KÉRDÉS
El kell-e küldeni minden NEA pályázatnál az EPER regisztrációs nyilatkozatot az EMET-nek?
VÁLASZ
Regisztrációs nyilatkozat beküldésére csak abban az esetben van szükség, ha a szervezet adataiban változás történt. Amennyiben nem volt változás a szervezet életében, úgy új regisztrációs nyilatkozat beküldése nem szükséges. Ha azonban a birosag.hu-n és az EPER-ben szereplő adatok eltérőek, úgy a saját adatok menüpont alatt szükséges változtatni az adatokat. Ebben az esetben a rendszer automatikusan fel fogja ajánlani az új regisztrációs nyilatkozat nyomtatását, amit cégszerűen aláírva postai úton kell beküldeni az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (1381 Budapest, Pf. 1407.) részére, még a pályázat benyújtásának határideje előtt. Amennyiben ugyanis a Támogatáskezelő úgy látja, hogy a birosag.hu oldalon karakterpontosan nem azonos adatok szerepelnek, a formai ellenőrzésnél el fogja utasítani a pályázatot. Ha a Pályázó azt tapasztalja, hogy a birosag.hu-n nem valós vagy más adatok szerepelnek, akkor szükséges hivatalosan is felvennie a kapcsolatot a Törvényszékkel, és azonnal kérni az adatok módosítását.
KÉRDÉS
A NEA 2000 Ft-os pályázati díját be lehet-e postai csekken fizetni, ha nem, akkor lényeges-e, hogy a szervezetünk folyószámlájáról utaljuk-e át ezt az összeget?
VÁLASZ
A pályázati díjat kizárólag átutalással lehet teljesíteni, azonban bármilyen bankszámláról át lehet utalni, a lényeg, hogy a közlemény rovatban fel legyen tüntetve a szervezet adószáma és a „NEA” szó, ezáltal lesz az EMET számára beazonosítható, hogy mely szervezettől érkezett meg az összeg.
KÉRDÉS
Az EPER regisztrációmat aktiváltam, ennek ellenére az alábbi üzenet olvasható a felületen: „Regisztrációs nyilatkozata még nem érkezett be, vagy nem megfelelő. A Reg. nyilatkozat menüben kap részletes információt és útmutatást a tennivalókról.” Mi a teendő ebben az esetben?
VÁLASZ
Ezt az üzenetet addig jeleníti meg a rendszer, amíg a pályázatkezelő a regisztrációs nyilatkozatot fel nem dolgozza. Ettől függetlenül a pályázati folyamatot el lehet végezni. Fontos, hogy az elkészült regisztrációs nyilatkozatot minél hamarabb nyomtassák ki és küldjék meg postán az EMET részére, mert erre a pályázatuk benyújtásának napjáig van lehetőségük.
KÉRDÉS
A NEA pályázatoknál be kell írni, hogy kapott-e a szervezetünk deminis támogatást. Kérdésem, hogy az SZJA 1% -ok, valamint a korábbi NEA pályázatokon nyert támogatás annak minősülnek-e?
VÁLASZ
Sem az SZJA 1%, sem a NEA pályázatok nem minősülnek deminimis támogatásnak. A deminimis támogatás tényét minden esetben feltüntetik a vonatkozó támogatási szerződésben, így ha volt kérdéses támogatása az elmúlt időszakban a szervezetnek, érdemes elővenni a támogatási szerződéseket/okiratokat, és abban megnézni, hogy az adott támogatás deminimisnek minősül-e vagy sem.
KÉRDÉS
A NEA támogatási szerződés végén a pénzügyi ellenjegyzést ki írja alá?
VÁLASZ
A pénzügyi ellenjegyzést az EMET végzi, ezzel a pályázónak nem kell foglalkoznia.
KÉRDÉS
Ma jár le a 8 napos határidő, amin belül el kell juttatni a támogatáskezelőhöz az aláírt szerződést/dokumentumokat. Vigyem be személyesen, vagy elég, ha postán ajánlottan feladom?
VÁLASZ
Postai úton megfelelő feladni a levelet, hiszen a postai ellenőrzőszelvényen bizonyíthatóan rajta lesz a dátum, hogy időben teljesítették a megadott feltételeket.
KÉRDÉS
Mi számít térítésmentes hozzájárulásnak?
VÁLASZ
A NEA pályázatokban a következő tételek számolhatók el térítésmentes hozzájárulásként:
- közérdekű önkéntes tevékenységként végzett munka (társadalmi munka)
- dologi feltétel
- szolgáltatás
Amennyiben a szervezet a pályázat benyújtásakor térítésmentes hozzájárulásként vállalja a szükséges önrész mértékét, úgy a pályázat benyújtásakor nyilatkozat, vagy egyéb alátámasztó dokumentum feltöltése nem szükséges.
Csak a térítésmentes hozzájárulások elszámolásához szükséges a következő linken található nyilatkozatok kitöltése és aláírása: http://www.civil.info.hu/web/nea/palyazati-dokumentumok . Amennyiben közérdekű önkéntes tevékenységgel számoltak, úgy a közérdekű önkéntesség igazolásához szükségeset alkalmazzák, amennyiben dologi feltételt biztosított a szervezet számára valaki, úgy a „nyilatkozat dologi javak biztosításához” és így tovább.
Fontos megjegyezni, hogy NEM minősül közérdekű önkéntes tevékenységnek a szervezet tisztségviselőinek térítésmentes munkája, valamint egyesületek esetében a tagok „önkéntes tevékenysége”.
KÉRDÉS
Hogyan számoljam ki a térítésmentes hozzájárulást?
VÁLASZ
Közérdekű önkéntes tevékenység esetén az alkalmazandó képlet a következő: a mindenkori minimálbér/160. A kapott összeg az egy óra önkéntes tevékenység eszmei értékét jelenti (ez 2018-ban 862,5 Ft/óra).
