EFOP-1.4.1-15 – Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása

Magyarország Kormányának felhívása a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH), a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: MMSZ), és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont (a továbbiakban: MTA TK) konzorciuma számára a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozását, a gyermekek esélyeinek növelését célzó helyi és térségi projektek szakmai és módszertani támogatása érdekében. Beadási határidő: 2016. március 23.  Beadás kezdete: 2016. február 08. 

Magyarország Kormányának felhívása a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH), a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: MMSZ), és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont (a továbbiakban: MTA TK) konzorciuma számára a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozását, a gyermekek esélyeinek növelését célzó helyi és térségi projektek szakmai és módszertani támogatása érdekében.

Beadási határidő: 2016. március 23. 
Beadás kezdete: 2016. február 08. 

1.1. A Felhívás indokoltsága és célja A szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem kiemelt feladata az Európai Uniónak, ezért a 2020-as célkitűzések egyik konkrét vállalása, hogy az unión belül legalább 20 millió fővel csökkenjen a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma. Az Eurostat által használt összesített szegénységi és kirekesztődési mutató három dimenziót foglal magában: A relatív jövedelmi szegénységet4 , a súlyos anyagi deprivációt5 valamint a munkaszegénységet (=nagyon alacsony munkaintenzitás)6 . Azok a személyek vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, akik e három fő dimenzió közül egyben vagy többen érintettek. E mutató szerint 2013-ban Magyarországon a teljes lakosság 31,1%-át, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, ami 2,4 százalékponttal, azaz 241 ezer fővel alacsonyabb a 2012. évinél. Az egyes dimenziókat tekintve 0,3 százalékponttal nőtt a relatív jövedelmi szegények aránya, a munkaszegények aránya 0,3 és a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 2,9 százalékponttal csökkent. Azok száma, akiket mind a három szegénységi dimenzió együttesen sújtott 461 ezer főt tett ki, ami 18 ezer fővel több, mint a megelőző évben. Életkor szerint vizsgálva valamennyi szegénységi dimenzió tekintetében a legveszélyeztetettebb csoportba a 18 év alatti gyermekek tartoznak. Körükben 2013-ban az országos átlagnál 10 százalékponttal magasabb volt azok aránya, akik ki vannak téve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának. Ennek egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik az, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik, így ezek a családok kevesebb jövedelemmel rendelkeznek.7 Az átlagosnál magasabb szegénységi kockázat jellemzi a három- és többgyermekes, valamint az egyszülős háztartásokat. A szegénység jelenléte erősebb azokon a településeken, ahol magas a rászoruló gyermekek száma8 : 610 olyan település van az országban, ahol a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) gyerekek aránya 75% felett van. Ezeken a településeken további nehézséget okoz azon szakemberek hiánya, akik megfelelő módszertannal felruházva segítséget nyújtanak a fokozottan veszélyeztetett családok számára. A szakemberek tudásából gyakran hiányoznak a halmozott hátrányok kezelésére vonatkozó gyakorlati ismeretek és a kölcsönös tanulás lehetősége; a szinergiák jobb kihasználása a gyerekek és szüleik hatékony támogatása érdekében. Mindezek hiánya miatt a rászorulókat támogató szolgáltatások nem elég hatékonyak, és gyakran kapacitásuk sem elegendő. 

