Gyakran Ismételt Kérdések -Archívum 2017-

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról  -  2017 Júliusa

Melyek a külföldről támogatott szervezetek?

Külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely egy adóévben 7,2 millió Ft értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül. (2017. évi LXXVI. törvény)

Mit jelent az, hogy közvetlenül vagy közvetve?
Eddig nem használt fogalom, melyet valószínű majd csak a bírói gyakorlat tisztáz pontosan.
Szerintünk közvetlenül értendő, ha a támogatott és támogató között nincs más szervezet a kapcsolatban, a közvetett támogatás megítélése részben az eset egyedi vizsgálata után, részben pedig a továbbiakban kialakuló gyakorlat alapján lehet majd eldönteni.

És a külföldről származó?
Véleményünk szerint, ha a támogatást nyújtó nem magyarországi székhellyel, telephellyel rendelkezik, illetőleg állandó lakóhelye vagy életvitelszerű tartózkodási helye nem Magyarország. Kétség esetén javasoljuk, hogy a szervezet kérjen a támogatótól egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a támogató belföldinek minősül-e.

A támogatás, juttatás fogalma:
A mi értelmezésünkben olyan pénz, dolog, szolgáltatás (adomány, támogatás, pályázati úton elnyert támogatás, egyedi kérelem, támogatási szerződés alapján kapott támogatás, juttatás, ideértve az ajándékot is), amelyet a szervezet a külföldi támogatótól ellenszolgáltatás nélkül,  céljai megvalósítása érdekében kap. Nem tartozik ide a számla ellenében nyújtott szolgáltatás.

Az Európai Uniótól származó, költségvetési szerven keresztül kapott forrást nem kell beszámítani.

Nem terjed ki a törvény hatálya:

  1. arra az egyesületre és alapítványra, amely nem minősül civil szervezetnek; (pl. biztosító egyesület, szakszervezet, párt, pártalapítvány, közalapítvány stb.)
  2. a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó egyesületre;
  3. a vallási tevékenységet végző szervezetre.
  4. d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre

A törvény hatálya alá eső egyesület vagy alapítvány kötelezettségei:

  • Amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot, 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes törvényszéknek a 2017. évi LXXVI. törvény 1. melléklete szerinti adattartalommal.Korábbi értelmezésünk szerint már 2017. január 1-jétől (tárgyév!) kell figyelembe venni a külföldről kapott támogatásokat, ám a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályaválasza szerint csak a törvény hatálybalépését, június 27-ét követően kell figyelni arra, hogy az így kapott támogatások összege eléri-e a 7,2 millió Ft-ot:
    "...ha a szóbanforgó, a Ktsztv. (A külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló tv.) hatálya alá tartozó támogatást a Ktsztv. hatálybalépést megelőzően, azaz 2017. június 27. előtt kapta, akkor jelenleg nincs bejelentési kötelezettsége. Viszont ha 2017. június 27. után kapott ilyen összegű vagy azt meghaladó mértékű támogatást, úgy alkalmazni kell rá a Ktsztv. rendelkezéseit, és 15 napon belül bejelentési kötelezettsége van."És még hozzáteszi:
    "Felhívjuk a figyelmet, hogy a végső jogalkalmazó a bíróság, amely nincs kötve sem az Igazságügyi Minisztérium, sem az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogértelmezéséhez."Az általunk megkérdezett jogász alkotmányossági szempontból is a minisztériumi állásfoglalást tartja helyesnek, hiszen a törvény alkotmányosan elő sem írhat olyan kötelezettséget, amely a hatályba lépése előtti magatartásra állapít meg terhesebb jogkövetkezményt. Ám ő is felhívta arra a figyelmet, hogy a minisztérium értelmezése nem jelent arra garanciát, hogy a jogalkalmazás során is ez az értelmezés alakul ki.A bejelentés megtételére többek között az "Egyéb kérelem" elnevezésű Pk-32-es űrlapon is lehetőség van, akár az űrlap szöveges mezőjének kitöltése révén, akár a törvényben foglalt adatlap űrlaphoz mellékletként csatolásával.
  • A beszámolóval egyidejűleg (vagyis legkésőbb május 31-éig) bejelentést kell tennie az 1. melléklet szerinti adattartalommal a nyilvántartó bíróság számára az előző évben kapott támogatásokról.
  • A bejelentést követően haladéktalanul közzé kell tennie a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy a törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

A nyilvántartó bíróság teendői:

  • A bejelentést a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában az egyesület vagy alapítvány adataihoz csatolja, és az egyesületet vagy alapítványt külföldről támogatott szervezetként rögzíti.
  • Minden hónap 15. napjáig megküldi a fenti módon rögzített egyesületek és alapítványok nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, aki a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon haladéktalanul közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.

Kötelezettség-mulasztás esetén:

Ha az egyesület vagy alapítvány nem teljesíti a törvény szerinti kötelezettségeit, az ügyész felhívja arra, hogy 30 napon belül teljesítse azokat.

Ha ezután sem teljesíti, az ügyész ismételten felhívja, ezúttal 15 napos határidővel.

Újbóli eredménytelenség esetén az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál.

Ha továbbra sem teljesíti a szervezet a törvény szerinti kötelezettségeit, az ügyész a civil törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával, az arányosság követelményének figyelembevételével jár el. Ez lehet törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése, de akár megszüntetés is.

Mikortól nem minősül külföldről támogatottnak a szervezet?

Ha a külföldről támogatott szervezet által kapott pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás a következő adóévben nem éri el a 7,2 millió Ft-ot, akkor az egyesület vagy az alapítvány a továbbiakban nem minősül külföldről támogatott szervezetnek, és ezt a tényt az éves beszámolónak az elfogadásától számított 30 napon belül kell bejelentenie. (Vagyis legkésőbb június 30-áig.)

A nyilvántartó bíróság ezt a tényt is megküldi a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, aki haladéktalanul törli az érintett szervezet adatait az e célra kialakított elektronikus felületről.

A nyilvántartó bíróság a bejelentést követően haladéktalanul törli a Nyilvántartásból az egyesület vagy alapítvány külföldről támogatott szervezetkénti feltüntetését.

forrás: https://www.nonprofit.hu/tudastar/A-kulfoldrol-tamogatott-szervezetek-atlathatosagarol

 

Elfogadták a Civil Törvény módosítását 2017 júniusában.

A civil szervezetek éves beszámolóinak benyújtásához szükséges nyomtatványok frissítése

Elkészültek a civil szervezetek beszámolóinak benyújtásához szükséges nyomtatványok legfrissebb verziói.

A 2017. január 1-jétől hatályos 479/2016. (XII.28) Korm.rendelet alapján elkészített 6.5 verziószámú nyomtatvány a korábbiakhoz képest nemcsak formai, hanem kisebb tartalmi változtatást is tartalmaz.

Az OBH frissítette a már meglévő nyomtatványokat a korábbi évekre vonatkozó beszámolók benyújtásának megkönnyítése érdekében, valamint bővítette az alább látható nyomtatványverziókkal, hogy ezzel is segítséget nyújtson a civil szervezetek számára.

I.
2015. és korábbi évekre 

  • PK-141: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-141P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-142: Beszámoló kettős könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-142P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2015. és korábbi évek)

II.
2016. évre

  • PK-241: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2016. év)
  • PK-241P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2016. év)
  • PK-242: Beszámoló kettős könyvvitel (2016. év)
  • PK-242P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2016. év)

III.
2017. évre

  • PK-341: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2017. év)
  • PK-341P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2017. év)
  • PK-342: Beszámoló kettős könyvvitel (2017. év)
  • PK-342P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2017. év)

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a nyomtatványok a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok oldalon elérhetőek.

Az a civil szervezet, aki a beszámolóját 2017. április 19. napja előtt küldte meg az OBH részére, annak nem kell ismételten benyújtania!

Kérjük, hogy a problémamentes feldolgozás érdekében, amennyiben a beszámolót postai úton kívánják előterjeszteni, úgy a fenti nyomtatványok P jelzéssel ellátott verzióját szíveskedjenek kitölteni.          forrás: birosag.hu

1%

Május 31-ig kell elszámolniuk az 1 százalékos felajánlásokban részesült civil szervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1%-os felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a KOZ közleményt május 31-ig.

A NAV elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét, nehogy valamely civilszervezet jövőre emiatt essen el a támogatástól.

15KOZközleményben mindazon szja 1 százalékaként felajánlott összeg felhasználását jelölni kell, amit a NAV 2015. január 1-jétől 2015. december 31-igkiutalt a kedvezményezettnek, illetve amit a kedvezményezett a 14KOZ közleményében tartalékolt. A közleményt május 31-ig, ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

A 15KOZ közlemény és kitöltési útmutatója a NAV honlapjáról letölthető: 15KOZ

Az elszámolásra kötelezett kedvezményezettek képviselői májusban háromszor kaptak elektronikus levelet a NAV- tól az elszámolandó összegekről, utoljára május 25-én.

Ha a civil szervezet jogutód nélkül megszűnik, soron kívül kell elszámolnia a felhasználásról. Ha a 15KOZ bizonylatban tartalékolt összeget is feltüntetett a szervezet vagy 2015. január 1-je után kiutalásban részesült, akkor a 16MKOZ bizonylatot is be kell nyújtania.

Előfordulhat, hogy a szervezet nem szűnik meg, azonban a kiutalt összegre nem tart igényt, akkor ezt az összeget is a 16MKOZ bizonylaton kell feltüntetni, és a benyújtással egy időben visszafizetni.

Ha a szervezet a határidőig a közleményt nem nyújtja be, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közöl, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és azokat nem javítja, a NAV kizárja a következő évi kedvezményezettek közül.

forrás: nav.gov.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Civil szervezetek figyelem! - A pénzügyi beszámoló határideje május 31.

 

A civil szervezetek törvényes működése szempontjából kiemelten fontos határidő közeleg, ugyanis e szervezeteknek 2017. évi május hó 31. napjáig kell eleget tenniük a pénzügyi beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségüknek, melyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) 30. §-a ír elő számukra.

Az elektronikus eljárásra kötelezett civil szervezeteknek a beszámolót elektronikus úton kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatal részére, míg az egyéb szervezetek választásuk szerint – elektronikus úton vagy papír alapon – tehetnek eleget e kötelezettségüknek. A papír alapon letétbe helyezendő beszámolókat – eredetben vagy hitelesített másolatban – az Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest, Pf. 24. címére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani az OBH Országos Nyilvántartási Iroda Ügyfélszolgálati Irodájában (1055 Bp., Szalay u. 16.).