Dologi feltétel és szolgáltatás nyújtása során a szervezet önállóan határozhatja meg az összeget. Érdemes figyelembe venni az összeg meghatározásánál a dologi feltétel és a szolgáltatás piaci értékét. Fontos, hogy a meghatározott összeg ne legyen elrugaszkodott.
KÉRDÉS
Az önerő kiszámításánál lehet-e önkéntes a szervezet tagja?
VÁLASZ
A közérdekű önkéntességről szóló törvény alapján közérdekű önkéntes nem lehet az egyesület/alapítvány tagja vagy tisztségviselője. Mindenki más azonban igen. Önkéntes munka csak akkor tervezhető, ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Esélyteremtési Főosztálynál bejelentettük az önkéntesek foglalkoztatását, és regisztrációs számmal rendelkező önkéntesfogadó szervezet vagyunk. A pályázat tervezésekor nem szükséges megjelölni azokat a személyeket, akik az önkéntes tevékenységet végezni fogják, azt elég csak az elszámoláskor a szükséges nyilatkozaton feltüntetni.
KÉRDÉS
Minden esetben kell önrészt biztosítani?
VÁLASZ
A Nemzeti Együttműködési Alap 2018-as pályázatai esetén kizárólag a működési típusú pályázatok benyújtásánál kell önrészt vállalni, a szakmai pályázatok esetén a kollégiumok úgy döntöttek, hogy nem kérik önrész biztosítását.
KÉRDÉS
Mit takar az arányos csökkentés kifejezés?
VÁLASZ
Az arányos csökkentést az önrész és a projekt terhére elszámolandó költségek esetén szokták alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy ha a pályázott összegből kevesebbet ítélnek oda, az önrészt ugyanolyan arányban csökkentik, mint a pályázat során igényelt összeget. A működési pályázatok esetén a megítélt támogatás maximálisan a minimum pályázható összeg erejéig lehetséges, míg szakmai programok esetén maximum 2/3-os csökkentésre lehet számítani.
KÉRDÉS
A NEA-n pályázható összeg minden évben ugyanannyi vagy változó összegű?
VÁLASZ
Minden évben változik a maximum összeg, amire pályázni lehet. A maximálisan igényelhető támogatás mértékét minden évben a kollégiumok határozzák meg.
KÉRDÉS
A NEA által meghirdetett és megnyert pályázat esetében a megnyert összeg átcsoportosítására van-e lehetőség?
VÁLASZ
A pályázatban csak a támogatási időszakot terhelő költségekre vonatkozó számlák, bizonylatok számolhatók el, a teljesítés időpontjának és a kiállítás dátumának a támogatási időszakba kell esnie és ezen számlák/bizonylatok pénzügyi teljesítése az elszámolási határidő végéig megtörténik. Átcsoportosításra a támogatási időszakban korlátlan mennyiségben van lehetőség, azonban csak azokra a sorokra és alsorokra lehet átcsoportosítani támogatást, melyre a támogatási kérelem benyújtásakor terveztek összeget. A költségek átcsoportosítását célszerű jelezni a támogatáskezelő felé az EPER rendszeren keresztül, még akkor is, ha az nem éri el az útmutatóban megjelölt 10%-ot!
KÉRDÉS
A NEA pályázati elszámolást papír alapon akkor is szükséges-e postázni az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő részére, ha nincs 100 000 Ft feletti tétel?
VÁLASZ
Az elszámolás eljárásrendjét és a beküldendő bizonylatok körét az „Útmutató a Nemzeti Együttműködési Alap 2018. évi forrásaira benyújtott támogatási igények (pályázat és egyedi kérelem) alapján biztosított költségvetési támogatások szakmai és pénzügyi elszámolásához” c. dokumentum ad tájékoztatást. Az elszámolási útmutató a http://www.civil.info.hu/web/nea/palyazati-dokumentumok oldalon lesz elérhető.
KÉRDÉS
NEA pályázaton nyert pénz felhasználásakor a közbeszerzés vonatkozik-e a szervezetre, és amennyiben igen, milyen gyakorlati, konkrét módon?
VÁLASZ
Összegszerűség okán nem vonatkozik a civil szervezetre.
KÉRDÉS
Hogyan lehetséges a NEA elszámolásnál 10 rendezvényt egyenként bemutatni, amikor 3 számára van hely, illetve a rengeteg papíralapú dokumentációt feltölteni az EPER-be, amikor csak 6 lehetőséget kínál fel a rendszer? Lehet-e valahol bővíteni ezeket a felületeket? Vagy elég papíralapon beadni ezeket?
VÁLASZ
Elegendő hely hiányában azokat a cellákat kell használni, ami rendelkezésre áll. A mezőkbe összegyűjtve és tömörítve is fel lehet vinni a dokumentumokat, értékeléseket, akár úgy, hogy egy cellába több rendezvény anyaga is bekerül. Érdemes pdf vagy tömörített mappa formájában kezelni a dokumentumokat és úgy csoportosítani, hogy az könnyen értelmezhetővé váljon. Pl.: a jelenléti íveket egy pdf-ben feltölteni, a képeket szintén egy fájlba tömörítve stb. Az interneten ingyenesen elérhetőek pdf szerkesztő alkalmazások, melyek lehetővé teszik több pdf dokumentum egyesítését, szétválasztását, szerkesztését és tömörítését is.
KÉRDÉS
Ha egy alapítvány kuratóriumának elnöke külföldre megy az alapítvány tevékenysége miatt, milyen módon lehet kiküldetési költséget elszámolni neki, illetve ehhez milyen papírokat kell prezentálni, hogy a hivatalos út elszámolható legyen a pályázat terhére, ha az elnök nem a saját gépjárműjével utazik?
VÁLASZ
Ilyen esetben nem lehet a saját gépjármű használattal összefüggő szabályokat alkalmazni. Az a legegyszerűbb, ha az elnök valamilyen tömegközlekedési eszközt választ (busz, vonat stb.), ott helyben pedig a helyi közlekedéssel utazik. A jegyek vásárlásakor számlát kell kérni az utazásról, (továbbá fontos, hogy a jegyeket is megtartsák) és így bárhol, bárkinek, bármikor el tudják számolni a költségeket.