A gyerekek szegénységének komplex okai vannak (a család alacsony jövedelme, a szülők munkanélkülisége, alacsony iskolai végzettsége, lakhatási és területi hátrányok, a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei, stb.), amelyek a hagyományosan csak egy-egy aspektust figyelembe vevő eszközökkel nem kezelhetőek hatékonyan, ezért szükséges egy olyan szemléletmód elterjesztése, amely a meglévő intézmény rendszer (pl. oktatási rendszer, gyermekjóléti és szociális rendszer) és szolgáltatások hiányos működését komplex módon próbálja kezelni. A 2007-2013-as időszakban több körben megvalósult TÁMOP 5.2.1 kiemelt projekt kezelte és enyhítette a problémákat, de azok teljes körű felszámolása nem történt meg. Szükségessé vált további hiányzó szükségletek beazonosítása és kielégítésük érdekében újabb szolgáltatások biztosítása. Emellett a jelen kiemelt projekt által támogatott standard felhívás keretében megvalósuló fejlesztések kedvezményezettjei között a területi besorolással kapcsolatos jogszabályi változások miatt (kistérségek megszűnése, járások kialakulás) új belépők is vannak, ezért a kiemelt projekt az új belépők felkészítését is segíti már az előkészítő szakasztól. A kiemelt projekt által kísért helyi projektek száma megduplázódik a 2007-2013 közötti időszakhoz képest: míg a TÁMOP 5.2.1 kiemelt projektek összesen 135 helyi projektet támogatott, addig jelen projekt a tervek szerint már több mint 240 helyi projekt és szolgáltatás szakmai támogatását biztosítja. A szegény családokban élő gyermekek felzárkózását célzó komplex programok a jövőben is egységes és folyamatos, erősen gyakorlatorientált, helyi jelenlétet biztosító szakmai támogatást igényelnek, hogy olyan szemlélet alakuljon ki a helyi projektek szintjén, amely egyrészről növeli a gyermekeket nevelő családok öngondoskodási erejét, a szülői biztonságot, másrészről valódi együttműködést alakít ki a gyermekekkel foglalkozó helyi szereplők (szakemberek és döntéshozók, civil, egyházi és állami, önkormányzati szervezetek) között. A kiemelt projekt a gyermekszegénység fent felsorolt kiváltó okok negatív hatását hivatott csökkenteni azáltal, hogy a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozását, a gyermekek esélyeinek növelését célzó helyi/térségi projektek számára szakmai és gyakorlati módszertani támogatást nyújt. Továbbá, hogy a helyi/térségi projektek által vállalt tevékenységeket összehangolja és elősegítse, hogy a szükségletekre leginkább reagáló fejlesztések valósuljanak meg az adott településeken. Jelen kiemelt projekt a célokat az integrált térségi gyerekprogramok előkészítésével, és megvalósításának támogatásával, interszektorális összehangolásával és nyomonkövetésével, valamint a meglévő és hazai támogatást élvező, továbbá az újonnan létesülő Biztos Kezdet Gyerekházak, illetve a kistelepülési komplex gyermekprogramok szakmai-módszertani támogatásával látja el. Stratégiai, OP-hoz való kapcsolódások: A gyermekek helyzetének javítását szolgáló EFOP konstrukciók (Gyermekek esélyeit növelő helyi és térségi programok szakmai, módszertani támogatása és az Integrált térségi gyermekprogramok támogatása a hátrányos helyzetű térségekben) a „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia alapelveivel összhangban annak céljaihoz hozzájárulva, az egyes fejlesztési irányokon belüli eszközök együttes alkalmazásával segítik a leghátrányosabb helyzetű célterületeken élő gyerekeket és családjaikat. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 7.1. Gyermek jól-lét beavatkozási irányának értelmében „A gyerekszegénység csökkentése érdekében tovább kell fejleszteni a leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyermekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére - 2007-2013 - között elindított integrált programokat, illetve azokat további hátrányos helyzetű területekre szükséges kiterjeszteni.” A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. végrehajtásának a 2015-2017. évekre szóló kormányzati intézkedési terve I. Gyermek jól-lét területét érintő feladatok 9. pontja értelmében „A gyermekes családok ismétlődő szegénységi körének megtörése, esélyeik tartós és hosszú távú növelése érdekében folytatni és bővíteni kell a korábbi hátrányos helyzetű térségek (kedvezményezett járások) integrált gyermekprogramjait, valamint szakmai, módszertani támogatását.” „A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben hatékony területi és szakmai koordináció mellett, minél hosszabb futamidővel tovább kell vinni a gyerekszegénység elleni integrált kistérségi programokat. A 0-3 éves korú gyermekek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésének segítése, sikeres óvodai beilleszkedése, családjuk támogatása, valamint a problémák korai felismerése érdekében újabb Biztos Kezdet gyerekházakat kell létrehozni a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken.” „A hátrányokkal rendelkező területeken növelni kell a gyermekes családok szempontjából fontos szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint pótolni kell a hiányzó szakember-kapacitásokat.” Az EU 2020 Stratégia 2020-ig elérendő céljai közül a felhívás hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, mely szerint a „korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni” A felhívás az EFOP „A marginalizálódott közösségek – például romák – társadalmi-gazdasági integrációja” prioritásának 1.4. „Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése” intézkedéséhez illeszkedik. Az intézkedés olyan beavatkozásokat támogat, amelyek a legkorábbi életkortól kezdve a szülők bevonásával segítik a lakókörnyezeti és szociokulturális hátrányokkal induló gyermekek felzárkózását a leghátrányosabb helyzetű járásokban, a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos településeken, településrészeken. 

A CONTACT MKSZ csak egy rövidített részletet tesz közzé, a teljes pályázati kiírás és a forrás megtekinthető a következő honlapon: https://www.palyazat.gov.hu/node/57473