A beszámolókat a jogszabályban meghatározott tartalommal, az OBH által rendszeresített nyomtatványokon szükséges benyújtani, melyek 2017. április 19. napjával módosultak. E nyomtatványok a korábbiakhoz képest nemcsak formai, hanem kisebb tartalmi változtatásokat is tartalmaznak. Az OBH emellett a már meglévő nyomtatványokat frissítette, ennek eredményeként az egyes évekre, mint beszámolási időszakokra külön-külön nyomtatványok vonatkoznak.

A beszámolók elkészítéséhez alkalmazandó megváltozott nyomtatványok az alábbi linken érhetőek el: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok.

Lényeges, hogy azokkal a civil szervezetekkel szemben, akik elmulasztották a 2015. évi beszámolójuk letétbe helyezését, és e hiányosságot 2017. május 31-ig sem pótolják, a bíróság akár 900.000,- forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat.

forrás: jogiforum.hu

 

2017.04.20.

A civil szervezetek éves beszámolóinak benyújtásához szükséges nyomtatványok frissítése

Elkészültek a civil szervezetek beszámolóinak benyújtásához szükséges nyomtatványok legfrissebb verziói.

A 2017. január 1-jétől hatályos 479/2016. (XII.28) Korm.rendelet alapján elkészített 6.5 verziószámú nyomtatvány a korábbiakhoz képest nemcsak formai, hanem kisebb tartalmi változtatást is tartalmaz.

Az OBH frissítette a már meglévő nyomtatványokat a korábbi évekre vonatkozó beszámolók benyújtásának megkönnyítése érdekében, valamint bővítette az alább látható nyomtatványverziókkal, hogy ezzel is segítséget nyújtson a civil szervezetek számára.

I.
2015. és korábbi évekre

  • PK-141: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-141P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-142: Beszámoló kettős könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-142P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2015. és korábbi évek)

II.
2016. évre

  • PK-241: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2016. év)
  • PK-241P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2016. év)
  • PK-242: Beszámoló kettős könyvvitel (2016. év)
  • PK-242P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2016. év)

III.
2017. évre

  • PK-341: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2017. év)
  • PK-341P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2017. év)
  • PK-342: Beszámoló kettős könyvvitel (2017. év)
  • PK-342P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2017. év)

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a nyomtatványok a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok oldalon elérhetőek. Kérjük, hogy a problémamentes feldolgozás érdekében, amennyiben a beszámolót postai úton kívánják előterjeszteni, úgy a fenti nyomtatványok P jelzéssel ellátott verzióját szíveskedjenek kitölteni.

forrás: birosag.hu

Tájékoztató az egyes egyesületeket és alapítványokat érintő létesítő okirat módosítás határidejének megváltozásáról

Az Országgyűlés által 2016. március 1-jén elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi I. törvény 1. §-a értelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 11. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések léptek:

„(1) A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány 2017. március 15. napjáig köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét."

„(3) Az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2017. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet."

Tehát a korábbi szabályozás helyébe – miszerint az egyesületek és alapítványok a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg, de legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okirataik mindazon rendelkezéseit felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, melyek nem felelnek meg a Ptk. szabályinak – egységesen 2017. március 15. napja került meghatározásra az esetlegesen szükséges módosítások átvezetésének határidejeként.

A törvénymódosítás indoklása szerint jelenleg azon szervezetek száma, amelyek még nem feleltették meg létesítő okiratukat a hatályos Ptk. rendelkezéseinek, 52 922. A törvénymódosítás célja, hogy a jogi személyek védelme érdekében megakadályozza a mulasztásból eredő ellehetetlenülést és méltányos módon biztosítsa a civil társadalom számára a Ptk. rendelkezéseihez való alkalmazkodáshoz szükséges megfelelő időt. Ezt a javaslat a határidő egy évvel történő meghosszabbításával, valamint azzal biztosítja, hogy a létesítő okirat Ptk.-hoz való hozzáigazítását nem köti a Ptk. hatályba lépését követő első létesítő okirat-módosításhoz.

Tudnivalók már létező civil szervezetek számára

Ebben a fejezetben csak az átmeneti rendelkezésekkel és azokkal a szabályokkal foglalkozunk, amelyek újak és/vagy megváltoztak az újonnan hatályba lépő törvények szerint. A megváltozott szabályok alatt azokat is értjük, amelyek a legújabb szabályozás során a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdések vagy a legnagyobb kört érintő értelmezési nehézségek lehetnek, illetve olyan változásokat, amelyeknek meg kell felelniük a szervezeteknek a közeljövőben vagy bizonyos határidőn belül. Így külön szót ejtünk a közhasznú szervezetek új szabályairól: mit kell tennie egy szervezetnek, ha közhasznúként működött, de nem szeretne többé az lenni, illetve, ha továbbra is közhasznú szervezetként szeretne működni, vagy akkor, ha eddig nem volt közhasznú, mostantól viszont közhasznú szervezetként kíván működni.

Ebbe a fejezetbe kerül valamennyi közhasznúsági kérdés, bizonyos könyvviteli kérdések, egyes adózási kérdések, illetve bizonyos beszámolási szabályok is.

Kérdés:

Civil szervezetként az új szabályozással kapcsolatban milyen kötelezettségeink vannak?

Válasz:

Az új szabályozás valamennyi civil szervezetet (kivéve a 2012-ben alakult civil társaságokat) érintő előírása, hogy kötelezővé vált a beszámoló elkészítése és letétbe helyezése, azaz megküldése az Országos Bírósági Hivatal (OBH, Budapest 1363 Pf. 24/1.) részére. A beszámolót elektronikusan is letétbe lehet helyezni az Ügyfélkapun keresztül, emellett ha a civil szervezet saját honlappal is rendelkezik, a beszámolóját és a közhasznúsági mellékletét saját honlapján is köteles elhelyezni. A beszámolóról bővebben a beszámolással kapcsolatos kérdéseknél olvashat.

Az egyesületekre is vonatkozik néhány nagyon lényeges változás. Ezek a Ptk.-ban találhatók meg. A legfontosabb módosítás, hogy az egyesület legfőbb szervét (a közgyűlést, illetve küldöttgyűlést) az eddigi öt év helyett évente legalább egyszer össze kell hívni, a vezető tisztségviselők megbízása pedig legfeljebb 5 évig tarthat. Az alapszabályban rendelkezni kell a képviseleti jog gyakorlásának módjáról is: ez lehet önálló vagy együttes, általános vagy csak bizonyos ügycsoportokra kiterjedő – ugyanakkor feltételekhez kötött képviseletet a bíróság nem vesz nyilvántartásba. Továbbá, az egyesület alapszabályát csak a közgyűlésen/taggyűlésen megjelent, szavazati joggal rendelkező tagok ¾-nek egyetértésével lehet módosítani, míg az egyesületi cél megváltoztatásához illetve az egyesület megszűnésének kimondásához valamennyi szavazati joggal rendelkező tag ¾-ének hozzájárulása szükséges. Az egyesület a fizetésképtelensége miatt indított eljárásban felszámolással is megszűnhet (részletesen lásd a „Mit kell tudni a felszámolási eljárásról?”szóló kérdésre adott választ). Továbbá fontos változás, hogy a civil törvény hatályos szabályai között kifejezetten megengedi az elektronikus ülésezést, ha a tagok személyazonossága megállapítható. (A kialakult gyakorlat – és a Ptk. vonatkozó szabálya – szerint a bíróság csak az olyan határozatot fogadja el, ahol a létesítő okirat rendelkezik azon elektronikus eszközökről és azok alkalmazásáról úgy, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Egyébként bármilyen elektronikus rendszer használható).

Az új Ptk. az alapítványok esetében jelentősebb változásokat hozott. Egyrészt az alapítvány fogalmából eltűnt a közérdekű szó (annak valamilyen tartós célt kell folyamatosan megvalósítania), ezzel lehetővé vált a szakirodalomban általában „családi alapítványnak” nevezett altípus létrehozása. Alapítványt immár végintézkedéssel (végrendelettel) is létre lehet hozni. Amennyiben több alapító hoz létre alapítványt, azok jogaikat testületben, az „alapítók gyűlésében” is gyakorolhatják (működési szabályai az egyesület közgyűléséhez hasonlóak). Ha az alapítókhoz csatlakozni is lehet, szabályozni kell ennek feltételeit, módját is. Az alapító „kisesése” esetére is fontos új szabályokat hozott létre a jogalkotó (bővebben ld. az Alapítvány alapítója vagyok, mit tehetek, ha tudom, hogy tartósan (vélhetően éveken keresztül) akadályoztatva leszek abban, hogy az alapítványom továbbra is működjön? c. fejezetben). Az alapító okiratban szabályozni kell az alapítványi vagyon felhasználásának módját (pl. támogatás nyújtása pályázati úton, a kuratórium döntése alapján) illetve az azzal való gazdálkodás kérdéseit. Hasonlóan az egyesülethez, a megszűnés és megszüntetés szabályai is jelentősen változtak.

Azoknak a civil szervezeteknek (egyesületeknek és alapítványoknak), amelyek adományosztó civil szervezetek voltak és azok kívánnak maradni, több mint valószínű, hogy létesítő okiratot kell módosítaniuk, ugyanis az adományosztó civil szervezetek létesítő okiratának a törvény szerint (a civil tv. 2. § 2. pontjában foglalt definíció alapján) tartalmaznia kell az adományosztást mint alapcélt.

Az adományosztó civil szervezet a civil tv. meghatározása szerint „a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre”. Fontos tehát, hogy nem olyan szervezetről van szó ebben az esetben, amely bárki számára hozzáférhető adományokat oszt, hanem olyanról, amely a civil szervezeteknek nyújtandó adományokat szervez, oszt szét. A definíció elég elvont ahhoz, hogy a fogalom tartalmazhassa a természetbeni és a pénzbeli juttatásokat is, valamint minden olyan adományt, amit egy civil szervezet juttat más civil szervezeteknek.

Az adományosztó civil szervezet a civil tv. meghatározása szerint „a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre”. Fontos tehát, hogy nem olyan szervezetről van szó ebben az esetben, amely bárki számára hozzáférhető adományokat oszt, hanem olyanról, amely a civil szervezeteknek nyújtandó adományokat szervez, oszt szét. A definíció elég elvont ahhoz, hogy a fogalom tartalmazhassa a természetbeni és a pénzbeli juttatásokat is, valamint minden olyan adományt, amit egy civil szervezet juttat más civil szervezeteknek.

Ugyanakkor bírói gyakorlattól függ majd, hogy ez mennyire lesz formális, azaz annak kell vajon szerepelnie az alapító okiratban, hogy pl. az alapítvány adományosztó szervezetnek minősül, vagy elég, ha eddig is benne volt mondjuk a célrendszer leírásában, hogy adhat támogatást a célok elérése érdekében és ettől már adományosztó szervezetnek minősül.

