Skip to content

Gyakran Ismételt Kérdések

SZJA VISSZATÉRÍTÉS : VISSZADÓ nyomtatványon 2021.12.31-ig ! 

Minden gyermekes szülőnek, aki családi kedvezményre jogosult, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekho, illetve katások esetében a 2021-es tételes adó negyede.A NAV csak hivatalos csatornákon, Ügyfélkapun, vagy postai úton kommunikál az adózókkal. Soha nem kérünk bankszámlára vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot. Ügyeljen az adathalászokra, ellenőrizze, milyen internetes címre kattint!
VISSZADO-nyomtatvány: 2021. december 31-ig nyilatkozhat az adó-visszatérítéshez

 

Mire szolgál a VISSZADO?

A VISSZADO benyújtásával lehet nyilatkozni

- a jogosultságról az adó-visszatérítésre,

- a kiutaláshoz szükséges adatokról (belföldi bankszámlaszám vagy postai cím).

A NAV 2022. február 15-éig kiutalja az adó-visszatérítést annak, akinek megállapítható a jogosultsága a NAV adatai alapján.


Ki jogosult adó-visszatérítésre?

Az, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult és 2021-ben összevont adóalapba tartozó vagy ekho szerint adózó jövedelmet szerzett vagy bejelentett kisadózó.

Összevont adóalapba tartozó jövedelmek például:

- munkabér,

- költségtérítés,

- ingatlanbérbeadás jövedelme,

- az egyéni vállalkozásból vagy őstermelőként szerzett jövedelem


Kinek nem kell nyilatkoznia?

Aki családi pótlékot kap, nem kell nyilatkoznia, mert az ellátást folyósító szervtől a NAV megkapja a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor az adó-visszatérítést a NAV arra a postai címre vagy bankszámlaszámra fizeti ki, ahova a családi pótlék érkezik.


Kinek kell nyilatkoznia?

Azoknak, akiknek az adatai nem állnak teljes körűen a NAV rendelkezésére ahhoz, hogy 2022. február 15-ig megkaphassák az adó-visszatérítést.

Így tehát nyilatkoznia kell annak, aki:

  • családi pótlékra jogosult, de azt nem ő kapja, és ezért nem áll a NAV rendelkezésére a kiutaláshoz szükséges postai utalási cím vagy belföldi fizetési számlaszám.
  • magzat után jogosult várandós nő, vagy vele közös háztartásban élő házastársa. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
  • aki rokkantsági járadékban részesül, és év közben ő vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója érvényesíti a családi kedvezményt. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
  • kisadózóként bejelentett magánszemély, és nem kap családi pótlékot. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
  • máshova kéri az adó-visszatérítés kiutalását, mint ahová a családi pótlékot kapja.


Miről lehet nyilatkozni?

A VISSZADO-n a magánszemély nyilatkozhat

  • a családi kedvezményre jogosító gyermekek adatairól[1], azaz azoknak a gyermekeknek az adatairól, aki után családi pótlékra jogosult,
  • a várandósság tényéről, ha a családi kedvezményre magzat után jogosult,
  • a jogosultság jogcíméről, azaz arról, hogy a családi kedvezmény
    • gyermek után,
    • magzat után,
    • rokkantsági járadékban részesülőként,
    • családi pótlékra saját maga után jogosultként

illeti meg.

  • a családi kedvezményre jogosult másik fél (házastárs, közjegyzői nyilvántartásban szereplő élettárs vagy bejegyzett élettárs) adatairól,
  • az adó-visszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatról (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím. A kettő közül csak az egyiket kell beírni).

A nyilatkozaton a visszatérítés alapjául szolgáló jövedelemről nem lehet nyilatkozni.


Meddig lehet nyilatkozni?

A VISSZADO-t 2021. december 31-ig lehet beküldeni.


Hogyan lehet benyújtani a VISSZADO-nyilatkozatot?

  • A legegyszerűbb, online benyújtás

A NAV által ismert adatokkal előre kitöltött VISSZADO a NAV honlapján az Szja-visszatérítés rovatból (https://szjavissza.hu), a Nyilatkozat gombra kattintva, ügyfélkapus azonosítással érhető el.

A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Adó-visszatérítés csempére kell kattintani.

November közepétől a NAV előre kitölti az utalási adatokat is, ha azok a családi pótlék adatokból a rendelkezésére állnak. Ezeket az adatokat ellenőrizni kell, és ha azok változtak vagy nem teljes körűek, a nyilatkozatot okvetlenül be kell küldeni.

Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására nincs szükség.

  • Benyújtás papíron és az ÁNYK-val

A VISSZADO papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A VISSZADO letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain.

A kitöltéshez és beküldéshez használható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) is.


Mivel jár a benyújtási határidő elmulasztása?

A NAV nem utalja ki az adó-visszatérítést előlegként 2022. február 15-ig, ha a magánszemély az év végéig nem nyilatkozik, és ezért a NAV nem ismeri a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor a jogosult a 21SZJA adóbevallásában igényelheti az adó-visszatérítést 2022. május 20-ig.

Az adó-visszatérítésről további információt tartalmaznak honlapunk tájékoztatói:

https://szjavissza.hu


[1] A családi kedvezmény szabályai részletesen: nav.gov.hu, 73. információs füzet.

 

NAV SZJA -VISSZATÉRÍTÉS

Aktuális információkat a https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/szja_visszaterites   oldalán találhatnak .

Fontos információ a NAV-tól .

 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszeresen tájékoztatja októbertől az online számlaadat-szolgáltatást küldő adózókat sikertelen vagy figyelmeztetést kiváltó adatszolgáltatásaikról. A levél az elektronikus tárhelyre érkezik.

Az adóhatóság tájékoztatásai mindig egy adott problématípushoz kapcsolódnak, és ennek megfelelően az adózók más-más körét érintik.

A cél a sikertelen vagy figyelmeztetést kiváltó adatszolgáltatások számának csökkentése, a rendelkezésre álló számlaadatok teljességének és pontosságának javítása, ezáltal az adózói ügyviteli folyamatok hatékonyságának növelése.

Az adózók megkeresése előtt a NAV külön, elektronikus tárhelyre küldött levélben tájékoztatja azokat a szoftverfejlesztőket, akiknek adószáma a 2021. augusztusi sikertelen adatszolgáltatási kísérletekben a fejlesztő adószámaként (softwareDevTaxNumber[1] elem) megjelenik. Érdemes a szoftverfejlesztőnek a számlázóprogramokban ezt az adatot felülvizsgálnia, hogy a jövőben egy-egy program speciális hibájával az adózó helyett a fejlesztő is megkereshető legyen.

A programok működésének áttekintéséhez hasznos segítséget nyújt a szoftverek kialakításához összeállított NAV-ajánlás.

 

A CIVIL INFO-NEA 2022 országos tájékoztató rendezvény szolnoki előadásai:
A XII. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Konferencia előadásai:

 

Figyelemfelhívás a 2020. és 2021. évi beszámoló nyomtatványokkal és a csatolt mellékletekkel kapcsolatban

A civil szervezetek 2020. és 2021. évre vonatkozó beszámolójukat háromféle űrlapon tudják benyújtani:
1) PK-641 (2020. évi), PK-741 (2021. évi) – Egyszerűsített beszámoló
2) PK-642 (2020.évi), PK-742 (2021. évi) – Egyszerűsített éves beszámoló
3) PK-643 (2020.évi), PK-743 (2021. évi) – Számviteli törvény szerinti éves beszámoló

A beszámoló elkészítése során a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt előírások, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján kell űrlapot választani.

Az űrlapok közötti különbségről ide kattintva, az 5. pont alatt találnak további, részletes információkat.

Kérjük figyeljenek arra, hogy a kiválasztott űrlap típusa és az ahhoz csatolt melléklet tartalma összhangban legyen egymással!

 

Figyelem ‼️
Fontos határidő a május 31‼️ 📅
Kérjük figyelmesen olvassák el ‼️

A koronavírus-járvány miatt nincs mulasztási bírság, ha június 30-ig beérkezik az igazolási kérelemmel együtt a bevallás és a fizetendő adó is.
Az adóhivatalhoz május 31-ig négyféle bevallást kell benyújtani, de a koronavírus-járvány miatt nincs mulasztási bírság, ha június 30-ig beérkezik az igazolási kérelemmel együtt a bevallás és a fizetendő adó is – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára kiemelte, hogy az idén többen tesznek eleget még a határidő előtt adóelszámolási kötelezettségüknek, mint az elmúlt években. Csaknem egy hónap van hátra, de az adóhivatalhoz már több mint 43 ezer társaságiadó-bevallás beérkezett.

Az idén nagyjából 350 ezer társasági és 50 ezer kiva-bevallást vár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Hasonlóak az arányok a beszámolóknál, a cégek mintegy 15 százaléka már benyújtotta a Céginformációs Szolgálatnak a számviteli elszámolását – részletezte az államtitkár.

Izer Norbert elmondta: annak ellenére, hogy folyamatosan érkeznek a beszámolók és bevallások, a Pénzügyminisztérium és a NAV speciális adóügyi könnyítéssel segíti azokat a cégeket, civil szervezeteket illetve könyvelőket, akik a COVID-járvány miatt nem tudják határidőben teljesíteni elszámolási kötelezettségüket.

Legkésőbb június 30-ig a koronavírus járványra tekintettel benyújtható igazolási kérelem a számviteli beszámoló mellett négyféle bevallás, illetve a transzferár-dokumentáció késedelmes megküldésének jogkövetkezményei alól mentesíthet – húzta alá az államtitkár. Hozzátette: a társasági adót, a kisvállalati adót, az innovációs járulékot és az energiaellátók jövedelemadóját az igazolási kérelem benyújtásakor kell megfizetni.

A koronavírus-válság leküzdésének egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen szereplői a könyvelők, adótanácsadók, akik folyamatosan segítik a vállalkozásokat – szögezte le az államtitkár. Az adó- és számviteli szakma szereplőire komoly feladat hárul, hiszen ők azok, akik a járvány gazdasági kihívásain képesek átvezetni a cégeket.

Hozzáfűzte: megkerülhetetlenek az adózási, számviteli szakemberek akkor is, amikor az adókönnyítések címzettjei a vállalkozások, hiszen sok esetben a kedvezmények gyors és egyszerű igénybevétele az ő segítségük, szaktudásuk révén lehetséges. Ilyen például a legújabb adóügyi könnyítés is, amely azokat a piaci szereplőket segíti, akik a járvány miatt – annak ellenére, hogy a tag- és közgyűlések akár személyes jelenlét nélkül, online is megtarthatóak – nem készülnek el május 31-ig adóügyi elszámolásukkal.

Izer Norbert szerint a könyvelők szerepe megkérdőjelezhetetlen a gazdaság újraindításában, az ország versenyképességének növelésében. Ők azok, akik mindig, minden helyzetben megbízhatóan teljesítenek, egyszerre segítik a vállalkozásokat, és legjobb tudásuk szerint biztosítják azt is, hogy a költségvetést megillető bevételek beérkezzenek az államkasszába – összegezte az államtitkár.
Forrás:

Jól halad az éves adóbevallások és beszámolók beadása

 

Figyelemfelhívás ‼️ Új beszámoló nyomtatvány rendszeresítése

Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésére figyelemmel az Országos Bírósági Hivatal ⚖️ „A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet éves beszámolója és közhasznúsági melléklete" elnevezésű, új nyomtatványokat rendszeresített (2020. évre a PK-643, 2021. évre a PK-743 nyomtatvány), melyek 2021. május 1. napjától az alábbi oldalon érhetőek el: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok

Azoknak a szervezeteknek, akik a fenti szabályozás alá tartoznak és a beszámolót már korábban benyújtották, nem szükséges az új típusú nyomtatványon ismételten előterjeszteni azt.

Amennyiben a nyomtatványokkal kapcsolatban bármilyen kérdés, illetve probléma merülne fel, kérjük, hogy az alábbi elérhetőségeken jelezzék:

Telefon:
•             06 1 354 4165
•             06 1 354 4115
•             06 0 354 4295

E-mail: civilinfo@obh.birosag.hu

 

Új, díjmentes kiadvány az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezését célzó új szabályozási környezet 2021. január elsején lépett életbe. A szabályozás – az osztatlan közös tulajdon megszüntetési eljárásának egyszerűsítése révén – a versenyképesség növelésének évtizedek óta fennálló akadályát hárítja el. Ennek megvalósulása érdekében egy új kiadvánnyal segíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az osztatlanok megszüntetését.

A NAK „A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről” című kiadványának célja az osztatlan tulajdon új megszüntetési lehetőségeinek ismertetése. A dokumentum átfogó tájékoztatást nyújt a választható eljárásokról, illetve teendőkről. Külön fejezetet írtak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok rendezésére irányuló eljárásról, illetve az osztatlan tulajdon megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban előforduló kérdésekről.

AZ OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON
jelentős adminisztratív terhet ró az érintettekre,
akadályozza a versenyképes méretű gazdaságok kialakulását,
bizonytalanná teszi a fejlesztéseket és a fejlesztési források bevonását.
Az agrárgazdaság további fejlődéséhez elengedhetetlen az ilyen – sok esetben átláthatatlan – tulajdonviszonyú területek helyzetének mihamarabbi rendezése – írta a NAK. Az előzetes információk alapján a törvény nagyjából 2,5 millió hektár földterületet és mintegy 3,5 millió tulajdonost érinthet, akik többsége 1 hektár alatti földterülettel rendelkezhet. Ezek a számok komoly piaci mozgásokat vetítenek előre, amit a szakértő véleménye szerint tovább erősíthet annak a feltételezése, hogy a következő években kialakuló tulajdoni viszonyok és birtokszerkezet hosszabb időn át – a kisebb mozgásoktól, mint például az öröklésektől eltekintve – fennmaradhat.

A törvény szerint bárki megindíthatja a folyamatot, de elsősorban a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezők, illetve a nagyobb földhasználóknak lehet érdeke lépni. Az egy hektárt (szántó esetében) el nem érő tulajdoni hányadok nem kerülhetnek megosztásra, azok a „bekebelezési” eljárások során a nagyobbakhoz kerülnek, oly módon, hogy ezek tulajdonosai megfelelő ellentételezést kapnak. Az eljárások megindítása komoly felkészültséget, hivatali jártasságot igényel, ami a nagyobb tulajdonosok aktivitását (esetleg ügyvédi közreműködés mellett) feltételezi.

A kiadvány ingyenesen letölthető:  http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3697-a-foldeken-fennallo-osztatlan-kozos-tulajdon-felszamolasarol-es-az-ingatlan-nyilvantartas-adatainak-rendezeserol/file
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának célja és értelme
Magyarországon 2019. év végén mintegy 1 millió 60 ezer földnek minősülő földrészlet állt osztatlan közös tulajdonban, az érintett tulajdonosok száma megközelítőleg 3,5 millió. Jellemző, hogy a tulajdoni hányadát minden tulajdonostárs ismeri, azonban a földrészlet méretére és konkrét helyére vonatkozóan sok esetben nem rendelkeznek információval. A fennálló nehézségek leküzdése érdekében az új szabályozás számos előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítását. Így az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezése történhet meg, mely által a magyar földművesek javára gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulnak ki. Ennek következtében optimális méretű és átlátható használati valamint tulajdoni viszonyokkal rendelkező nemzeti birtokstruktúra jöhet létre – írták.

Forrás: https://www.magro.hu/agrarhirek/uj-dijmentes-kiadvany-az-osztatlan-kozos-tulajdon-felszamolasarol-es-az-ingatlan-nyilvantartas-adatainak-rendezeserol/

Új jogszabályok a foglalkoztatásfelügyeleti hatóságról

írta: Dr. Rákosi Ferenc

A Magyar Közlöny 2021. március 10-i számában új kormányrendeletek[1] jelentek meg a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény[2] (Fftv.) végrehajtásával összefüggésben.

close-up-business-man-checking-clipboard_23-2148479569.jpg

Mit ellenőriz a hatóság?

A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzi a többek között

  • a jogviszonyt létesítő jognyilatkozat, szerződés alakszerűségére és kötelező elemeire,
  • a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára,
  • a munkáltató Mt.) 297. §-a szerinti írásbeli tájékoztatási kötelezettségére,
  • a jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,
  • a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos külön rendelkezésekre
  • a munka- és pihenőidőre,
  • az ellenérték megfizetésére,
  • a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, valamint az elszámolás megtörténtére, valamint
  • a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére

vonatkozó szabályok foglalkoztató által történő megtartását.

A hatóság a fiatal foglalkoztatott vonatkozásában a jogszabályban előírt minimumkövetelmények megtartását, a harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a foglalkoztatás engedélyhez kötöttségét akkor is ellenőrzi, ha a munkavégzés

- a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján, valamint közkereseti társaság, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaként nyújtott személyes közreműködés,

- a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben szabályozott közérdekű önkéntes tevékenység,

a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére vállalkozási szerződés, megbízási szerződés vagy külső szolgáltatásra irányuló megállapodás alapján teljesített személyes közreműködés,

- önfoglalkoztatás

keretében történik.

Jogviszonyok átminősítése

A hatóság jogosult a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.

A jogviszony munkaviszonnyá minősítése során hatóság figyelembe veszi, hogy a szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására, és a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha a jogviszonyt létrehozó szerződés tartalma szerint munkaszerződésnek felel meg.

A jogviszonnyal (szerződéssel) kapcsolatban a foglalkoztatónak kell bizonyítania az ellenérték hiányát, valamint azt, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul.

 

Foglalkoztatási vélelem

A hatóság a tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén jogosult - ellenkező bizonyításig - a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására, amely szerint a foglalkoztató - a következő sorrend szerint - az,

a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,

b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,

c) akinek a területén a munkavégzés folyik.

A hatóság a vélelem alapján jogosult az ellenőrzött munkavállaló és a foglalkoztató közötti jogviszony létrejöttének megállapítására is.

Az eljárás során a vélelem megdönthető.

 

Támogatásért vállalt kötelezettségek ellenőrzése

A hatóság végzi továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését is.

 

Szankciók

Az Fftv. 9. §-a szerint a hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottakon túl a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:

a) további foglalkoztatás megtiltása,

b) munkaügyi bírság kiszabása (a 115-ös kormányrendelet szerinti tételes, illetve mérlegeléstől függő összegben);

c) kötelezés a jogszabálysértés megszüntetésére;

d) a jogszabálysértés tényének megállapítása

Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével - a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól megállapítja kivéve, ha a hatósági eljárás során megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta). A hatóság kötelezi továbbá a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség teljesítésére.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei

Az Áht. többek között az állami költségvetési támogatásokra vonatkozó jogosultság feltételeként határozza meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét. A követelmény feltételeit negatív oldalról a 115/2021-es kormányrendelet határozza meg. Ezek szerint nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

a) az állami adóhatóság vagy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság

ba) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése,

bb) a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó jogszabályban a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése,

bc) a munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályainak megsértése vagy

c) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

miatt a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges - közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált - és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott.

d) akit harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti keresőtevékenység folytatása céljából összevont engedélyezési eljárás keretében kiadott összevont engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a hatóság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges - közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált - és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott.

A 116/2021. (III. 10.) Korm. rendelet és a 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a foglalkoztatásügyért felelős miniszter (jelenleg: ITM), valamint a kormányhivatalok megfelelő szervezeti egységei.

[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100115.KOR&txtreferer=00000001.txt

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100116.KOR&txtreferer=00000001.txt

 

[2] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000135.tv

 

NAV számlaszámok 2021: Tudd meg, milyen NAV számlaszámra kell utalnod!

Ezek a hivatalos NAV számlaszámok érvényesek: a NAV számlaszámok 2021 évében is változatlanok: tudd meg, melyik NAV számlaszám kell a Te adózásodhoz is!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden adónemhez külön számlaszámot tart fenn, hogy a magyar adózás minél átláthatóbb és egyszerűbb legyen mind az adófizető állampolgárok, mind az ügyintéző dolgozók szemszögéből. A NAV számlaszámok 2021 évében is változhattak, éppen ezért teszi közzé a NAV minden évben a legfrissebb módosításokat is. Cikkünkben eláruljuk, milyen NAV költségvetési számlához milyen számlaszám és adónemkód tartozik, illetve milyen NAV IBAN számlaszám válhat szükségessé nemzetközi átutalás esetén!

