Magyarország Kormányának felhívása, alapítványok, egyesületek, nonprofit korlátolt felelősségű társaságok és nonprofit részvénytársaságok részére olyan programok megvalósítására, amelyek az általuk elérhető környezetben a családokat és a családok közösségeit erősítik. A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a család társadalmi szerepének megerősítését és a társadalmi összetartozás erősítését. A cél elérését a Kormány az alapítványok, egyesületek, nonprofit korlátolt felelősségű társaságok, nonprofit részvénytársaságok és egyházi jogi személyek együttműködésével tervezi megvalósítani, a jelen felhívásban foglalt feltételek mentén.
Beadási határidő: 2018.03.12.
Beadás kezdete: 2016.03.10.
1.1. A Felhívás indokoltsága és célja A magyar lakosság száma 1981 óta gyorsuló ütemben csökken, ami mára már veszélyezteti a hosszú távú gazdasági stabilitást. Ezért elodázhatatlan, hogy mielőbb kezeljük azokat a problémákat, amelyek akadályozzák a gyermekvállalást, veszélyeztetik a családok stabilitását, és a családok krízishelyzetbe kerülése miatt további terheket rónak az állami költségvetésre és az ellátó rendszerekre. A hátrányos helyzet kialakulásának leghatékonyabb módja a megelőzés: a családnak, mint a társadalmi védőháló legelemibb alkotóelemének megerősítése. Többéves, utánkövetéses kutatások eredményei azt mutatják, Magyarország népessége rossz fizikai és mentális állapotban van (Magyar Lelkiállapot 2013, SOTE Magatartástudományi Intézet tanulmánykötete, Hungarostudy vizsgálatok 2002, 2006, 2010), ami számos tényezőre vezethető vissza. Ezek között jelentős helyet foglalnak el a családi, párkapcsolati problémák köre, amelyek kihatnak a gyermekek és fiatalok mentális és fizikális állapotára. Az életkilátások romlása befolyásolja a munkaképességet, a foglalkoztathatóságot is. Ugyanakkor a statisztikák arra is rávilágítanak, hogy a házasságban, családban élés az életminőségre, az életkilátásokra pozitívabb hatással van, mint bármely más együttélési forma, és ezen túlmenően a gyermekvállalásra is pozitívan hat. Egyértelmű, hogy az egészségesebb és hosszabb ideig élő népesség, amelynél így egyúttal az aktív, produktív időszak is tovább tart, a társadalmi fenntarthatóság megteremtéséhez is kedvezőbben járul hozzá. 2010 óta a Kormány folyamatosan hozott és hoz olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a gyermeket vállaló családok anyagi helyzetének javulását, növelve ezáltal a gyermekvállalás biztonságát. Mindezek mellett szükséges a lelki-szellemi tényezőkkel, szociálpszichológiai folyamatokkal, kapcsolati kérdésekkel, konfliktushelyzetek megoldásával és hasonló, a materiális kérdéseken túlmutató problémák és helyzetek megoldásával is foglalkozni. Fontos kiemelni, hogy a prevenció hatékonyabb, hosszú távon eredményesebb és az eredmény kihatása szélesebb körű, mint a krízishelyzet oldása, a konkrét problémakezelés. A családok egységének a védelme fontos és összetett feladat: a krízisbe került családok helyzetének kezelése, és a biztonságot jelentő állapot helyreállítása mellett a funkciójukat probléma nélkül ellátó családok védelme is elengedhetetlen. Az egységet alkotó családokban is adódik számos helyzet az életciklus során - a gyermeknevelésben, a felnövekvő fiatalok életében, a gyermekek felnövekedésével magukra maradó szülők kapcsolatában vagy az idősebb generáció elmagányosodásában - amelyek kihatással vannak a családtagok testi-lelki egészségére, ezáltal munkaképességére, foglalkoztatására és szociális helyzetére. Az anyagi- vagy párkapcsolati krízishelyzetek, a válások, a munkahely elvesztése, a lakás elvesztése, szenvedélybetegségek kialakulása és ezek miatt a családok szétesése, mind olyan krízishelyzetek, amelyek megrengetik az egyén helyzetét, és gyakran vezetnek a társadalomban betöltött helyzetük romlásához, elszegényedéshez, munkanélküliséghez, hajléktalansághoz. Különösen súlyosan érintik ezek a krízisek a gyermekeket és a fiatalokat, akik kiszolgáltatott elszenvedői a körülöttük zajló válságoknak. A felbomló családok közel 60 %-ában érintett egy vagy több gyermek. A krízis nyomán tanulási és magatartási zavarok, egészségromlás állhat elő, amelyek megoldása, kezelése jelentős terhet ró mind a családra, mind az állami intézményekre. A kapcsolati erőszak terén végzett kutatások (a prevenciós programban a résztvevő fiatalok érintettségét és a témával kapcsolatos ismeretszintjét mérve) azt mutatják, hogy a fiatalok 34%-a átélte már, hogy a szülei hangosan veszekednek, fenyegetik egymást. Minden 10. fiatal számolt be arról, hogy látta már a szüleit verekedni. A program hatékonyságának vizsgálatakor a fiatalok 81%-ánál kimutathatóan pozitív hozadéka volt a prevenciós programoknak. A