Az 1%-os felajánlásokat gyűjtő szervezetnek több adatszolgáltatási kötelezettségnek meg kell felelnie:

  1. a) a szervezetnek regisztrálnia kell magát és igazolni a kedvezményezetti feltételek fennállását, a regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a. A regisztrált szervezet az adóhatóságtól technikai számot kap.

FONTOS: azon szervezetek számára, amelyek 2014-ben igazolják a kedvezményezetti feltételeknek való megfelelést, nem kötelező a regisztráció, mert a jogalkotó – átmeneti szabályként – a 2014. évre regisztrációval egyenértékű nyilatkozatként fogadja el azt is, ha a szervezet a kedvezményezetti feltételeket igazolja. Így az a szervezet, amelyiket a bíróság 2012. január elseje előtt vett nyilvántartásba (és egyébként a feltételeknek megfelel) kedvezményezett lehet.

  1. b) A kedvezményezetti feltételek fennállását igazolni kell (ez az igazolás nem azonos a regisztrációval!). Az igazolást a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-i jogvesztő határidőt megelőzően kell az adóhatósághoz eljuttatni.
  2. c) A szervezetek az átutalást követő év december 31-éig kötelesek elszámolni az átutalt összeg felhasználásával, különválasztva a cél szerinti és működési költségeket, illetve egy évre előzetesen tervezni az esetleges tartalékképzést. Az ilyen módon fel nem használt (vagy tartalékba nem helyezett) összeget a kedvezményezett visszautalja az adóhatóságnak. Az adatokról az átutalást követő második év május 31-éig kell adatot szolgáltatniuk a NAV részére.

A változások között vannak a gazdálkodás új szabályai, mint a bevételek és a kiadások elkülönített nyilvántartása (természetesen a törvény hatálybalépése előtt is elkülönítetten kellett ezeket nyilvántartani, az új jogszabály viszont némiképp más struktúrát határoz meg) stb. Ezekről bővebben lásd a könyvvitel, vállalkozás, gazdálkodás fejezetben szereplő kérdésekre adott válaszokat.

Kérdés:

A közhasznúság feltételeinek mikortól kell megfelelnünk, ha eddig is közhasznú szervezetként működtünk és ezután is szeretnénk azok lenni?

Válasz:

Legkésőbb 2014. május 31-ig kell az új szabályoknak megfelelő közhasznú minősítés megszerzését kezdeményezni, addig azok a szervezetek, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeztek, megtartják a státuszukat és kedvezményeiket (pl. megkötött feladatellátási szerződéseik érvényben maradhatnak) a korábbi bejegyzés alapján – feltéve persze, hogy évente eleget tesznek a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. (Lásd a „Létezik a szervezetünk egy ideje, és közhasznú szervezetté szeretnénk válni, mi a teendő?” kérdésre adott választ).

Lényeges szabály, hogy a közhasznúság egyfokozatúvá vált, azaz megszűnt a kiemelkedően közhasznú státusz: ezentúl egy szervezet vagy közhasznú, vagy nem az (az eddigi kiemelkedően közhasznú szervezetek a továbbiakban „sima” közhasznúak maradhatnak 2014. május 31-éig, de 2014. május 31-étől már csak abban az esetben, ha megfelelnek a hatályos szabályoknak).

 

Kérdés:

Milyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?

Válasz:

Ehhez szükség van a feltételek teljes körű ismeretére.

Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására. Ha a létesítő okirat korábban nem tartalmazta az alábbi feltételek valamelyikét, akkor a tekintetben módosítani kell azt a következőképpen.

A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések):

  • a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.

A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):

  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
    • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:

  • a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő (lásd bővebben a következő kérdésnél);
  • annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell (feltehetőleg a jelenlegi közhasznú civil szervezetek közül kevésnek a létesítő okirata felel meg ennek a feltételnek), hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Itt lényeges, hogy a jogalkotó nem célt, hanem feladatot jelölt meg. A feladat azt jelenti, hogy nem úgy kell megjelölni az átvállalt feladat jogszabályi alapját, hogy az általános (céljellegű) legyen, hanem konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban az alapítóknak. Jogos kérdés, hogy mi történik akkor, ha módosítják a jogszabályt. Ezzel kapcsolatban lásd A létesítő okiratunkban meg kell jelölni a közhasznú tevékenység jogszabályi alapját, mit tegyünk, ha módosul a jogszabály? kérdésre adott választ.

Fontos megjegyezni, hogy megszűnt a korábbi jogszabályból ismert lista, azaz nem lehet egy felsorolásból kiválasztani a szervezetre leginkább illő tevékenysége(ke)t, hanem ezt pontosan, a megfelelő jogszabályra való hivatkozással kell leírni.

A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

Emellett a közhasznú szervezet erőforrásait és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatóknak meg kell felelniük a civil tv. által támasztott alábbi feltételeknek:

  • Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan:
  1. a) a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  2. b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  3. c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
  • A társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan:
  1. a) az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy
  2. b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  3. c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.

Pl. Az a civil szervezet, amelynek létesítő okirata tartalmazza a fent leírtakat, és megjelölte azt a jogszabályhelyet, amely alapján közhasznú tevékenységét végzi, ha éves bevétele legalább egymillió forint és van 10 önkéntese, akkor megfelel a feltételeknek. De ezeket akkor is teljesítheti, ha bevétele ugyan kevesebb, de mérlege nem negatív, és bevételeinek legalább 2%-a az 1%-os felajánlásokból származik.

 

Kérdés:

A közhasznúság feltételei közül a közvetettség mit jelent, mennyire lehet tágan értelmezni?

Válasz:

A közhasznúságnak nem egészen feltétele, sokkal inkább fogalmi eleme az, hogy jogszabályban megjelölt közfeladat (melyet a létesítő okirat rögzít) teljesítését szolgálja az a tevékenység, amit közhasznúnak nevez a civil tv. A megjelölt közfeladat teljesítését szolgálhatja a szervezet tevékenysége közvetve és közvetlenül is.

E feltétel értelmezése a bírói gyakorlat függvénye. Amíg a bírói gyakorlat nem alakul ki, a szervezetek próbálhatják tágítani az értelmezési kereteket: ezt leginkább a közfeladat közvetlen vagy közvetett teljesítése során tehetik meg. A közfeladatok teljesítésének közvetett szolgálata olyan feltétel, amely a következőképpen kibontható: maga a közfeladat jogszabályi alapú. Amennyiben a jogszabály alapján az állami vagy önkormányzati feladatot ellátja a szervezet (gyakorlatilag átvállalja, vagy részben átvállalja, vagy azt az állammal, illetőleg önkormányzattal párhuzamosan végzi, azaz ugyanazt a tevékenységet folytatja, mint amit az állami szerv vagy az önkormányzat), abban az esetben közvetlenül szolgálja a közfeladat teljesítését. Ám ha a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat teljesítését nem vállalja át (részben vagy egészben), csak segíti vagy támogatja annak megvalósulását, akkor lehet szó közvetettségről.

A rész és egész viszonyát ez esetben úgy értjük, hogy az állami szerv vagy az önkormányzat a feladat vállalását teljes egészében a civil szervezetre bízza, tehát ő maga nem végzi a feladatot, hanem helyette a szervezet teszi azt, akkor az egészet a szervezet valósítja meg. Ha a feladat egyes elemeit a szervezet valósítja meg (vagy azt párhuzamosan a szervezet és az állami szerv vagy önkormányzat végzi), egyeseket pedig a másik fél, akkor a szervezet részben valósítja meg a közfeladatot (de még ebben az esetben is közvetlenségről van szó).

Pl. Önkormányzati feladat (az önkormányzati törvény alapján) az épített és természeti környezet védelme [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a továbbiakban Ötv. 8. (1) bekezdés], amelyet az önkormányzat különböző rendeletekkel, intézkedésekkel valósít meg. (Az új, 2013. január elsejétől hatályos önkormányzati törvényben a feladatok rendszerét máshogy alakította ki a jogalkotó, így ugyanezen feladat az önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 11. pontjában található.) Abban az esetben, ha egy civil szervezet a helyi környezet védelmét közvetlen cselekvéssel látja el (például aktivistáival megtisztítja a helyi zöldterületeket stb.), akkor közvetlenül segíti a közfeladat teljesítését (erre adott esetben szerződést is köthet az önkormányzattal). Abban az esetben, ha a civil szervezet segítségével az önkormányzat pályázat során nyer egy víztisztító berendezést (mert pl. csak úgy tud pályázni erre, ha a pályázat során civil szervezet a partnere), akkor a civil szervezet közvetetten valósítja meg a közfeladat (a helyi épített és természeti környezet védelme) teljesítését. Létesítő okiratában mindkét esetben hivatkoznia kell a jogszabályra, tehát az Ötv. fent említett 8. § (1) bekezdésére és az azt részletező önkormányzati rendeletre.

Hasonlóképpen, ha egy civil szervezet az önkormányzattól átveszi az idősotthon működtetését, akkor közvetlenül látja el ezt a feladatot, de akkor is, ha például az ebéd beszállításáról gondoskodik. Ha viszont pl. népdalkört szervez az otthon lakóiból, segítve azzal szabadidejük eltöltését, közvetetten járul hozzá a feladat, az idősgondozás ellátásához.

A civil szervezetnek mindkét esetben meg kell jelölnie létesítő okiratában a jogszabályt, ami a közfeladatot megalapozza, ez esetben az Ötv. vonatkozó szakaszát és adott esetben a feladatot részletesebben körülíró önkormányzati rendeletet.

 

Kérdés:

Eddig közhasznú szervezet voltunk, mostantól nem szeretnénk azok lenni, mi a teendő?

Válasz:

Az a szervezet, amelyik a 2011. december 31-ig hatályos szabályok alapján közhasznú volt, az új civil tv. hatálybalépését követően annak átmeneti szabályai alapján 2014. május 31. napjáig megőrzi ezt a státuszát és a hozzá kapcsolódó kedvezményeket, a jogállása közhasznú. Erre azért van szükség, mert az új szabályok azt írják elő, hogy két éven keresztül kell „bizonyítani” azt, hogy a közhasznú státuszért „jelentkező” szervezet valóban közhasznú tevékenységet végez. (Erről bővebben lásd a „Milyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ.)

A közhasznú tevékenységet a beszámoló közhasznúsági mellékletével kell bizonyítani. A közhasznúsági melléklet be nem nyújtásának az a következménye, hogy – ha ez az állapot egy évig fennmarad, azaz a szervezet ezt nem pótolja egy éven belül – a bíróság a törvényességi ellenőrzési eljárás megindítása érdekében értesíti az ügyészséget.

A közhasznú minősítés megszűnésének két módja van: a feltételeknek nem felel meg a szervezet a törvényességi ellenőrzési eljárás során, vagy a szervezet bejelentése alapján.