A 2021. március 1-től érvényes NAV számlaszámok listája

1. Kötelezettség és letéti jellegű számlaszámok

1. a) Kötelezettség és letéti jellegű, NEM TÉTELES elszámolású számlák, adónemek

1. NAV Társasági adó bevételi számla: 10032000-01076019. Adókód: 101. [IBAN számlaszám: HU57100320000107601900000000]

2. NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056353. Adókód: 103. [IBAN számlaszám: HU16100320000605635300000000]

3. NAV Általános forgalmi adó bevételi számla: 10032000-01076868. Adókód: 104. [IBAN számlaszám: HU68100320000107686800000000]

4. NAV Egyszerűsített vállalkozói adó bevételi számla: 10032000-01076033. Adókód: 115. [IBAN számlaszám: HU91100320000107603300000000]

5. NAV Rehabilitációs hozzájárulás bevételi számla: 10032000-06056281. Adókód: 119. [IBAN számlaszám: HU49100320000605628100000000]

6. NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056229. Adókód: 124. [IBAN számlaszám: HU89100320000605622900000000]

7. NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056236. Adókód: 125. [IBAN számlaszám: HU09100320000605623600000000]

8. NAV Késedelmi pótlék bevételi számla: 10032000-01076985. Adókód: 138. [IBAN számlaszám: HU75100320000107698500000000]

9. NAV Játékadó bevételi számla: 10032000-01076992. Adókód: 146. [IBAN számlaszám: HU92100320000107699200000000]

10. NAV Munkáltatói táppénz hozzájárulás beszedési számla: 10032000-06056243. Adókód: 149. [IBAN számlaszám: HU26100320000605624300000000]

11. NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056212. Adókód: 152. [IBAN számlaszám: HU20100320000605621200000000]

12. NAV Állami kezességbeváltás megtérülése bevételi számla: 10032000-01907003. Adókód: 168. [IBAN számlaszám: HU76100320000190700300000000]

13. NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla: 10032000-06056061. Adókód: 182. [IBAN számlaszám: HU69100320000605606100000000]

14. NAV Innovációs járulék beszedési számla: 10032000-06056322. Adókód: 184. [IBAN számlaszám: HU10100320000605632200000000]

15. NAV Korkedvezmény-biztosítási járulék bevételi számla: 10032000-06056432. Adókód: 187. [IBAN számlaszám: HU97100320000605643200000000]

16. NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06057749. Adókód: 188. [IBAN számlaszám: HU39100320000605774900000000]

17. NAV Kifizetőt terhelő ekho beszedési számla: 10032000-06056360. Adókód: 190. [IBAN számlaszám: HU33100320000605636000000000]

18. NAV Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számla: 10032000-06056377. Adókód: 191. [IBAN számlaszám: HU05100320000605637700000000]

19. NAV Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés esetén fizetendő ekho beszedési számla 10032000-06056391. Adókód: 193. [IBAN számlaszám: HU39100320000605639100000000]

20. NAV Ekho különadó beszedési számla: 10032000-06056401. Adókód: 194. [IBAN számlaszám: HU91100320000605640100000000]

21. NAV EGT államban biztosított személytől levont ekho beszedési számla: 10032000-06056425. Adókód: 197. [IBAN számlaszám: HU80100320000605642500000000]

22. NAV Biztosítási adó bevételi számla: 10032000-01076318. Adókód: 200. [IBAN számlaszám: HU21100320000107631800000000]

23. NAV Hitelintézeti járadék bevételi számla: 10032000-01076136. Adókód: 202. [IBAN számlaszám: HU64100320000107613600000000]

24. NAV Egyéb kötelezettségek bevételi számla: 10032000-01076277. Adókód: 211. [IBAN számlaszám: HU60100320000107627700000000]

25. NAV Átlagadó bevételi számla: 10032000-01070037. Adókód: 214. [IBAN számlaszám: HU10100320000107003700000000]

26. NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla: 10032000-01076301. Adókód: 215. [IBAN számlaszám: HU49100320000107630100000000] (Megjegyzés: a 215-ös csoportos adónem, ezen belül: önellenőrzési pótlék: 215; bírság: 224; mulasztási bírság: 226)

27. NAV Baleseti adó beszedési számla: 10032000-06055936. Adókód: 218. [IBAN számlaszám: HU98100320000605593600000000]

28. NAV Eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számla: 10032000-01076064. Adókód: 221. [IBAN számlaszám: HU97100320000107606400000000]

29. NAV Gépjármű vagyonszerzési illeték bevételi számla: 10032000-06057684. Adókód: 222. [IBAN számlaszám: HU89100320000605768400000000]

30. NAV Energiaellátók jövedelemadója bevételi számla: 10032000-01076150. Adókód: 232. [IBAN számlaszám: HU98100320000107615000000000]

31. NAV 2010. évtől érvényes gyógyszertár szolidaritási díj beszedési számla: 10032000-06057794. Adókód: 234. [IBAN számlaszám: HU79100320000605779400000000]

32. NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések beszedési számla: 10032000-06057763. Adókód: 239. [IBAN számlaszám: HU73100320000605776300000000]

33. NAV Cégautóadó bevételi számla: 10032000-01076167. Adókód: 241. [IBAN számlaszám: HU70100320000107616700000000]

34. NAV Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései beszedési számla: 10032000-06057608. Adókód: 243. [IBAN számlaszám: HU43100320000605760800000000]

35. NAV Gyógyszer-nagykereskedők gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései beszedési számla: 10032000-06057615. Adókód: 244. [IBAN számlaszám: HU60100320000605761500000000]

36. NAV Gyógyszer ismertetés utáni befizetések beszedési számla: 10032000-06057639. Adókód: 246. [IBAN számlaszám: HU49100320000605763900000000]

37. NAV Gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések beszedési számla: 10032000-06057646. Adókód: 247. [IBAN számlaszám: HU66100320000605764600000000]

38. NAV Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviseléséből eredő befizetések beszedési számla: 10032000-06057653. Adókód: 248. [IBAN számlaszám: HU83100320000605765300000000]

39. NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla: 10032000-06055912. Adókód: 258. [IBAN számlaszám: HU12100320000605591200000000]

40. NAV Kulturális adó beszedési számla: 10032000-06055929. Adókód: 259. [IBAN számlaszám: HU81100320000605592900000000]

41. NAV Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott közfinanszírozott gyógyszerek utáni kiegészítő befizetései beszedési számla: 10032000-06057811. Adókód: 283. [IBAN számlaszám: HU51100320000605781100000000]

42. NAV Kisadózó vállalkozások adója bevételi számla: 10032000-01076349. Adókód: 288. [IBAN számlaszám: HU27100320000107634900000000]

43. NAV Kisvállalati adó bevételi számla: 10032000-01076356. Adókód: 289. [IBAN számlaszám: HU44100320000107635600000000]

44. NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyektől levont adó, adóelőleg beszedési számla: 10032000-06055950. Adókód: 290. [IBAN számlaszám: HU35100320000605595000000000]

45. NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyektől levont járuléka beszedési számla: 10032000-06055974. Adókód: 291. [IBAN számlaszám: HU24100320000605597400000000]

46. NAV Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélyektől levont járuléka beszedési számla: 10032000-06055981. Adókód: 293. [IBAN számlaszám: HU41100320000605598100000000]

47. NAV Tűzvédelmi hozzájárulás bevételi számla: 10032000-01076325. Adókód: 295. [IBAN számlaszám: HU38100320000107632500000000]

48. NAV Közművezeték adó bevételi számla: 10032000-01076363. Adókód: 296. [IBAN számlaszám: HU61100320000107636300000000]

49. NAV Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása beszedési számla: 10032000 06056274. Adókód: 297. [IBAN számlaszám: HU32100320000605627400000000]

50. NAV Reklámadó bevételi számla: 10032000- 01079081. Adókód: 300. [IBAN számlaszám: HU52100320000107908100000000]

51. NAV Jogosulatlanul igénybe vett lakásépítési kedvezmény és pótléka bevételi számla: 10032000-01070020. Adókód: 301. [IBAN számlaszám: HU38100320000107002000000000]

52. NAV Külföldi vállalkozásnál biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztatott utáni járulék befizetések beszedési számla: 10032000-06056456. Adókód: 303. [IBAN számlaszám: HU86100320000605645600000000]

53. NAV Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója bevételi számla: 10032000-01076222. Adókód: 305. [IBAN számlaszám: HU65100320000107622200000000]

54. NAV Turizmusfejlesztési hozzájárulás bevételi számla: 10032000-01079122. Adókód: 310. [IBAN számlaszám: HU13100320000107912200000000]

55. NAV Elektronikus bírósági eljárási illeték bevételi számla: 10032000-01070051. Adókód: 312. [IBAN számlaszám: HU44100320000107005100000000]

56. NAV Forgalmazó és befektetési alap különadója bevételi számla: 10032000 01076291. Adókód: 313. [IBAN számlaszám: HU94100320000107629100000000]

57. NAV Pénzügyi tranzakciós illeték bevételi számla: 10032000-01076332. Adókód: 314. [IBAN számlaszám: HU55100320000107633200000000]

58. NAV Hitelintézetek 2011-ben kezdődő üzleti- vagy adóévére vonatkozó különadója bevételi számla: 10032000-01076284. Adókód: 315. [IBAN számlaszám: HU77100320000107628400000000]

59. NAV Pénzügyi szervezetek különadója bevételi számla: 10032000-01076239. Adókód: 316. [IBAN számlaszám: HU37100320000107623900000000]

60. NAV Környezetterhelési díj bevételi számla: 10032000-01076040. Adókód: 339. [IBAN számlaszám: HU11100320000107604000000000]

61. NAV Távközlési adó bevételi számla: 10032000-01077010. Adókód: 345. [IBAN számlaszám: HU11100320000107701000000000]

62. NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06055802. Adókód: 406. [IBAN számlaszám: HU22100320000605580200000000]

63. NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási járulék beszedési számla: 10032000-06055819. Adókód: 407. [IBAN számlaszám: HU91100320000605581900000000]

64. NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla: 10032000-06055826. Adókód: 408. [IBAN számlaszám: HU11100320000605582600000000]

65. NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számla: 10032000-01079160. Adókód: 410. [IBAN számlaszám: HU36100320000107916000000000]

66. NAV Hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója bevételi számla: 10032000-01079153. Adókód: 412. [IBAN számlaszám: HU19100320000107915300000000]

67. NAV Kiskereskedelmi adó bevételi számla: 10032000-01076370. Adókód: 413. [IBAN számlaszám: HU78100320000107637000000000]

68. NAV EKAER szám lezárását követő bejelentés módosítási pótlék bevételi számla 10032000-01037492. Adókód: 414. [IBAN számlaszám: HU41100320000103749200000000]

69. NAV EKAER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése miatt kiszabott mulasztási bírság bevételi számla: 10032000-01037485. Adókód: 415. [IBAN számlaszám: HU24100320000103748500000000]

70. NAV Bevándorlási különadó bevételi számla: 10032000-01079139. Adókód: 416. [IBAN számlaszám: HU82100320000107913900000000]

71. NAV Kifizető által kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel utáni adó bevételi számla: 10032000-01076387. Adókód:488. [IBAN számlaszám: HU50100320000107638700000000]

72. NAV Illetékek bevételi számla: 10032000-01070044. Adókód: 521. [IBAN számlaszám: HU27100320000107004400000000]

73. NAV Büntetőeljáráshoz kapcsolódó rendbírság bevételi számla: 10032000-01036532. Adókód: 900. [IBAN számlaszám: HU93100320000103653200000000]

74. NAV Vámbevételi számla: 10032000-01037519. Adókód: 901. [IBAN számlaszám: HU65100320000103751900000000]

75. NAV Hulladékgazdálkodással kapcsolatosan jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése bevételi számla: 10032000-01037296. Adókód: 909. [IBAN számlaszám: HU50100320000103729600000000]

76. NAV Külföldi gépjárműadó bevételi számla: 10032000-01037234. Adókód: 911. [IBAN számlaszám: HU38100320000103723400000000]

77. NAV Külföldi rendszámú járművek adóbírság bevételi számla: 10032000-01037416. Adókód: 916. [IBAN számlaszám: HU92100320000103741600000000]

78. NAV Szabálysértési pénzbírság, költség és rendbírság bevételi számla: 10032000-01036501. Adókód: 918. [IBAN számlaszám: HU87100320000103650100000000]

79. NAV Környezetvédelmi termékdíj adó bevételi számla: 10032000-01037454. Adókód: 920. [IBAN számlaszám: HU18100320000103745400000000]

80. NAV Értékesítési bevétel bevételi számla: 10032000-01036714. Adókód: 922. [IBAN számlaszám: HU50100320000103671400000000]

81. NAV Népegészségügyi termékadó beszedési számla: 10032000-01077003. Adókód: 923. [IBAN számlaszám: HU91100320000107700300000000]

82. NAV Üzemanyag energiatermékek jövedéki adója bevételi számla: 10032000-01037306. Adókód: 941. [IBAN számlaszám: HU05100320000103730600000000]

83. NAV Egyéb termékek jövedéki adója bevételi számla: 10032000-01037313. Adókód: 942. [IBAN számlaszám: HU22100320000103731300000000]

84. NAV Bérfőzési szeszadó bevételi számla: 10032000-01037320. Adókód: 944. [IBAN számlaszám: HU39100320000103732000000000]

85. NAV Jövedéki letétek elszámolási számla: 10032000-01501401. Adókód: 945. [IBAN számlaszám: HU36100320000150140100000000]

86. NAV Dohánygyártmány jövedéki adó bevételi számla: 10032000-01037344. Adókód: 946. [IBAN számlaszám: HU28100320000103734400000000]

87. NAV Dohánygyártmány ÁFA bevételi számla: 10032000-01037351. Adókód: 947. [IBAN számlaszám: HU45100320000103735100000000]

88. NAV Villamos energia, földgáz, szén energiatermékek jövedéki adója bevételi számla: 10032000-01037375. Adókód: 950. [IBAN számlaszám: HU34100320000103737500000000]

89. NAV Fémkereskedelmi bírság bevételi számla: 10032000-01037461. Adókód: 953. [IBAN számlaszám: HU35100320000103746100000000]

90. NAV Fémkereskedelmi letétek elszámolási számla: 10032000-01501449. Adókód: 954. [IBAN számlaszám: HU14100320000150144900000000]

91. NAV Dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő bírság bevételi számla: 10032000-01037478. Adókód: 955. [IBAN számlaszám: HU07100320000103747800000000]

92. NAV Közigazgatási bírság bevételi számla: 10032000-01037629. Adókód: 957. [IBAN számlaszám: HU55100320000103762900000000]

93. NAV Készpénzellenőrzési bírság bevételi számla: 10032000-01037588. Adókód: 958. [IBAN számlaszám: HU94100320000103758800000000]

94. NAV Pénzmosás elleni bírság bevételi számla: 10032000-01037595. Adókód: 959. [IBAN számlaszám: HU14100320000103759500000000]

95. NAV Jövedéki gyorsított eljárásban kiszabott bírság bevételi számla: 10032000-01037605. Adókód: 960. [IBAN számlaszám: HU66100320000103760500000000]

96. NAV Bérfőzési szeszadó letéti számla: 10032000-01501463. Adókód: 961. [IBAN számlaszám: HU48100320000150146300000000]

97. NAV Vám- és adóbírság, kamat bevételi számla: 10032000-01037241. Adókód: 999. [IBAN számlaszám: HU55100320000103724100000000]

1. b) Kötelezettség és letéti jellegű, TÉTELES elszámolású számlák, adónemek

1. NAV Importtermék általános forgalmi adó bevételi számla: 10032000-01037203. Adókód: 902. [IBAN számlaszám: HU32100320000103720300000000]

2. NAV Uniós vámbevételek beszedési számla: 10032000-01820203. Adókód: 910. [IBAN számlaszám: HU57100320000182020300000000]

3. NAV Vámletét letéti számla: 10032000-01501418. Adókód: 912. [IBAN számlaszám: HU08100320000150141800000000]

4. NAV Regisztrációs adó bevételi számla: 10032000-01037399. Adókód: 914. [IBAN számlaszám: HU23100320000103739900000000]

5. NAV Import jövedéki és energia adó bevételi számla: 10032000-01037612. Adókód: 956. [IBAN számlaszám: HU83100320000103761200000000]

2. Támogatási jellegű adónemek

2. a) Támogatás jellegű, NAV által kezelt számlák, adónemek

1. NAV Szociálpolitikai menetdíj-támogatás folyósítási számla: 10032000-01905070. Adókód: 151. [IBAN számlaszám: HU93100320000190507000000000]

2. NAV Egyedi támogatás folyósítási számla: 10032000-01905049. Adókód: 352. [IBAN számlaszám: HU42100320000190504900000000]

3. NAV Egyéb vállalati támogatás folyósítási számla: 10032000-01905135. Adókód: 356. [IBAN számlaszám: HU43100320000190513500000000]

4. NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számla: 10032000-01907027. Adókód: 368. [IBAN számlaszám: HU65100320000190702700000000]

5. NAV Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj visszaigénylés folyósítási számla: 10032000-01850695. Adókód: 924. [IBAN számlaszám: HU98100320000185069500000000]

2. b) Támogatás jellegű, fejezeti kezelésű alszámlák, adónemek

1. Szakmai költségvetési fejezeti alszámla (Pénztárgép): 10032000-01220139- 50000249. Adókód: 351. [IBAN számlaszám: HU51100320000122013950000249]

2. Szakmai költségvetési fejezeti alszámla - NAV (Kisforgalmú gyógyszertárak műk. tám.): 10032000-01220328- 50002447. Adókód: 359. [IBAN számlaszám: HU43100320000122032850002447]

3. Szakmai költségvetési fejezeti alszámla - Nemzeti agrártámogatások: 10032000-00362186- 50000012. Adókód: 361. [IBAN számlaszám: HU91100320000036218650000012]

3. Adószámla kivonaton nem megjelenő (külön kezelendő) számlák, adónemek

1. NAV Szokásos piaci ár megállapítás díja bevételi számla: 10032000-01076143. Adókód: 206. [IBAN számlaszám: HU81100320000107614300000000]

2. NAV Adókártya kiadáshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj bevételi számla: 10032000-01079074. Adókód: 219. [IBAN számlaszám: HU35100320000107907400000000]

3. NAV Növekedési adóhitel összegére jutó adóra felszámított kamat bevételi számla: 10032000-01079115. Adókód: 285. [IBAN számlaszám: HU93100320000107911500000000]

4. NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számla: 10032000-01076215. Adókód: 302. [IBAN számlaszám: HU48100320000107621500000000]

5. NAV Élelmiszer automata bejelentéshez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj bevételi számla: 10032000-01079098. Adókód: 309. [IBAN számlaszám: HU24100320000107909800000000]

6. NAV EKAER szám kiadásához kapcsolódó biztosíték letéti számla: 10032000-01601202. Adókód: 404. [IBAN számlaszám: HU90100320000160120200000000]

7. NAV Adófizetési biztosíték letéti számla: 10032000-01601219. Adókód: 405. [IBAN számlaszám: HU62100320000160121900000000]

8. NAV Bűnügyi letéti számla: 10032000-01501456. Adókód: 898. [IBAN számlaszám: HU31100320000150145600000000]

4. Különleges Gazdasági Övezethez kapcsolódó beszedési számlák

1. Gödi KGÖ helyi iparűzési adó beszedési számla: 10032000-06059088. [IBAN számlaszám: HU76100320000605908800000000]

2. Gödi KGÖ építmény adó beszedési számla: 10032000-06059095. [IBAN számlaszám: HU93100320000605909500000000]

3. Gödi KGÖ telekadó beszedési számla: 10032000-06059105. [IBAN számlaszám: HU48100320000605910500000000]

4. Gödi KGÖ késedelmi pótlék beszedési számla: 10032000-06059112. [IBAN számlaszám: HU65100320000605911200000000]

5. Gödi KGÖ bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések beszedési számla: 10032000-06059129. [IBAN számlaszám: HU37100320000605912900000000]

6. Mosonmagyaróvári KGÖ helyi iparűzési adó beszedési számla: 10032000-06059136. [IBAN számlaszám: HU54100320000605913600000000]

7. Mosonmagyaróvári KGÖ építmény adó beszedési számla: 10032000-06059143. [IBAN számlaszám: HU71100320000605914300000000]

8. Mosonmagyaróvári KGÖ telekadó beszedési számla: 10032000-06059150. [IBAN számlaszám: HU88100320000605915000000000]

9. Mosonmagyaróvári KGÖ késedelmi pótlék beszedési számla: 10032000-06059167. [IBAN számlaszám: HU60100320000605916700000000]

10. Mosonmagyaróvári KGÖ bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések beszedési számla: 10032000-06059174. [IBAN számlaszám: HU77100320000605917400000000]

A NAV igazgatóságainak végrehajtói letéti számlaszámai

1. NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU36] 10032000-01601020

2. NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU08] 10032000-01601037

3. NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU02] 10032000-01601006

4. NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU25] 10032000-01601044

5. NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága (Különös Hatásköri Ügyek) végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU14] 10032000-01601068

6. NAV Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU44] 10024003-01601020

7. NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU17] 10025004-01601037

8. NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU35] 10026005-01601044

9. NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU53] 10027006-01601051

10. NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU26] 10028007-01601068

11. NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU44] 10029008-01601075

12. NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU49] 10033001-01601082

13. NAV Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU22] 10034002-01601099

14. NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU75] 10035003-01601109

15. NAV Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU93] 10036004-01601116

16. NAV Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU14] 10037005-01601123

17. NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU19] 10032000-01601013

18. NAV Somogy Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU33] 10039007-01601130

19. NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU91] 10044001-01601147

20. NAV Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU12] 10045002-01601154

21. NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU30] 10046003-01601161

22. NAV Vas Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU03] 10047004-01601178

23. NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU21] 10048005-01601185

24. NAV Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága végrehajtói letéti számla: [IBAN:HU39] 10049006-01601192

25. NAV Mögöttes és egyetemleges felelősségből eredő befizetések központi végrehajtói letéti számla: [IBAN: -] 10032000-01601082

26. NAV Elektronikus árverés vételára központi végrehajtói letéti számla: [IBAN: -] 10032000-01601075

Címlapkép: Getty Images

 

Beadványok elektronikus benyújtása civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben

Béremelésekről röviden, egy helyen !💵📈
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. A 2021-es minimálbér elfogadásának folyamata azonban a korábbi évektől eltérően folyt.
Hogy miként zajlott ez a folyamat, azt az alábbiakban, a KCG Partners jogi szakértői összegzik. Egyrészt - bár a KSH adatai alapján a bérdinamika 2020-ban sem csökkent - a koronavírus gazdasági hatásaira (is) tekintettel egy óvatosabb emelés született: a minimálbér 4 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 3,8 százalékkal növekszik. Másrészt, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Kormányrendelet 2021. január 28-án került kihirdetésre, és az csak 2021. február 1-jével lép hatályba és az először márciusban, a februári bér kifizetésekor lesz érezhető.

