Vállalati adományok gyűjtése

A civil - vállalati partnerségek sokféleképpen erősíthetik a szervezetek tevékenységeit: a vállalati pénzbeni vagy természetbeni adományok felhasználásával nagyobb hatást, több kedvezményezettet érhetünk el és támogathatunk. A vállalatok dolgozói szakértelmükkel, lelkes részvételükkel segíthetik a programjainkat, és a közös együttműködésnek sokszor sokkal nagyobb kommunikációs ereje is van. De hogyan építsük fel a vállalati kapcsolatokat? Mitől lesz hatékony és élő a vállalati partnerségünk? Az alábbi útmutatóban erre adunk tippeket.

 

Vállalati adomány vagy szponzoráció: fogalmi tisztázás

  • Adományozás (pénz, természetbeni, szolgáltatás, stb.) esetében a támogató ellenszolgáltatás nélkül biztosítja adományát. A vállalatot, ha a törvényi előírások szerinti adományt nyújt, társasági adókedvezmény illeti meg.
  • Szponzoráció: ennek a formának a közvetlen célja az, hogy a vállalat részére reklám lehetőséget biztosítson. Ennek érdekében a szervezetnek és a vállalatnak meg kell állapodnia egy szerződés keretein belül arról, hogy hogyan kell a szponzoráció fejében a szponzorról kommunikálnia (pl. a logójának meg kell jelennie a szórólapokon, plakátokon stb.) Jó ha tudjuk, hogy ez számunkra vállalkozási bevétel lesz (hirdetési szolgáltatás), ellentétben az adománnyal.

 

Mik a vállalati együttműködések, támogatások formái?

  • Pénztámogatás: pl. adományok vagy pályázati pénz a vállalat alapítványán keresztül. Ezek forrása származhat a vállalat költségvetéséből vagy a vállalati dolgozók felajánlásaiból.
  • Tárgy és természetbeni adományok: pl. termékek, szolgáltatások, reprezentációs és ajándéktárgyak, ingyenes vagy kedvezményes ingatlan-, iroda-, járműhasználat, leselejtezett számítógépek, bútorok, reklámfelületek stb.
  • Egyéb szakmai (pro bono) szolgáltatások: pl. könyvelési, könyvvizsgálati, pénzügyi, adminisztratív, jogi, forrásszervezési illetve marketing és PR támogatás és tanácsadás.
  • Önkéntesség: a vállalat munkatársai önkéntes munkát vállalnak a civil szervezetnél vagy a szervezet projekjeinek megvalósításában.
  • Cause-related marketing (nemes ügyhöz kapcsolódó marketing): ebben az esetben a vállalat a termék vagy szolgáltatás értékesítését szeretné megnövelni, miközben támogat egy társadalmilag fontos ügyet (pl. minden termék árából 2 forintot egy gyermekmentő szolgálat támogatására fordít).

A vállalati együttműködések formái évről érve változnak a társadalmi, munkerőpiaci, gazdasági trendekhez alkalmazkodva. Jelenleg a vállalati támogatásokat nagyban erősíti, kiegészíti, és sok estben akár fel is váltja a munkatársakat bevonó együttműködések támogatása, a pro bono (szakmai önkéntességen alapuló) partnerség, a helyi közösségeket, fiatalokat megszólító programok támogatása, és a kollégákat bevonó közös döntéseken, közös ötleteken alapuló partnerségek.

 

Hogyan döntenek a magyar tulajdonú és a globális cégek?

  • Magyar tulajdonban lévő vállalkozások, vállalatok: Magyar alapítású vállalatok, tevékenységük általában Magyarországot érinti, de vannak külföldre és akár globális szinten szolgáltató magyar alapítású vállalatok is. A tulajdonosi struktúrától függően ezeknek a cégeknek a vezetésében általában magyar származású emberek vannak, akik a helyi társadalmi helyzetre, probélmákra első kézből rálátnak. Civil szervezeti együttműködésükben a következő szempontok lehetnek meghatározók: elsősorban a földrajzi helyzet (a cég központjához, gyártóegységeihez közel tevékenykedő civilek segítése), illetve a cég támogatási stratégiája, amelyeben a cégvezetők személyes érdeklődése is megjelenhet. Az adományozásra szánt keretet a helyi vezetés állapítja meg, a cégvezetésnek nagyobb szabadsága van a döntések meghozatalában.