A törvényességi felügyeleti eljárás következménye az lehet, hogy a bíróság megszünteti a szervezet közhasznú jogállását, amennyiben a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti számviteli beszámolójának letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve a szervezet – letétbe helyezett beszámolója alapján – nem felel meg a feltételeknek.

Amennyiben a közhasznú szervezet nem felel meg a közhasznúság feltételeinek, akkor attól számítva, hogy ezt észleli, 60 napon belül köteles kérni a bíróságon közhasznú jogállásának törlését.

Kérdés:

Létezik a szervezetünk egy ideje, és közhasznú szervezetté szeretnénk válni, mi a teendő?

Válasz:

Ha a szervezet legalább két éve létezik, módosítania kell a létesítő okiratát, hogy az formailag megfelelő legyen (lásd a Mlyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ), és be kell nyújtania egy kérelmet, amelyben bizonyítja azt, hogy a benyújtást megelőző két éven át közhasznú tevékenységet végzett az új civil tv. rendelkezéseinek megfelelően.

Ehhez bizonyítania kell, hogy az előző két évben közhasznú tevékenységet végzett, és hogy a tevékenységet milyen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, továbbá a közfeladatok teljesítését melyik jogszabályhelyek írják (az előző két évben melyik jogszabályhelyek írták) elő. Ez csak egy példa, ettől függetlenül valamennyi tartalmi feltételnek meg kell felelnie visszamenőlegesen két évre a szervezetnek. (Lásd a Mlyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ.)

Fontos hangsúlyozni, hogy a civil tv. nem tartalmaz szabályokat arra az esetre, ha egy szervezet – még a jogállás megszerzését megelőzően – nem ad le közhasznúsági mellékletet egymást követő két évben, és mégis bizonyítja azt, amit a közhasznúsági melléklete tartalmaz. Ez olyan szűz területe a jogalkalmazásnak, amit a bíróságok fognak megtölteni tartalommal. Nagy valószínűséggel a bíróságok inkább megtalálják a módját annak, hogy olyan szervezetek közhasznúsági jogállását is megállapítsák, akik hitelt érdemlően bizonyítják azt, hogy visszamenőleg két éven keresztül megfeleltek az új civil tv. rendelkezéseinek, mint annak, hogy 2014-ig ne jegyezzenek be új közhasznú szervezeteket.

  1. május 31. előtt – az új szabályoknak megfelelően – közhasznú szervezetté válni egyféleképpen lehetséges: ha az előző két évre vonatkozó szervezeti adatokkal bizonyítja a szervezet, hogy – visszamenőleges hatállyal – megfelel a civil tv. rendelkezéseinek. A feltételek közül az első, hogy léteznie kell legalább 2 naptári évvel a kérelem benyújtását megelőzően. Azt kell továbbá bizonyítania, hogy a két naptári évben közhasznú tevékenységet végzett, és egyébként is megfelelt a jelenleg hatályos szabályoknak a tartalmi feltételeket illetően. Amennyiben ezt hitelt érdemlően teszi, a bíróság vélhetően nem utasítja el a kérelmét az új szabályokon alapuló közhasznú minősítés megszerzésére.

Az egyszerűbb érthetőség kedvéért egy táblázatba foglalva is bemutatjuk azt, hogy a közhasznúság „idősíkjai” hogyan alakulnak a jelenlegi szabályok alapján:

Státusz 2012. június 30-ig 2013. május 31-ig 2014. május 31-ig 2014. május 31. után
Közhasznú 2011. december 31-én A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót és közhasznúsági jelentést kell beküldenie az Országos Bírósági Hivatalnak. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak. Korábbi közhasznú státuszát megtartja, élvezi az előnyöket.A 2013. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak. Csak akkor maradhat közhasznú, ha a két benyújtott beszámoló alapján megfelel a jelenleg hatályos közhasznúsági szabályoknak.
Közhasznúvá kíván válni 2012. január 1-je után A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót meg kell küldenie az Országos Bírósági Hivatalnak. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak. A 2013. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.A jelenleg hatályos szabályok szerint bírálják el: a két utolsó benyújtott beszámoló alapján, és ha megfelel, akkor közhasznúvá válhat. Az akkor hatályos szabályok szerint bírálják el: amennyiben megfelel, úgy közhasznúvá válhat.
Közhasznú 2011. december 31-én, de státuszát nem kívánja megtartani A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót meg kell küldenie az Országos Bírósági Hivatalnak. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak. Korábbi közhasznú státuszát megtartja, élvezi az előnyöket.A bíróságtól kéri közhasznú státuszának törlését.

Ha nem felel meg a feltételeknek, törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként elveszíti státuszát.

Kérdés:

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság (gt.) vagyunk, vonatkoznak ránk a civil tv. (és az egyéb szabályok) rendelkezései?

Válasz:

A civil tv. 1. §-ában a törvény hatálya a közhasznú szervezetekre is kiterjed. Ha tehát a nonprofit gt. közhasznú, akkor a közhasznúsággal kapcsolatos rendelkezések (és más nem) vonatkoznak rá. Az egyéb szabályok közül az iparűzési adó alóli mentesség (mivel a helyi adókról szóló törvény kifejezetten rendelkezik erről), továbbá az illetékekről (illetékmentesség), az áfáról (2007. évi CXXVII.) és a társasági adóról szóló (1996. évi LXXXI.) törvények is vonatkoznak a nonprofit gt.-kre, de csak akkor, ha azok közhasznúak.

Fontos, hogy a közhasznú nonprofit gt. nem minősül civil szervezetnek a civil tv. alapján, a civil szervezetekre vonatkozó egyéb szabályok (a beszámolás, a könyvvezetés, az adománygyűjtés szabályai stb.) nem vonatkoznak a nonprofit gt-re, csak azok, amelyek a közhasznú státuszukból adódnak, mint pl. a kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezetekkel kapcsolatos egyéb szabályok a civil tv. 29-30. §-aiban. A kettős könyvvitelt ugyanis a civil tv. nem a közhasznú szervezetekről szóló fejezetben szabályozza, hanem a beszámolási szabályoknál, viszont a közhasznúságból, mint minősítésből eredően nemcsak a civil szervezetekre, hanem a nonprofit gt.-kre is vonatkozik ez a szabály. A nonprofit gt.-knek a beszámolójukat nem kell letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál, hanem a szokásos rend szerint a KIM Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálathoz kell benyújtani minden év május 31-ig.

Kérdés:

A jelenlegi szervezetek hogyan felelnek meg a NEA pályázati szabályainak?

Válasz:

A jelenlegi szervezetek közül az egyesület és az alapítvány lehet kedvezményezettje a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) forrásoknak, mert az egyesület és az alapítvány, valamint a sajátos egyesületi formák közül a szövetség alanya lehet támogatásnak és pályázaton is indulhat, míg a szakszervezet és a párt nem részesülhet a NEA forrásaiból.

Az a szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban, nem jogosult a NEA forrásai közül működési támogatásra.

Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy azok a szervezetek, amelyeknek a bevétele az utolsó lezárt üzleti évben elérte vagy meghaladta az 50 millió forintot, csak visszatérítendő működési támogatást kaphatnak (de projekttámogatásban ezek is részesülhetnek). Továbbá egy szervezet (és jogelődje), bármekkora is, csak két egymást követő évben részesülhet támogatásban a NEA terhére – függetlenül attól, hogy ez működési vagy projekttámogatás volt –, utána egy év „szünetet” kell tartani, s csak aztán nyújthat be új pályázatot.

Kérdés:

Hogyan kell nyilvántartani a bevételeket és a kiadásokat?

Válasz:

A bevételeket elkülönítetten kell nyilvántartani a kiadásoktól. A bevételeket a civil tv. szerinti rendezettségben elkülönítve (a különböző bevételeket egymástól elkülönítve), a kiadásokat szintén egymástól elkülönítve kell nyilvántartani úgy, hogy azok megfeleljenek a számviteli szabályok előírásainak is (függetlenül a könyvvezetés módjától). (Bővebben lásd a „Melyek a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek?” kérdésre adott választ és a „Mire fordíthatjuk a bevételeket?”című kérdésre adott választ.)

A bevételek és kiadások típusai, fajtái a korábbiakhoz képest némileg módosultak a civil tv. felsorolásában, az alábbiak szerint.

A civil szervezetek bevételei:

  • egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítói befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
  • gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  • költségvetési támogatás:
    • pályázat, valamint egyedi döntés alapján kapott költségvetési támogatás;
    • az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
    • az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
    • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege (1%);
    • az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
    • más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
    • befektetési tevékenységből származó bevétel;
      • egyéb bevétel.

A civil szervezetek kiadásai:

  • alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  • egyéb költség.

Kérdés:

Mik a beszámolási kötelezettségek? – Kinek kell beszámolnunk, miről, hogyan, milyen gyakran?

Válasz:

A jogszabály által kötelezően előírt beszámolók:

  • számviteli beszámoló (éves beszámoló) – 2014. január elsejétől a jogi személyiségű szervezeti egység számára is;
  • közhasznúsági melléklet;
  • adományozásról szóló beszámoló (abban az esetben, ha vannak adományok);
  • 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló (abban az esetben, ha kedvezményezett az illető civil szervezet).

A számviteli beszámoló része a közhasznúsági melléklet, melyet a közhasznú státusztól függetlenül a tárgyévet követő év május 31-ig kell elektronikusan letétbe helyezni a bíróságon (az elektronikus benyújtás az OBH részére az Ügyfélkapun keresztül, ANYK űrlap kitöltésével történik). Bár nincs ez ügyben konkrét iránymutatás, feltételezésünk szerint a közhasznú tevékenységet nem végző szervezetek a vonatkozó részek üresen hagyásával is letétbe helyezhetik a mellékletet. Abban az esetben, ha a szervezet a közhasznúsági mellékletet, illetve a számviteli beszámolót nem tudja tartalommal megtölteni, akkor üresen hagyva küldi el. Az adományozásról szóló beszámolóval kapcsolatban nincs előírás sem annak határidejéről, sem gyakoriságáról.

Az 1%-os felajánlásokról lásd a Hogyan kell beszámolni az 1%-os felajánlásokról? kérdésre adott választ.

Kérdés:

Mi az az éves beszámoló?

Válasz:

A civil szervezetek a működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év könyveinek zárását követően éves beszámolót kötelesek készíteni (ahogy egyébként más gazdálkodók is). Az éves (számviteli) beszámoló tartalmazza a szervezet mérlegadatait, és azt a készítő szervezet képviselője írja alá. Az éves beszámoló elkészítése és letétbe helyezése az új szabályok szerint kötelező, az ezt megszegők ellen nagy valószínűséggel törvényességi ellenőrzési eljárást fog indítani az ügyészség. Az éves beszámoló tagolását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) és a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet tartalmazza.

