Civil tv. 71. § (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 60. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját, és a kollégium 61. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját elektorok jogosultak megválasztani. A Tanács tagjának és a kollégium tagjának választására azon civil szervezetek jogosultak, amelyek országos vagy legalább területi hatókörrel működnek.
(2) Az egyes kollégiumok létszámát és az elektori gyűlések részletes szabályait a miniszter a 61. § (1)-(2) bekezdése szerint határozza meg.
(3) A civil jelöltállítási rendszerbe azon legalább területi, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban meghatározott módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb harminc napnál. Az e §-nak megfelelő civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.
(4) A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze. Az elektori gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetmény útján kell közzétenni a Civil Információs Portálon.
Civil tv. 72. § (1) A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az elektorok egyéni listás szavazással választják meg, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) A szavazólapon minden olyan jelölt neve feltüntetésre kerül, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a jelölt a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni.
(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.
(4) A Tanács tagjai és a kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást.
(3) A civil jelöltállítási rendszerbe azon legalább területi, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban meghatározott módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb harminc napnál. Az e §-nak megfelelő civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.
(4) A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze. Az elektori gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetmény útján kell közzétenni a Civil Információs Portálon.
Civil tv. 72. § (1) A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az elektorok egyéni listás szavazással választják meg, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) A szavazólapon minden olyan jelölt neve feltüntetésre kerül, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a jelölt a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni.
(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.
(4) A Tanács tagjai és a kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást.
FONTOS INFORMÁCIÓK A CIVIL JELÖLTÁLLÍTÁSI RENDSZERREL KAPCSOLATBAN
ELEKTORI ADATLAP FELTÖLTÉSE
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az aláírt elektori adatlap feltöltése az elektori jelentkezés elfogadásához elengedhetetlenül szükséges, annak meglétét a formai ellenőrzés során a Támogatáskezelő vizsgálja. Kérjük, hogy az aláírt elektori adatlapot a véglegesítést követően mielőbb töltsék fel az EPER-be a „Dokumentumbeküldő"-n keresztül.
EGY VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSBAN EGY ELEKTOR EGY CIVIL SZERVEZETET KÉPVISELHET
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil tv.) 71. § (3) bekezdése értelmében „egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként", ezért javasoljuk a civil szervezeteknek, hogy a jelöltállítás előtt mindenképpen egyeztessenek a jelölni kívánt elektorral.
A Nemzeti Együttműködési Alap civil jelöltállítási rendszerében történő elektor- és jelöltállításra az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (EPER) felületén van mód. Az elektorállítás és a jelölés feltétele az EPER-ben történő regisztráció.
EPER regisztrációra, valamint a már regisztrált felhasználók belépésére ezen az oldalon van lehetőség.
A bejelentkezés határideje: 2016. február 24.
Az EPER-ben még nem regisztrált szervezetek számára itt, az EPER-ben már regisztrált szervezetek számára itt érhető el útmutató az EPER-ben történő elektor- és jelöltállításhoz.
További információk az elektori rendszerrel kapcsolatban itt érhetőek el (GYIK).
A civil szervezetek elektori rendszerben megválasztott képviselőinek megbízatásuk előtt nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenség miatti kizárási okokról (NEAr. 3. melléklete) és az érdekeltségi körükbe tartozó civil szervezetekről (NEAr. 4. melléklete).
A civil jelöltállítási rendszerre vonatkozó fontosabb jogszabályok:
ELEKTORI ADATLAP FELTÖLTÉSE
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az aláírt elektori adatlap feltöltése az elektori jelentkezés elfogadásához elengedhetetlenül szükséges, annak meglétét a formai ellenőrzés során a Támogatáskezelő vizsgálja. Kérjük, hogy az aláírt elektori adatlapot a véglegesítést követően mielőbb töltsék fel az EPER-be a „Dokumentumbeküldő"-n keresztül.
EGY VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSBAN EGY ELEKTOR EGY CIVIL SZERVEZETET KÉPVISELHET
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil tv.) 71. § (3) bekezdése értelmében „egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként", ezért javasoljuk a civil szervezeteknek, hogy a jelöltállítás előtt mindenképpen egyeztessenek a jelölni kívánt elektorral.
A Nemzeti Együttműködési Alap civil jelöltállítási rendszerében történő elektor- és jelöltállításra az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (EPER) felületén van mód. Az elektorállítás és a jelölés feltétele az EPER-ben történő regisztráció.
EPER regisztrációra, valamint a már regisztrált felhasználók belépésére ezen az oldalon van lehetőség.
A bejelentkezés határideje: 2016. február 24.
Az EPER-ben még nem regisztrált szervezetek számára itt, az EPER-ben már regisztrált szervezetek számára itt érhető el útmutató az EPER-ben történő elektor- és jelöltállításhoz.
További információk az elektori rendszerrel kapcsolatban itt érhetőek el (GYIK).
A civil szervezetek elektori rendszerben megválasztott képviselőinek megbízatásuk előtt nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenség miatti kizárási okokról (NEAr. 3. melléklete) és az érdekeltségi körükbe tartozó civil szervezetekről (NEAr. 4. melléklete).
A civil jelöltállítási rendszerre vonatkozó fontosabb jogszabályok:
- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény)
- a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet (NEAr.)
További információ kérhető az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Ügyfélszolgálatától a 06-1-795-4100 telefonszámon és a nea@emet.gov.hu e-mail-címen.
A Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa
A Tanács feladatai:
Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket hozza meg. A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
A Tanács összetétele:
A Tanács kilenc főből áll;
A Tanács feladatai:
Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket hozza meg. A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
A Tanács összetétele:
A Tanács kilenc főből áll;
- három tagját a Civil törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg,
- három tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki,
- három tagját a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel.
A Tanács elnökét a miniszter a Tanács tagjai közül nevezi ki.
A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács tagjainak megbízatása négy évre szól. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.
A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg. A Tanács ülései nyilvánosak.
Nem lehet a Tanács tagja:
A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács tagjainak megbízatása négy évre szól. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.
A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg. A Tanács ülései nyilvánosak.
Nem lehet a Tanács tagja:
- politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője,
- állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, megyei (fővárosi), települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármester, alpolgármester
- a Tanács tagjának vagy a kollégium tagjának közeli hozzátartozója
- az, aki a jelölését megelőző öt éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző kettő éven belül keletkezett állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor,
- az, akinek a megbízatása visszavonással szűnt meg,
- az, aki a megelőző mindkét ciklusban az Alap valamely testületének tagja volt.
A Tanács tagjának megbízatása megszűnik
- a megbízatás időtartamának lejártával,
- a tisztségről történő lemondásával,
- halálával vagy
- megbízásának visszavonásával.
A Tanács minden év április 30-áig megküldi az Országgyűlés illetékes szakbizottságának az Alap testületeinek és az Alapkezelő előző évi tevékenységéről, valamint az Alap, illetve a támogatási rendszer működéséről szóló – a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott – beszámolóját.
A rendszer alapjaiban nem változik: mind a Tanácsban, mind a kollégiumokban kilenc tagból hármat a miniszter delegál, hármat az Országgyűlés illetékes bizottságai és mindössze hármat választhatnak az elektori rendszeren keresztül a civil szervezetek.
Fontos tudni, hogy természetesen azok a szervezetek is részt vehetnek a választási rendszerben, amelyek nem pályáznak vagy pályáztak a NEA-nál.
Forrás és a részletes útmutató: http://civil.info.hu/