KÉRDÉS
Az idei NEA működési pályázatunk a döntés alapján várólistára került. Az EPER rendszerben azt látjuk, hogy megítéltek nekünk egy bizonyos összeget. Ez azt jelenti, ha a 931. várólistás helyünk esetén az előttünk lévő 930 szervezet nem kapja meg valamilyen oknál fogva a támogatást, akkor mi meg fogjuk kapni a megítélt összeget, amúgy semmit?
VÁLASZ
Az EPER felületen akkor is feltüntetésre kerül a megítélt összeg, ha a pályázat várólistára került, hiszen amennyiben a várólistán lévő pályázatok támogatásban részesülnek, úgy azt az összeget fogják kiutalni a szervezet számára.
KÉRDÉS
A pályázat pénzügyi bizonylatainak záradékolását szükséges-e könyvvizsgálónak igazolnia?
VÁLASZ
Nem kell könyvvizsgálónak igazolnia, elegendő, ha a záradékolt számlák másolatát a törvényes képviselő hitelesíti.
KÉRDÉS
A Visegrádi Alap-os pályázatok keretében lehet-e partner egy iskola vagy egy színház?
VÁLASZ
A pályázó szervezethez hasonlóan partner szervezet sem lehet olyan szervezet, amelyik közvetlenül az állami költségvetésből részesül támogatásban, vagyis oktatási és kulturális intézmények, minisztériumok, nagykövetségek, stb.
Pénzügyi kérdések
KÉRDÉS
Milyen beszámolási/elszámolási kötelezettségeknek kell eleget tennie egy civil szervezetnek?
VÁLASZ
Minden év május 31-ig kötelező beadni az éves beszámolót. A bevallásra a PK141 és PK142 számmal ellátott nyomtatvány szolgál a 2015-ös és a korábbi évekhez kapcsolódóan visszamenőleg; a PK241 és PK242 jelűt kell kitölteni a 2016-os üzleti évről, illetve a PK341 és PK342 jelzéssel ellátott verziót kötelező majd használni 2017-től. Papír alapú bevallásra a PK241-P és a PK242-P szolgál. Papír alapon a beszámolót kizárólag nem közhasznú szervezet adhatja be, a könyvvezetéstől függően az egyszeres könyvvitelt vezető nem közhasznú szervezet a PK241-P, a kettős könyvvitelt vezető nem közhasznú szervezet a PK242-P jelű beszámolót is beadhatja. Önkéntes választás alapján ezen szervezetek elektronikus úton is elkészíthetik a beszámolójukat, ez esetben ők is a PK241 vagy PK242 beszámolósablont kell használják. A közhasznú szervezetek kizárólag elektronikusan adhatják be, ők a PK242 beszámoló használatára kötelezettek.
Minden év május 31-ig kötelező beadni továbbá a TAONY nyilatkozatot (amennyiben nem folytat a szervezet vállalkozási tevékenységet), valamint nyilatkozni kell az előző évben kiutalt 1%-ok felhasználásáról (KOZ jelű nyomtatvány), ezen kívül eleget kell tenni a KSH adatszolgáltatásnak is a KSH „Elektra” rendszerén keresztül.
KÉRDÉS
Lehet-e az éves beszámolóval kapcsolatosan felmerülő kérdésekkel közvetlenül az OBH-hoz fordulni?
VÁLASZ
Igen, az OBH Országos Nyilvántartások Irodája a civil szervezetek beszámolóinak leadásával kapcsolatos információk iránt érdeklődőknek lehetőséget biztosít telefonos felvilágosításra hétfőtől csütörtökig 9.00-16.00 óra között és pénteken 9.00-13.00 óra között az alábbi telefonszámokon:
+361/354-4165, +361/354-4115, +361/354-4295. Emailben a civilinfo@obh.birosag.hu címen kérdezhetnek az érdeklődők.
KÉRDÉS
Létezik-e az éves beszámolóhoz kitöltési segédlet?
VÁLASZ
Sajnos az új típusú éves beszámoló garnitúrákhoz pillanatnyilag nem hozzáférhető a bíróság honlapján kitöltési segédlet. A régi kitöltési útmutatóért írjon nekünk a info@contactmksz.hu email címre!
KÉRDÉS
Honnan lehet letölteni, illetve hová és milyen formában kell beküldeni az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet?
VÁLASZ
Az aktuális nyomtatványgarnitúrák a bíróság honlapján (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok) találhatóak meg .jar és .pdf formátumban. Az ÁNYK keretprogramban elkészített beszámolókat az Országos Bírósági Hivatalnak kell megküldeni: papír alapon a 1363 Budapest, Pf. 24. címre, vagy az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában. Közhasznú szervezetek csak elektronikusan adhatják be az éves beszámolójukat. A szervezet legfőbb döntéshozó szerve által elfogadott beszámolót kell közzétenni, ezért május 31-ig a szervezet legfőbb döntéshozó szervének ülését meg kell szervezni (alapítvány esetén kuratórium, egyesület esetén közgyűlés), melyen határozatot kell hozni az éves beszámoló elfogadásáról! Az elfogadó határozatot a gyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, rögzítve az elfogadás szavazatarányát is. A jegyzőkönyvet és a közgyűlés egyéb mellékleteit (jelenléti ív, tagjegyzék stb.) a beszámolóhoz NEM szükséges becsatolni, csak a beszámoló utolsó oldalán nyilatkozni kell, hogy a dokumentumok rendelkezésre állnak.
A kitöltéssel és a benyújtással kapcsolatos hasznos útmutató, részletes leírás az alábbi linkeken található:
KÉRDÉS
Kinek kell közhasznú beszámolót készíteni?
VÁLASZ
Az éves beszámoló keretében minden civil szervezetnek, függetlenül attól, hogy közhasznú minősítéssel rendelkezik-e vagy sem. A beszámolót az ÁNYK keretprogrammal kitöltendő beszámoló nyomtatvány tartalmazza.