Az éves beszámoló elkészítése a civil tv. szerint minden civil szervezet számára kötelező, annak ellenére, hogy az Sztv., illetve az egyéb szervezetekre vonatkozó kormányrendelet szerint (ide tartoznak a civil szervezetek is a számviteli jog szerint) a beszámoló a gazdálkodókra vonatkozik, a gazdálkodók töltik ki. A civil tv. szerint azonban azoknak az egyesületeknek, amelyek egyáltalán nem szednek tagdíjat és nem gazdálkodnak, szintén kell beszámolót készíteniük, csak minden lényeges rubrikát üresen hagynak majd (alapítványok esetében ez nem fordulhat elő, hiszen az alapítványnak vagyona van, tehát gazdálkodása is).

FONTOS, hogy azon szervezetek esetében, amelyeknek jogi személyiségű szervezeti egységük van, a szervezeti egységnek is saját beszámolót kell készítenie, melyet a civil szervezetre vonatkozó általános szabályok szerint letétbe helyez.

Kérdés:

Mit kell tartalmaznia a közhasznúsági mellékletnek?

Válasz:

A civil tv. és az ahhoz szorosan kapcsolódó 350/2011. kormányrendelet nemcsak a közhasznú szervezet, hanem valamennyi civil szervezet számára kötelezővé teszi a közhasznúsági melléklet elkészítését a beszámoló mellékleteként.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a szervezet közhasznú tevékenységeit, a tevékenységek fő célcsoportjait, a tevékenységből részesülők számát és annak főbb eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, amelyek túlnyomórészt kiolvashatók a számviteli beszámolóból. (Mint pl. az erőforrásokat és a társadalmi támogatottságot alátámasztó adatokat.) A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a vagyon felhasználásának és a közhasznú cél szerinti juttatásoknak a kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét, valamint a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A közhasznúságról szóló kormányrendelet tartalmazza a közhasznúsági melléklet mintanyomtatványát, e szerint kell a közhasznúsági mellékletet elkészíteni és benyújtani. (Lásd könyvünk 2. számú mellékletében.)

Kérdés:

Hogyan kell beszámolni az adományozásról?

Válasz:

A közhasznúságról és az adományozásról szóló 350/2011. sz. kormányrendelet alapján a civil szervezetek az általuk használt tájékoztatási eszközökön (honlap, hírlevél, napilap, facebook stb.) keresztül kötelesek beszámolni a működésükről és az adományok felhasználásáról. Az adományok felhasználásáról szóló tájékoztatást tehát nem terhelik különösebb kötelezettségek azon kívül, hogy érvényesülnie kell az átláthatóság és a nyilvánosság követelményeinek.

Az adományokról szóló beszámolót tehát a civil szervezet bárhogy közzéteheti, a honlapján, vagy egyéb tájékoztatási módon, pl. facebook oldalán vagy napilapokban is. A beszámolóval kapcsolatban az egyetlen kötelezettség, hogy azt meg kell tennie a szervezetnek. A beszámolónak tartalmilag meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy a civil szervezet adományainak felhasználása abból egyértelműen megállapítható legyen.

Kérdés:

Hogyan kell beszámolni az 1 %-os felajánlásokról?

Válasz:

Az 1%-os felajánlásokról az előírás szerint a felajánlások kiutalását követő év december 31-éig történő felhasználásról a kiutalást követő második év május 31-ig kell beszámolót készíteni. A beszámolót az adóhatóságnak elektronikusan kell beküldeni.Pl. Ha egy magánszemély a 2011-es személyi jövedelemadójáról rendelkezik 2012. május 20-ig, a kedvezményezett szervezet 2012. december 15-ig kapja meg a kiutalást, a kiutalt összeget 2013. december 31-ig használhatja fel vagy teheti tartalékba egy évre, és a felhasználásáról szóló beszámolót 2014. május 31-ig kell elkészíteni (a kiutalást követő második év május 31-ig).

A jogutódokat az 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló kötelezettsége éppúgy terheli, mint a jogelődjüket. Ha a beszámoló számszakilag hibás vagy valótlan adatot tartalmaz (vagy elkésett) és az adóhatóság felhívására a szervezet azt nem javítja, akkor az adóhatóság a következő évben határozattal kizárja a szervezetet az 1%-os felajánlásokból való részesedésből. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő szervezet soron kívül tesz beszámolót.

Érdemes figyelni a NAV honlapját és időben tájékozódni, mert a beszámolást a két évvel ezelőtt tett (egy évvel ezelőtt gyűjtött) felajánlásokról vélhetően az ANYK rendszerrel lehet majd elektronikus úton teljesíteni.

Kérdés:

Civil társaság vagyunk és szeretnénk szövetség, egyesület, alapítvány lenni, és ekként működni a továbbiakban. Hogyan lehetséges ez?

Válasz:

Jogutódlás és formális átalakulás nincs, az „átalakulás” csak úgy lehetséges, ha a tagok létrehozzák az új szervezetet (függetlenül attól, hogy megszüntették-e a jelenleg meglévőt), ha az új szervezettel szemben támasztott valamennyi követelménynek megfelelnek (minimális taglétszám, formális megalakulási szabályok, az Alaptörvénnyel nem ellentétes a cél, nem fegyveres a szervezet stb.).

Kérdés:

Alapítvány vagyunk és szeretnénk egyesületi formában működni. Hogyan lehetséges ez?

Válasz:

Lásd fent, ugyanaz, mint az előző. (Megfordítva – egyesületből alapítvány – szintén.)

Kérdés:

1%-ot szeretnénk gyűjteni, eddig megfeleltünk a feltételeknek, mostantól mit kell tennünk?

Válasz:

A feltételek az 1%-os felajánlásokról szóló törvény (a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény, a továbbiakban 1%-os törvény) módosításával a következőképpen változtak:

  • a felajánlások évének első napjához képest legalább két évvel korábbi nyilvántartásba vétel a feltétel minden szervezet esetében:, azaz az egyesületre, vagy alapítványra, illetőleg közalapítványra terjed ki a kedvezményezetti jog (tekintet nélkül arra, hogy közhasznú szervezet vagy sem), természetesen az egyházi szervezeteken és az egyéb, a törvényben felsorolt intézményeken kívül;
  • mindezt azzal a feltétellel, hogy a szervezet:
    • belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez;
    • továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A kedvezményezetti feltételek fennállását igazolni kell. Az igazolásra az adóhatóság hívja fel a kedvezményezettet (azaz nem minden szervezetet, csak azt, amit legalább egy magánszemély megjelölt az adóbevallásában) minden év szeptember 1-ig. A feltételek fennállását a felhívástól számított 30 napon belül igazolni kell, ugyanakkor mulasztás esetén is van helye igazolásnak, a késedelem utólagos kimentésével.

FONTOS szabály, hogy a közhasznú tevékenység végzése nem jelenti azt, hogy a szervezetnek közhasznú minősítésű szervezetnek is kellene lennie. Ugyanis a 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) szabályai szerint a szervezetek közhasznú minősítés nélkül is végezhetnek közhasznú tevékenységet (ebben az esetben a beszámolóhoz csatolt közhasznúsági mellékletet kivéve nem szükséges egyéb más formaságot betartani).

Kérdés:

Fontos további változások az 1 %-os felajánlások gyűjtését illetően

Válasz:

A regisztrációs kötelezettség

A felajánlott összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál előzetesen regisztrálnia kell magát és igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat (ezt elektronikusan lehet megtenni). A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, ez a határidő viszont jogvesztő (ami azt jelenti, hogy amennyiben elmulasztja a szervezet, abban az esetben nem mentheti ki a mulasztását igazolással). A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté. A regisztrált szervezetek az adóhatóságtól technikai számot kapnak.

Pl. 2013. júniusában megalakult szervezet így 2016-ban válhat kedvezményezetté (ez lehet az első rendelkező nyilatkozat éve), úgy, hogy 2015. szeptember 30-áig regisztrálja önmagát elektronikusan és 2016-ban az adóhatóság felhívására igazolja a kedvezményezetti feltételeket.

FONTOS: azon szervezetek számára, amelyek 2014-ben igazolják a kedvezményezetti feltételeket, nem kötelező a regisztráció, mert a jogalkotó – átmeneti szabályként – a 2014. évre regisztrációval egyenértékű nyilatkozatként fogadja el azt is, ha a szervezet a kedvezményezetti feltételeket igazolja. Így az a szervezet, amelyiket a bíróság 2012. január elseje előtt vett nyilvántartásba (és egyébként a feltételeknek megfelel) kedvezményezett lehet.

A felajánlókkal kapcsolatos adatok megismeréséről

Fontos változás, hogy a kedvezményezett kérheti, hogy az adóhatóság térítésmentesen tájékoztassa a javára rendelkező - az adatszolgáltatás időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatot tevők számáról, régiónkénti, megyénkénti, korcsoportonkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó okokról és azok arányáról.

Ez a módosítás vélhetően megkönnyíti a szervezetek és a felajánlók (illetve potenciális felajánlók) közötti kommunikáció tervezését.

Az átutalás szabályainak változása

A csőd- vagy felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési eljárás alatt álló szervezet részére utalás nem teljesíthető.

A forrás felhasználásával kapcsolatos módosítások

A kedvezményezett az átutalást követő év december 31-éig köteles elszámolni az átutalt összeg felhasználásával, különválasztva a cél szerinti és működési költségeket, illetve egy évre előzetesen tervezni az esetleges tartalékképzést. Az ilyen módon fel nem használt (vagy tartalékba nem helyezett) összeget a kedvezményezett visszautalja az adóhatóságnak.

A kedvezményezett saját fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek - a tartalékolás esetén ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is - együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot.

A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.

Működési költségként határozza meg a törvény

  • a munkabért, egyéb személyi jellegű juttatást
  • a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségét, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztését
  • a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összegét
  • a székhely, a működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket, így különösen az ingatlan bérleti díját és a kedvezményezettet terhelő közműdíjakat
  • a postaköltséget, telefon- és internetszolgáltatás alapdíját
  • költségvetési szervek esetében a személyi és dologi juttatásokat

A CIVIL SZERVEZETEK JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI 2011. évi CLXXXI (181). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási."

1/ A CIVIL SZERVEZETEK JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI évi CLXXXI (181). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról A CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK PÉNZÜGYI – GAZDASÁGI JOGI VÁLTOZÁSAI évi CLXXV (175 ). tv.

2/ 2011. évi CLXXXI ( 181 ). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról Törvény hatálya kiterjed Egyesületek Pártok Sportról szóló tv. alapján működő szervezet Országos sportági szakszövetség Köztestület Közalapítvány Európai területi társulás Az a szervezet, melynek e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény rendeli el ( civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek ) Általános rendelkezések Illetékességet határozza meg A szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. E törvényben meghatározott Polgári peres, nemperes, Polgári Perrendtartásról szóló törvényben maghatározott pereket folytatja le.