Az évközi változtatás miatt kiemelt jelentősége van annak, hogy az egyes jogszabályok a minimálbér tárgyév elején vagy az évközbeni változásokat lekövetve tárgyhó elején érvényes összegét rendelik figyelembe venni. Az alábbiakban a minimálbér emeléssel kapcsolatos főbb közvetlen és közvetett hatásokat tekintjük át, különös tekintettel azok összegszerűségére, illetve az évközbeni változtatás alkalmazására.

Minimálbér és garantált bérminimum

2021. február 1-jétől főszabályként - a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásakor- kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege bruttó 167 400 Ft, garantált bérminimumé pedig bruttó 219 000 Ft. A Kormányrendelet részletesen tartalmazza a heti-, napi- és órabérre, illetve a részmunkaidőre vonatkozó összegeket is ennek megfelelően.

Itt is érdemes megjegyezni, hogy a garantált bérminimum alkalmazásának feltétele, hogy a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve és az adott munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel.

Adókedvezmények

A személyi kedvezmény - amely több, mint 100 ezer embert érint - 2021. január 1-jétől adóalap kedvezménnyé alakult, és az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. A kedvezmény mértéke a minimálbér összege alapján kerül megállapításra (és elszámolásra) jogosultsági hónaponként, főszabályként a január 1-jén hatályban lévő minimálbér összege alapján. A pénzügyminisztérium azonban megerősítette, hogy az adókedvezmény számítása során már januártól alkalmazható a négy százalékkal megemelt összeg, így az már januártól 8.050 forintról 8.370 forintra nőtt. Hasonlóképp a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény is már januárban a megemelt, 167 400 forint összegű minimálbérig vehető igénybe.

Vállalkozások

A minimálbér emelkedése egyéb ellátásokat és kötelezettségeket is érint, a teljesség igénye nélkül röviden áttekintjük e változásokat is cikkünkben. Egyéni vállalkozó és társas vállalkozó esetén a minimum társadalombiztosítási járulékfizetés (18,5 százalék) számításának alapja a tárgyhó első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum 100 százaléka. Így a társadalombiztosítási járulék fizetendő összege minimálbér után 30 969 Ft, garantált bérminimum után pedig 40 515 Ft.

Ugyancsak, egyéni vállalkozó és társas vállalkozók esetén a 15,5% mértékű szociális hozzájárulási adó és a - társas vállalkozók esetén - 1,5% mértékű szakképzési hozzájárulás számításának alapja a tárgyhó első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a.

A Pénzügyminisztérium által közzétett tájékoztatás szerint ugyanakkor lehetőség lesz arra, hogy például az egyéni vállalkozók esetében a saját maguk után havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját 2021-ben is a korábbi, alacsonyabb minimálbér alapján számolják. Ezzel kapcsolatban az esetleges jogszabálymódosítás még nem jelent meg.

Alsó- és felső határok

A természetes személy szociális hozzájárulási adó fizetési felső határa az év első napján érvényes minimálbér huszonnégyszerese, azaz a 2020-ban is hatályos és így kedvezőbb, 161 000 Ft x 24 = 3 864 000 Ft. Ez a szabály vonatkozik többek között a vállalkozásból kivont jövedelemből, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemből, illetve az osztalék után fizetendő szochó fizetési kötelezettségre. A munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében meghatározott járulékfizetési alsó határ a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a, tehát 2021. február 1-jétől 50 220 Ft után kell megfizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, és a szakképzési hozzájárulást. Ugyancsak a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-át kell figyelembe venni a megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához, ez alatt az alsó határ alatt nem keletkezik biztosítási jogviszony és így járulékfizetési kötelezettség sem.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésére még egy alkalommal van lehetőség 2021 során. A 2016-ban, 6 évre kötött bérmegállapodásban rögzítették a felek, hogy - feltéve, hogy 2020-ban a versenyszféra reálbér-növekedése meghaladta a hat százalékot - 2021. júliustól automatikusan további egy százalékkal emelkedhet a kötelező legkisebb keresetek összege, ha a szociális hozzájárulási adót további két százalékponttal, 13,5 %-ra csökkenti a kormány. Ebben az esetben júliustól a minimálbér bruttó 169 ezer, a bérminimum 221 200 forint is lehet.

Címlapkép: Getty Images

SZJA bevallás tervezetekkel kapcsolatos határidők! ⏰❗

A NAV idén is automatikusan, külön kérés nélkül elkészíti azok szja-bevallási tervezetét, akikről munkáltatói, kifizetői adattal rendelkezik: legyen munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy egyéni vállalkozó.

Akinek még nincs KAÜ azonosítója (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, telefonos azonosító), és nem is szeretne a digitalizáció útjára lépni, az idén is kérheti a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) szja-bevallási tervezetének postázását.EHHEZ AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT ÉS A SZÜLETÉSI DÁTUMÁT TARTALMAZÓ KÉRELMET SMS-BEN VAGY EGYÉB MÓDON KELL ELJUTTATNIA A NAV-HOZ MÁRCIUS 16-ÁIG.

Saját adóbevallási tervezetét március 15-től bárki megnézheti elektronikusan a NAV honlapjáról elérhető eSZJA aloldalon. Akinek nincs KAÜ azonosítója, március 16-ig többféle módon is, adóazonosító jele és születési dátuma megadásával kérheti a tervezet postázását többek között:

  • SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következők szerint: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn),
  • a NAV honlapján elérhető webűrlapon,
  • levélben,
  • a NAV honlapjáról letölthető formanyomtatványon (BEVTERVK),
  • telefonon az 1819-es hívószámon,
  • személyesen az ügyfélszolgálatokon.

AZ ELKÉSZÜLT TERVEZETEKET A NAV TÉRTIVEVÉNYESEN ÁPRILIS 30-IG KÜLDI EL POSTÁN AZ IGÉNYLŐKNEK.Aki lecsúszik a március 16-i határidőről, május 20-ig személyesen, a NAV ügyfélszolgálatain kérheti adóbevallási tervezetének nyomtatását.

Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is lehet elektronikusan és papíron is rendelkezni, egészen május 20-ig.

A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 4-től hatályos szabályai

Az áfaalanyok számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá eső számláinak, számlával egy tekintet alá eső okiratainak (a továbbiakban együtt: számla) köre 2021. január 4-től kibővül. Ettől az időponttól már nem csak a belföldön nyilvántartásba vett áfaalany vevőknek kiállított számlákról kell adatot szolgáltatni, hanem az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan számlára, amire az Áfa tv.[1] számlázási szabályai alkalmazandóak. Így 2021. január 4-től számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel érintett a nem áfaalany személynek, szervezetnek és a külföldi áfaalanynak kiállított számla is.

1. Adatszolgáltatásra kötelezett adóalanyok

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség továbbra is az áfa adóalanyokat[2] terheli, vagyis azokat, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) által megállapított adószámmal rendelkeznek vagy ilyennel kellene rendelkezniük. Az áfa adóalanyok körébe beletartoznak az alanyi adómentességet és a különös adózási módot (például különbözet szerinti adózást) alkalmazók, valamint a kizárólag közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes (vagyis tárgyi adómentes) tevékenységet végzők is. Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik továbbá a katásokra, és az olyan adóalanyokra is, amelyek valamely speciális körülmény folytán minősülnek áfaalanynak (például tulajdonostársak közösségeként vagy sorozatjellegű ingatlanértékesítésre tekintettel váltak áfaalannyá).

Azok az adóalanyok, akik nem kizárólag belföldön végeznek gazdasági tevékenységet, a belföldi áfaalanyként (belföldi adószámuk alatt) végzett tevékenységük tekintetében kötelesek számlaadat-szolgáltatást teljesíteni. Így a kötelezettek körébe tartozik a belföldön gazdasági tevékenységet végző külföldi vállalkozás is (függetlenül attól, hogy belföldön állandó telephellyel vagy csak áfaregisztrációval rendelkezik). Adatszolgáltatási kötelezettségük azonban nem terjed ki a másik tagállami vagy harmadik országbeli adóalanyiságuk körében végzett tevékenységükre.

Továbbá tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az adóalanyt személyében terheli, az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is az adóalanynak kell teljesíteni, ha a számlát az Áfa tv. 161. §-a alapján a nevében és képviseletében eljáró személy állítja vagy bocsátja ki. Meghatalmazotti számlakiállítás/számlakibocsátás esetén az adóalany meghatalmazottja az adóalany nevében kibocsátott számláról az adatszolgáltatást teljesítheti azonban az őt megbízó adóalany nevében. Ennek feltétele, hogy a meghatalmazott az adóalany (elsődleges vagy másodlagos illetve technikai) felhasználójaként az Online Számla rendszerben jogosultsággal rendelkezzen.

2. Adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletek

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség azokra az adóalany által teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számlákra terjed ki, amelyekre az Áfa tv. 158/A. § alapján az Áfa tv. számlázással kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez főszabály szerint a belföldön teljesített ügyleteket fedi le. Ide tartoznak továbbá azok az ügyletek[3], amelyek

  • teljesítési helye a Közösség más tagállamába esik, a számlakibocsátó magyar adóalany a teljesítés helye szerinti tagállamban gazdasági céllal nem telepedett le, vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye nem a teljesítési hely szerinti tagállamban található, és az adó megfizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett – kivéve, ha a számlát a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője állítja ki[4],
  • a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van, és az adóalany székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye, ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alól kivételt képez az olyan szolgáltatásnyújtás, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok szerint tesz eleget. A mentesítés azokra a belföldön nem letelepedett adóalanyokra is kiterjed, akik belföldön jelentkeztek be az egyablakos rendszerbe, és ezért a másik tagállamban teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásaik tekintetében is az Áfa tv. számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

Függetlenül a belföldi teljesítési helytől nem kell adatot szolgáltatni a belföldön teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásaikról[5] azoknak az adóalanyoknak, akik nem Magyarországon jelentkeztek be az egyablakos rendszerbe. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatás nyújtójának nem az Áfa tv. szabályait kell alkalmaznia a számlakibocsátás során.

Az ügylet teljesítési helyének megállapítására az Áfa tv. II. Fejezetének szabályai az irányadók.

Mindezekre tekintettel az alábbi ügyletekről számlaadat-szolgáltatást kell teljesíteni:

  • a belföldi adóalany által belföldön ellenérték fejében teljesített ügyletekről, ide értve az adómentes és az ún. belföldi fordított adózás[6] alá tartozó ügyleteket is;
  • a belföldről küldeményként feladott, fuvarozott termék esetén az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésről és Közösség területén kívülre irányuló (export) értékesítésről;
  • a Magyarországról másik tagállamba teljesített távértékesítésről, amennyiben az ügylet körülményeire tekintettel Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;[7]
  • a Közösség más tagállamából Magyarországra irányuló távértékesítésről, amennyiben az ügylet után Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;[8]
  • belföldi adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybevevő köteles az adót megfizetni (kivéve önszámlázás esetén);
  • belföldön székhellyel vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephellyel rendelkező adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség területén kívül teljesített ügylet esetén;[9]
  • nem belföldi letelepedésű adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha az adó fizetésére nem a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő kötelezett.

Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni:

  • belföldi teljesítési helyű Közösségen belüli termékbeszerzésről és a termékimportról;
  • nem belföldi adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi adóalany kötelezett;
  • nem belföldi adóalany által belföldi teljesítési helyű távolról is nyújtható szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettség teljesítéséhez egy másik tagállamban jelentkezett be az egyablakos rendszerbe;
  • belföldi adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybevevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
  • belföldi vagy a Közösség területén nem letelepedett adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség másik tagállamában teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer használatával tesz eleget;
  • az Áfa tv. területi hatályán kívül teljesített ügyletről, amennyiben az ügyletet teljesítő adóalany székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye nem belföldön található;
  • a Magyarországról teljesített távértékesítésről, amennyiben az ügylet után (akár az adózó döntése nyomán, akár az értékhatár túllépése miatt) nem Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;
  • kompenzációs felárra jogosító mezőgazdasági tevékenység esetén a felvásárlási okiratról[10].

3. Adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok

A szolgáltatandó adatok meghatározó részét 2021. január 4-től is a számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalma alkotja (Áfa tv. 169-172. §, 176. §), az adatszolgáltatás alá eső számlák alapjául szolgáló ügyletek vevői körének változásával és a NAV által elkészített bevallástervezet alkalmazásának 2021. évközbeni bevezetésével összefüggésben a jogszabály az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmán felüli, illetve nem adóalany természetes személy vevő esetén annál kevesebb adat szolgáltatására vonatkozó rendelkezést is tartalmaz.

3.1. Nem adóalany természetes személy vevő adatai

Az Áfa tv. rendelkezései alapján a vevő neve és címe mindig kötelező adatát képezi a számlának[11], akkor is, ha a vevő nem adóalany természetes személy. Ettől eltérően az adatszolgáltatásban nem szerepeltethető a vevő neve és címe, ha az nem adóalany természetes személy.[12]

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy egy egyébként áfaalany személy, szervezet a termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele során adóalanyi minőségében és nem adóalanyi minőségében is eljárhat. Azon ügyletek esetében, amelyeknél kérdéses, hogy a partner e termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel során nem adóalanyként vagy adóalanyi minőségében jár-e el, a partner nyilatkozata az irányadó (az adóalanyi minőségben való eljárás jellemzően az adószám megadásával megvalósul).

3.2. Vevői adószám

Ha a számlán az Áfa tv. 169. § d) pontja alapján kötelező vevői adószámot vagy annak első 8 számjegyét szerepeltetni, akkor azt a számlaadat-szolgáltatásnak is tartalmaznia kell. Ezen esetek a következők:

  • Ha a számlázott ügylet fordított adózás alá tartozik, akkor a számlán – és ebből kötelezően az adatszolgáltatásban – szerepeltetni kell az adófizetésre kötelezett adóalany, áfafizetésre kötelezett jogi személy adószámát.[13]
    Ha a számlázott ügylet belföldi fordított adózás alá tartozik, akkor a számlán az adófizetésre kötelezett termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószámának 11 számjegyét kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatás alá eső, a Közösség másik tagállamában teljesített, fordított adózás alá tartozó ügylet esetén ez az adószám a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő másik tagállami adóalany, áfafizetésre kötelezett jogi személy más tagállami közösségi adószáma.[14] A Közösség területén kívül teljesített, fordított adózás alá tartozó esetben a harmadik állambeli termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma alatt, az adott államban áfa vagy hasonló adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló jel értendő (ha van ilyen).[15]
  • A Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kiállított számlán a más tagállamban Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímen adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy termékbeszerző más tagállami közösségi adószáma (áfaszáma) szerepeltetendő.[16]
  • Ha a vevő belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, akkor az ügyletet teljesítő, belföldön letelepedett adóalanynak a számlán – függetlenül attól, hogy a bizonylat tartalmaz-e áthárított áfát illetve milyen összegben – fel kell tüntetni az adószámának/csoportazonosító számának első 8 számjegyét.[17]

3.3. Az ügylet adatai

A számláról szolgáltatandó adatok köre 2021. január 4-től alapvetően a számla kötelező adattartalmát öleli fel. Emellett meghatározott esetekben kiterjed egyéb olyan adatokra is, amelyek a számlázott ügyletre vonatkoznak, de nem részei a számla Áfa tv.-ben meghatározott kötelező adattartalmának. Ez alapján az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell,

  • hogy az ügylet az Áfa tv. területi hatályán kívül esik,[18] ha az ügylet teljesítési helye nem belföldön van,
  • hogy az ügylet az Áfa tv. 11. §-a alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek vagy 14. §-a alapján ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany tőle eltérő személy, szervezet részére ilyen ügyletet teljesít, továbbá azt, hogy a számlában feltüntetett áfát a terméket, szolgáltatást kapó fél köteles-e megtéríteni.[19]

Szerepeltetendő továbbá az adatszolgáltatásban

  • az adó alapjának meghatározásakor használt pénznem,[20]
  • külföldi pénznem esetén az adóalap forintra való átszámításához alkalmazott – Áfa tv. 80. § és 80/A. § szerinti – árfolyam[21], és
  • külföldi pénznem esetén, ha a számla számlázó programmal kiállított, akkor a forintra átszámított adatok is,[22]
  • a teljesítésről kiállított (vég)számlákat érintő adatszolgáltatásban a teljes végösszeg mellett az előleg figyelembevételével adódó különbözetet, ha az adóalany részére előleget fizettek.

Ez utóbbi szabály a számlabefogadó adóalany adatszolgáltatását is érinti, azaz neki is szükséges a teljes végösszeg mellett az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is adatot szolgáltatni.

4. Az adatszolgáltatás módja, határideje

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, határideje 2021. január 4-től nem változik.

Ennek megfelelően a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén

  • ha a számlában áthárított adó összege eléri vagy meghaladja 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számla kibocsátását követő naptári napon belül,
  • ha a számlában nincs áthárított adó vagy a számlában áthárított adó kevesebb, mint 500 000 forint, akkor a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül

kell az adatokat az Online Számla rendszerben rögzíteni.[23]

A számlázó programnak továbbra is – a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése mellett – a számla kiállításakor azonnal, emberi beavatkozás nélkül, XML-formátumban, a NAV közleményében meghatározott módon és adatszerkezetben, elektronikus úton kell továbbítania az adatokat az Online Számla rendszerbe. Az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha az adatszolgáltatás az Online Számla rendszerbe beérkezett és a sikeres feldolgozást a rendszer visszaigazolta.[24]

5. Alkalmazás

A módosult előírásokat

  • a számlázó programmal 2021. január 4-én és azt követően kiállított és
  • a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával 2021. január 4-én és azt követően kibocsátott

számlára kell alkalmazni.[25]

6. A kötelezettség elmulasztásának következményei

A NAV honlapján 2020. december 16-án megjelent közleményben[26] foglaltak szerint a NAV a 2021. január 04. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan – meghatározott feltételek mellett – nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem, vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe. Szintén legkésőbb 2021. március 31-ig van lehetősége az áfaalanyoknak számlázó programjaikat felkészíteni az új, 3.0-ás verziójú séma alkalmazásával történő adatszolgáltatásra a NAV által alkalmazandó szankciók nélkül, a hivatkozott közleményben foglaltak szerint.

A szankciómentes időszakot követően, az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett áfaalany számlaadat-szolgáltatása teljesítésének elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetében az adóhatóságnak törvényi felhatalmazás[27] alapján az eset összes körülményének mérlegelésével lehetősége van mulasztási bírság kiszabására.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/23460-1/2020. – NAV Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507386000/2020.]


[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény.

[2] Az adóalany fogalmát az Áfa tv. 5. §-a tartalmazza.

[3] Áfa tv. 158/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja

[4] Ez esetben a számlázásra a teljesítés helye szerinti tagállam szabályait kell alkalmazni, mely, ha Magyarországon kívül van, akkor a számla adatszolgáltatási kötelezettség alá sem esik.

[5] Áfa tv. 45/A. § (1) bekezdés szerint adózó telekommunikációs, elektronikus úton nyújtott szolgáltatás valamint rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás.

[6] Áfa tv. 142. §

[7] Áfa tv. 29. §

[8] Áfa tv. 29. §-ának tartalmában megfelelő más tagállami szabály alapján

[9] Áfa tv. 158/A. § (2) bekezdés b) pontja.

[10] Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a) pontja.

[11] Áfa tv. 169. § e) pontja.

[12] Áfa tv. 10. számú melléklet 2. és 4. pontja.

[13] Áfa tv. 169. § d) pont da) alpontja.

[14] Áfa tv. 258. § (3) bekezdés b) pontja.

[15] Áfa tv. 258. § (3) bekezdés c) pontja.

[16] Áfa tv. 169. § d) pont db) alpontja.

[17] Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpontja.

[18] Áfa tv. 10. számú melléklet 5/A. pontja.

[19] Áfa tv. 10. számú melléklet 4/A. pontja.

[20] Áfa tv. 10. számú melléklet 2. és 4. pontja.

