Jászdózsa egyik nevezetessége a múlt század elején közadakozásból épült Jászok Kincse artézi kút, melynek nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van. A kútnál élénk társasági élet zajlott, ahol megbeszélték a falu ügyes-bajos dolgait, de kedvelt randihelyként is szolgált. Letűnt korok falusi életképét, a „dósai kútra járást” elevenítette fel a Dósai Honismereti Szakkör és a helyi fiatalok közös produkciója, melyet a XXVII. Jász Világtalálkozón mutattak be.
ILLÉS ANITA
A víz Jászdózsa éltető eleme, ezért nem véletlen, hogy legfontosabb természeti kincsünk egyike is kiemelt szerepet kapott a XXVII. Jász Világtalálkozón. A festői szépségű falu településképét meghatározza a Tarna folyó, a Tarna-Holtág pedig a horgászok igazi paradicsoma. A község jelképének számít a főtéren található Jászok Kincse artézi kút is, melynek vize nemcsak a helyiek körében népszerű, de sokan járnak érte távolabbi vidékről is.
A világtalálkozó három napján a megszokottnál jóval nagyobb volt a nyüzsgés az artézi kútnál, a melegben sokan merítettek annak frissítő vizéből.
A rendezvényre érkező vendégek az információs sátornál „Tölts meg dósai artézi vízzel!” felirattal és a XXVII. Jász Világtalálkozó logójával ellátott palackot kaptak ajándékba, melyet megtölthettek a jászok folyékony kincsével. A víz több programelemben megjelent, így például a mesefolyam állomásain Az örök ifjúság vize című történet várta az érdeklődőket, míg a Dósai Honismereti Szakkör és a helyi fiatalok közös bemutatója a „dósai kútra járás” hagyományait idézte fel. A vidám történetben a kút a társasági élet egyik központjaként jelent meg, ahol a lakosok megvitatták a falu ügyeit és természetesen egy kis pletykálkodásra is mindig volt idő. Nem beszélve arról, hogy a fiatalok kedvelt randevúhelye volt. Ha a dózsai kút beszélni tudna, mennyi rég elfeledett legenda, titok felszínre kerülne…
– A kút 1902-1903-ban épült közadakozásból és jótékony hagyatékozásból. Hoffman Antal és Bali Gyula mesterek építették 7800 koronáért, ami akkoriban harminc hízott ökör ára volt. Legjelesebb adakozóként Kiss Jánosné Gyurkó Klárát említik a feljegyzések, aki az akkori főbíró felesége volt – tudtuk meg a kút históriájáról a hagyományőrző előadáson.
Azokban az időkben a négyezer lelkes községben rendszeresen kolera és tífuszjárvány ütötte fel a fejét.
Dr. Ember Géza körorvos a járványok fő okát a már akkor is szennyezett talajvíz és Tarnavíz fogyasztásában látta, ezért Morvai Mihály főbíróval és Buday Antal főjegyzővel kút létesítését kezdeményezte a településen, melyet közadakozásból építettek meg. A kút hozama minden várakozást felülmúlt, hiszen a szerződött 35 liter/perccel szemben 180 litert adott percenként. A vármegye legjobb ivóvizeként tartották számon 1979-ig, amikor a kút különböző okok miatt elapadt. Időközben a kiépült hálózat révén megoldották a község ivóvízellátását, de az artézi kút iránti nosztalgia megmaradt, ezért kezdeményezés indult a kút „felélesztésére”.
Több éves előkészítő munka, tervezés után a kút rehabilitációja 2001-ben a Jászdózsán rendezett Jász Világtalálkozóra készült el Kerényi Gyula és családja jelentős hozzájárulásával. Ásványi anyag tartalma miatt ásványvízzé nyilvánították Jászok Kincse néven, egy ideig palackozták is. Érdekesség az is, hogy a mélyfúrású, vörösréz béléscsöves kút egyedülálló hazai műszaki, szakmatörténeti emlék.
A jászok kincse inni és főzni is kiváló
A jászdózsai artézi kút ma is nagy népszerűségnek örvend. A faluból, sőt a környező és távolabbi településekről is sokan járnak ballonokkal, flakonokkal a kúthoz vízért, ami a helyiek elmondása szerint inni és főzni is kiváló.
– Egészen más az íze, mint a csapvíznek, főzésre is használjuk. Egyik ismerősöm mondta, hogy a szobanövényeket is dózsai vízzel locsolja. Lényeges, hogy tele van hasznos ásványi anyagokkal, valamint az sem utolsó szempont, hogy helyben van és ingyenes – osztotta meg tapasztalatát Csáki Ernő.
Forrás: szoljon.hu
Forrás: https://www.facebook.com/szoljon