3/ 2011. évi CLXXXI ( 181 ). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról A bíróság feladata A szervezetek nyilvántartásba vétele, azok adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítások, törlése ( adatváltozások átvezetése ) A szervezet nyilvántartásból való törlése Civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának vezetése A nyilvántartás adatairól tájékoztatást nyújt A kérelmek tartalmi elemei A beadványokat egy példányban, java részt már űrlapokon kell beadni Kecskeméti Törvényszék Cím:6000-Kecskemét, Rákóczi út 7. Postacím: 6001 Kecskemét, Pf. 12.

4 /2011. évi CLXXXI ( 181 ). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról A törvény ismerteti A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó dokumentumokat A változásbejegyzési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratokat A nyilvántartásból való törlési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratokat Az egyes nyilvántartott szervezetekre vonatkozó speciális szabályokat Alapítvány : ( magánszemélyAlapítvány : ( magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság)jogi személygazdasági társaság Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárás Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem elemeit, eljárás egyes szabályait Az OBH feladatát, a bírósági iratok megtekintésének, másolatok készítésének módját A nyilvántartásuk közhiteles, a fennálló és törölt adatok nyilvánosak, ülések jelenléti íve és tagnyilvántartáson kívül

5 /A C IVIL TÖRVÉNY LEGFONTOSABB ÚJÍTÁSAI, CÉLKITŰZÉSEI Átfogó szabályozás megalkotása Csőd-, felszámolás, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek alkalmazása e területen is Civil szervezetek fogalmának bevezetése Civil szervezeti formák működését, megszűnését, gazdálkodását, speciális nyilvántartásba vételük szabályozása Könyvvezetési és beszámolási kötelezettségükről egységes szerkezetet alkotása

6 /A C IVIL TÖRVÉNY LEGFONTOSABB ÚJÍTÁSAI, CÉLKITŰZÉSEI Közhasznúságra vonatkozó újítása a minősítés egyfokozatúvá tételével (kiemelten közhasznú) Civil Információs Központok létrehozása Nemzeti Együttműködési Alap létrehozása

7 /LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK től kiemelten közhasznú megjelölés nem alkalmazható, ig működhetnek a jelenlegi formában Közhasznúsági megfeleléshez már 2012 évben is teljesíteni kell a civil szervezetnek a feltételeket SZJA 1 % az összes bevétel 2 %-át eléri A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét A közhasznú tevékenység ellátását tartósan ( 2 év ) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti (2005. évi LXXXVIII tv.-nek megfelelően)

8 /LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK ig minden civil szervezetnek letétbe kellett helyezni a beszámolóját ( ezután csak elektronikusan lehet - obh.hu) Létesítő okiratot módosítani kell ( pártoktól mentesnek kell lennie) januártól csak olyan szervezet kaphat költségvetési támogatást ( NEA ) akik beszámolójukat letétbe helyezték

9/ A C IVIL TÖRVÉNY HATÁLYA 1 §. A Ptk alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött szervezetekre ( érdekképviseleti szervezet, egyház, vízi társulat, lakásszövetkezet) Hatályát veszti: Az egyesülési jogról szóló évi II. tv. A közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. ( 156 ) Tv. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. tv, valamint a végrehajtásáról szóló 160/2003.(X.7.) Korm. Rendelet A módosító rendelkezések: 108 jogszabály módosítást eredményezte

10 /Ú J FOGALMAK Adomány – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, árú, nyújtott szolgáltatás nem kell növelni az adományozónak az adózás előtti eredményét a ráfordításként elszámolt összeggel, ha igazolást állít ki a civil szervezet Adományosztó szervezet Civil szervezet : a párt kivételével a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület, civil szervezet, alapítvány Elsődlegesen gazdasági - vállalkozási tevékenységű szervezet Éves összes bevételének 60 %-át eléri, meghaladja vállalkozási bevétele Gazdálkodó tevékenység a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági események Határon túli civil szervezet Hatókör : helyi, területi, országos, nemzetközi Induló tőke

11 /Ú J FOGALMAK Költségvetési támogatás: nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítására kapja Pályázati úton, egyedi döntés alapján ( képviselő testület ) Európai Uniós strukturális alapból, Kohéziós Alapból Nemzetközi Szervezettől származó támogatás SZJA 1 % Közcélú tevékenység : a szervezet tagjai által, náluk tágabb közösség érdekében végzet tevékenység Közfeladat: állami vagy önkormányzati feladat, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályi követelményeknek, feltételeknek megfelelve végez – Hulladékszállítás, Okmányirodák

12/ Ú J FOGALMAK Közszolgálati szerződés: közfeladat ellátására a szerv nevében történő ellátásra kötött szerződés (jogszabályban engedélyhez kötöttet nem lehet ) Legfelsőbb szerv: alapítvány kezelőszerve Taggyűlés Létesítő okiratban közvetlenül vagy közvetve megválasztott testület

13 /VÁLTOZATLAN FOGALMAK Befektetési tevékenység a civil szervezet eszközeiből éven túli befektetés Cél szerinti juttatás Civil szervezet alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás Felelős személy: létesítő okiratban, belső szabályzatban megjelölt vezető tisztségviselő, civil szervezetet képviselő személy Tartós adomány: szerződés alapján nyújtott támogatás, ha az adományozó az adott évben és azt követő legalább 3 évben, évente egy alkalommal, ellenszolgáltatás nélkül adja Vezető tisztségviselő: az alapítvány kezelője, kuratórium, egyesület elnöke

14 /A CIVIL SZERVEZETEK CSŐD -, FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSA Civil tv. II. fejezet 9.§ - 10/E. §.-ig Végelszámolás: évi V. tv. (Ctv.) tartalmazza a szabályait. A szervezet önkéntes elhatározásán alapuló jogutód nélküli megszűnése, amennyiben a szervezet nem fizetésképtelen. ( nincs elismert, nem vitatott 60 napot lejárt kiegyenlítetlen tartozás) Kényszer-végelszámolás: törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszűnik A szervezet létrehozására kitűzött cél megvalósult Csődeljárás: olyan eljárás, melynek során az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet Felszámolási eljárás: a fizetésképtelen adós jogutód nélkül szűnik meg, lehetőleg, hogy a hitelezők kielégítést nyerjenek. ( évi XLIX. ( 49 ) Tv tartalmazza )

15/ CIVIL SZERVEZETEK FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS Civil tv. III. fejezet 11.§ Továbbra is az ügyészség gyakorolja: jogszabályoknak, belső szabályzatoknak való megfelelést vizsgál, ha nem felel meg a bírósághoz élhet keresettel Megsemmisítheti a civil szervezet határozatát, ha törvénysértő (Határozatok könyve) A működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a legfőbb szervét a civil szervezetnek Ha nem állhat helyre a működés, megszüntetheti a civil szervezetet A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább 1 éve nem működik, vagy tagjainak száma 10 fő alá csökken A civil szervezet a nyilvántartásból törlő határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg

16/ CIVIL SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA Civil tv. IV. fejezet 13.§ - 15.§ A civil szervezeteket a törvényszék veszi nyilvántartásba Civil Információ Portál-on országos, egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartás ( ) 2012.június 30-tól Minden adat nyilvános, kivéve: Egyesület alakuló ülésének jelenéti íve Egyesület tagnyilvántartása

17 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Civil tv. V. fejezet 17.§ - 26.§ A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával gazdálkodik, elsősorban gazdasági – vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható, alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetve végezhet gazdasági – vállalkozási tevékenységet, vagy vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget a szervezet alapítója, tagja a szervezet tartozásáért saját vagyonával nem felel

18 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA A Számviteli törvény szerint minden civil szervezetnek be kell vezetni néhány szabályzatot: Számviteli politika Számlatükör számlarend Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát Eszközök és források értékelési szabályzatát Pénzkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat Befektetési szabályzat ( közhasznú szervezeteknél ) Elkészítéséért, módosításáért a civil szervezet vezetője a felelős ( ügyészség ellenőrzi) Határozatok könyve !!!! fontos

19 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Civil szervezet bevételei lehetnek Tagdíjból ( alapító okiratban rögzíteni kell a tagdíj szedés tényét, az összeget a taggyűlés határozza meg – évente – Határozatok könyvébe be kell vezetni Gazdasági – vállalkozási tevékenységből ( max.60 %-a az összes bevételnek, ha valamely évre megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen e tevékenységet folytatta, az adóhatóság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet )) Költségvetési támogatás Pályázati vagy egyedi döntés alapján kapott költségvetési támogatás SZJA 1 %-ból Más szervtől, magánszemélytől kapott adomány Befektetési tevékenységből származó bevétel Adomány

20 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek Alapacél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költség Gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költség A civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (adminisztrációs egyéb közvetett költség ) Immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a társasági adó alap megállapításánál a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe A kiadásokat, bevételeket felmerülésük szerint kell elkülönítetten nyilvántartani

21 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Adománygyűjtés szabályai E tv. 73 §. (1) bekezdése alapján kapott felhatalmazással a Kormány a 350/2011. (XII.30.)Korm. rendeletben a következőket határozza meg A rendelet kiterjed Civil szervezetekre Külföldön nyilvántartásba vett szervezetek Mo-on végzett tevékenységre Közhasznú szervezetekre Nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott egyházak adománygyűjtő tevékenységére Fogalmak Adomány: pénzbeli – vagy természetbeni juttatás, alap- közhasznú céljának elérése érdekében ellenszolgáltatás nélkül kap ( önkéntes tevékenység nem az!)

