábban meghatározott pontjai közül a bérmegállapodásra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó elemekről júliusban folytatják az egyeztetéseket.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a fenntartásában lévő intézmények tekintetében 2016. második felétől átvállalta a szakdolgozók kamarai tagdíj fizetését, amelyet az idén is változatlanul folytat. Az év első két hónapja tekintetében már megtörtént a pénzügyi teljesítés – hangzott el az egyeztetésen. A tárgyalópartnerek örömmel nyugtázták, hogy miután a szakdolgozói kamarai tagdíjátvállalás - a tárgyalások eredményeként - az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) érintett dolgozóira is vonatkozik, az OMSZ megkezdte a 2016 második félévére befizetett tagdíjak visszatérítését dolgozóik számára.

A tárgyalópartnerek a 2016. szeptember 20-i megállapodásuk alapján ütemezték a még tárgyalanadó fejezeteket. Tovább folytatják a védőnők, mentősök, gazdasági-műszaki szolgáltatást nyújtó dolgozók helyzetének megtárgyalását, továbbá a munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzésének feltételeiről, illetve az őket megillető munkaruháról és védőruháról is egyeztetnek a továbbiakban. A tárgyalásokat július 11-én folytatják.

(EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/egeszsegugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-nyaron-is-folyamatos-az-egyeztetes-az-egeszsegugyi-agazatban

Eddig csaknem ötvenezer családot támogattak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével, 126 milliárd forinttal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.

Novák Katalin felidézte, hogy mintegy két éve vezették be a juttatást. Kiemelte, dinamikusan nő az érdeklődés, a támogatott családok és az igénylők száma. Csupán ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg - tette hozzá.

Úgy fogalmazott, hogy 2018 a családok éve lesz. Megjegyezte: az elfogadott költségvetés is azt tükrözi, hogy egyre többet tudnak adni a családoknak, hiszen az ország "közelít" ahhoz, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát családtámogatásra fordítsa.

Otthonteremtésre újabb 25 milliárd forinttal több jut, így jövőre már 236 milliárdot biztosítanak a különböző otthonteremtési támogatásokra - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzáfűzte: a csok vissza nem térítendő.

A kormány abban bízik, hogy az otthonteremtési programban jelenleg tapasztalt dinamika a jövőben is megmarad.

Novák Katalin kitért arra, hogy a mai Európában felértékelődött a biztonság. Ennek forrását elsősorban az otthonok jelentik, ezért is folytatnak intenzív családpolitikát - mondta.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az otthonteremtési kedvezmény bevezetésének kettős célja volt: demográfiai és gazdasági.

A gazdasági cél két irányban bontható tovább. Rövid távon azt várták, hogy a csok segíti a gazdasági növekedést az építőipar felfutásával, a beruházásokon keresztül. Hosszú távon pedig a demográfiai változás által hat: további munkaerő jelenik meg, emelkedhet a foglalkoztatottság.

Közölte, 2016 a lakáspiaci fordulat éve volt, de a 2017-es adatok alapján további felfutást tapasztalnak, és még nagyobb bővülésre számítanak. Az idei első negyedévben a kiadott építési engedélyek száma csaknem 90 százalékkal, míg az épített új lakásoké 50 százalékkal nőtt.

Az elért eredmények nemcsak a családi otthonteremtési kedvezménynek köszönhetőek, hanem annak is, hogy kiegyensúlyozott a gazdasági növekedés, folyamatosan javulnak a foglalkoztatottsági mutatók, emelkednek a munkabérek és adókedvezmények segítik a családok előrejutását - jelentette ki Hornung Ágnes.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/csalad-es-ifjusagugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/mar-csaknem-otvenezer-csaladnak-segitett-a-csok

Egymilliárd forintot fordítanak ételosztásra első körben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Tiszadobon szerdán, amikor ételcsomagot osztottak olyan hátrányos helyzetű családoknak, ahol háromévesnél fiatalabb gyermek él, és nem részesül intézményi gyermekétkeztetésben.

Egymilliárd forintot fordítanak ételosztásra első körben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Tiszadobon szerdán, amikor ételcsomagot osztottak olyan hátrányos helyzetű családoknak, ahol háromévesnél fiatalabb gyermek él, és nem részesül intézményi gyermekétkeztetésben.

Czibere Károly elmondta, a kormány elkötelezett abban, hogy a családok számára minden segítséget megadjon ahhoz, ami a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez szükséges. Az egyik legfontosabb támogatás az intézményi gyermekétkeztetés, amit folyamatosan fejlesztenek. 2010-ben az óvodákban a gyerekek 30 százaléka részesült ingyen étkeztetésben, ez az arány jelenleg 80 százalék. A bölcsődékben pedig ötszörösére emelkedett az ingyenesen étkezők száma. A tavalyi évtől a szünidőben is kapnak a rászoruló gyerekek egy tál meleg ételt. Mindez azt jelenti, hogy a 2010-es 29 milliárd forintról jövőre már 79 milliárd forint lesz a központi költségvetési támogatás a gyermekek étkeztetésére.