KÉRDÉS
Ha az éves beszámolónk nullás – adószámunk, számlaszámunk így pénzmozgásuk sem volt – kell-e valamit csatolnunk a beszámolóhoz?
VÁLASZ
A beszámolóhoz ilyen esetben sem kell csatolni semmit, a beszámolót magát kell csak benyújtani. Teljesen nullás egy beszámoló szinte soha nem lehet, mivel egyesületek esetén a tagdíjfizetésnek, alapítványok esetén pedig az alapító vagyonnak mindenképp meg kell jelennie valamilyen formában a beszámolókban.
KÉRDÉS
Lehet-e valamilyen következménye annak, ha egy szervezet nem készíti el az éves beszámolóját?
VÁLASZ
Ha a tárgyévet követő május 31-ig nem tesz eleget a beszámolási kötelezettségnek, az új PTK szerint pénzbírsággal sújthatják a szervezetet, azonban előtte valószínűsíthetően felszólítják a közzététel pótlására. A másik következmény, hogy esetleg nem lehet majd pályázatokon elindulni, mert a pályázatkiírók általában megkövetelik a beszámoló beadásának igazolását.
A harmadik következmény: a határidő be nem tartása jogszerűtlen működést is jelent, tehát egy esetleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén ez szintén bírságolási alap lehet.
KÉRDÉS
Az alapító okiratban fel kell-e tüntetni a pályáztatással és egyéb más előre látható költség finanszírozásával kapcsolatban bármilyen bejegyzést? Ki lehet-e ezeket fizetni ennek hiányában az alapítványi vagyonból?
VÁLASZ
Az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait (egyedi kérelem, pályázat) az okiratban kötelezően fel kell tüntetni. Az alapító okiratban ezt általában úgy lehet megoldani, hogy az alapító nem zárja ki az alapítói vagyon felhasználását, így azok a szervezeti céllal összefüggésben felhasználhatók.
KÉRDÉS
Végelszámolás alatt álló egyesület mérleg nyomtatványát szeretném kitölteni, de nem találom, hogy mi a kötelezően használható forma. Mivel az időszak a mi esetünkben nem naptári évhez igazodik, ezért nem tudom, hogy erre az esetre van-e előírt nyomtatvány?
VÁLASZ
Nem létezik külön mérleg és beszámoló nyomtatvány. A birosag.hu oldalon megtalálhatóak a beszámoló nyomtatványok, ezek között kell a megfelelő évre vonatkozót kitölteni. A nyomtatványon naptári évtől eltérő időszakot évként nem tudnak jelölni, azonban a végelszámolást a szöveges részekben tudják jelezni. Amennyiben a beszámoló nem teljes üzleti évre vonatkozik, a nyomtatványokon a "Szervezet neve" elnevezésű rubrikában, a szervezet neve mögött zárójelben tüntethetik fel azt az időszakot, melyre a beszámoló vonatkozik, valamint hogy szervezetük végelszámolás alatt áll. Így tudják megoldani (mivel ez nem céges mérleg és beszámoló), hogy jelölni lehessen az eltérő időpontokat.
KÉRDÉS
Kötelező-e a bejegyzett alapítványnak bankszámlát nyitnia?
VÁLASZ
Bankszámlát akkor kell nyitni, ha ÁFA alany a szervezet, illetve amikor az első kifizetése megtörténik, továbbá ha pályázatokon szeretne indulni, vagy valamilyen költségvetési támogatásban részesülni (pl. 1%), mivel az ilyen jellegű támogatásokhoz kizárólag átutalás útján lehet hozzájutni.
KÉRDÉS
Adószámot szeretnék kérni egyesületünknek, de sajnos nem tudom, mit és hol kell beadnom?
VÁLASZ
Adószámot a Törvényszéktől kell kérni és adatmódosításként kell beadni. Az erre vonatkozó nyomtatványon az adózáshoz, illetve az ÁFA-hoz kérnek adatokat (ettől függ majd a szervezet ÁFA besorolása).
KÉRDÉS
Egy egyesület helyi szervezete kérhet-e adószámot anélkül, hogy jogi személyként bírósági nyilvántartási számmal rendelkező szervezeti egység lenne?
VÁLASZ
Nem kérhet adószámot, csak abban az esetben, ha a bíróság származtatott jogi személyként bejegyzi a helyi szervezetet is. Ehhez az szükséges, hogy az egyesület alapszabályában külön nevesítve szerepeljen a helyi szervezet.
KÉRDÉS
Mi a cél szerinti jutatás?
VÁLASZ
A civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás, juttatás.
KÉRDÉS
Amennyiben alapítványunk tevékenységei között szerepel, hogy a külföldön élő magyarokat segíti, abban az esetben adhatunk-e részükre adómentesen tárgyi ajándékokat?
VÁLASZ
Az adómentesen adható lehetőségeket a Szja tv. 1. sz. melléklete határozza meg, mely egységesen mindenkire vonatkozik függetlenül attól, hogy egy cég, magánszemély vagy éppen civil szervezet az adó/kapó fél, illetve hogy ez szerepel-e az adott szervezet alapító okiratában. A fent említett törvény az alábbi linken olvasható: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV
KÉRDÉS
Mit nevezünk adománynak, támogatásnak, juttatásnak?
VÁLASZ
Mindazt a pénzbeli vagy természetbeni juttatást, szolgáltatást, amelyet az adományozó (támogató, juttató) az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljainak elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat. A támogató, juttató, adományozó fogalmát a különböző jogszabályok, – vagy jogszabályon belül is akár – egymás helyett, mellett használják, a tartalma a fogalmaknak azonban ugyanaz: ellenszolgáltatás nélküli vagyoni elem nyújtása a szervezetnek. Pályázatok esetén általában a támogatás kifejezést használják, így támogatás a gyakorlat szerint az a juttatás, amelynek teljes összegével pontosan, általában előre meghatározott költségvetés, vagy jogszabályi előírás alapján kell elszámolni, míg az adománynál, ha az adományozó egyéb kikötést nem tesz, a szervezet célja elérésének érdekében gazdálkodhat.