22 / CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Adománygyűjtés: forrásteremtő tevékenység, nem járhat az adományozók, más személyek zaklatásával Kötelező az adományozót tájékozatni az adomány gyűjtés céljáról, annak felhasználásáról Adománygyűjtő láda – szervezet neve, elérhetősége, célja megjelölésével, zárt módon, felnyitásnál legalább 2 képviselő jelentétében, jegyzőkönyv, címlet, leltár Internetes és telefonos – adományozott szervezet és az az adományszervező beazonosíthatóságát biztosítani kell Adománygyűjtő: természetes személy, meghatalmazása van Adományozott: civil, közhasznú szervezet

23 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Tartós adomány Szerződés kötéshez kötött, az adományozónak vállalnia kell, hogy az adományozás évében adott adományt a következő 3 évben is adja azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül adományok után a támogatót kedvezmények illetik meg, ha rendelkezik a támogatott szervezet által kiállított igazolással Támogató, támogatott megnevezését, székhelyét, adószámukat, adomány összegét, támogatott célt Adományozó kedvezménye Csökkentheti az adózás előtti eredményét a közhasznú tevékenység támogatására adott adomány 20 %-val, tartós adomány esetén további 20 %-al, max. az adózás előtti eredményéig Egyháznak nyújtott adománnyal nem lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt ( nem lehet közhasznú az egyház ) Magánszemély, egyéni vállalkozó adózásban érvényesíthető kedvezményre nem jogosult

24 /CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI A számvitelről szóló 2000.évi C. tv §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 224/2000, (XII.19.) Korm.r. szabályozza az egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségüket, melyek a következők Az üzleti év azonos a naptári évvel – ( megszűnők kivételével ) = mérleg forduló napja december 31 Beszámoló formáját a szervezet által végzett tevékenység, éves összes bevételének nagysága, könyvvezetési módja határozza meg Egyszerűsített beszámoló Egyszeres könyvvizelt vezető szervezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, éves alaptevékenységétől függetlenül Vállalkozási tevékenységet is végez, de éves együttes bevétele két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot eléri Egyszerűsített mérlegből, egyszerűsített eredmény levezetésből áll

25 /CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI Egyszerűsített éves beszámoló Kettős könyvvitelt vezető szervezet Vállalkozási tevékenységet is folytat, s az éves összes bevétele két egymást követő évben, évenként eléri az 50 millió forintot Közalapítvány Közhasznú civil szervezeteknek csak kizárólag Részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő vagy közhasznúsági melléklet től a közhasznúsági jelentés helyett, közhasznúsági melléklet van, Kiegészítő mellékelt részei Támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegek bemutatása támogatásonként

26 /CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI Közhasznúsági mellékelt részei A szervezet által végzett közhasznú tevékenységek csoportjainak, eredményeinek bemutatása, közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatok, mutatók Vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatások Közhasznú cél szerinti juttatások Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegének, vezető tisztségek bemutatása A kiegészítő melléklet az egyházi szervezeteknél nem kell A beszámolót regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell elkészíteni, ha a gazdasági-vállalkozási bevétel a tárgyévet megelőző 3 üzleti év átlagában, vagy várhatóan eléri a 10 millió forintot Könyvvizsgálat : Közalapítványnál kötelező 200 millió forint bevétel felett kötelező a beszámolóra kötelező ráírni „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” TAO pályázatoknál 20 millió feletti támogatási összeg felett kötelező Támop pályázatnál 50 millió

27 /CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel Cégbíróságon bejegyzett szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalát a Számviteli tv. rendelkezései szerint kell megtenni A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót, közhasznúsági mellékletet - melyet nem június 30-ig kel megjelentetni, hanem a beszámolóval együtt a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Az OBH részére kell eljuttatni, ha a civil szervezet rendelkezik saját honlappal, ott is közzé kell tennie június 30.-a után már csak elektronikus úton lehet megtenni

28/ KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI Közhasznú jogállás a közhasznú szervezetként való nyilvántartással szerezhető meg Magyarországon nyilvántartásba vett szervezet Megfelelő erőforrással rendelkezik, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közöl legalább 1 teljesül: Az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot A két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív Személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők juttatásain kívül – eléri az összes ráfordítás 25 %-át

29/ KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI Megfelelő társadalmi támogatottság kimutatható, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közöl legalább 1 teljesül: Ha az SZJA 1 %-nak kiutalt összege eléri a bevétel 2 %-át ( nem kell bevételnél figyelembe venni a feladat finanszírozásra kapott támogatást, normatív alapon kapott támogatást, Európai Unió strukturális alapjaiból, Koháziós Alapból kapott támogatást ) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában Közhasznú tevékenységének ellátását tartósan ( 2 év átlagában ) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segítette

30/KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI Közhasznú minősítés feltételének vizsgálta A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv (Törvényszék) megvizsgálja a feltételek teljesülését Ha a feltételek nem teljesülnek a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatokat a nyilvántartásból törli január 01-től megszűnik a közhasznú minősítés 2 fokozata A már közhasznú és kiemelten közhasznú szervezettként működők május 31-ig működhetnek közhasznú szervezetként Újra minősítésük a 2012-es és 2013-as beszámoló adatai alapján történnek Minden közhasznú szervezet megkapja a korábban csak a kiemelten közhasznúakat megillető kedvezményeket

Az elektronikus ülésezés jogintézménye

A régi Ptk. szabályai között nagy vívmánynak minősült az egyesületek esetében az elektronikus ülésezésre vonatkozó szabályozás, amelyet a jogalkotó az új Ptk-ból kiemelt, az új Ptk. más filozófiája miatt. 2014. március 15-étől a 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) rendelkezik az elektronikus ülésezésről az egyesületek vonatkozásában.
Az elektronikus ülésezés szabályaira a régi Ptk. megfogalmazásához képest a civil törvény általi szabályozás árnyaltabb, pontosított megfogalmazást ad:

  • A régi Ptk szerinti megfogalmazás:
    „A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.”
  • A civil tv. szerinti megfogalmazás:
    „Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akkor, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.”
    „Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.”

A régi Ptk szabályozása még nem, de a civil törvény már kifejezésre juttatja a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció kritériumát is, illetve az elektronikus úton rögzített határozatok bírósághoz benyújtását illetően megköveteli a jegyzőkönyv készítését, melyet az ügyvezető az aláírásával hitelesít.

A civil szervezetek adománygyűjtésével, gazdálkodásával és a közhasznúsággal foglalkozó kormányrendelet szabályai

A civil tv. 73. § (1) bekezdése alapján a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza a címben jelzett tárgyköröket. Ezt szolgálja a 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről.

A rendelet meghatározza az adományt és az adományozás egyes fogalmait. Az adomány fogalmánál azt érdemes kiemelni, hogy pénzbeli és természetbeli is lehet, és hogy azt az adományozottnak alap- vagy közhasznú céljának elérésére, ellenszolgáltatás nélkül adja az adományozó. Fontos kiemelni, hogy ugyan a szabályozás valamennyi eleme újdonság a magyar jogban, az adományszervező olyan szabályozott jogintézmény, amely részleteit eddig a szokásjog sem alkalmazta és nem ismerte. Az adományszervező olyan egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság, amelyet az adományozott bíz meg azzal, hogy gyűjtse helyette és nevében az adományt. Ez azt jelenti, hogy ilyen megbízásnak profitorientált gazdasági társaság vagy természetes személy nem lehet alanya. Ugyanakkor az adományszervező megbízásának nincsenek további feltételei, részletszabályai.

Természetes személy lehet adománygyűjtő, ugyanis a rendelet megkülönbözteti az adománygyűjtőt az adományszervezőtől. Az adománygyűjtő lehet természetes személy, méghozzá olyan, aki meghatalmazással végzi ezt a tevékenységet.

A rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az alapcél szerinti tevékenység része a közhasznú tevékenység (lásd a közhasznú jogállásról szóló részben). Hozzá kell tenni, hogy ezt a rendelkezést nem csak a rendelet tekintetében lehet értelmezni. A civil tv. 27. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bevételeket és a kiadásokat elkülönítetten tartja nyilván a szervezet, az alapcél szerinti tevékenységből származó bevételeket („ezen belül a közhasznú” tevékenységből származó bevételeket) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételektől. Ezt a rendelkezést egyértelműbb formában erősíti meg a rendelet.

Az adománygyűjtést külön fejezetben szabályozza a rendelet. Fontos, hogy az adományszervező és az adománygyűjtő megbízása között eltérés van: ugyanis míg az adományszervezővel a rendelet szerint megbízási jogviszony keletkezik, az adománygyűjtő meghatalmazás alapján jár el. A meghatalmazott adománygyűjtő köteles igazolni önmagát és bemutatnia a meghatalmazását (valamint a mellékletet, ami az adományozott vagy adományszervező adatait tartalmazza) a rendelet 8. § (2) bekezdése szerint. Ebből következik, hogy az adományszervező is meghatalmazhat adománygyűjtőt. Az adománygyűjtés szabályai egyebekben meglehetősen egyértelműek, e helyütt további értelmezésüket mellőzzük.

A közhasznúsággal kapcsolatban a rendelet meghatározza a közhasznúsági melléklet tartalmát. Erre egy olyan mellékletet (formanyomtatványt) rendszeresít a rendelet, ami ugyan minta, de a kötelező elemeket tartalmazza. A közhasznúsági mellékletet ugyan ettől eltérően is el lehet készíteni, de ezeket az elemeket tartalmaznia kell. A rendelet megfogalmazása szerint: „rendelet 1. mellékletének megfelelő, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni” a közhasznúsági mellékletet. Ez azt jelenti, hogy nem a formai, hanem a tartalmi kérdések a lényegesek, ettől függetlenül vélhetően valamennyi közhasznúsági mellékletet benyújtó civil szervezet pontosan ebben a formában fogja azt benyújtani.

  1. számú melléklet. Jogszabályok rövidítés-jegyzéke
Áfatörvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
Art. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
Cégtörvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
Civil tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
Csődtörvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IXL. törvény
Etv. az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (hatályon kívül helyezve)
Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Ksztv. (közhasznú törvény) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (hatályon kívül helyezve)
NCA törvény A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (hatályon kívül helyezve)
Nyilvántartási tv. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
Önkéntes törvény a közérdekű önkéntességről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
Ötv.

Pp.

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (2013. január 1-től: 2011. évi CLXXXIX. törvény)a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Szja. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény
Sztv. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
Szftv. (1%-os törvény) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény

KÉRDÉS: Hogyan kell közzétenni a beszámolót?
VÁLASZ: A következő letölthető dokumentumban részletesen olvasható a beszámoló közzétételének módja. Letölthető itt.Opens in a new window

FELHÍVÁS CIVILEKET ÉRINTŐ FONTOS VÁLTOZÁSRA!

A 2015. január 1. napjától civil eljárásokban alkalmazandó ÁNYK nyomtatványok a www.birosag.huOpens in a new window oldalról a civil szervezetek / civil eljárás során alkalmazandó nyomtatványok menüpontból érhetőek el!
Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások 2015. január 1. napjától kezdeményezhető eljárásokkal kapcsolatban - az alábbi linkről megtekinthető illetve letölthető - http://bit.ly/1IiXg5SOpens in a new window

KÉRDÉS: Meddig kell módosítani a létesítő okiratokat?
VÁLASZ: A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény ( Ptké.) 11.§ (3) bekezdése alapján a civil szervezetek 2016. március 15. napját követően, csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhetnek. Részletek és a teljes útmitató.Opens in a new window

KÉRDÉS: Milyen szabályzatokat kötelező elkészíteniük a civil szervezeteknek?
VÁLASZ: A Szervezeti és Működési Szabályzaton (SZMSZ) kívül KÖTELEZŐ még: a Számviteli Politika elkészítése. Azon belül: A Leltározási-, az Értékelési-, a Pénzkezelési Szabályzat.