[21] Áfa tv. 10. számú melléklet 2. és 4. pontja

[22] Áfa tv. 10. számú melléklet 4. pontja.

[23] Áfa tv. 10. számú melléklet 3. pontja.

[24] Áfa tv. 10. számú melléklet 4. pontja és számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 4/A. fejezete.

[25] Áfa tv. 339. §-a.

[26] https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html

[27] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 229. §-a szerint.

Forrás: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/A_szamlakibocsatok_sz20201231.html

 

Ezek a juttatások emelkednek a minimálbérrel együtt: sokan fognak örülni

Megszületett a megállapodás a 2021-es minimálbérről: ennek nem csak a dolgozók örülhetnek, hiszen rengeteg olyan ellátás van, amelynek összege a legkisebb hazai keresethez van igazítva. A Pénzcentrum kiszámolta, mennyit kapnak majd kézhez az érintettek 2021-től.

Hosszas huzavona után hétfőn megszületett a megállapodás arról, hogy mennyivel emelkedjen 2021-ben a minimálbér és a garantált bérminimum. A munkaadók, és a munkkavállalói szervezetek egy része alá is írta, hogy idén 4 százalékkal emelkedik a legkisebb kereset Magyarországon: ennek értelmében a minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő.

Emellett az is a megállapodás része, hogy ha a kormány év közben csökkenti a szociális hozzájárulási adót - a korábbi, hatéves bérmegállapodás keretében, amelynek a feltétele a reálbérek gyors növekedése -, akkor 1százalékkal tovább nő tovább a minimálbér és a garantált bérminimum. Ebben az esetben a minimálbér 169 000 forintra, míg a garantált bérminimum 221 100 forintra nő.

A minimálbér emelkedését nem csak a dolgozók érzik meg: hiszen több juttatás is a minimálbér összegéhez igazodik, így azok is nőnek. Alább kiszámoltuk, mekkora összeget fognak kapni 2021-ben az érintett ellátásokban részesülők - egyelőre a már biztosan kihirdetett, 4 százalékos minimálbér-emelkedéssel kalkuláltunk.

A nagyszülői GYED által a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra (GYED), ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több unoka után is felveheti a juttatást. A nagyszülői GYED összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. 2020-ban ez 225 288 forint volt, idén pedig 230 580 forintra emelkedik.

A GYED a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de maximális összege a minimálbérhez igazodik (plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka). A minimálbér emelkedésével 1-től 230 580 forintra nőtt a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege. A gyed mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Testvér születése esetén más családtámogatási ellátásokkal (csecsemőgondozás díj - csed -, gyermekgondozási segély - gyes) együtt is igénybe vehető, tehát az ellátás nem szűnik meg újabb gyermek születése esetén. Az ellátásra a csecsemőgondozási díj után jogosult a szülő egészen addig, amíg a gyermek be nem tölti a második életévét, illetve ikrek esetén a hároméves kort. Gyermekgondozási díjat, azaz a diplomás gyedet a felsőoktatási intézmények hallgatói is igényelhetnek.

2020. január elseje óta az az anya, aki diplomás gyedben részesül, és az ellátás folyósítása alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül gyermeket vállal, ismét jogosult lesz a diplomás gyedre. A diplomás gyed összege az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 117 180 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 153 300 forintra emelkedik visszamenőlegesen 2021. január 1-től.

A táppénz alatt a napi átlagkereset 60 százaléka jár (kórházban töltött idő alatt 50%), ám ebből még levonásra kerül a személyi jövedelemadót. A táppénz napi összege maximalizálva van, ez a minimálbér kétszeresének 30-ad része, azaz 2021-ben legfeljebb napi 11 160 forint

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapjahavi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor járadék számításának alapja a fentiek szerint [1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 26. § (1) és (3)-(4) szerint] számított összeg 60 százaléka.

A kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Ez azt jelenti, hogy ilyen munkaviszony esetén a járulékot a minimálbér kétszereséig (idén 334 800 forintig) elengedi az állam. Jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik Magyarországon, ez nemzetgazdasági szempontból is meghatározó szám és a munkaerőpiacon még legalább ennyi ember van, akit munkához lehetne segíteni

Forrás: https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/ezek-a-juttatasok-emelkednek-a-minimalberrel-egyutt-sokan-fognak-orulni.1109848.html

Dolgozhat-e egy civil szervezetnél tevékenykedő önkéntes a kijárási tilalom (este 20 óra és reggel 5 óra között) időtartama alatt?

Fenti kérdésre a koronavirus.gov.hu egyik munkatársa az alábbi választ adta:

"Megbízási szerződéses, önkéntes, és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek számára is lehetséges igazolást kiállítani. Jelen esetben nem a foglalkoztatás jogviszonya a mérvadó, hanem a munkavégzési cél hitelt érdemlő igazolása. Az igazolás követelményei az alábbi felületen találhatóak: https://kormany.hu/hirek/kijarasi-tilalomrol-szolo-igazolas

A fentiek hivatalos állásfoglalásnak nem minősülnek.

koronavirus.gov.hu ügyfélszolgálata jelenleg is várja az ORFK állásfoglalását az önkéntesek munkavégzésének igazolásának formai követelményeiről. Az állásfoglalás megérkezéséig az önkéntesek jelenleg önkéntes szerződéssel tudják igazolni munkavégzésüket."

frissítve: 2020.11.27.

 CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE VÉSZHELYZET IDEJÉN !

479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

 

Átlátható gazdálkodást erősítő tanácsadás és tájékoztatás, összhangban a hazai és EU pénzmosással és terrorizmus-finanszírozással kapcsolatos szabályozással

Kapcsolódó jogszabályok és irányelvek:

2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve

 

GYIK_NEA_2020_10_12

 

2020.09.15. "CIVIL INFO-NEA 2021" Tájékoztató rendezvény + XI. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Konferencia előadás anyagai

Figyelem On-line Számlarend!

Itt az idő: a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak új adatszolgáltatási rend szerint kell a számláikról a NAV-nak beszámolniuk. Július 1-jétől kötelező az online számla adatszolgáltatás – a kézzel kiállított számlák esetében is.

Tehát azokról a számlákról is adatot kell szolgáltatni, amik az alanyi adómentesség miatt nem tartalmaznak áfát.

2020. június 30. után kiállított minden számláról adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó-  és Vámhivatalnak a számla áfatartalmától függetlenül.

A NAV megfogalmazása szerint nincs kivétel: miden adóalany érint, ha
– egy másik belföldi adóalanynak,
– belföldön teljesített ügyletről
bocsát ki számlát. A kötelezettség az alanyi mentes adóalanyokra is vonatkozik, akkor is, ha a jövedelemadózásra a Katv.2 szerinti szabályokat alkalmazza.

Továbbra sem kell azonban adatot szolgáltatni az olyan közérdekű vagy speciális jellegére
tekintettel adómentes – tárgyi adómentes – ügylet bizonylatáról, amiről az Áfa tv. előírásai szerint elég számlától eltérő egyéb számviteli bizonylatot kibocsátani. Vagyis nem kell adatot szolgáltatni például az adómentes ingatlan-bérbeadásról kibocsátott bizonylatokról még akkor sem, ha a bérbeadó a bizonylatoláshoz számlanyomtatványt vagy számlázó programot használ.

Online Számla rendszer

Az adatszolgáltatáshoz előzetesen regisztrálni kell a NAV Online Számla rendszerében.

A kkv-k nagy százaléka még számlatömböt használ
A regisztráció elvégzése után 30 perc alatt áll rendelkezésre a próbára

Az adatszolgáltatási kötelezettség a számla kiállításának módjától független, tehát kötelező a számlaadatokat beküldeni a számlázó programmal kiállított számlákról, és a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott kézi számlákról is – elektronikusan.

Persze ehhez az elektronikus beküldéshez is megfelelő platform kell. A NAV kínál ilyet. Csak a szokásos regisztrációra, szoftverismeret megszerzésére van szükség, külön pénzbe nem kerül a program: bővebb információ az adóhatóság honlapján a használatról (itt található).

A NAV persze hangos-képes ismertetővel is szolgál az online számlázók köréről, igaz kivétel valójában alig akad.  Valószínűleg ezért nagy forgalmat bonyolít majd az ingyenes számlázó számítógépes program, amelynek a tesztüzemmódját nyilvánossá teszi a hatóság, azok számára, akik közvetlenül szeretnének használni a program. (A TESZT üzemmódhoz is be kell jelentkezni (regisztrálni s NAV) honlapra):

 

Mit tud az online ingyenes számlázó program? A tájékoztatója itt elérhető.

Tennivalói – NAV ingyenes online programja

Ismerkedjem meg az ingyenes számlakiállító-bejelentő program használatához szükséges teendőkkel, hogy személyesen elvégezhesse az egyszerű műveleteket, amellyel egy lépésben elvégezheti a számlakiállítás és bejelentés műveletét.

A teszt üzemmód – tegyen egy próbát

Cégkapu regisztráció:

 

 
2020.05.11. - Tájékoztatás a kivezetésre került „P” jelű beszámoló nyomtatványokkal kapcsolatban
 

A civil szervezetek beszámolói papír alapon kizárólag az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített nyomtatványok legfrissebb közzétett verzióján terjeszthetők elő.

A korábbi „P” jelű, papír alapú benyújtásra alkalmas nyomtatványok 2019. december 23. napjával kivezetésre kerültek, így a beszámolót ezen űrlapokon joghatályosan nem lehet benyújtani. Az elektronikus eljárásra nem kötelezett civil szervezeteknek továbbra is lehetőségük van a beszámolók papír alapú benyújtására az elektronikus benyújtásra szolgáló nyomtatványok használatával.

Az űrlapok INNEN tölthetők le ( https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok ) .

Tekintettel a jelenleg fennálló veszélyhelyzetre, az OBH személyes ügyfélszolgálata továbbra is szünetel, így a beszámolók papír alapon kizárólag postai úton küldhetők meg az OBH postafiók címére (1363, Budapest, Pf. 24.). A beszámolókat a gyorsabb feldolgozás érdekében lehetőség szerint elektronikus úton, ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül ajánlott benyújtani.

Kedves Civil Partnereink !

Az elmúlt 1 hónapban számos megkeresés érkezett a civil szervezetek döntéshozó, ügyvezető és más szerveinek ülésezése, döntéshozatala tekintetében. Korábban már honlapunk főoldalán elhelyeztünk erre vonatkozó hatályba lépett Kormányrendeletet , ígértük, ha a beszámolók beadásával kapcsolatban érkezik a jogszabály akkor közzétesszük.

Tájékoztatjuk Partnereinket , hogy a mai naptól hatályos a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)

Ezen a linken olvashatják a teljes jogszabályt: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000140.KOR

FONTOS ! A Korm. rendelet 2. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

  1. Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés:

 

  1. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra (ideértve a törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is) vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők - amennyiben azok e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek - 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

 

Kérjük a koronavírus vészhelyzet idején hívható ügyeletei telefonszámon 0620/3227225 és a contact.szolnok@gmail.com elérhetőségeken vegyék igénybe ezirányú tanácsadó szolgáltatásunkat .

 

Kedves Civil Partnereink !

Az elmúlt 1 hónapban számos megkeresés érkezett a civil szervezetek döntéshozó, ügyvezető és más szerveinek ülésezése, döntéshozatala tekintetében.

A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) megalkotásra került , mely a civil szervezetekre vonatkozóan is tartalmazza a kötelezően alkalmazandó szabályokat a vészhelyzet idejére.

A teljes jogszabályt az alábbi linken tekinthetik meg , KÉRJÜK FIGYELMESEN OLVASSÁK EL .

Teljes jogszabály: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000102.KOR

A jogszabályhoz fűzött magyarázatokkal ellátott – gyakorlati alkalmazást segítendő - a CIC fülön GYÍK-ban találhatnak gyakorlati segédanyagot!  Kérdéseik esetén kérjük az abban foglalt módon járjanak el .  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nonprofit szervezetek adózása

Nonprofit szervezetek (egyesületek, köztestületek, (köz) alapítványok) adózása:

Ez az információs füzet a nonprofit szektorban tevékenykedő

  • jogi személyek,
  • egyesületek,
  • köztestületek,
  • alapítványok adózásával kapcsolatos átfogó szabályokat tartalmazza.

Ha az előírások különbséget tesznek a közhasznú besorolással rendelkező, illetve a nem közhasznú nonprofit szervezetek között –mint például a társasági adó szabályai –, a füzet kitér az eltérések ismertetésére is.

Forrás és további információ ITT található:

https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/202

 

A 2019. évi beszámoló benyújtásához szükséges nyomtatványok elkészültek. Az új nyomtatványok a bíróságok központi internetes oldalán 2019. január 21-től elérhetőek.

2019. év
• PK-541 beszámoló egyszeres könyvvitel
• PK-541P papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel
• PK-542 beszámoló kettős könyvvitel
• PK-542P papír alapú beszámoló kettős könyvvitel

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII.27.), valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm.rendelet többször módosított mellékletei alapján a 2016., 2017. és 2018. évi beszámolók benyújtásához szükséges nyomtatványok is aktualizálásra kerültek.

A gyorsabb közzététel érdekében javasoljuk, hogy a beszámolókat elektronikus úton, az Ügyfélkapun, illetve a Cégkapun keresztül nyújtsák be az Országos Bírósági Hivatal részére.

Amennyiben bármilyen kérdés merülne fel, arra az Országos Nyilvántartási Iroda munkatársai készséggel válaszolnak.

Az Országos Nyilvántartási Iroda elérhetőségei:

Telefonszám:
06/1-354-4165
06/1-354-4115
06/1-354-4295

E-mail cím: civilinfo@obh.birosag.hu

A civil beszámolók nyomtatványai itt érhetőek el – https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-beszamolok

Forrás: birosag.hu

Forrás: civilhirugynokseg.hu

 

Nonprofit szervezetek (egyesületek, köztestületek, (köz) alapítványok) adózása

Ez az információs füzet a nonprofit szektorban tevékenykedő

  • jogi személyek,
  • egyesületek,
  • köztestületek,
  • alapítványok adózásával kapcsolatos átfogó szabályokat tartalmazza.

Ha az előírások különbséget tesznek a közhasznú besorolással rendelkező,

illetve a nem közhasznú nonprofit szervezetek között –

mint például a társasági adó szabályai –, a füzet kitér az eltérések ismertetésére is.

Társasági adó
(az információs füzetek a linkre kattintva megnyithatók, letölthetők)
55. Tao-felajánlás 2020.01.29.

forrás:

https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020

http://recic.hu/csongrad/hirek/nonprofit-szervezetek-egyes%C3%BCletek-k%C3%B6ztest%C3%BCletek-k%C3%B6z-alapitv%C3%A1nyok-ad%C3%B3z%C3%A1sa/

 

2020. évi NEA Elektori választással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések

 

Útmutató az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben regisztrált szervezetek elektori jelentkezéséhez:
Útmutató az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben nem regisztrált szervezetek elektori jelentkezéséhez:
2019.09.17. - „CIVIL INFO – NEA 2020” országos tájékoztató rendezvény
2019.04.29. X. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Konferencia

GDPR - Hogyan kezelje a szervezet a személyes és egyéb bizalmasan kezelendő adatokat?

 

Több magyar és külföldi szervezet foglalta össze az új adatvédelmi rendelet információit és ad segítséget civil szervezeteknek ennek alkalmazásához, a nonprofit.hu -n ezeket gyűjtöttük össze.

 

A Társaság a Szabadságjogokért írása:

Hogyan kezelje a szervezet a személyes és egyéb bizalmasan kezelendő adatokat?

A legtöbb civil szervezet kezel személyes adatokat. Ezeket érdemes két nagy csoportra elkülöníteni:

  • vannak a szervezettel, a munkatársakkal, munkaviszonnyal kapcsolatos adatok (itt nem foglalkozunk vele),
  • és azok, amelyek a szervezet működése során keletkeznek, a szervezet másoktól gyűjti be és tárolja őket.

A törvény értelmében minden olyan adat személyes adatnak minősül, amely kapcsolatba hozható az érintettel – különösen ilyen a neve, azonosítója, telefonszáma, emailcíme, lakcíme, és azok is, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintettre nézve.

A személyes adat kategóriáján belül külön kört alkotnak a különleges adatok, amelyek olyan érzékeny információk, amelyek a nemzetiségre, politikai, vallási meggyőződésre, szexuális életre vagy beállítottságra, egészségi állapotra vagy éppen kóros szenvedélyre utalnak.

A személyes adatnak kezelője az, akinél az adat van, vagyis az is adatkezelésnek minősül, hogyha az adatok egy senki által nem használt pendrive-on vagy egy fiók mélyén elsüllyesztett papíron szerepelnek. A három fő tudnivaló ennek kapcsán:

  • az adatkezelés csak meghatározott célhoz kötött lehet (és ha a cél megvalósul, az adatokat törölni kell);

  • az adatkezelés csak az érintett beleegyezésén alapulhat, az erről szóló dokumentummal az adatkezelőnek kell tudnia bizonyítani, hogy az adatkezelés jogszerű;

  • az adatkezelő felelőssége, hogy gondoskodjon az adatok védelméről, vagyis hogy azok ne kerüljenek át máshoz.

Májusban lép hatályba az adatvédelemről szóló egységes EU-s szabályozás, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A GDPR sok változást hoz, az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb szempontokat, amikre érdemes odafigyelni az adatkezelés során.

Önellenőrző kérdések:

  • Milyen személyes adatokkal dolgozunk és milyen adatokat kezelünk?

  • Hol tároljuk ezeket az adatokat? (online, papíron, fájlokban stb.)

  • Milyen módon szivároghatnak ki az adatok? Mit teszünk egy adatszivárgás esetén?

  • Ki férhet hozzá az adatokhoz a szervezeten belül és kívül? (zárható szekrényben vannak? jelszóval védett fájlban? link birtokában bárki hozzáférhet az adatokat tartalmazó fájlhoz? stb.)

  • Mi(k) az adatkezelés célja(i)? Megvalósultak ezek a célok, vagy még folyamatban vannak?

  • Milyen hozzájárulást adtak a természetes személyek az adatkezeléshez?

Fontos, hogy az adatok kezelésének kell, hogy legyen valamilyen jogalapja. Ez civil szervezetek esetében leginkább az lehet, hogy az érintett hozzájárul az adatai kezeléséhez. A hozzájárulás ténye az érintettektől származó, az adatkezelésre vonatkozó, írásbeli hozzájárulási nyilatkozattal bizonyítható, ezt az adat kezelőjének kell megőriznie. Javasoljuk, hogy az adatkezelés csak a feltétlenül szükséges ideig és csak a feltétlenül szükséges adatokra vonatkozzon, azokat az adatokat, amelyek nem ilyenek, javasoljuk törölni.

Az adatkezelésre felhatalmazó hozzájárulásokat meg kell őrizni. A GDPR szerint az adatkezelőnek utólag is tudnia kell igazolni, hogy az érintettek a rendeletnek megfelelően hozzájárultak az adatkezeléshez. Ennek megfelelően a hozzájárulásokat meg kell őrizni, lehetőleg úgy, hogy visszakereshető legyen és kérés esetén törölni is lehessen a kérdéses adatokat.

16. év alattiak adatait csak a szülői hozzájárulással szabad kezelni. Ezt a fentieknek megfelelően dokumentálni kell.

Érdemes felülvizsgálni a meglévő adatvédelmi szabályzato(ka)t, adatvédelmi tájékoztatókat, egységesíteni és a szervezet honlapján is közzétenni azokat. A tájékoztató térjen ki az érintetteknek a kezelt adataival kapcsolatos jogaira is, ilyen például az adatok törléséhez való jog (az ún. elfeledtetéshez való jog).

Jó, ha van a szervezetben egy adatvédelmi felelős, aki tisztában van az adatvédelem szabályaival és odafigyel az adatok jogszerű kezelésére. Természetesen ez a munkaidejének csak kis részét köti majd le (a kezelt adatok mennyiségétől függően), de jobb, ha van valaki, akinek a dedikált feladata, hogy átgondolja a szervezeten belül az adatkezelési folyamatokat, és maximalizálja a személyes adatok védelmét, szükség esetén pedig hatásos lépéseket tudjon tenni.

Ha ún. adatvédelmi incidens történik, vagyis illetéktelen személyhez vagy nyilvánosságra kerülnek a személyes adatok, akkor ezt a lehető leghamarabb jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak (NAIH).

tasz.hu

---------------------

A Net-jog.hu Adatvédelmi és Internetjogi Tanácsadó Iroda írása az alábbi linken érhető el.

Felkészülés az Adatvédelmi Rendelet alkalmazására 12 lépésben
https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html

Dr. Holló Dóra Ügyvéd: A Nagy GDPR Kérdezz-felelek
https://7blog.hu/gdpr/

Milyen szabályok vonatkoznak a kép- és hangfelvétel készítésére? - interjú Jakabosné dr. Németh Monikával
https://birosag.hu/media/aktualis/milyen-szabalyok-vonatkoznak-kep-es-hangfelvetel-keszitesere-interju-jakabosne-dr

Angol nyelvű összefoglalók:

Useful GDPR Resources:
https://www.eugdpr.org/more-resources-1.html

Önellenőrző lista adatkezelők számára, kapcsolódó magyarázatokkal (www.ico.org.uk):
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/data-controllers/

Egyéb önellenőrző listák:
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/

Az összeállítást folyamatosan bővítjük.