KÉRDÉS
A törvény értelmében ki gyűjthet 1%-ot?
VÁLASZ
A Személyi Jövedelem Adókból felajánlott 1%-okat azok a szervezetek gyűjthetik, amelyek legalább 2 éve be vannak jegyezve, és a NAV-nál a felajánlás évét megelőző évben az EGYREG nyomtatványon szeptember 1. és 30. között előzetesen regisztrálnak kedvezményezettként. A regisztrációt nem szükséges minden évben elvégezni, csak az 1% gyűjtésbe újonnan belépő szervezeteknek kötelező az előzetes regisztráció.
KÉRDÉS
Mit kell tennie a szervezetnek a kapott 1% felhasználása után?
VÁLASZ
Az 1% költségvetési támogatásnak minősül, így annak felhasználása és elszámolása is szigorúan meghatározott keretek közt zajlik. A kiutalást követő év december 31-ig a kiutalt összeget fel kell használni, a maradék pénzösszeg még maximum plusz 1 évig tartalékolható. A civil szervezeteknek a felhasználást követő év május 31-ig egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk, illetve a fel nem használt összeget visszafizetniük.
KÉRDÉS
Hogyan lehet lekérdezni az 1%-os felajánlókkal kapcsolatos személyes információkat?
VÁLASZ
A kedvezményezett szervezet az "EGYADAT" elnevezésű nyomtatvány beküldésével kérdezheti le a felajánlók adatait. A nyomtatvány, illetve a kitöltési útmutató az alábbi linkre kattintva érhető el: https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/EGYADAT.html
KÉRDÉS
A nem közhasznú jogállású, de közhasznú tevékenységet végző szervezetnél is érvényes a 25%-os korlátozás a működési költség elszámolására? Ha igen, akkor a teljes bevételnek szabad maximum a 25%-át működési költségre fordítani, vagy ez csak az érkező 1%-okra vonatkozik?
VÁLASZ
Az elszámolási korlátok mindenkire vonatkoznak, aki 1% támogatásban részesül, nincs különbség a jogállás között. Csak a tárgyéven belül beérkezett 1%-oknak a 25%-ára vonatkozik az elszámolási korlát.
KÉRDÉS
A NAV-hoz beküldött, 1% felhasználásáról szóló közlemények nyilvánosak-e, ha azok, hol lehet betekinteni?
VÁLASZ
A NAV a „KOZ” jelű bevallásokat nem hozza nyilvánosságra, elvileg az éves beszámolóknak kell tartalmazniuk az erre vonatkozó adatokat. A beszámolókat a www.birosag.hu-n lehet megnézni, vagy az adott szervezet honlapján, melyen kötelezően hozzáférhetővé kell tenni az elmúlt 2 év beszámolóját.
KÉRDÉS
Mi a közhasznú jogállás előnye, mennyiben kaphat több támogatást egy közhasznú szervezet?
VÁLASZ
A Civil törvény alapján minden civil szervezet kaphat az önkormányzattól, államtól működési és programtámogatást is. Állami, önkormányzati feladatot csak közhasznú jogállással rendelkező szervezet vehet át szerződésben állami, önkormányzati szervtől. A közhasznú szervezeteknek juttatott adomány után 20 %-os, tartós adományozás esetén további 20 %-os (tehát összesen 40 %-os) Társasági Adó alap csökkentő tételt vehet figyelembe az adományozó vállalkozás.
KÉRDÉS
Mi számít tartós adományozásnak?
VÁLASZ
A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal a kivétellel, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. [Civil tv. 2. § 27. pont]
KÉRDÉS
Ha egy magánszemély támogatást nyújt egy szervezetnek (a támogatás határozott ideig, de részletekben történik), de idővel valami oknál fogva megtagadja a teljes támogatás kifizetését, akkor a szervezet követelheti-e a magánszemélytől a támogatási szerződés alapján még fennmaradó összeget?
VÁLASZ
Ha tartós adományozási szerződést kötöttek, akkor követelhető a fennmaradó összeg, egyébként nem. A szerződés felmondása/felbontása ügyében a Ptk. szerint kell eljárni.
KÉRDÉS
Egyesületünk számára támogatást nyújtana egy gazdasági szervezet, aki szabad felhasználásra adná a pénzbeli támogatást. A velük kötött szerződés tartalmazná az összeget és a beszámolás módját. Problémát jelent-e, ha a szerződés melléklete tartalmazza azt, hogy a támogató logóját és rövid bemutatkozását feltüntetjük egyesületünk weboldalán? Semmiképpen nem szeretnénk, hogy ne feleljünk meg a támogatói/adományozói szerződés fogalmának és esetleg tévesen "vállalkozási" tevékenység legyen belőle.
VÁLASZ
Csak a támogató megnevezése és tevékenységére utalás nem minősül reklámnak, pl: "OTP Bank Nyrt, a magyar bank" szlogen, ahol a név és a tevékenység van csak megnevezve. Azonban ha a szerződésben konkrétan lefektetik a támogatott bemutatkozását, web oldalának hivatkozását, stb-t, az már értékesített szolgáltatásnak (reklámnak) minősül.
KÉRDÉS
Mennyi a jelentős költségvetési támogatás mértéke, ami felett vagyonnyilatkozatot kell tenni? Illetve a kiemelt céltámogatás is beleszámít-e ebbe a kategóriába (pl. GULAG program)?
VÁLASZ
Az 50 millió forintot meghaladó támogatás esetén létezik ez a kötelezettség. Igen, a kiemelt céltámogatás is beleszámít ebbe a kategóriába.
KÉRDÉS
Ha kötelezett a civil szervezet vezetője vagyonnyilatkozatot tenni, kap erre valamilyen felszólítást, vagy önmagának kell kezdeményeznie és pontosan hová kell leadnia?