Az államtitkár hozzátette, mindez kiegészül a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programmal, amely uniós forrást biztosít a rászorulóknak. Ennek keretében az érintett gyerekek és családtagjaik minden hónapban egy nyolcezer forint értékű ételcsomagot kapnak, amelyek egyebek mellett alapvető élelmiszereket, lisztet, olajat, bébiételt tartalmaznak.

A tiszadobi ételosztáson Nicolas Gibert-Morin az Európai Bizottság szociális ügyek és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóság befektetésekért felelős igazgatója is segédkezett. Elmondta, a programmal azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra 20 millió embert emeljenek ki a szegénységből az Európai Unió tagállamaiban.

A rendezvényen részt vett Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár is, aki azt hangsúlyozta, mindenkinek meg kell kapnia a számára szükséges segítséget. A gyermekek a magyar jövőt jelentik, így minden intézkedéssel arra törekednek, hogy senki ne szenvedjen hiányt, főként az étkezés területén.

Az év végig tartó uniós program körülbelül 12 ezer három évnél fiatalabb gyermeket érint.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/szocialis-ugyekert-es-tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/egymilliard-forint-etelosztasra-harom-megyeben-hatranyos-helyzetu-csaladoknak

Több szakterületen is egyre nagyobb a kereslet a fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek munkája iránt, akik minőségi szolgáltatásokkal, termékekkel mutatják meg képességeiket - erről a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár beszélt egy szerdai, budapesti gasztronómiai konferencia sajtótájékoztatóján.

Több szakterületen is egyre nagyobb a kereslet a fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek munkája iránt, akik minőségi szolgáltatásokkal, termékekkel mutatják meg képességeiket - erről a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár beszélt egy szerdai, budapesti gasztronómiai konferencia sajtótájékoztatóján.

Czibere Károly azt mondta, már a fogyatékos embereket foglalkoztató akkreditált cégek is azt jelzik, hogy mostanra a piac átalakult, és a munkaadók szinte már "vadásznak" a felkészült szakemberekre, köztük a vendéglátásban dolgozókra.

A "Konyhatitok konferencia - megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása a vendéglátásban" című rendezvényen hét társadalmi vállalkozás mutatkozott be, illetve mutatta be termékeit.

Az államtitkár a magyarországi "para-gasztro mozgalmat" méltatva azt mondta, a kormány partnere kíván lenni azoknak a munkaadóknak, akik ebben a területben fantáziát látnak és elkötelezettek a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában.

Arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a jövőben fokozatosan átalakítják majd a bértámogatásai rendszert, eszerint nagyobb hangsúlyt kaphat majd a "tranzitálás", azaz a védett munkahelyeken dolgozók felkészítése a nyílt munkaerőpiacra.

Czibere Károly kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy a foglalkoztatási rehabilitáció rendszerére 39 milliárd forintot fordítanak idén és jövőre is, továbbá más közvetlen és közvetett támogatások mellett fejlesztő foglalkoztatásra további 5-6 milliárd forintot.

Azt hangoztatta, hogy a fogyatékos emberekkel való szolidaritásnak, közösségvállalásnak a legfontosabb módja ma az, ha "rájuk nyitjuk az ajtót", ha nem hagyjuk őket magukra a problémáikkal, hanem lehetőséget adunk arra, hogy megmutathassák, milyen értékteremtésre képesek.

A kormányzat felkarolja, támogatja és ösztönzi azokat a programokat és kezdeményezéseket, amelyek a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját szolgálják - mondta.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Báthory utcai épületében tartott rendezvényen mutatkozott be a para-gasztro mozgalmat alapító hét szervezet, köztük az Ízlelő étterem, a Hatpöttyös konyha, a Nem Adom Fel Kávézó, a Kocka Csoki műhely, a Búzavirág alapítvány konyhája, a Batyu-Téka konyha és étterem, valamint a Baráthegyi sajtmanufaktúra és konyha.

A para-gasztro hálózatot Jakubinyi László gyógypedagógus, foglalkozási rehabilitációs szakember hívta életre azzal a céllal, hogy értékteremtő tevékenységet biztosító környezetet hozzon létre a sérült emberek számára.

A szakember tájékoztatása szerint tavaly 69 millió állami támogatás mellé 133 millió forint bevételt termeltek a szervezetek. Jelezte: a bértámogatás nélkül nem tudnának annyi embert foglalkoztatni, de az életképességüket a kétszeresen megtermelt bevétel mutatja.

(MTI)

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/szocialis-ugyekert-es-tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/egyre-nagyobb-a-kereslet-a-fogyatekos-emberek-munkaja-irant