Forrás: https://www.nonprofit.hu/tudastar/GDPR-Hogyan-kezelje-a-szervezet-a-szemelyes-es-egyeb-bizalmasan-kezelendo-adatokat

 

Cégkapu regisztráció és beállítás

A NAV 2019. január 1-től kizárólag a Cégkapu szolgáltatáson keresztül kommunikál a gazdálkodó szervezetekkel.

 

2019. január 01-től a NAV is belép azon szervezetek sorába, amelyek a hivatalos ügyeket a Cégkapu szolgáltatáson keresztül köteles végezni.

Emlékeztetőül: A gazdálkodó és egyéb szervezetek számára 2018. január 01-től kötelező a Cégkapu használata. 2017. augusztus 31-ig volt kötelező a Cégkapun történő regisztráció, továbbá – az illetékesek hivatalos tájékoztatása szerint – a hivatalos és kötelező használatig, 2018. január 01-ig történő regisztrációt az augusztusi időpontot követően nem büntetik.
A Cégkapu segítségével kettévált a Személyi Ügyfélkapu, és a cégek “hivatalos Ügyfélkapuja”; a hivatalok a Cégkapun leveleznek az érdekeltekkel, sokkal kevesebb papírra van szükség, az idézések, végzések, határozatok, jegyzőkönyvek, kérelmek, stb. a Cégkapura érkeznek, nem a postás kézbesíti.

A NAV 2018. december 31-ig kapott “felmentést”, átállási időt a Cégkapu használata alól, és a napokban meg is történt a bejelentés: a NAV 2019. január 1-től kizárólag a Cégkapu szolgáltatáson keresztül kommunikál a gazdálkodó szervezetekkel.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? 2019. január 01-től bármilyen NAV-nak szóló bevallást, önellenőrzést, kérelmet, ügyiratot, stb. kizárólag a Cégkapun keresztül lehet beküldeni, kizárólag a CÉGKAPU ÜGYKEZELŐ által!

A továbbiakban lépésről-lépésre bemutatjuk, hogy miképpen kell felvenni a könyvelőt (vagy bárki mást) a Cégkapu szolgáltatásba ügykezelőként:

1. Nyissuk meg a kedvenc böngészőnket (Mozilla Firefox, vagy Google Chrome böngészőket ajánljuk erősen), és írjuk be a címsorba: https://tarhely.gov.hu a szemfülesebbek akár rá is kattinthatnak erre a hivatkozásra, a böngésző a célhelyre repíti őket.
A belépés a Tárhelyszolgáltatás (Ügyfélkapus) felhasználói névvel és jelszóval történik.

2. Ha bejutottunk a tárhelyünkre, akkor a jobb felső részen látható “BEÁLLÍTÁSOK” feliratra kell kattintani a további műveletek elvégzéséhez

3. A megjelenő képernyőn a Cégkapu adminisztráció részen látható a szervezet hosszú neve, kattintsunk rá.

4. A következő felületen (Tárhely adminisztráció) az ÜGYKEZELŐK résznél kattintsunk a ÚJ HOZZÁADÁSA feliratra

5. Ezen a részen kell megadni értelemszerűen az ügykezelő személyes adatait, majd a “Nem vagyok robot” felirat előtt látható jelölőnégyzetbe kattintani. Ha a “spam-elhárító” úgy dönt, akkor hajtsuk végre a kapott feladatokat is.
Ha végeztünk, nézzük át mégegyszer, alaposan az adatokat, majd kattintsunk a HOZZÁRENDEL feliratra.

6. Ha végeztünk a hozzárendeléssel, akkor a frissen hozzárendelt “áldozatunk” nevét az Ügykezelők között fogjuk látni. (Ha ügykezelőt szeretnénk törölni, mert pl. kilépett a cégtől az illető, akkor ugyanezt az utat kell megtennünk (persze, adatkitöltés nélkül), és a ‘szemetes’-jelre kattintva egyszerűen eltávolíthatjuk az Ügykezelőt a listáról)

A kijelentkezés már a szokásos módon történik. A rendszer nem sokat vacakol; mire megnézi az ügykezelő a Tárhelyét, már be is fűzi a tárhelyére az adott céget.

Erősen hangsúlyozzuk, hogy sem a Cégkaput, sem az egyéb hasonló szolgáltatást nem a könyvelők találták ki saját szórakoztatásukra, így – értelemszerűen – a Cégkapu ügykezelők rögzítése sem a könyvelők feladata!

A könyvelőket meg lehet kérni, hogy segítsenek (ha valaki az alapos, képpel szemléltetett leírás segítségével sem tudja elvégezni a kijelölést), de nem szabad elfelejteni, hogy az idejüket ők sem lopkodják, ezért joggal kérhetnek díjazást. Természetesen, a díjazás minden könyvelőnél eltérő lehet, és egyedi megállapodás kérdése.

Felhívjuk nyomatékkal minden érdekelt szervezet figyelmét arra, ha nincs cégkapu regisztráció és ügykezelő kijelölés, akkor 2019. január 01-től nincs kommunikációs lehetőség a NAV-val, nem fognak bemenni a bevallások sem – ezt pedig, feltehetően, egyetlen felelősen gondolkodó könyvelő sem fogja megengedni magának, azaz a szolgáltatási szerződés megszűnhet, mert a feltételek ellehetetlenülnek!

forrás, magyarázó ábrák: konyvelozona.hu

A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően (2018.12.20., NAV)
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/egyeb/cegkapu_nyitas.html

Forrás: https://www.nonprofit.hu/tudastar/Cegkapu-regisztracio-es-beallitas


Megjelentek az OBH-n a 2019. évre vonatkozó beszámoló benyújtásához szükséges nyomtatványok, melyeket a bíróságok központi internetes oldalán lehet elérni: PK-541 (beszámoló egyszeres könyvvitel), PK-541P (papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel), PK-542 (beszámoló kettős könyvvitel) és PK-542P (papír alapú beszámoló kettős könyvvitel).

Felhívjuk a figyelmet, hogy ezzel egy időben a 2016., 2017. és 2018. évi beszámolók benyújtásához szükséges nyomtatványok is aktualizálásra kerültek.
Kérdés esetén az Országos Nyilvántartási Iroda munkatársai válaszolnak a +361/354-4165, +361/354-4115, +361/354-4295 telefonszámon vagy a civilinfo@obh.birosag.hu email címen.
Bővebben:
https://birosag.hu/…/civil-szervezetek-beszamoloinak-benyuj…


2019 évi új adótörvény módosítások :

Posted by  | Júl 20, 2018 | 

UPDATE: Az Országgyűlés mai nappal, 2018. július 20-án megszavazta a 2019-es adótörvény módosításokat. Az elfogadott módosítások az eredeti javaslatokat pár helyen pontosították.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ismét az adórendszer hatékonyabbá tétele áll a fókuszban. A tervek szerint számos adónem megszűnik, átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere, béren kívüli juttatásként csak a SZÉP-kártya maradna, a KIVA pedig kedvezőbb feltételeket teremthet a vállalkozások számára. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb adótörvény változásokat.

TÁRSASÁGI ADÓ

 A társasági adót érintő módosítások

A korábbi jogértelmezési bizonytalanságot orvosolva a törvény az adózókra nézve kimondottan kedvezően módosítja a bejelentett részesedés fogalmát és a hozzá kapcsolódó adóalapot csökkentő tételeket, szélesítve így a bejelentett részesedés alapján elérhető adómentes bevételek körét.

A törvény a K+F adóalap-kedvezményeket érintően is az adózók számára a korábbinál kedvezőbb szabályozást tartalmaz: a jövőben – akár már a 2018-as évre vonatkozóan is – a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalma kibővül, abba már nem csak a beruházások, hanem a felújítások is beleértendők. A kedvezmények már a módosító törvény hatályba lépését követően indult felújításokra is elérhetőek.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódóan a törvény úgy módosította a szabályozást, hogy a korábban alkalmazandó, az adóalap csökkentését 20 millió forintban maximalizáló korlát 2019-től nem egész évre és az összes befektetésre nézve összesítve, hanem korai fázisú vállalkozásonként alkalmazható.

További kedvező változás, hogy 2019-től az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, jelentősen növelve az így érvényesíthető előrehozott értékcsökkenés összegét, amely kifejezetten az ingatlan beruházások kapcsán lehet nagyon kedvező.

A törvény szerint a legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnekminősülnek.

Nem keletkeztet társasági adó telephelyet a jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alap, nyugdíjalap magyarországi ingatlanhasznosítási és/vagy –értékesítési tevékenysége akkor sem, ha az alap az alapítása szerinti tagállamban társasági adónak megfelelő adó alanya, de adókötelezettség nem terheli (eddig csak a társasági adónak megfelelő adó alanyának nem minősülő alapoknak nem keletkezett telephelye a magyarországi tevékenységük okán).

Lehetségessé válik az adókedvezmények utólagos, önellenőrzés útján történő érvényesítése is függetlenül attól, hogy az adózó az eredeti bevallásában vett-e igénybe adókedvezményt vagy sem. A módosító törvény kihirdetését követő naptól ugyanis megszűnik az a korlátozás, amely szerint az adókedvezmények érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Cafeteria, egyes meghatározott és adómentes juttatások

A leglényegesebb változás, hogy tovább folytatódik a tavalyi év során megkezdett folyamat a cafeteria rendszer leegyszerűsítésére, leépítésére. A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:

  • Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az értékhatárok nem változnak). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, ugyanis – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni – az új Szocho tv. a béren kívüli juttatásokat is 19,5%-os kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosul. A munkáltatók terhét azonban burkoltan mégis csökkentik majd azzal, hogy a SZÉP kártyára történő utalás mentes lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.
  • A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatja a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Az egyes meghatározott juttatások körét korlátozzák, kikerül ugyanis az Szja tv-ből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.

Korlátozott formában megmarad a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. Jövőre csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (idén erre még évente három alkalommal van lehetőség).

Nagy érvágás a munkáltatóknak, hogy 2019. január 1-től eltörlésre kerül több adómentes juttatási forma:

  • a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást (pl.: fennálló lakáshitel törlesztése útján, vagy a lakás vételárához való hozzájárulással, vagy akár építkezéshez számlák alapján);
  • a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás;
  • a kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30%-áig) – átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
  • a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

Az adómentesen adható juttatások körével kapcsolatosan idén el is fogadták azt az adminisztrációs könnyítést célzó módosítást, mely tavaly végül kikerült a törvénytervezetből, miszerint a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól.

Adóadminisztrációt érintő egyszerűsítések

  • A NAV már az egyéni vállalkozók számára is el fogja készíteni az adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján (már a 2018-as adóévre vonatkozóan is). A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a jelenlegi február 25-e helyett. Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.
  • 2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lesz arra, hogy elektronikus úton tegyék meg adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság felé kell megtenni, majd az adóhatóság azt a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítja. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kell figyelembe vennie az adóelőleg megállapítása során.

Ingatlan bérbeadás, ingatlanértékesítés

  • Az eddig alkalmazott szabályok szerint, amennyiben az ingatlan bérleti díja nem tartalmazta a közüzemi díjakat és a mérőórák a bérbeadó nevén maradtak, úgy a bérbeadó által befizetett, és a bérbevevő által megtérített közüzemi díjakat a bérbeadónak bevételként és költségként is el kellett számolnia (függetlenül attól, hogy a bérbevevő esetleg közvetlenül fizeti be a közüzemi számlát). Adminisztrációs könnyítés, hogy 2019. január 1-jétől a bérbeadónál nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kell szerepeltetni, valamint a közüzemi számlákat sem kell megőrizni és nyilvántartani. Természetesen változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként, amennyiben a szerződés szerint a bérleti díjban benne foglaltatik a közüzemi számlák ellenértéke is, és így a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli.
  • A jövőben nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor. A rendelkezés 2019. január 1-jétől alkalmazható.
  • Ingatlan adóköteles értékesítése esetén a bevételt csökkenteni lehet az ingatlan megszerzésére fordított összeggel. Azt, hogy mi vehető figyelembe megszerzésre fordított összegként, ügylettípusonként külön definiálja az Szja tv. (pl.: adás-vétel, öröklés, ajándékozás, csere esetére). 2019. január 1-jétől ezek az ügylettípusok kiegészülnek azzal az esettel is, ha a megszerzett ingatlan után adófizetés történt a szerzéskor (pl.: munkáltató általi juttatásként). Ebben az esetben a megszerzésre fordított összeg az adóalapként figyelembe vett érték lesz. A korábbi szabályok alapján az ilyen módon történő ingatlanszerzésre az általános szabályt lehetett alkalmazni, és így az ingatlan értékesítéséből származó bevételt annak 75%-ával csökkenteni.

Az elszámolható költségek köre

  • 2019. január 1-jétől 100 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra nő az adóévben azonnali költségként elszámolható kiadások összege üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés/előállítás esetén.
  • Az új Szocho tv. bevezetésével, valamint az Eho tv. hatályon kívül helyezésével összefüggő szövegcserés módosítás szerint 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó el nem számolható költségként nevesítésre kerül az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggésben. A 14%-os eho a korábban hatályban levő szabályok szerint sem volt elszámolható költség, azonban a 19,5%-os eho-t, szocho-t eddig lehetősége volt a magánszemélyeknek költségként elszámolni. Ezzel a módosítással lehetővé válik, hogy önálló tevékenységből származó jövedelem esetén, amennyiben a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (pl. mert nem belföldi személy a juttató) és azt nem térítik meg számára, a jövedelmének csak 84%-a után kell adóznia.
  • 2019. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulék sem számolható el költségként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokhoz hasonlóan.

Egyéb rendelkezések

  • 2019. január 1-jétől kibővítik az értékpapír fogalmát, amely szerint nem csak a gazdasági társaságokba teljesített vagyoni hozzájárulás, hanem más törvényben meghatározott tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősül, így különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon. A rendelkezés biztosítja, hogy az ügyvédi irodából kivont vagyonra is az értékpapírra vonatkozó rendelkezések legyenek alkalmazhatóak.
  • A biztosításokkal kapcsolatos szabályok több helyen pontosításra, módosításra kerülnek.

Társadalombiztosítási járulék

  • A törvénymódosítás túlnyomó részben a saját jogú nyugdíjasok munkavállalókénti foglalkoztatására vonatkozó könnyítéseket tartalmaz és a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentését szabályozza. Ennek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján.
  • Mivel a saját jogú nyugdíjasoknak Mt. szerinti munkaviszonyuk után a jövő év kezdetétől nem kell járulékot fizetniük, a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis lényegében a nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján 2019. január 1-jétől nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól.
  • A jogszabály értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 Ft-ról (napi 244 Ft) 7.500 Ft-ra (napi 250 Ft) nő.
  • A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődik (a járulék mértéke 34% helyett 24% lesz).

Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. A kettő ötvözetéből különálló törvény született a szociális hozzájárulási adóról (a továbbiakban: „új Szocho tv.”).

Az új Szocho tv. többségében megfeleltethető a jelenleg hatályban lévő törvénynek a szociális hozzájárulási adóról („hatályos Szocho tv.”) és az Eho tv. rendelkezéseinek. Az alábbiakban kiemeljük az új Szocho tv. változást jelentő rendelkezéseit.

Az Eho tv. és a hatályos Szocho tv. más megközelítést alkalmaznak arra, hogy milyen körülmény eredményez adóztatandó tényállást, amelyet az új törvényben ötvöznének.

Az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A jövedelmek köre megegyezik a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Szja tv.”) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
  • külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
  • a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
  • a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A jogszabály egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék. Azaz a korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek terhelése is nő.

Jelenleg ezekre a jövedelmekre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot. A törvény szerint a korlát úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele). Számpéldával szemléltetve és a 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedik. Ugyanakkor amennyiben a szocho mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.

A korábbi szabályokhoz képest bővül az adófizetési kötelezettség alól mentesítetett személyek köre, mivel a jogszabály szerint a mentesség a kétoldalú tb egyezményekkel érintett országokban biztosítottakra is ki fog terjedni.

2016-ban egy több évre szóló programról állapodott meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ahogyan az várható volt a 2016-ban aláírt bérmegállapodással ellentétben az új Szocho tv. nem tartalmaz adócsökkenést, a béren kívüli juttatások esetén egyelőre – bár kis mértékben –, de növekednek az adóterhek. Az eredeti bérmegállapodás alapján 2019-től, amennyiben legalább 6%-kal nőnek a reálbérek az előző évi adott időszakhoz képest, további 2 százalékpontonként (összesen négyszer) várható a szociális hozzájárulási adó csökkenése. A csökkentést a tárgynegyedévet követő 2. negyedév első napjára időzítenék, így először 2019 harmadik negyedévétől remélhetünk a bérmegállapodás alapján újabb 2%-os csökkentést.

Kedvezmények

Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását. Bár az eredeti javaslatban még nem volt benne, az elfogadott törvénybe változatlan tartalommal bekerült a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető, valamint a K+F tevékenység miatti, a társasági adóban nem érvényesített veszteség kapcsán igényelhető adókedvezmény.

Új adókedvezmények is bevezetésre kerülnek, így szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet 2019-től igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is. Továbbá összevonásra kerül több adókedvezmény kategória. Például bevezetik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt, ezzel több korábbi kedvezmény kategóriát (részben) lefednek, mint az 1 vagy 2 gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezményt.

A megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.

Az új Szocho tv. szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
  • a munkaerőpiacra lépők;
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
  • a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
  • a kutatók;
  • a közfoglalkoztatottak után; valamint
  • a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítésre került, hogy a 2018-ban keletkezett jövedelmekre a hatályos Szocho tv. alapján érvényesített kedvezmények még az érvényesítésre nyitva álló határidőig figyelembe vehetőek.

Egyéb

Az idei évre vonatkozóan az adócsomag tartalmaz még a hatályos Szocho tv.-re, valamint Eho tv.-re vonatkozóan is módosításokat, azonban ezek többnyire csak pontosítások.

  • A hatályos Szocho tv. módosítása többek között egyértelműsíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
  • A kihirdetést követő 31. naptól a külföldi pénznemről történő átszámítás esetén az Szja tv. rendelkezései az irányadóak.
  • Az Eho tv.-re vonatkozó módosítás szerint a kihirdetést követő 31. naptól pontosításra kerül, hogy a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalék és árfolyamnyereségből származó jövedelem után nem pénzbeli juttatás esetén is kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
  • Továbbá rögzítésre került, hogy az EU intézményei által biztosított személy is mentesülhet egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, hasonlóan a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkezőkhöz.

A fenti, 2018-ra vonatkozó módosítások az új Szocho tv-be is átemelésre kerültek.

Kulturális adó

2019. január 1-jétől eltörlésre kerül a 2012-ben bevezetett kulturális adó, amely alapvetően a pornográf tartalmak kereskedelmét adóztatta. Az indokolás szerint a kulturális adó egyébként is csekély bevételt eredményezett, valamint nem teljesítette a remélt társadalmi hatást sem, így az adónemek számának csökkentése érdekében eltörlésre került.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az utalványok adóztatásával kapcsolatos új rendelkezések

A korábbi években az Európai Unió tagállamaiban különböző szabályozási technika és gyakorlat volt érvényben az utalványok értékesítésének áfa-kezelését illetően. Az eltérő tagállami szabályozás és gyakorlat között – több-kevesebb sikerrel – az Európai Bíróság próbálta az egységes jogértelmezést biztosítani.

Az utalványokkal kapcsolatos európai bírósági esetjogot is felhasználva az Európai Unió Tanácsa 2016-ban módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be az utalványok értékesítésének áfa-kezelésére. A törvény ezen módosító irányelv rendelkezéseit ülteti át a hazai jogrendszerbe.

A jogszabály értelmében az ÁFA törvény kiegészül egy külön, az utalványok áfa-kezelését szabályozó alcímmel, valamint az értelmező rendelkezések között az utalványokkal kapcsolatos fogalmak kerülnek elhelyezésre.

Összhangban az irányelvvel az Áfa tv. is meghatározza az utalvány fogalmát, amely alatt az olyan eszközt kell érteni, amely egy termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékeként funkcionál és amelyen (vagy a kapcsolódó dokumentáción) fel van tüntetve, hogy azon milyen terméket/szolgáltatást lehet beszerezni, illetve ezeket kitől lehet beszerezni.

Az Áfa tv. továbbá különbséget tesz az egycélú és a többcélú utalvány között. A kétfajta utalvány között a fő különbség áfa-szempontból:

  • az egycélú utalványok minden egyes átruházása (ide értve az utalvány kibocsátását, azaz az első átruházást is) után áfa-fizetési kötelezettség keletkezik
  • a többcélú utalvány kibocsátásakor és további átruházásakor nem, csak annak beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (ugyanakkor a jogszabály szerint a többcélú utalvány átruházásához kapcsolódó szolgáltatások – pl. forgalmazás vagy vásárlásösztönzés – áfa-köteles ügyleteknek minősülnek, amelyek után az értékesítő adóalanynak meg kell fizetnie az áfát).