résztvevő diákok témával kapcsolatos ismeretei bővültek, illetve sikeres megküzdési stratégiákat is elsajátíthattak. A prevenciós program a kapcsolati erőszak jelensége mellett az emberkereskedelem és prostitúció témáit dolgozza fel. E terület esetében is jól láthatóak a rizikótényezők, melyeket a programban használt kérdőívek segítségével mérnek fel a szakemberek. A fiatalok 35 %-át szólítják meg az interneten; bulizni hívják el őket, vagy munkát kínálnak nekik. A veszély azért is nagy, mert a „könnyű pénzkereseti” lehetőség vonzó lehet, hiszen a diákok beszámolnak arról is, hogy fontos számukra a plusz pénz, hogy kiadásaikat fedezni tudják. Ilyen esetben egy meggondolatlan döntés nagy veszélyeket rejt magában. A program tudatosítja a fiatalokban a veszélyeket magukban rejtő helyzeteket és szituációkat, így azok időben felismerhetővé válnak. Tekintettel arra, hogy bármely társadalmi csoportban, rétegben előállhatnak krízishelyzetek, függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől, össztársadalmi jellegű problémáról beszélhetünk, amely megoldást igényel. Az egész társadalomra és magukra a családokra, ill. a közvetlen környezetükre háruló anyagi és nem anyagi jellegű kihatások kivédése érdekében szükség van komplex preventív programokra. Mindezeket figyelembe véve határoztuk meg azokat a fejlesztési irányokat, amelyek részben a krízishelyzetek megelőzését szolgálják, részben pedig hozzájárulnak a válságok miatt hátrányos helyzetbe került személyek újbóli felzárkózásához. A kialakított tevékenységek együttesen magukba foglalják a családi, szülői, életvezetési és egészségfejlesztési, valamint mentális egészséggel összefüggő támogató szolgáltatásokat, és a foglalkoztatást, elhelyezkedést segítő személyre szabott tréningeket. Családbarát jellegű kezdeményezések, programok szervezésével, támogató és tanácsadó szolgáltatások, valamint (formális és informális) képzések, csoportfoglalkozások útján erősítik a helyi közösségek tagjai közötti összefogást, a családok közötti szolidaritást, a harmonikus családi élet, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés fontosságának tudatosítását. A programok eredményeképpen a társadalomban újra megerősödhet, általánossá válhat a családbarát értékrend. A célok közvetítésének, a programok megvalósításának fontos eleme önkormányzatok, civil- és egyházi szervezetek, iskolák, illetve felsőoktatási intézmények együttműködése, valamint az önkéntes munka. Ezért a támogatási kérelem benyújtása során előnyt élveznek a tevékenységüket más szervezetekkel együtt, egymás adottságait és a szinergiákat kihasználni tervező pályázók. A felhívás általános célja a család társadalmi szerepének megerősítése, a családi kohézió növelése a krízishelyzetek kezelése, illetve kialakulásuk megelőzése, olyan komplex szolgáltatások nyújtásával, amelyek - a kötelező önkormányzati alapellátási feladatokat kiegészítik és - egyszerre több oldalról és egymás hatását erősítve kezelik a problémákat. A projekt részcéljai:
- A családalapítás előtt álló fiatalok és fiatal szülők felkészítése a családi életre, a konfliktuskezelési, életviteli, életvezetési, válságkezelési, kompetenciáik erősítésével.
- A munka és a család összeegyeztethetőségével kapcsolatos ismeret és kompetencia-fejlesztés.
- A gyermekneveléssel kapcsolatos korszerű ismeretekkel rendelkező szülők és leendő szülők számának növelése.
- A nők és férfiak társadalmi egyenlőségének, harmonikus együttműködésének elősegítése.
- A nemzedékek közti együttműködés erősítése, a családon belül a generációk közti együttműködés javításával, az idősebb generáció aktívabb bevonásának elősegítésével.
- A kapcsolati erőszak áldozatává vagy elkövetőjévé válás megelőzése.
- Sajátos- vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása az önkormányzati családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő segítő szolgáltatásokkal.
- A fenti célokkal összefüggő területeken már működő és bevált mintaprogramok szélesebb körben történő elterjesztése, a családok egymást segítő közösségeinek megerősítése, a családok jól-léte érdekében a helyi szintű összefogás ösztönzése. A konstrukció az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) Együttműködő társadalom 1. prioritási tengelyén belül, a 9. tematikus célkitűzéshez (A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem) kapcsolódik. A konstrukció az alábbi, EFOP-ban nevesített beruházási prioritáshoz kapcsolódó 1. B számú, „A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése” tárgyú egyedi célkitűzéseket hivatott szolgálni.
A CONTACT MKSZ csak egy rövidített részletet tesz közzé, a teljes pályázati kiírás és a forrás megtekinthető a következő honlapon: https://www.palyazat.gov.hu