VÁLASZ
Nem kap felszólítást a szervezet vezetője, a Civil tv. 53.§-ra nyújt részletes tájékoztatást arról, hogy kinek és milyen nyomtatványon kell nyilatkozatot tennie, illetve azt hová kell beküldeni.
KÉRDÉS
Mikor kötelező a kettős könyvvitel a civil szervezetek számára?
VÁLASZ
Kettős könnyvitelt köteles vezetni minden közhasznú jogállású szervezet, illetve azon szervezetek, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot meghaladja.
KÉRDÉS
A közhasznú szervezet akkor is köteles kettős könyvvezetésre, ha nem folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet?
VÁLASZ
A közhasznú jogállású szervezet minden esetben kettős könyvvezetést köteles alkalmazni.
KÉRDÉS
Kettős könyvvitelre kötelezett szervezetként kötelező-e hivatásos könyvelővel elkészíttetni a könyvelést?
VÁLASZ
10 millió Ft éves bevétel alatt nem kötelező a mérlegképes könyvelő alkalmazása.
KÉRDÉS
Költségvetési támogatásnak számít-e egy nemzetközi szervezettől érkező támogatás?
VÁLASZ
Igen, ha az Európai Uniótól származik, mivel az EU forrásai a tagállamok befizetéseiből származnak, illetve más államoktól is érkeznek támogatások.
KÉRDÉS
Szükséges-e fizetni a civil eljárásokért?
VÁLASZ
Nem. Az alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig az alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.
KÉRDÉS
Mi minősül vállalkozási tevékenységnek?
VÁLASZ
Az Ectv-ből idézve: gazdasági-vállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
a) az adomány (ajándék) elfogadását,
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.
KÉRDÉS
A tagdíj ÁFA köteles bevétel-e?
VÁLASZ
Nem.
KÉRDÉS
Milyen kötelezettséget ró a szervezetekre a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló új törvény és mikortól hatályos?
VÁLASZ
A 2017. június 27-től hatályos 2017. évi LXXVI törvény kimondja, hogy az az egyesület és alapítvány (kivételt képeznek a sportegyesületek és az egyházak), amely közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül, amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot, 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes Törvényszéknek és a saját honlapján is közzétenni azt. Az éves beszámoló beadásával egyidejűleg az egész éves külföldről származó bevételről is nyilatkozni kell majd.
Nem minősül külföldről származó támogatásnak az a juttatás, amelyet az egyesület vagy alapítvány külön jogszabály szerint az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kap.
A külföldről támogatott szervezet bejelentéséhez szükséges adatlap az alábbi linken érhető el:
http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-eljaras-nyomtatvanyok/032
A 032-es kérelem nyomtatvány mellé szkennelve csatolni kell a törvény által megkövetelt adatokat, támogató neve, összeg, cél stb.
Az új törvényről és a törvényi kötelezettségekről bővebb információ: https://www.nonprofit.hu/tudastar/A-kulfoldrol-tamogatott-szervezetek-atlathatosagarol
KÉRDÉS
Az egyesületeknek is kötelező-e elvégezni a Cégkapu regisztrációt?
VÁLASZ
Mind az egyesületek, mind az alapítványok részére kötelező a regisztráció 2017. december 31-ig, és kötelező lesz 2018-tól a Cégkapu használata a hivatalos ügyintézésre.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet. A gazdálkodó szervezet fogalmának és körének meghatározásához a törvény a polgári perrendtartásról szóló törvényre utal, amely szerint az egyesület és az alapítvány is a gazdálkodó szervezetek körébe tartozik. A jogszabály a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és az azon történő fogadást 2018. január 1-től teszi kötelezővé a gazdálkodó szervezetek számára. A Cégkapu egy közös elektronikus postafiók, ahol minden érintett és arra jogosultsággal rendelkező egy helyen férhet hozzá az adott cég vagy szervezet hivatalos levelezéséhez. A NISZ Zrt., mint a Cégkapu szolgáltatója a http://ekozig.mo.hu/cegkapu weboldalon közzétette a Cégkapuhoz kapcsolódó oktatóvideót és tájékoztató anyagokat. Az oldal frissítése folyamatos, így a jövőben is erről az oldalról lesz elérhető minden tájékoztatás a Cégkapuhoz kapcsolódóan.
KÉRDÉS
Mit kell tennünk, ha a Törvényszéktől felszólító levelet kaptunk az alapítványunk beszámolóinak utólagos bemutatására? 2013 óta jelezzük a KSH felé, hogy az alapítvány egyelőre szünetel, még adószámunk sincsen.
VÁLASZ
Az alapítványok esetén nincs lehetőség "szünetelésre", mert egy alapítvány mindaddig, amíg meg nem szűnik, élő jogi személy, amelynek beszámolási, bevallási kötelezettségei akkor is fennállnak, ha a beszámoló vagy a bevallás nem tartalmaz adatot. A bíróság felszólításának mindenképp tegyenek eleget, el kell készíteni visszamenőlegesen a beszámolókat és be kell azokat nyújtani.
Ha nincs adószámuk, illetve statisztikai számjelük, akkor azt is igényelni kell a bíróságokon keresztül. További hasznos információkat itt olvashatnak:
A KSH nem egyenlő a Törvényszékkel, sőt nem is hatóság, hanem egy adatbekérő hivatali szerv. Az, hogy feléjük jelezték, hogy nem működnek, az nem menti fel a szervezetet a fentebb leírt kötelezettségek alól.
Jogi kérdések
KÉRDÉS
A létesítő okiratot meddig kell módosítani a Civil törvénynek és a legújabb PTK-nak megfelelően?
VÁLASZ
A már korábban nyilvántartásba bejegyzett egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles csak a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a hatályos PTK szabályainak.