Ugyan a fenti módosítások csak 2019. január 1-jével lépnek hatályba, és a rendelkezéseket a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni, de az irányadó értelmezés eddig is ugyanez volt, tehát a jogszabályváltozás leginkább csak egyértelműsíti a szabályozást, de új helyzetet nem igazán teremt.

Távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helyének módosulása

A hatályos szabályok szerint a nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (a továbbiakban együttesen: „távolról is nyújtható szolgáltatások”) teljesítési helye ott található, ahol a nem adóalany igénybevevő letelepedett, ennek hiányában ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ilyen esetekben az áfát a távolról is nyújthatószolgáltatásokat az Európai Unión belül nyújtó adóalanynak az igénybevevő szerinti tagállamban kell bevallania és megfizetnie egy ún. egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül, az illetősége szerinti tagállam adóhatóságán keresztül.

A fenti szabályt mintegy kiegészítve a törvény rögzíti, hogy abban az esetben, ha (1) a tárgyévben és a tárgyévet megelőző évben a távolról is nyújtható szolgáltatások nettó összege nem éri el a 10.000 eurót, valamint (2) a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal és (3) a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedési helye (lakhelye, szokásos tartózkodási helye) ezen tagállamtól különböző tagállamban található, akkor a távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye a szolgáltatásnyújtó adóalany tagállamában marad (azaz az adófizetési kötelezettséget ezen tagállam szabályai szerint kell teljesíteni).

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az adóalany a 10.000 eurós küszöbérték alatt is a főszabály szerinti adózási módot válassza, azaz, hogy az adókötelezettségét a nem adóalany vevő illetősége szerinti tagállam szabályai szerint teljesítse. Választásától azonban ezen döntését követő második naptári év végéig nem térhet el.

A fenti módosítások 2019. január 1-jével lépnek hatályba.

Teljesítési időponttal összefüggő módosítások

A törvény hiánypótló jelleggel rögzíti, hogy amennyiben az adóalany egy időszakos elszámolású ügylet teljesítését megelőzően szűnik meg jogutód nélkül, akkor a teljesítés időpontjának a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap minősül. A jogszabály 2019. január 1-jével lép hatályba.

Így tehát az a helyzet rendeződik, amikor pl. egy éves elszámolású ingatlanbérlet esetében a bérbeadó adóalany július 1-jével megszűnik, de az általa nyújtott bérleti szolgáltatás teljesítési időpontja egyébként december 31-re esik. Mivel ilyen esetben értelemszerűen már nincs lehetőség december 31-ével megállapítani a teljesítés időpontját, ezért a jogszabály értelmében ilyen esetekben a teljesítés napja a jogutód nélküli megszűnés napját megelőző napra esik, azaz a példa alapján június 30-ára.

Fordított adózáshoz kapcsolódó módosítások

A jogszabály – az Európai Uniós kötelezettségnek eleget téve – 2021. január 1-től jelentősen szűkíti a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó fordított adózás szabályát. Ennek következtében a jövőben már nem minden munkaerő-kölcsönzéssel/kirendeléssel, illetve a személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás adózik fordítottan, hanem csak az Áfa tv. 10. § d) pontjában szabályozott ingatlanértékesítéshez, illetve a hatósági engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó szolgáltatás.

A törvény értelmében 2022. június 30-ig meghosszabbításra kerül az egyes gabonafélék, az üvegházhatású gázok és az acélipari termékek értékesítése kapcsán alkalmazható fordított adózási mechanizmus.

Egyéb

Szerbiával és Törökországgal bővül azon országok listája, amely országokban letelepedett adóalanyok részére Magyarország biztosítja a rájuk belföldön áthárított áfa visszatérítésének lehetőségét.  Míg Szerbia esetében a viszonosság már 2019. január 1-jétől fennáll, addig Törökország esetében a kedvezmény csak akkortól lesz alkalmazható, amikortól a török fél az általa megadott viszonosságot visszaigazolta és az erről szóló határozatot a Pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétette.

A törvény értelmében 2019. július 1-jétől a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a 2018. január 1-jei állapot szerinti vtsz. és TESZOR ’15 szerinti besorolási rendet kell irányadónak tekinteni (a korábbi szabályok alapján az állapotrögzítő egyes esetekben 2002. július 31., más esetekben pedig 2002. szeptember 30.).

Az ESL és UHT tejeket a törvény 2019. január 1-jével a kedvezményes 5%-os áfa-kulcs alá sorolja.

KISADÓK (KATA, KIVA, EKHO)

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és kisvállalati adó (KIVA)

  • A módosítás nem érintette a KATA mértékét, amely a főállású adózók esetében a jövőben is 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint marad, és nem változott a KIVA 13%-os mértéke sem.
  • 2019-től bővül azonban a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre. A jogszabály értelmében a kisvállalati adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.
  • A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban változik a KIVA alapja is. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre ugyanis kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.
  • kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a törvény korábban csak egy nagyon rövid, általános szabályt tartalmazott. A jogszabály értelmében ez a rendelkezés jelentősen bővült, és részletes szabályozásra került a külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatos adóalap módosító tétel kiszámításának menete. A törvény emellett pontosítja, hogy az adózó a külföldről kapott (járó), osztalékjövedelemmel kapcsolatban csak a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkenetett osztalékbevétel összegével csökkentheti az adóalapját.
  • Új rendelkezés, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjának változtatása esetén a választott mérlegfordulónappal.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

  • A törvény szerint az eva-adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-ra történő áttérés már nem lehetséges. A jelenleg eva szerint adózók továbbra is a törvény hatálya alatt maradhatnak, azaz az eva nem szűnik meg, csak 2018. december 20-át követően már nem lesz választható.
  • Az eva-t érintő további változás, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok esetében már a 2018-as adóévre vonatkozóan is megszűnik az a korlátozás, amely szerint az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben (vagyis az eredménytartalék keletkezésének időpontjától függően) használhatják csak fel.

EGYÉB ADÓK

Helyi adók

2019. január 1-jétől megindulhat az adózókért folytatott verseny az önkormányzatok között. A törvény ugyanis területi korlátozás nélkül felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy rendeletben adóalap- vagy adókedvezményt tegyenek elérhetővé az adott településen beruházó adózók számára. A kedvezmény alapja a beruházási érték lesz, amely – a fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan – továbbvihető a következő évekre. A jogszabály alapján ugyan az így biztosított kedvezménynek valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie, de kérdéses számunkra, hogy ennek ellenére egy ilyen rendelkezés összhangban van-e az állami támogatásokkal kapcsolatos EU-s elvárásokkal, hiszen például hasonló beruházási támogatásokra Budapesten egyáltalán nincs is lehetőség.

Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség az iparűzési adóban. Megjegyezzük, hogy az ez alapján érvényesíthető adóelőny eddig is rendkívül csekély összegű volt (éves szinten 20 ezer forint / új munkavállaló), így komoly korlátozásról nincs szó.

Az adminisztráció egyszerűsítése jegyében rendszeressé válik az állami adóhatóság és a székhely szerinti önkormányzat közötti kommunikáció. A NAV ugyanis 2019. július 1-jétől havonta kétszer fogja értesíteni a székhely szerinti önkormányzatot az adózókkal kapcsolatos változásokról, amely így mentesíti az adózókat a székhely szerinti önkormányzat felé történő bejelentési kötelezettségek alól.

Népegészségügyi termékadó

A törvénymódosítás indokolása szerint az adóalanyok egyes esetekben visszaéltek az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adócsökkentési lehetőséggel, ezért ezt a lehetőséget törölik a törvényből. Ennek következményeként 2019. január 1-jétől az adóalanynak kizárólag arra lesz lehetősége, hogy a fizetendő adóját felajánlja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjainak finanszírozására.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a gyümölcspárlat és a gyógynövényes ital nem tartozik az adóköteles termékek közé. Az Európai Bizottság ugyanakkor aggályosnak találta azt, hogy – szemben a jövedéki adótörvény szerinti más alkoholtermékekkel – ezek a termékek nem esnek adókötelezettség alá. A jogszabály-módosítás ennek megfelelően 2019. január 1-jei hatállyal a gyümölcspárlatot és a gyógynövényes italt is kiveszi a kivételek közül és adóköteles termékekké teszi azokat.

Az elfogadott módosítás a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékeket az adóköteles termékek többségénél mintegy 20%-kal növeli (a növelés mértékét 5 forintra-, 10 forintra kerekítve határozza meg). Emellett a népegészségügyi termékadó szerinti üdítőitalok esetén az adó mértéke jelentősen nő (a jelenlegi 7 forint/liter adómérték alá tartozó termékek esetén az adómérték 15 forint/liter-re módosul, míg a 200 forint/liter adómérték helyett 240 forint/liter adót kell megfizetni). Az adómértékkel kapcsolatos változások 2019. január 1-jétől hatályosak.

Hitelintézeti Különadó és Pénzügyi szervezetek különadója

A törvény szerint 2019. január 1.-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó. A hitelintézetek jelenleg a pénzügyi szervezetek különadóján kívül ugyanis kötelesek még a kizárólag hitelintézeteket terhelő 30 százalékos mértékkel megállapítandó különadó megfizetésére is.

A törvény szerint emellett a pénzügyi szervezetek különadójának azon alanyai, amelyek IFRS-eket alkalmaznak, a jövőben az IFRS-ek alapján állapíthatják meg adóalapjukat és adókötelezettségüket.

Magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó

2018. január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadó, amely a költségvetési-, valamint állami- és önkormányzati szerveknél foglalkoztatott személyek részére jutatott végkielégítések – beosztástól függően – 2 millió, illetve 3,5 millió forint feletti részét terheli. A 2018-ban már kifizetett, különadó hatálya alá tartozó végkielégítések esetén a munkáltató köteles az általános szabályok szerinti közterheket megállapítani és az ezen felül levont különadó összegét a magánszemélyek részére visszafizetni.

Innovációs járulék

Újra beemelték az innovációs törvénybe azt a korábbi – pár évig hatályos, de 2015. január 1-jétől megszűnt – szabályozást, amely szerint innovációs járulék szempontból is konszolidált szinten – az ún. 2 éves szabály figyelembevételével – kell a mikro- és kisvállalkozás szerinti minősítést elvégezni.

Ennek következtében 2019. január 1-jétől jelentősen bővülhet az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre, hiszen a szabály elfogadásával az egyedi mutatószámaik alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak, de csoportszinten közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülő vállalkozások is az innovációs járulék alanyává válnak. Érdekesség, hogy 2014-ben a mostani javaslattal pontosan megegyező korábbi szabályt azzal az indoklással egyszerűsítették le, hogy az adóhatóságnak nem volt kellő ismerete és erőforrása az ehhez szükséges részletes vizsgálatok lefolytatására.

Baleseti adó

A törvénymódosítás értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása 2019. január 1-jétől a biztosítási adóról szóló törvény alapján lesz adóköteles (az adókötelezettséget jelenleg a népegészségügyi termékadóról szóló törvény írja elő, így gyakorlatilag csak a törvények közötti „átrendezésről” van szó). Ennek következményeként, a baleseti adó biztosítási adóba való beemelésével megszűnik a biztosított adóalanyisága, az adó alanyává a biztosító válik.

Emellett az adó mértéke is csökken 2019. január 1-jétől: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű lesz (a jelenleg hatályos szabályok alapján a baleseti adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű).

Az eredetileg javasolt jogszabály-változáshoz képest a végleges módosítás az átmeneti szabályokról is rendelkezik. Ennek megfelelően azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik, az új előírásokat kell alkalmazni. A folyamatban lévő biztosítások esetében 2019. december 31-ig a 2018. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, míg 2020. január 1-jétől az új előírásokat.

ILLETÉK

Pénzügyi tranzakciós illeték

Az elfogadott jogszabály-módosítás értelmében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. A kedvezmény azonban kizárólag az utalásokra vonatkozik, tehát például a bankkártyás fizetésre már nem. A módosítás 2019. január 1-jén lép hatályba.

További módosítás (ezt az eredeti javaslat még nem tartalmazta), hogy 2018. december 1-jétől a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás esetén nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

ART

Késedelmi pótlékkal kapcsolatos változások

2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat kétszerese helyett az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként. A jelenlegi 0,90%-os alapkamattal számolva a módosítás 5,9%-os késedelmi pótlékot eredményezne, azaz a mostani mérték több mint háromszorosára emelkedik.

Öröm az ürömben, hogy amennyiben az adóhatóság teljesíti késedelmesen a kiutalásokat, akkor neki is ugyanezen megnövekedett következményekkel kell majd számolnia. Az adóhatóság továbbá nem csak késedelmes kiutalás után fizetne késedelmi kamatot, hanem olyan esetekben is, amikor az adózónak visszatérítési igénye keletkezett abból adódóan, hogy az adóhatóság döntése utólag jogszabálysértőnek bizonyult. A késedelmi kamat mértéke a késedelmi pótlékkal egyezik meg.

Kockázatos adózók esetében a késedelmi pótlék kiszámításának alapja szintén változik. 2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat ötszöröse helyett a késedelmi pótlék 150 százalékának 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként.

A rendelkezéseket azok hatályba lépésüket követően esedékessé váló kötelezettségekre kell először alkalmazni.

Önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos változások

Mivel az önellenőrzési pótlék kiszámítása jelenleg a késedelmi pótlék mértékéhez van kötve (amelynek a megemelése méltánytalan helyzetbe hozná a jövőben önellenőrizni szándékozó adózókat), a jogszabály értelmében az önellenőrzési pótlék továbbra is az alapkamat mértékéhez igazodik.

Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az alapesetben fizetendő önellenőrzési pótlék másfélszerese lesz.

SZÁMVITEL

Támogatások elszámolása

Az EU-s vagy állami forrásból kapott támogatásokat sok esetben utófinanszírozás jellemzi, azaz a támogatás kifizetése a projekt végén a költségek, ráfordítások felmerülését követően, akár több évvel később történik. Így – a jelenlegi szabályok alapján – a támogatással érintett költségek, ráfordítások és a támogatáshoz kapcsolódó bevétel sok esetben eltérő üzleti évben kerülnek elszámolásra.

E torzítás kiküszöbölése céljából – a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén – már az alapul szolgáló költségek, ráfordítások felmerülése évében el lehet számolni a támogatást bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés nem történt még meg. Ezt az elszámolási módot már a 2018. évben kezdődő üzleti évben is alkalmazni lehet.

Üzleti vagy cégérték egyesüléseknél

Bizonyos feltételek teljesítése esetén a tulajdonos társasággal történő egyesülés esetén a jogutód üzleti vagy cégértéket (goodwill) mutathat ki abban az esetben, ha a beolvadóban fennálló részesedés egyesülés keretében történő kiszűrése vagyonvesztést okoz abból adódóan, hogy a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja az átvett eszközök és kötelezettségek piaci értéken számított különbözetét. A törvény nem rendelkezik külön értékcsökkenési szabályokról az így kimutatott üzleti vagy cégértékkel kapcsolatban, így feltételezzük, hogy az ilyen típusú goodwill esetében is a jelenleg hatályos értékcsökkenési szabályokat kell majd figyelembe venni, azaz amennyiben a szóban forgó üzleti vagy cégérték hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, akkor legalább 5 év, de maximum 10 év alatt kell leírni.

Ezen új szabály beiktatásával egyidejűleg azonban a törvény nem módosítja az üzleti vagy cégérték definícióját, amely szerint továbbra is kizárólag üzletághoz kapcsolódóan lehet goodwillt kimutatni. Így ez az ellentmondás esetlegesen elszámolási, illetve értelmezési kérdéseket vethet fel a társaságoknál a jövőben.

Egyesüléshez kapcsolódó goodwillt a módosító törvény hatályba lépését követően indult egyesülések esetén lehet először kimutatni. Nem egyértelmű azonban, hogy mikor tekinthető egy egyesülés elindultnak: az egyesülésről történő első döntéskor vagy a végleges döntés időpontjában, a cégbírósági eljárás megindításakor vagy esetlegesen az egyesülés bejegyzésekor. Tekintve, hogy egy egyesülés több hónapot is igénybe vesz,  kérdéses számunkra, hogy az egyesülés mely fázisában tartó társaságok alkalmazhatják majd ezt a szabályt először. .

Egyéb

A vállalkozások a könyvvezetés-, beszámoló készítés pénznemére vonatkozó döntésüket a jelenlegi 5 év helyett 3 év után megváltoztathatják.

Az ügyvédi irodák 2018. üzleti évtől választhatják a KATA szerinti adózást, így ez irányú döntésük következtében kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól.

 

Hírlevél: 2019. évi adóváltozások

21 november 2018

A kormány 2018. november 13-án elfogadta a T/2931-es számú, őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatát. Jelen hírlevelünkben ezen adócsomag jelentősebb változásait mutatjuk be.

 

I. A társasági adót érintő változások

A társasági adóval kapcsolatos egyik legjelentősebb változásnak tekinthető a csoportos társasági adóalanyiság megjelenése. Az elfogadott törvényjavaslat alapján legalább két, belföldi illetőségű adózónak minősülő gazdasági társaság csoportos társasági adóalanyiságot hozhat létre – az állami adóhatósághoz benyújtott kérelem engedélyezése alapján. Ennek feltétele, hogy az adózók között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn, továbbá a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérleg-fordulónapjának azonosnak kell lennie.

További fontos feltétel, hogy egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalanyiság tagja lehet.

csoportos adóalanyiság adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a törvény által meghatározott veszteségelhatárolási szabályok szerinti elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehet. Az elhatárolt veszteség a negatív adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével egyenlő. Ez többek között azt jelenti, hogy a tagok korábbi években felhalmozott veszteségeit a csoport nem használhatja fel, a tárgyidőszakban keletkezett veszteségeket pedig legfeljebb a pozitív adóalap 50%-ának mértékéig, illetve az „egyedi adóalapok” 50%-a is korlátot fog jelenteni. Kiemelt figyelemmel kell lenni továbbá az adókedvezmények felhasználásának speciális szabályaira.

csoportos adóalanyiságra vonatkozó rendelkezések 2019. január 1-jétől lépnek hatályba.

Az Európai Tanács irányelvének magyar jogrendszerbe történő átültetése további módosításokat eredményezett a társasági adótörvényben. Ezen módosítások közül kiemelendő a kamatlevonás-korlátozási szabály (ismertebb nevén alultőkésítési szabály) módosulása: az eddigi saját tőke-arányos számítást felváltja egy eredményalapú számítási mód, illetve a banki hitelek a jövőben nem tudnak mentesülni az adóalap-növelés során. Fontos kedvezmény lesz azonban, hogy az adóalap-növelő tétellel a későbbi évek során csökkenteni lehet a TAO-alapot az aktuális „kamatlevonási kapacitásig”, illetve a vállalatcsoportok tagjai bizonyos esetekben alkalmazhatnak kedvezőbb szabályokat. A 2016. június 17-e előtt megkötött finanszírozási szerződésekre a jövőben is lehet a jelenlegi szabályt alkalmazni. Mindazonáltal a szabályrendszer bonyolultsága miatt javasoljuk a számítások során szakértő bevonását. Ez a rendelkezés, hasonlóan a csoportos adóalanyisághoz, 2019. január 1-jétől érvényes, így a fent említett számítási módszer ezen időponttól alkalmazandó.

Pozitív változásként értelmezhető az adózók által széles körben igényelt adókedvezmény, a látvány-csapatsportok kedvezményének változása. A jövőben ugyanis a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is nyújtható támogatás, így ezen jogcímen is igénybe vehető a kedvezmény.

Az elfogadott törvényjavaslat további rendelkezéseket határoz meg az igénybe vehető adókedvezményekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően 2019. január 1-jétől megszűnnek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának kedvező adózási lehetőségei.

Az Európai Tanács irányelvének további átültetéséből adódóan a társasági adó általános adóelkerülési célú alapelve szigorításra került. Az új rendelkezés szerint egy adóelőny annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet vagy jogügyletek sorozata megvalósítja az adóelőny célját és valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Nem alkalmazható az adóelőny, amennyiben annak fő vagy egyik fő célja olyan adóelőny, amely ellentétes a jogszabály tárgyával vagy céljával.

Ezen kitétel a kisvállalati adó (KIVA) tekintetében is beiktatásra került. A KIVA-t választó adózók számára továbbá szigorítás, hogy az alábbi két esetkörrel bővültek az adóalanyiság megszűnésének esetei:

  • ha ellenőrzött külföldi társasággal rendelkeznek vagy
  • a kapott kamatokat meghaladó fizetendő kamatok összege meghaladja az évi 939.810 e forintot (hozzávetőleg 3 m EUR).

További jelentős változás az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmának és a hozzá kapcsolódó adóalap-növelő tétel módosulása. A törvény a jövőben áttér az EU (ATAD-irányelv) által biztosított másik szabályozási lehetőségre. Ennek alapján azon mentesülést, miszerint az érdemi gazdasági tevékenységet végző entitás nem minősül EKT-nak felváltja azon feltétel, hogy kizárólag valódi jogügyletekből származzon bevétele. Azonban jelentős szigorítás, hogy ezt az adózónak kell bizonyítania. Törlésre került továbbá a tőzsdei jelenlét okozta mentesség, azonban egy bizonyos nyereségszint alatt mentesülhet az entitás az EKT-minősítés alól.