 

  • Globális cégek helyi vállalatai, központjai: A globális cégek általában globális támogatási politikával rendelkeznek, amelyeket a magyarországi egységek is követnek a helyi támogatási rendszer kialakításakor. Elég gyakori, hogy a helyi cégnek nincs beleszólása a döntésekbe, azok a régiós, vagy a globális központban dőlnek el.

 

Előfordulhat vegyes rendszer is: a helyi cég rendelkezik egy kerettel és saját - de a globálishoz is igazodó - stratégiával a helyi együttműködések támogatására, és ezen felül a cég globális központjának keretéhez is van hozzáférése, amiből - ha Magyarország is megjelenik mint támogatandó terület - akkor elérhet kiegészítő forrásokat és lehetőséget.

Sokszor a globális cég lehetőséget ad a dolgozóknak önkéntességre (pl. 1-2 fizetett munkanapot) és minden ledolgozott óra után egy pénzbeni keretet biztosít, amit a dolgozó az általa választott civil szervezet számára ajánlhat fel.

A cég rendelkezhet alapítvánnyal is: ebben az esetben a céges alapítványhoz lehet beadni pályázatot, amelyet a cég alapítványának a központja bírál el, amely lehet helyben, vagy a régiós illetve globális központban.

A támogatási döntések így a globális vagy nemzetközi cégeknél nem feltétlenül helyben dőlnek el, és a helyi munkatársaknak nem feltétlenül van befolyásolási lehetőségük.

A támogatási keret kiegészülhet még - sőt sokszor ez helyi szinten akár elérhetőbb is - a HR vagy a kommunikáció által felhasználható keretekkel. Az előbbihez kapcsolódva önkéntes programokkal, pro bono önkéntességgel, az utóbbi esetében pedig nagy média vagy social media nyilvánosságot ígérő programokkal kereshejtük meg a cégeket.

Milyen szempontokat vesznek figyelembe a cégek a döntésnél? az együttműködési forma létezik-e a cég stratégiájában (pl. önkéntesség, adományozás, pro bono önkéntesség, adománygyűjtő akciókhoz való csatlakozás, természetbeni adományok stb.); a civil szervezet által kínált partnerség igazodik-e a stratégiához; földrajzi lefedettség hasonló-e (cég gyártóhelye, központja és a civil szervezet tevékenysége egyezik-e), munkatársak bevonásának lehetősége megfelel-e, közös kommunikáció lehetősége mit ígér a vállalatnak.

 

  • Shared Service Centerek: ezek az egységek a globális vállalatok egyes funkcióinak globális szolgáltatásait végzik (pl. ügyfélszolgálat, pénzügyek, HR szolgáltatások a globális piacra vagy a globális cég egyes országokban / régióban lévő egységei felé). Ebből következően a legtöbb SSC nem végez magyarországi tevékenységet és nem is költ itthon marketingre és társadalmi felelősségvállalásra, mert a piaca globális. Emiatt ők leginkább olyan együttműködésekre nyitottak, amelyek a dolgozók bevonását célozzák meg. Nem szempont számukra a helyi kommunikáció, és gyakran viszonylag kevés kerettel rendelkeznek, viszont nagyon lelkes munkatársakkal, és általában munkatársakból verbuvált társadalmi felelősségvállalással foglalkozó csoporttal.

 

Kapcsolódó kérdések:

Hogyan érjük el a lehetséges vállalati adományozókat?
A vállalati partnerekkel történő kapcsolatfelvétel első lépései

Melyik vállalat támogatná pont az én szervezetemet?
Milyen szempontok alapján térképezze fel egy civil szervezet a lehetséges vállalati támogató, együttműködő partnereket?

Mire figyeljünk a vállalati partnerségi program közben?
A vállalati partnerség kiépítése után a civil szervezetnek oda kell figyelnie a megvalósítás folyamatában, hogy valódi partnerséget építsen ki, amely előfeltétele az együttműködés elmélyülésének, fenntartásának.

Ha a civil szervezet törekszik meglévő vállalati partnerségei ápolására, könnyebben alakíthat ki új közös programokat.

 

Az adománygyűjtés egyéb formáiról bejegyzések a Forrásszervezés téma alatt találhatóak.

GYIK

forrás: nonproft.hu

Vissza a forrászszervezéshez >>>