Ha az okiratba foglalt adatokban nincs változás, nem kell a civil szervezetek létesítő okiratát akkor sem módosítani, ha az utalt jogszabályok, hivatkozások és elnevezések a PTK-nak vagy más jogszabálynak már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles már azon átvezetni.
Amennyiben módosításra kerül sor, az új szabályok szerint az egyesület alapszabálya már nem tartalmazhatja az elnökségi és felügyelő bizottsági tagok nevét. Figyelem, alapítványok esetén a kuratórium tagjainak nevét, anyja nevét és lakóhelyét továbbra is tartalmaznia kell az alapító okiratnak!
A legújabb PTK-nak megfelelő létesítő okirat tartalmi követelményeiről itt olvasható:
http://birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/stat-tart-file/hasznos_informacio.pdf
KÉRDÉS
Mi a különbség a közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás között?
VÁLASZ
Az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági határozat nélkül is –, viszont az utóbbi, kedvezmények igénybe vételére is jogosító jogállást csak a törvényszék közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló határozata alapján nyeri el a szervezet.
KÉRDÉS
Mi a közhasznú feladat?
VÁLASZ
Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését a törvény lehetővé teszi.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
- a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
- b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
- c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
- d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
KÉRDÉS
Hol járhat utána egy szervezet annak, hogy mik a közhasznú feladatok?
VÁLASZ
A közhasznú feladatok meghatározásához a fontosabb ágazati törvényeket kell figyelembe venni, melyek alapján pontosan megjelölhető, melyik állami vagy önkormányzati feladatot szeretné ellátni a civil szervezet (cél, szándék, preambulum nem elegendő).
KÉRDÉS
Működhet-e egy évek óta tevékenységet nem folytató civil szervezet tovább, hol és kinél kell, illetve szükséges-e egyáltalán bejelenteni újbóli működésünket? Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kötelezettségünk?
VÁLASZ
A bíróságon már egyszer nyilvántartásba vett civil szervezet változatlan formában működhet tovább, a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt nyilvántartásba vételét.
KÉRDÉS
Hol lehet megtalálni a bíróság által kért nyomtatványokat?
VÁLASZ
Minden, a civil eljárások során használatos nyomtatvány letölthető a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok
oldalról.
KÉRDÉS
Adhat-e önkormányzat nem közhasznú szervezetnek támogatást, és milyen formában?
VÁLASZ
Igen, ebben a tekintetben nincsen változás a törvényben.
KÉRDÉS
Mikor és hogyan végezhet egy szervezet gazdasági tevékenységet?
VÁLASZ
A törvény azt mondja – egyesület és alapítvány esetén is –, hogy a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységeket végezhetnek a civil szervezetek, azonban az éves összes bevétel hatvan százalékát nem érheti el vagy haladhatja meg a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétel.
KÉRDÉS
A civil szervezetek milyen formában tudnak foglalkoztatni magánszemélyeket?
VÁLASZ
A civil szervezetek – mint jogi személyek – magánszemélyeket foglalkoztatni az alábbi formában tudnak: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony és mint önkéntes.
KÉRDÉS
Hogyan tudunk eleget tenni a Civil tv. 30. § (3) bekezdésében előírt Civil Információs Portál számára történő lekérdezésnek?
VÁLASZ
A szabály csak a Bíróság számára tartalmaz előírást. A Bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül (http://www.civil.info.hu/web/guest/civil-szervezetek), illetve a Törvényszék közhiteles névjegyzékében (http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke-kereses) keresve érhető el.
KÉRDÉS
A kérelem mellé milyen csatolandó iratok szükségesek egy alapítvány nyilvántartásba vételéhez?
VÁLASZ
Az „Alapító okirat”, a „Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat” hiteles másolata, az alapítvány kurátorának/kurátorainak „Összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata”, „Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról”. Szükség szerint egyéb okiratok csatolása is felmerülhet.
KÉRDÉS
Hogyan kell egy alapítvány alapító okiratát módosítani?
VÁLASZ
Az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – az alapító módosíthatja és adhatja be a változásbejegyzési kérelem kitöltésével (több alapító esetén együttes kérelemben).
KÉRDÉS
Alapítványunk alapító okirat módosítás előtt áll. Úgy tudjuk, lehetőség van a birosag.hu oldalról letöltött alapító okirat mintát használni. Ez a minta új alapítvány bejegyzésénél is használható? Illetve meglévő alapítványnál hogyan tudok áttérni a mintára?
VÁLASZ
Természetesen alapításnál és módosításnál is használhatók ezek a sablonok, az általános nyomtatványkitöltőben a formanyomtatványon a K jelű fülnél a második x-et kell bejelölni és ekkor nyílnak meg a mintaokiratok.
KÉRDÉS
Az alapítvány vagyonát, pénzét mire költhetjük és hogyan?
VÁLASZ
Az alapító okiratban szerepeltetni kell, hogyan használható fel a szervezet vagyona (pl. pályázat útján, egyéni kérelemre, ösztöndíj, szociális segély stb. formájában). Az alapcél szerinti tevékenységben meghatározottaknak megfelelően, annak megvalósításán kell dolgozni és az alapcéllal összefüggő kiadásokat lehet elszámolni. Meg kell határozni azt is, hogy erről ki dönt és milyen módon értesítik a nyilvánosságot.
KÉRDÉS
Kinek kötelező elektronikus úton benyújtania a Törvényszék felé a változásbejelentő adatlapot?
VÁLASZ
Az alábbi szervezeteknek kötelező az elektronikus beküldés, ezen túlmenően bárki választhatja ezt az utat:
- a) a magánnyugdíjpénztár,
- b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
- c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
- d) a köztestület,
- e) a kölcsönös biztosító egyesület,
- f) a hegyközség,
- g) a párt,
- h) az országos sportági szakszövetség,
- i) a szövetség,
- j) a közalapítvány
- a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy
III. a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri.
- A közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s az eljárásban a kérelmező a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.
KÉRDÉS
Ha egy egyesületben 10 fő alá csökkent a tagok száma, milyen feltételekkel válhatnak alapítvánnyá?