Az EKT-val kapcsolatos társasági adóalap-növelő tétel is jelentős módosításon esett át: mostantól nem egyes tevékenységekből származó jövedelmet kell beszámítani az adózó adóalapjába, hanem a nem valódi jogügyletekből származó nyereség bizonyos részét.

Átmeneti szabályként fogalmazódott meg, hogy 2019. év során még alkalmazhatóak a jelenleg hatályos szabályok.

 

II. Az általános forgalmi adót érintő változások

Az Áfa törvényt érintő legjelentősebb, egyben legjobban várt változás az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár emelkedése: a korábbi 8 millió forintról ugyanis 12 millió forintra nő a mentesség felső határa.

Az elfogadott törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új ingatlanok értékesítése esetén alkalmazandó áfa kulcsról. Eszerint a jelenlegi kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcsot lehet alkalmazni 2023. december 31-ig, ha 2018. november 1-jén már megvolt a végleges építési engedély (illetve bejelentéshez kötött építkezés esetén a bejelentés ezen időpontig megtörtént).

További jelentős változás, hogy 2019. január 1-jétől személygépjárművek bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le főszabály szerint, amennyiben azonban az adózó alá tudja támasztani az ennél nagyobb mértékű, üzleti célú használatot, úgy az áfa-tartalom továbbra is levonható nagyobb arányban. Ezen új rendelkezés azt is magával vonja, hogy 50% akkor is levonhatóvá válik, amennyiben nincs alátámasztás (pl. útnyilvántartás).

nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs, rádiós- és aduovizuális médiaszolgáltatások, valamint elektronikusan nyújtott szolgáltatások esetén megszűnik a számla-kibocsátási kötelezettség alóli mentesülés azon adóalanyok esetén, akik belföldön gazdasági céllal nem telepedtek le. Ilyen esetben ugyanis a számlázásra nem a teljesítési hely szerinti tagállam, hanem annak a tagállamnak a szabályai az irányadók, ahol az adóalany az egyablakos rendszerbe (MOSS) regisztrált.

Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok közül a jövőben törlésre kerül azon lehetőség, hogy az adózó az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza az áfa-alapjának megállapítására.

A nyári adócsomaghoz képest további változás az egycélú utalványok esetében, hogy 2019-től (az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő) ingyenes átadás is ellenérték fejében történő átruházásnak minősül és adófizetési kötelezettséget keletkeztet (feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez levonható adó kapcsolódott).

A nyári adócsomagban meghirdetett, fordított adózásra vonatkozó szabályok is némiképp módosulnak: a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezés (2021 helyett) már 2019-től módosul: munkaerő-kölcsönzés esetében a fordított adózás alkalmazása kizárólag az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadással, vagy az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja szerinti építési-szerelési és egyéb szerelési munkával összefüggésben nyújtott munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása esetén lesz kötelező.

 

III. A személyi jövedelemadót érintő változások

A nyári adócsomag legjelentősebb személyi jövedelemadót érintő újítása a „cafeteria rendszer” egyszerűsítése volt, amely sokak számára kedvezőtlen változást vetített elő a következő évre. Az elfogadott javaslatban „cafeteria” rendszert érintő kiemelkedő változás a várakozásokkal ellentétben nincs, így 2019. január 1-jétől az adómentesen, egyes meghatározott juttatásként és béren kívül adható juttatások lehetősége jelentősen csökkenni fog.

Néhány adómentes juttatás kisebb pontosításokkal fennmarad, például 2019-ben továbbra is adómentesen adhat a munkáltató a sport- és kulturális eseményekre szóló belépőjegyet. Az adómentes juttatások köréből az elfogadott javaslat azonban kizárja az előbb felsorolt eseményekre felhasználható utalvány juttatását.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Az adómentesen legfeljebb tízmillió forintos összegben nyújtható lakáscélú kölcsönök tekintetében egyértelművé vált a méltányolható igénylések elbírálásakor alkalmazandó szempontrendszer. Jövőre a köztudottan megszűnő adómentes lakhatási támogatással kapcsolatban alkalmazott fogalmi meghatározások, (pl. méltányolható lakásigény mértéke, korszerűsítés, akadálymentesítés stb.) az 1. számú melléklet 9. pontja alól átvezetésre kerültek a „Kamatkedvezményből származó jövedelem” alcím alá.

Adóköteles biztosítási díj

Az elfogadott javaslat többek között módosítja a kockázati biztosítás fogalmát tekintettel arra, hogy a következő év január 1-jétől a munkáltató által a magánszemélyek részére megkötött kockázati biztosítások adókötelessé válnak. A módosítás kiemeli, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles biztosítási díjnak minősül a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre jutó arányos része. Amennyiben az egy főre jutó érték  a biztosítási szerződés alapján nem állapítható meg; valamint, ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem határozható meg, úgy a csoportos biztosítás díja egyes meghatározott juttatásként adózik.  Továbbá megjelent a törvényben az az évek óta alkalmazott gyakorlat is, amikor a biztosított magánszemélynek jövedelme nem a biztosítási díjfizetés időpontjában, hanem egy későbbi időpontban keletkezik, amikor a kedvezményezetti státusz megváltozik.

Kiegészítő önsegélyező szolgáltatás

A várakozásokkal ellentétben az őszi törvénymódosítás alapján részben megszűnik a célzott szolgáltatásra befizetett összeg kedvezőbb adózására vonatkozó szabályozás. Ennek következtében a munkáltató által történő befizetések, (munkáltatói hozzájárulás, a tag javára utalt támogatói adomány) a juttatás elszámolásának (bérszámfejtés) időpontjában válnak adókötelessé.

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra befizetett összeg továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül. Míg a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg után jövőre a befizetéskor nem kell adót fizetni, mert ezen szolgáltatás igénybevételekor keletkezik a jövedelem a magánszemélynél egyéb jövedelem jogcímen. Ezután a Szja-t és a Szocho-t a jövedelem 84 százaléka után a magánszemélynek kell megfizetnie.

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatások továbbra is adómentesek maradnak.

Családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága

Az elfogadott javaslat alapján kiterjesztésre kerül a családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága, miszerint a jelenlegi szabályozással ellentétben, meghatározott esetben a gyermeket nevelő egyedülálló számára, az emelt összegű családi pótlék igénybevétele mellett lehetőség nyílik a családi adóalap-kedvezmény megosztására.

Egyéb változás:

Az elfogadott javaslat a munkásszállás fogalmát kiegészíti, miszerint munkásszállásnak fog minősülni az olyan elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló egy lakóhelyiséget használhat, ide értve a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, kivéve, ha a kifizető olyan magánszemélyt, annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn. Az ilyen szálláshelyen történő elhelyezés esetén, az étkezési szolgáltatást nem lehet adómentesnek tekinteni.

 

IV. A szociális hozzájárulási adót érintő változások

Nem változik a szocho mértéke, így az 2019. január 1-jétől is 19,5% marad. Számos pontosító rendelkezés mellett két jelentős kedvezmény bevezetésére kívánjuk felhíni a figyelmet:

  • K+F tevékenységhez kapcsolódó új szocho kedvezmény alapján a kutatóhelyeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csupán a fizetendő szocho 50%-át kellene megfizetniük. Ennek értelmében a kutatóhelyek bérköltségei jelentősen csökkennek. Ezzel együtt a vonatkozó átmeneti szabályok is pontosításra kerültek, miszerint a szakképzési hozzájárulásból is igénybe lehet venni a kedvezményt a kapcsolódó szabályok szerint, amennyiben azt 2018. december 31-én érvényesítik. Továbbá, lehetőség nyílik arra is, hogy ha a kifizető az Eat. és az elfogadott javaslat módosítása alapján is jogosult lenne kedvezmény igénybevételére ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyra való tekintettel, akkor választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.

 

  • Az állami alkalmazottak foglalkoztatása tekintetében is jelentős kedvezmény lesz érvényesíthető.  Ennek alapján az elbocsátott (vagy felmondást benyújtó), 60. életévüket betöltött állami alkalmazottak foglalkoztatása után az új munkáltatónak nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást legfeljebb a minimálbér négyszereséig.

 

V. Változások az adózás rendjéről szóló törvényben

Az elfogadott törvénytervezet alapján az egyéni cég is bekerül az egyéb szervezet fogalmába, mely által az egyéni cégek is az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá kerülnek, ezáltal kifizetőnek minősülnek.

További jelentős változás, hogy 2019. január 1-jétől a munkáltatónak nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottnak a végzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.

A módosított törvény alapján, ha egy adóügyi ellenőrzésben a külföldi adóhatóság munkatársai vesznek részt, a továbbiakban a magyar adóhatóság köteles gondoskodni az ellenőrzés során esetlegesen felmerülő tolmácsolási és fordítási feladatokról.

Veszteséges adózók kötelező ellenőrzése: 2019. január 1-jétől kötelező adóellenőrzést lefolytatni olyan gazdasági társaság esetén, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Az ellenőrzés lefolytatására a második üzleti év beszámolójának elfogadása után kerülhet sor és a jogelőd nélkül alakult kezdő vállalkozásokra 4 évig nem alkalmazandó.

A törvénymódosítás további változásokat tartalmaz az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel (Air) kapcsolatban is. Ezek közül kiemelendő az új tény, körülménnyel kapcsolatos rendelkezések módosulása/pontosítása. 2019. január 1-jétől ugyanis új tény, bizonyíték csak az észrevételezésre nyitva álló határidőig terjeszthető elő. Ez a rendelkezés mind a fellebbezés, mind pedig az új eljárásra való utasítás esetén alkalmazandó.

A jövőben a cégek feltöltési kötelezettségének megsértéséből adódó bírságmérték 20%-ról 10%-ra csökken (a befizetett adóelőleg és az adóévi adó 90%-ának különbözete után).

Feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén törlésre került az előzetes konzultáció törvényben biztosított lehetősége.

Az ellenőrzési határidő számítása során már 2018-tól megszűntek azon „határidő-hosszabbítási” lehetőségek (pl. hiánypótlás, kapcsolódó vizsgálat), melyek gyakran évekig elhúzódó eljárásokat eredményeztek. Az egyik utolsó ilyen lehetőség volt az adózók iratainak magyarra történő fordítási kötelezettségének elrendelése (angol, német és francia nyelvek kivételével), azaz ebben az esetben a határidő nyugvásának volt helye. Jelen törvénymódosítás ezt a határidő-szabályt eltörli, tehát a jövőben fordítás elrendelésekor is köti az adóhatóságot a vizsgálat határideje.

VI. A számvitelt érintő változások

A 2019. január 1-jétől érvényes, számvitelről szóló törvény meghatározza az üzletág fogalmát. Az elfogadott törvényjavaslat indoklása szerint az üzletág fogalmának bevezetése azért szükséges, mert gazdasági tartalmát tekintve jelentős a különbség az egyedi eszközök értékesítése, a tartozások átvállalása, valamint az üzletág átruházása között, így a fogalmi tisztázás elkerülhetetlenné vált.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy az üzletág értékesítésének eredményét nettó módon szükséges kimutatni: nyereség esetén az egyéb bevételek, veszteség esetén az egyéb ráfordítások között.

VII. Egyéb

A jövőben nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a magánszemélyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más fizetési számla közötti átutalás.

A magánszemélyek NAV felé megtett adóelőleg-nyilatkozatát majd csak 2020-tól kezdődően fogja automatikusan továbbítani a kifizetők felé a NAV – további informatikai fejlesztések szükségessége miatt.

A fentiek alapján érdemes lehet az esetleges törvényi változások következményeit feltérképezni az Önök vállalkozásánál, előkalkulációkat végezni a legjobb választás érdekében (például csoportos adóalanyiság választása esetén, melynek határideje a tervek szerint 2019. január 15.). A BDO adótanácsadó részlege ebben is készséggel áll az Önök rendelkezésére.

dr. Füredi Réka, Andó Marcell, Szenkovits Lili

 

Elfogadták a 2019-es adótörvény módosításokat – Összefoglaló

UPDATE: Az Országgyűlés mai nappal, 2018. július 20-án megszavazta a 2019-es adótörvény módosításokat. Az elfogadott módosítások az eredeti javaslatokat pár helyen pontosították.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ismét az adórendszer hatékonyabbá tétele áll a fókuszban. A tervek szerint számos adónem megszűnik, átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere, béren kívüli juttatásként csak a SZÉP-kártya maradna, a KIVA pedig kedvezőbb feltételeket teremthet a vállalkozások számára. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb adótörvény változásokat.

TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adót érintő módosítások

A korábbi jogértelmezési bizonytalanságot orvosolva a törvény az adózókra nézve kimondottan kedvezően módosítja a bejelentett részesedés fogalmát és a hozzá kapcsolódó adóalapot csökkentő tételeket, szélesítve így a bejelentett részesedés alapján elérhető adómentes bevételek körét.

A törvény a K+F adóalap-kedvezményeket érintően is az adózók számára a korábbinál kedvezőbb szabályozást tartalmaz: a jövőben – akár már a 2018-as évre vonatkozóan is – a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalma kibővül, abba már nem csak a beruházások, hanem a felújítások is beleértendők. A kedvezmények már a módosító törvény hatályba lépését követően indult felújításokra is elérhetőek.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódóan a törvény úgy módosította a szabályozást, hogy a korábban alkalmazandó, az adóalap csökkentését 20 millió forintban maximalizáló korlát 2019-től nem egész évre és az összes befektetésre nézve összesítve, hanem korai fázisú vállalkozásonként alkalmazható.

További kedvező változás, hogy 2019-től az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, jelentősen növelve az így érvényesíthető előrehozott értékcsökkenés összegét, amely kifejezetten az ingatlan beruházások kapcsán lehet nagyon kedvező.

A törvény szerint a legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnek minősülnek.

Nem keletkeztet társasági adó telephelyet a jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alap, nyugdíjalap magyarországi ingatlanhasznosítási és/vagy –értékesítési tevékenysége akkor sem, ha az alap az alapítása szerinti tagállamban társasági adónak megfelelő adó alanya, de adókötelezettség nem terheli (eddig csak a társasági adónak megfelelő adó alanyának nem minősülő alapoknak nem keletkezett telephelye a magyarországi tevékenységük okán).

Lehetségessé válik az adókedvezmények utólagos, önellenőrzés útján történő érvényesítése is függetlenül attól, hogy az adózó az eredeti bevallásában vett-e igénybe adókedvezményt vagy sem. A módosító törvény kihirdetését követő naptól ugyanis megszűnik az a korlátozás, amely szerint az adókedvezmények érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Cafeteria, egyes meghatározott és adómentes juttatások

A leglényegesebb változás, hogy tovább folytatódik a tavalyi év során megkezdett folyamat a cafeteria rendszer leegyszerűsítésére, leépítésére. A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:

  • Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az értékhatárok nem változnak). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, ugyanis – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni – az új Szocho tv. a béren kívüli juttatásokat is 19,5%-os kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosul. A munkáltatók terhét azonban burkoltan mégis csökkentik majd azzal, hogy a SZÉP kártyára történő utalás mentes lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.
  • A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatja a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Az egyes meghatározott juttatások körét korlátozzák, kikerül ugyanis az Szja tv-ből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.

Korlátozott formában megmarad a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. Jövőre csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (idén erre még évente három alkalommal van lehetőség).

Nagy érvágás a munkáltatóknak, hogy 2019. január 1-től eltörlésre kerül több adómentes juttatási forma:

  • a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást (pl.: fennálló lakáshitel törlesztése útján, vagy a lakás vételárához való hozzájárulással, vagy akár építkezéshez számlák alapján);
  • a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás;
  • a kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30%-áig) – átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
  • a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

Az adómentesen adható juttatások körével kapcsolatosan idén el is fogadták azt az adminisztrációs könnyítést célzó módosítást, mely tavaly végül kikerült a törvénytervezetből, miszerint a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól.

Adóadminisztrációt érintő egyszerűsítések

  • A NAV már az egyéni vállalkozók számára is el fogja készíteni az adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján (már a 2018-as adóévre vonatkozóan is). A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a jelenlegi február 25-e helyett. Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.
  • 2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lesz arra, hogy elektronikus úton tegyék meg adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság felé kell megtenni, majd az adóhatóság azt a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítja. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kell figyelembe vennie az adóelőleg megállapítása során.

Ingatlan bérbeadás, ingatlanértékesítés

  • Az eddig alkalmazott szabályok szerint, amennyiben az ingatlan bérleti díja nem tartalmazta a közüzemi díjakat és a mérőórák a bérbeadó nevén maradtak, úgy a bérbeadó által befizetett, és a bérbevevő által megtérített közüzemi díjakat a bérbeadónak bevételként és költségként is el kellett számolnia (függetlenül attól, hogy a bérbevevő esetleg közvetlenül fizeti be a közüzemi számlát). Adminisztrációs könnyítés, hogy 2019. január 1-jétől a bérbeadónál nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kell szerepeltetni, valamint a közüzemi számlákat sem kell megőrizni és nyilvántartani. Természetesen változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként, amennyiben a szerződés szerint a bérleti díjban benne foglaltatik a közüzemi számlák ellenértéke is, és így a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli.
  • A jövőben nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor. A rendelkezés 2019. január 1-jétől alkalmazható.
  • Ingatlan adóköteles értékesítése esetén a bevételt csökkenteni lehet az ingatlan megszerzésére fordított összeggel. Azt, hogy mi vehető figyelembe megszerzésre fordított összegként, ügylettípusonként külön definiálja az Szja tv. (pl.: adás-vétel, öröklés, ajándékozás, csere esetére). 2019. január 1-jétől ezek az ügylettípusok kiegészülnek azzal az esettel is, ha a megszerzett ingatlan után adófizetés történt a szerzéskor (pl.: munkáltató általi juttatásként). Ebben az esetben a megszerzésre fordított összeg az adóalapként figyelembe vett érték lesz. A korábbi szabályok alapján az ilyen módon történő ingatlanszerzésre az általános szabályt lehetett alkalmazni, és így az ingatlan értékesítéséből származó bevételt annak 75%-ával csökkenteni.

Az elszámolható költségek köre

  • 2019. január 1-jétől 100 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra nő az adóévben azonnali költségként elszámolható kiadások összege üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés/előállítás esetén.
  • Az új Szocho tv. bevezetésével, valamint az Eho tv. hatályon kívül helyezésével összefüggő szövegcserés módosítás szerint 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó el nem számolható költségként nevesítésre kerül az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggésben. A 14%-os eho a korábban hatályban levő szabályok szerint sem volt elszámolható költség, azonban a 19,5%-os eho-t, szocho-t eddig lehetősége volt a magánszemélyeknek költségként elszámolni. Ezzel a módosítással lehetővé válik, hogy önálló tevékenységből származó jövedelem esetén, amennyiben a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (pl. mert nem belföldi személy a juttató) és azt nem térítik meg számára, a jövedelmének csak 84%-a után kell adóznia.
  • 2019. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulék sem számolható el költségként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokhoz hasonlóan.

Egyéb rendelkezések

  • 2019. január 1-jétől kibővítik az értékpapír fogalmát, amely szerint nem csak a gazdasági társaságokba teljesített vagyoni hozzájárulás, hanem más törvényben meghatározott tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősül, így különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon. A rendelkezés biztosítja, hogy az ügyvédi irodából kivont vagyonra is az értékpapírra vonatkozó rendelkezések legyenek alkalmazhatóak.
  • A biztosításokkal kapcsolatos szabályok több helyen pontosításra, módosításra kerülnek.

Társadalombiztosítási járulék

  • A törvénymódosítás túlnyomó részben a saját jogú nyugdíjasok munkavállalókénti foglalkoztatására vonatkozó könnyítéseket tartalmaz és a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentését szabályozza. Ennek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján.
  • Mivel a saját jogú nyugdíjasoknak Mt. szerinti munkaviszonyuk után a jövő év kezdetétől nem kell járulékot fizetniük, a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis lényegében a nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján 2019. január 1-jétől nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól.
  • A jogszabály értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 Ft-ról (napi 244 Ft) 7.500 Ft-ra (napi 250 Ft) nő.
  • A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődik (a járulék mértéke 34% helyett 24% lesz).

Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. A kettő ötvözetéből különálló törvény született a szociális hozzájárulási adóról (a továbbiakban: „új Szocho tv.”).

Az új Szocho tv. többségében megfeleltethető a jelenleg hatályban lévő törvénynek a szociális hozzájárulási adóról („hatályos Szocho tv.”) és az Eho tv. rendelkezéseinek. Az alábbiakban kiemeljük az új Szocho tv. változást jelentő rendelkezéseit.

Az Eho tv. és a hatályos Szocho tv. más megközelítést alkalmaznak arra, hogy milyen körülmény eredményez adóztatandó tényállást, amelyet az új törvényben ötvöznének.