KÉRDÉS: Milyen formában kell megküldeni/letétbe helyezni a számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az OBH-nak és milyen címre?
VÁLASZ: Az OBH-nak 2014. év végéig CSAK papír alapon kell benyújtani (pontosan kitöltve, eredeti, cégszerűen aláírt, hiánytalanul és beazonosíthatóan); a közhasznú jogállású civil szervezeteknek a PK-142-es, a NEM közhasznúaknak a PK-141-es nyomtatványon. Ajánlottan + tértivevénnyel kell postázni, erre a címre:1363 Budapest, Pf. 24. (Valószínűleg 2015-től már elektronikus úton lesz benyújtható az okirat.)

KÉRDÉS: Ki köthet közszolgáltatási szerződést?
VÁLASZ: Kizárólag a közhasznú szervezetek köthetnek.

KÉRDÉS: Mi minősül adománynak?
VÁLASZ:

  • A közérdekű önkéntes munka,
  • közösségi szolgálat,
  • adományozott szerv, szövet.

KÉRDÉS: Mit jelent a tartós adomány?
VÁLASZ: A tartós adomány fogalmát a civil törvény határozza meg, amely az alábbi:
Az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományban részesülőt

  • a szerződéskötés évében és az azt követő 3 évben,
  • évente legalább egyszer,
  • azonos vagy növekvő összegű

adományban részesíti.

KÉRDÉS: A Törvényszéknek is az OBH-hoz benyújtott formában, a PK-s nyomtatványon kell benyújtani a beszámolót?
VÁLASZ: Részben igen. DE ezen túlmenően a 350/2011. (XII. 30.) Kormány rendelet Közhasznúsági melléklete is kötelezően benyújtandó.

KÉRDÉS: Hogyan kell benyújtani a Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti eljárás kérelmet a civil szervezeteknek?
VÁLASZ: Egyesület esetében a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő.
Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet a www.birosag.huOpens in a new window oldalról letölthető „Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti papír alapú kérelem” elnevezésű formanyomtatványon terjessze elő, melynek kitöltéséhez segítséget nyújt az űrlaphoz mellékelt útmutató. A nyomtatvány és a felhasználói kézikönyv letölthető innen: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-eljarasok-urlapjai-112012-ii29-kim-rendeletOpens in a new window
A kérelemhez csatolandó iratok:
Kötelezően csatolandó iratok

  • vezető tisztségviselő(k), illetve a felügyelő bizottsági tagok nyilatkozata, hogy nem esik/esnek a 2011. évi CLXXV. törvényben (Ectv.) meghatározott kizáró ok alá. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139791.262822Opens in a new window)
  • Az előző két lezárt üzleti év beszámolója, közhasznúsági melléklete.

Szükség szerint kötelezően csatolandó iratok

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.
  • A 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezeseinek megfelelően módosított változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat.
  • A szervezet belső szabályzata

KÉRDÉS: Kinek ajánlható fel az SZJA 1 %-a?
VÁLASZ: Az egyesület, az alapítvány, melyet

  • a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább 2 ével nyilvántartásba vett
  • akinek székhelye belföldön van
  • aki közhasznú tevékenység végzéséről nyilatkozik
  • aki nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, a pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

KÉRDÉS: Mikortól lép életbe az új Polgári Törvénykönyv? Meddig kell a hatályba lépéskor már bejegyzett, működő civil szervezeteknek alapító okirataikat módosítani?
VÁLASZ: Az új Polgári Törvénykönyv 2014.03.15.-ével lép életbe. A szervezetek alapító okirataikat legkésőbb 2016. március 15-ig kell megfeleltetniük az új PTK-nak, akkor is, HA nem közhasznú a jogállásuk.

KÉRDÉS: Meddig kell elérni az új szabályoknak való megfelelési kritériumokat ahhoz, hogy közhasznú maradhasson a szervezet?
VÁLASZ: 2014. május 31-ig kell megtörténnie az új szabályoknak való megfelelésnek.

KÉRDÉS: Mia szponzoráció?
VÁLASZ: Ez NEM adomány! Ez tisztán vállalkozási tevékenységnek minősül, hiszen a szponzorszerződésben kikötött szolgáltatások nyújtásához köti a „támogatás” folyósítását, azaz ellenérték fejében végzi a szolgáltatást. (Általában reklámszolgáltatás.)

KÉRDÉS: A civil szervezetek milyen könyvvezetést kötelesek vezetni?
VÁLASZ: A közhasznú szervezetek számára kötelező a kettős könyvvitel. A NEM közhasznú szervezetek választhatnak az egyszeres – és a kettős könyvvezetés között.

KÉRDÉS: Milyen előnyökkel jár a közhasznúság a 2012. évtől kezdődően?
Többek között a támogató gazdasági társaság társasági adókedvezményben részesül. A támogatás mértékének 20 %-ával, tartós adományozási szerződés esetén további 20 %-ával csökkenti a társasági adó alapját. [A társasági adóról szóló 1996. évi CLXXXI. tv. 7. § (1) z)]

KÉRDÉS: Mikor lehet a tárgyévre alanyi adómenteséget választaniuk a civil szervezetnek?
VÁLASZ: Akkor lehet a tárgyévre alanyi adómentességet választani, amikor a szervezet árbevétele

  • sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, az adott évben időarányosan számítva
  • sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
  • nem haladja mega 6 millió Ft-ot.

KÉRDÉS: A számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet írásban vagy elektronikus úton kell a bíróságra beadni?
VÁLASZ: A számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet elektronikusan letölthető űrlapon (PK-141, illetve PK-142) kell elkészíteni. Az űrlapot kinyomtatva, a szervezet képviselője által aláírva kell az OBH részére elküldeni.

KÉRDÉS: Amennyiben a szervezet elmúlt évben alakult, idén nyújthat be pályázatot?
VÁLASZ: A NEA-13-M pályázati kiírás 12.1. pontja értelmében CSAK a 2011.12.31-ig jogerősen nyilvántartásba vett szervezetek nyújthatnak be pályázatot.

KÉRDÉS: Ha a szervezet 2012-ben már befizette az EPER rendszerbe a 3.000 Ft-ot, akkor is be kell fizetni 2012 decemberében a működési pályázat benyújtásáig 3.000 Ft-ot?
VÁLASZ: Igen, mert amit az év első felében fizettek be, az a 2012. évi EPER rendszer regisztrációs díja volt. Ez pedig a 2013. évi működési pályázat díja.

KÉRDÉS: A 2013. évi működési pályázat benyújtásakor is kell regisztrációs nyilatkozatot beküldeni?
VÁLASZ: Nem, ha már 2012-ben beküldték, csak akkor, ha az előző nyilatkozat beküldése óta eltelt időszakban olyan adatukban következett be változás, amely érinti a nyilatkozatot. De 2013 januárjában ismét kell új nyilatkozatot beküldeniük.

KÉRDÉS: Elegendő, ha a szervezet az EPER rendszerbe is feltöltötte a 2011. évi számviteli beszámolóját és az OBH-nál is letétbe helyezte azt?
VÁLASZ: Nem. Ezen kívül legkésőbb a szerződéskötésig meg kell küldeni az Alapkezelő részére ennek az igazolását (Útmutató 8. oldala szerint). Célszerű az ajánlott feladószelvény és a tértivevény oldalhű digitális másolatát felcsatolni az EPER Partnerdokumentumai közé.

KÉRDÉS: Ha egy szervezet legutóbb 2011 nyarán módosította az Alapszabályát, akkor az még érvényes, ugye? Nem kell módosítania, ugye?
VÁLASZ: De, a módosítás elkerülhetetlen az új civil törvény, és számos új, a civil szervezeteket érintő jogszabályok hatályba lépése miatt. Ezekkel összhangba kell hozni a korábbi Alapszabályt.

Nonprofit szervezetek: egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok adózásának alapvető szabályai 2015

Megjelent a NAV tájékoztató füzete Nonprofit szervezetek adózásának szabályai címmel

"Az egyesületek, alapítványok [civil szervezetek], köztestületek, közalapítványok [mind együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és az Ectv. határozza meg. A törvényszéken történő nyilvántartásba vétellel, ezen nyilvántartásba vétel napjával válnak jogi személlyé. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények hatálya a lá tartozó adózók, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók."

A teljes tájékoztató a NAV oldalánOpens in a new window található.

Adó 1% felajánlás kisokos 2017

Ne hagyd veszni az ADÓ 1%-od, támogass vele egy jó ügyet! Neked nem kerül semmibe, de sokat segíthetsz vele. Akkor is, ha szerinted az csak pár forint, nekünk sokat számít. Köszönjük szépen, hogy melletünk döntesz!

Az 1% felajánlás legegyszerűbb módja:

  1. Nyomtasd ki a 16EGYSZA nyomtatványt és töltsd ki az adataid (név, lakcím, adóazonosító jel)!
  2. Tedd borítékba és írd rá neved és adóazonosító jeled!
  3. Juttasd el valamelyik NAV ügyfélszolgálathoz személyesen vagy postai úton, legkésőbb 2017. május 22-ig.

például: NAV Jász-Nagykun-Megyei Adó- és Vámigazgatósága - Szolnok központi ügyfélszolgálat

levelezési cím: 5000 Szolnok, József Attila u 22-24

személyesen: Szolnok, József A. út 22-24

A hozzád legközelebb eső NAV ügyfélszolgálatot itt keresheted meg: https://www.nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg

Kész is! Köszönjük, hogy időt szakítottál az 1% felajánlásra, és ezzel támogattad tevékenységünket! Kérjük, hívd fel barátaid figyelmét is az 1% felajánlás fontosságára!

Egyéb rendelkezési módok:

1% felajánlás az adóbevallás részeként:

A személyi jövedelemadó-bevallás részeként 2017. május 22-ig az EGYSZA oldal kitöltésével. A kedvezményezett adószáma: 19216588-1-16. Beadni ügyfélkapun keresztül elektronikusan, postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen lehet.

Ha a NAV készíti el az adóbevallást:

- a bevallási tervezet on-line javítása esetén lehetőség van az elektronikus felületen rendelkezni az 1%-ról, az EGYSZA oldal kitöltésével.

- javítás hiányában a 16EGYSZA nyomtatvány kitöltésével a fentebb leírt módon.

Ha a munkáltató készíti el az adóbevallást:Munkáltatói adó megállapítás esetén 2017. május 10-ig a 16EGYSZA nyomtatványt lezárt borítékban leadva a munkáltatónak. Fontos, hogy a lezárt borítékon rajta legyen az adóazonosító jeled, a leragasztás helyén pedig az aláírásod!

Köszönjük, hogy időt szakítottál az 1% felajánlásra, és ezzel támogattad tevékenységünket! Kérjük, hívd fel barátaid figyemét is az 1% felajánlás fontosságára!