VÁLASZ
Sajnos sehogy, ebben nagyon szigorú a törvényi szabályozás: egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét [PTK 3:83. §].
KÉRDÉS
Hogyan lehet alapítványokat összevonni, más szervezetté átalakítani?
VÁLASZ
Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyoni juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével. [PTK 3:402. § (1-3)]. Az egyesületek és alapítványok egyesüléséről itt olvasható további információ: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/kozhasznu-szervezetek/egyesuletek-alapitvanyok-egyesulesenek-bejegyzese-iranti-eljaras
KÉRDÉS
Ki terjesztheti elő az alapítvány törlésének kérelmét?
VÁLASZ
Az alapítvány törlése iránti kérelmet – ha az alapítvány jogutódlással (egyesülés, szétválás) szűnt meg – az alapítvány alapítója (ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen), vagy ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője terjesztheti elő a bíróságon.
KÉRDÉS
Egy egyesület megszüntetéséhez milyen dokumentumokat kell benyújtani, illetve a megszüntetési eljárásnak mi az ügymenete?
VÁLASZ
- Az egyesület megszüntetése első körben egy nemperes eljárásban történik, ahol az alábbi okok valamelyikére lehet hivatkozni a Ptk. 3. 48. alapján: az egyesület
- határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
- megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
- megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;
- tagjainak száma hat hónapon keresztül a PTK-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökkent. Ez esetben két tagjegyzéket javasolt benyújtani: egyet az aktuális időponttal, illetve ehhez képest egy 6 hónapnál korábbi időponttal, mindkettőn 10 fő alatti taglétszámmal.
- Abirosag.huhonlapon a civil szervezetek/nyomtatványok pont között kell az ÁNYK-n keresztül kitölteni a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem” elnevezésű űrlapot. Ha eddig papír alapon dolgozott a szervezet, akkor ez a dokumentum postázható, de beküldhető ügyfélkapun keresztül is. Ha közhasznú a szervezet, akkor csak elektronikus úton lehet beküldeni a nyomtatványt.
- Mellékletként nyilatkozzon az elnök arról, hogy nem működik az egyesület, nincs vagyonuk, továbbá hogy tagjaik száma 10 fő alá csökkent. Ezeket a nyilatkozatokat az elnök írja alá és két tanúnak kell szerepelnie az iratokon. Ha elektronikusan küldik be az iratokat, akkor azokat a csatolmányok kezelése menüpont alá kell feltölteni, ha papír alapon, akkor elég egy példányt megküldeni a bíróságnak.
- A bíróság ez után hoz egy döntést a megszüntetésről, majd ezt követi egy úgynevezett kényszer-végelszámolás. Elsődlegesen az elnök lesz a végelszámoló, a bíróság pedig folyamatosan küldeni fogja a végzéseket, hogy milyen dokumentumokat szükséges csatolniuk. Ha minden papír összegyűlt, ekkor következik a törlési kérelem nyomtatvány kitöltése, ami után a bíróság véglegesen meghozza döntését az egyesület törlését illetően.
KÉRDÉS
Hivatalos okiraton a hatályos jogi szabályozás szerint a tanúknak milyen adatait kötelező feltüntetni?
VÁLASZ
A szabályos tanúzáshoz két tanú és mindkettőjük neve, lakcíme és aláírása szükséges.
KÉRDÉS
Be kell-e jelenteni a Bíróságon, ha a szervezet bankszámlát nyitott?
VÁLASZ
Nem, az ilyen jellegű adatváltozás a Bíróságon nem bejelentés köteles.
KÉRDÉS
A civil társaság létrehozásának van-e valamilyen jogi/formai követelménye, illetve milyen kötelezettségekkel jár?
VÁLASZ
A civil társaság nem jogi személy, hanem egy egyszerű civil szervezeti forma, melyet természetes személyek – legalább két fő – hozhatnak létre a nem gazdasági érdekű közös céljaik megvalósítására, közösségi célú tevékenységük összehangolására. Civil társaságok vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatók, ezért alapításuk nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt, s a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (azzal az eltéréssel, hogy az ügyvitelre kijelölt tag kivételével a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja). A civil társaságokról bővebben az alábbi oldalon tájékozódhat: https://www.nonprofit.hu/tudastar/civil-tarsasag--mi-az
KÉRDÉS
Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán mely jogszabályok irányadóak, milyen feltételeknek, regisztrációs/bejelentési illetve egyéb kötelezettségeknek szükséges megfelelni egy civil szervezetnek, amely diák-önkénteseket kíván fogadni iskolai közösségi szolgálatuk teljesítése körében?
VÁLASZ
Az iskola feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza meg. Ha civil szervezetet választanak, akkor mindenképpen az EMMI-nél regisztrált szervezetet válasszanak. A civil szervezet akkor tudja magát regisztráltatni fogadó szervezetként, ha a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény feltételeinek megfelel.
KÉRDÉS
Mire terjed ki a törvényességi ellenőrzés?
VÁLASZ
A törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnek 2017. márciusában megszűnt, a bírósági törvényességi ellenőrzés vette át a helyét, mely bárki bejelentése alapján kezdeményezhető. Azonban eddig még csak minimális gyakorlati tapasztalat van az eljárással kapcsolatban.
KÉRDÉS
Melyek a felügyelőbizottság jogkörei és azok mely törvénypontban vannak meghatározva?
VÁLASZ
A felügyelő bizottság jogköréről a Civil tv. 41. §-a rendelkezik. A testületet az alábbi jogosultságok illetik meg: a felügyelő bizottság alapvetően már nemcsak pénzügyi, hanem a teljes működést ellenőrző szerv. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.
A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az egyesület döntéshozó vagy ügyvezető szervét (elnökség) a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó vagy ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Így tehát a felügyelő bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, sőt maga is megteheti ezt.
További hasznos információk a www.civil.info.hu, illetve a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek oldalakon találhatók.