Az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A jövedelmek köre megegyezik a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Szja tv.”) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
  • külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
  • a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
  • a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A jogszabály egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék. Azaz a korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek terhelése is nő.

Jelenleg ezekre a jövedelmekre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot. A törvény szerint a korlát úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele). Számpéldával szemléltetve és a 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedik. Ugyanakkor amennyiben a szocho mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.

A korábbi szabályokhoz képest bővül az adófizetési kötelezettség alól mentesítetett személyek köre, mivel a jogszabály szerint a mentesség a kétoldalú tb egyezményekkel érintett országokban biztosítottakra is ki fog terjedni.

2016-ban egy több évre szóló programról állapodott meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ahogyan az várható volt a 2016-ban aláírt bérmegállapodással ellentétben az új Szocho tv. nem tartalmaz adócsökkenést, a béren kívüli juttatások esetén egyelőre – bár kis mértékben –, de növekednek az adóterhek. Az eredeti bérmegállapodás alapján 2019-től, amennyiben legalább 6%-kal nőnek a reálbérek az előző évi adott időszakhoz képest, további 2 százalékpontonként (összesen négyszer) várható a szociális hozzájárulási adó csökkenése. A csökkentést a tárgynegyedévet követő 2. negyedév első napjára időzítenék, így először 2019 harmadik negyedévétől remélhetünk a bérmegállapodás alapján újabb 2%-os csökkentést.

Kedvezmények

Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását. Bár az eredeti javaslatban még nem volt benne, az elfogadott törvénybe változatlan tartalommal bekerült a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető, valamint a K+F tevékenység miatti, a társasági adóban nem érvényesített veszteség kapcsán igényelhető adókedvezmény.

Új adókedvezmények is bevezetésre kerülnek, így szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet 2019-től igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is. Továbbá összevonásra kerül több adókedvezmény kategória. Például bevezetik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt, ezzel több korábbi kedvezmény kategóriát (részben) lefednek, mint az 1 vagy 2 gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezményt.

A megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.

Az új Szocho tv. szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
  • a munkaerőpiacra lépők;
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
  • a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
  • a kutatók;
  • a közfoglalkoztatottak után; valamint
  • a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítésre került, hogy a 2018-ban keletkezett jövedelmekre a hatályos Szocho tv. alapján érvényesített kedvezmények még az érvényesítésre nyitva álló határidőig figyelembe vehetőek.

Egyéb

Az idei évre vonatkozóan az adócsomag tartalmaz még a hatályos Szocho tv.-re, valamint Eho tv.-re vonatkozóan is módosításokat, azonban ezek többnyire csak pontosítások.

  • A hatályos Szocho tv. módosítása többek között egyértelműsíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
  • A kihirdetést követő 31. naptól a külföldi pénznemről történő átszámítás esetén az Szja tv. rendelkezései az irányadóak.
  • Az Eho tv.-re vonatkozó módosítás szerint a kihirdetést követő 31. naptól pontosításra kerül, hogy a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalék és árfolyamnyereségből származó jövedelem után nem pénzbeli juttatás esetén is kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
  • Továbbá rögzítésre került, hogy az EU intézményei által biztosított személy is mentesülhet egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, hasonlóan a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkezőkhöz.

A fenti, 2018-ra vonatkozó módosítások az új Szocho tv-be is átemelésre kerültek.

Kulturális adó

2019. január 1-jétől eltörlésre kerül a 2012-ben bevezetett kulturális adó, amely alapvetően a pornográf tartalmak kereskedelmét adóztatta. Az indokolás szerint a kulturális adó egyébként is csekély bevételt eredményezett, valamint nem teljesítette a remélt társadalmi hatást sem, így az adónemek számának csökkentése érdekében eltörlésre került.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az utalványok adóztatásával kapcsolatos új rendelkezések

A korábbi években az Európai Unió tagállamaiban különböző szabályozási technika és gyakorlat volt érvényben az utalványok értékesítésének áfa-kezelését illetően. Az eltérő tagállami szabályozás és gyakorlat között – több-kevesebb sikerrel – az Európai Bíróság próbálta az egységes jogértelmezést biztosítani.

Az utalványokkal kapcsolatos európai bírósági esetjogot is felhasználva az Európai Unió Tanácsa 2016-ban módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be az utalványok értékesítésének áfa-kezelésére. A törvény ezen módosító irányelv rendelkezéseit ülteti át a hazai jogrendszerbe.

A jogszabály értelmében az ÁFA törvény kiegészül egy külön, az utalványok áfa-kezelését szabályozó alcímmel, valamint az értelmező rendelkezések között az utalványokkal kapcsolatos fogalmak kerülnek elhelyezésre.

Összhangban az irányelvvel az Áfa tv. is meghatározza az utalvány fogalmát, amely alatt az olyan eszközt kell érteni, amely egy termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékeként funkcionál és amelyen (vagy a kapcsolódó dokumentáción) fel van tüntetve, hogy azon milyen terméket/szolgáltatást lehet beszerezni, illetve ezeket kitől lehet beszerezni.

Az Áfa tv. továbbá különbséget tesz az egycélú és a többcélú utalvány között. A kétfajta utalvány között a fő különbség áfa-szempontból:

  • az egycélú utalványok minden egyes átruházása (ide értve az utalvány kibocsátását, azaz az első átruházást is) után áfa-fizetési kötelezettség keletkezik
  • a többcélú utalvány kibocsátásakor és további átruházásakor nem, csak annak beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (ugyanakkor a jogszabály szerint a többcélú utalvány átruházásához kapcsolódó szolgáltatások – pl. forgalmazás vagy vásárlásösztönzés – áfa-köteles ügyleteknek minősülnek, amelyek után az értékesítő adóalanynak meg kell fizetnie az áfát).

Ugyan a fenti módosítások csak 2019. január 1-jével lépnek hatályba, és a rendelkezéseket a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni, de az irányadó értelmezés eddig is ugyanez volt, tehát a jogszabályváltozás leginkább csak egyértelműsíti a szabályozást, de új helyzetet nem igazán teremt.

Távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helyének módosulása

A hatályos szabályok szerint a nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (a továbbiakban együttesen: „távolról is nyújtható szolgáltatások”) teljesítési helye ott található, ahol a nem adóalany igénybevevő letelepedett, ennek hiányában ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ilyen esetekben az áfát a távolról is nyújthatószolgáltatásokat az Európai Unión belül nyújtó adóalanynak az igénybevevő szerinti tagállamban kell bevallania és megfizetnie egy ún. egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül, az illetősége szerinti tagállam adóhatóságán keresztül.

A fenti szabályt mintegy kiegészítve a törvény rögzíti, hogy abban az esetben, ha (1) a tárgyévben és a tárgyévet megelőző évben a távolról is nyújtható szolgáltatások nettó összege nem éri el a 10.000 eurót, valamint (2) a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal és (3) a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedési helye (lakhelye, szokásos tartózkodási helye) ezen tagállamtól különböző tagállamban található, akkor a távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye a szolgáltatásnyújtó adóalany tagállamában marad (azaz az adófizetési kötelezettséget ezen tagállam szabályai szerint kell teljesíteni).

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az adóalany a 10.000 eurós küszöbérték alatt is a főszabály szerinti adózási módot válassza, azaz, hogy az adókötelezettségét a nem adóalany vevő illetősége szerinti tagállam szabályai szerint teljesítse. Választásától azonban ezen döntését követő második naptári év végéig nem térhet el.

A fenti módosítások 2019. január 1-jével lépnek hatályba.

Teljesítési időponttal összefüggő módosítások

A törvény hiánypótló jelleggel rögzíti, hogy amennyiben az adóalany egy időszakos elszámolású ügylet teljesítését megelőzően szűnik meg jogutód nélkül, akkor a teljesítés időpontjának a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap minősül. A jogszabály 2019. január 1-jével lép hatályba.

Így tehát az a helyzet rendeződik, amikor pl. egy éves elszámolású ingatlanbérlet esetében a bérbeadó adóalany július 1-jével megszűnik, de az általa nyújtott bérleti szolgáltatás teljesítési időpontja egyébként december 31-re esik. Mivel ilyen esetben értelemszerűen már nincs lehetőség december 31-ével megállapítani a teljesítés időpontját, ezért a jogszabály értelmében ilyen esetekben a teljesítés napja a jogutód nélküli megszűnés napját megelőző napra esik, azaz a példa alapján június 30-ára.

Fordított adózáshoz kapcsolódó módosítások

A jogszabály – az Európai Uniós kötelezettségnek eleget téve – 2021. január 1-től jelentősen szűkíti a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó fordított adózás szabályát. Ennek következtében a jövőben már nem minden munkaerő-kölcsönzéssel/kirendeléssel, illetve a személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás adózik fordítottan, hanem csak az Áfa tv. 10. § d) pontjában szabályozott ingatlanértékesítéshez, illetve a hatósági engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó szolgáltatás.

A törvény értelmében 2022. június 30-ig meghosszabbításra kerül az egyes gabonafélék, az üvegházhatású gázok és az acélipari termékek értékesítése kapcsán alkalmazható fordított adózási mechanizmus.

Egyéb

Szerbiával és Törökországgal bővül azon országok listája, amely országokban letelepedett adóalanyok részére Magyarország biztosítja a rájuk belföldön áthárított áfa visszatérítésének lehetőségét.  Míg Szerbia esetében a viszonosság már 2019. január 1-jétől fennáll, addig Törökország esetében a kedvezmény csak akkortól lesz alkalmazható, amikortól a török fél az általa megadott viszonosságot visszaigazolta és az erről szóló határozatot a Pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétette.

A törvény értelmében 2019. július 1-jétől a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a 2018. január 1-jei állapot szerinti vtsz. és TESZOR ’15 szerinti besorolási rendet kell irányadónak tekinteni (a korábbi szabályok alapján az állapotrögzítő egyes esetekben 2002. július 31., más esetekben pedig 2002. szeptember 30.).

Az ESL és UHT tejeket a törvény 2019. január 1-jével a kedvezményes 5%-os áfa-kulcs alá sorolja.

KISADÓK (KATA, KIVA, EKHO)

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és kisvállalati adó (KIVA)

  • A módosítás nem érintette a KATA mértékét, amely a főállású adózók esetében a jövőben is 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint marad, és nem változott a KIVA 13%-os mértéke sem.
  • 2019-től bővül azonban a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre. A jogszabály értelmében a kisvállalati adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.
  • A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban változik a KIVA alapja is. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre ugyanis kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.
  • kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a törvény korábban csak egy nagyon rövid, általános szabályt tartalmazott. A jogszabály értelmében ez a rendelkezés jelentősen bővült, és részletes szabályozásra került a külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatos adóalap módosító tétel kiszámításának menete. A törvény emellett pontosítja, hogy az adózó a külföldről kapott (járó), osztalékjövedelemmel kapcsolatban csak a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkenetett osztalékbevétel összegével csökkentheti az adóalapját.
  • Új rendelkezés, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjának változtatása esetén a választott mérlegfordulónappal.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

  • A törvény szerint az eva-adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-ra történő áttérés már nem lehetséges. A jelenleg eva szerint adózók továbbra is a törvény hatálya alatt maradhatnak, azaz az eva nem szűnik meg, csak 2018. december 20-át követően már nem lesz választható.
  • Az eva-t érintő további változás, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok esetében már a 2018-as adóévre vonatkozóan is megszűnik az a korlátozás, amely szerint az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben (vagyis az eredménytartalék keletkezésének időpontjától függően) használhatják csak fel.

EGYÉB ADÓK

Helyi adók

2019. január 1-jétől megindulhat az adózókért folytatott verseny az önkormányzatok között. A törvény ugyanis területi korlátozás nélkül felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy rendeletben adóalap- vagy adókedvezményt tegyenek elérhetővé az adott településen beruházó adózók számára. A kedvezmény alapja a beruházási érték lesz, amely – a fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan – továbbvihető a következő évekre. A jogszabály alapján ugyan az így biztosított kedvezménynek valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie, de kérdéses számunkra, hogy ennek ellenére egy ilyen rendelkezés összhangban van-e az állami támogatásokkal kapcsolatos EU-s elvárásokkal, hiszen például hasonló beruházási támogatásokra Budapesten egyáltalán nincs is lehetőség.

Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség az iparűzési adóban. Megjegyezzük, hogy az ez alapján érvényesíthető adóelőny eddig is rendkívül csekély összegű volt (éves szinten 20 ezer forint / új munkavállaló), így komoly korlátozásról nincs szó.

Az adminisztráció egyszerűsítése jegyében rendszeressé válik az állami adóhatóság és a székhely szerinti önkormányzat közötti kommunikáció. A NAV ugyanis 2019. július 1-jétől havonta kétszer fogja értesíteni a székhely szerinti önkormányzatot az adózókkal kapcsolatos változásokról, amely így mentesíti az adózókat a székhely szerinti önkormányzat felé történő bejelentési kötelezettségek alól.

Népegészségügyi termékadó

A törvénymódosítás indokolása szerint az adóalanyok egyes esetekben visszaéltek az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adócsökkentési lehetőséggel, ezért ezt a lehetőséget törölik a törvényből. Ennek következményeként 2019. január 1-jétől az adóalanynak kizárólag arra lesz lehetősége, hogy a fizetendő adóját felajánlja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjainak finanszírozására.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a gyümölcspárlat és a gyógynövényes ital nem tartozik az adóköteles termékek közé. Az Európai Bizottság ugyanakkor aggályosnak találta azt, hogy – szemben a jövedéki adótörvény szerinti más alkoholtermékekkel – ezek a termékek nem esnek adókötelezettség alá. A jogszabály-módosítás ennek megfelelően 2019. január 1-jei hatállyal a gyümölcspárlatot és a gyógynövényes italt is kiveszi a kivételek közül és adóköteles termékekké teszi azokat.

Az elfogadott módosítás a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékeket az adóköteles termékek többségénél mintegy 20%-kal növeli (a növelés mértékét 5 forintra-, 10 forintra kerekítve határozza meg). Emellett a népegészségügyi termékadó szerinti üdítőitalok esetén az adó mértéke jelentősen nő (a jelenlegi 7 forint/liter adómérték alá tartozó termékek esetén az adómérték 15 forint/liter-re módosul, míg a 200 forint/liter adómérték helyett 240 forint/liter adót kell megfizetni). Az adómértékkel kapcsolatos változások 2019. január 1-jétől hatályosak.

Hitelintézeti Különadó és Pénzügyi szervezetek különadója

A törvény szerint 2019. január 1.-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó. A hitelintézetek jelenleg a pénzügyi szervezetek különadóján kívül ugyanis kötelesek még a kizárólag hitelintézeteket terhelő 30 százalékos mértékkel megállapítandó különadó megfizetésére is.

A törvény szerint emellett a pénzügyi szervezetek különadójának azon alanyai, amelyek IFRS-eket alkalmaznak, a jövőben az IFRS-ek alapján állapíthatják meg adóalapjukat és adókötelezettségüket.

Magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó

2018. január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadó, amely a költségvetési-, valamint állami- és önkormányzati szerveknél foglalkoztatott személyek részére jutatott végkielégítések – beosztástól függően – 2 millió, illetve 3,5 millió forint feletti részét terheli. A 2018-ban már kifizetett, különadó hatálya alá tartozó végkielégítések esetén a munkáltató köteles az általános szabályok szerinti közterheket megállapítani és az ezen felül levont különadó összegét a magánszemélyek részére visszafizetni.

Innovációs járulék

Újra beemelték az innovációs törvénybe azt a korábbi – pár évig hatályos, de 2015. január 1-jétől megszűnt – szabályozást, amely szerint innovációs járulék szempontból is konszolidált szinten – az ún. 2 éves szabály figyelembevételével – kell a mikro- és kisvállalkozás szerinti minősítést elvégezni.

Ennek következtében 2019. január 1-jétől jelentősen bővülhet az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre, hiszen a szabály elfogadásával az egyedi mutatószámaik alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak, de csoportszinten közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülő vállalkozások is az innovációs járulék alanyává válnak. Érdekesség, hogy 2014-ben a mostani javaslattal pontosan megegyező korábbi szabályt azzal az indoklással egyszerűsítették le, hogy az adóhatóságnak nem volt kellő ismerete és erőforrása az ehhez szükséges részletes vizsgálatok lefolytatására.

Baleseti adó

A törvénymódosítás értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása 2019. január 1-jétől a biztosítási adóról szóló törvény alapján lesz adóköteles (az adókötelezettséget jelenleg a népegészségügyi termékadóról szóló törvény írja elő, így gyakorlatilag csak a törvények közötti „átrendezésről” van szó). Ennek következményeként, a baleseti adó biztosítási adóba való beemelésével megszűnik a biztosított adóalanyisága, az adó alanyává a biztosító válik.

Emellett az adó mértéke is csökken 2019. január 1-jétől: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű lesz (a jelenleg hatályos szabályok alapján a baleseti adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű).

Az eredetileg javasolt jogszabály-változáshoz képest a végleges módosítás az átmeneti szabályokról is rendelkezik. Ennek megfelelően azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik, az új előírásokat kell alkalmazni. A folyamatban lévő biztosítások esetében 2019. december 31-ig a 2018. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, míg 2020. január 1-jétől az új előírásokat.

ILLETÉK

Pénzügyi tranzakciós illeték

Az elfogadott jogszabály-módosítás értelmében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. A kedvezmény azonban kizárólag az utalásokra vonatkozik, tehát például a bankkártyás fizetésre már nem. A módosítás 2019. január 1-jén lép hatályba.

További módosítás (ezt az eredeti javaslat még nem tartalmazta), hogy 2018. december 1-jétől a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás esetén nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

ART

Késedelmi pótlékkal kapcsolatos változások

2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat kétszerese helyett az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként. A jelenlegi 0,90%-os alapkamattal számolva a módosítás 5,9%-os késedelmi pótlékot eredményezne, azaz a mostani mérték több mint háromszorosára emelkedik.

Öröm az ürömben, hogy amennyiben az adóhatóság teljesíti késedelmesen a kiutalásokat, akkor neki is ugyanezen megnövekedett következményekkel kell majd számolnia. Az adóhatóság továbbá nem csak késedelmes kiutalás után fizetne késedelmi kamatot, hanem olyan esetekben is, amikor az adózónak visszatérítési igénye keletkezett abból adódóan, hogy az adóhatóság döntése utólag jogszabálysértőnek bizonyult. A késedelmi kamat mértéke a késedelmi pótlékkal egyezik meg.

Kockázatos adózók esetében a késedelmi pótlék kiszámításának alapja szintén változik. 2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat ötszöröse helyett a késedelmi pótlék 150 százalékának 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként.

A rendelkezéseket azok hatályba lépésüket követően esedékessé váló kötelezettségekre kell először alkalmazni.

Önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos változások

Mivel az önellenőrzési pótlék kiszámítása jelenleg a késedelmi pótlék mértékéhez van kötve (amelynek a megemelése méltánytalan helyzetbe hozná a jövőben önellenőrizni szándékozó adózókat), a jogszabály értelmében az önellenőrzési pótlék továbbra is az alapkamat mértékéhez igazodik.

Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az alapesetben fizetendő önellenőrzési pótlék másfélszerese lesz.

SZÁMVITEL

Támogatások elszámolása

Az EU-s vagy állami forrásból kapott támogatásokat sok esetben utófinanszírozás jellemzi, azaz a támogatás kifizetése a projekt végén a költségek, ráfordítások felmerülését követően, akár több évvel később történik. Így – a jelenlegi szabályok alapján – a támogatással érintett költségek, ráfordítások és a támogatáshoz kapcsolódó bevétel sok esetben eltérő üzleti évben kerülnek elszámolásra.

E torzítás kiküszöbölése céljából – a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén – már az alapul szolgáló költségek, ráfordítások felmerülése évében el lehet számolni a támogatást bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés nem történt még meg. Ezt az elszámolási módot már a 2018. évben kezdődő üzleti évben is alkalmazni lehet.

Üzleti vagy cégérték egyesüléseknél

Bizonyos feltételek teljesítése esetén a tulajdonos társasággal történő egyesülés esetén a jogutód üzleti vagy cégértéket (goodwill) mutathat ki abban az esetben, ha a beolvadóban fennálló részesedés egyesülés keretében történő kiszűrése vagyonvesztést okoz abból adódóan, hogy a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja az átvett eszközök és kötelezettségek piaci értéken számított különbözetét. A törvény nem rendelkezik külön értékcsökkenési szabályokról az így kimutatott üzleti vagy cégértékkel kapcsolatban, így feltételezzük, hogy az ilyen típusú goodwill esetében is a jelenleg hatályos értékcsökkenési szabályokat kell majd figyelembe venni, azaz amennyiben a szóban forgó üzleti vagy cégérték hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, akkor legalább 5 év, de maximum 10 év alatt kell leírni.

Ezen új szabály beiktatásával egyidejűleg azonban a törvény nem módosítja az üzleti vagy cégérték definícióját, amely szerint továbbra is kizárólag üzletághoz kapcsolódóan lehet goodwillt kimutatni. Így ez az ellentmondás esetlegesen elszámolási, illetve értelmezési kérdéseket vethet fel a társaságoknál a jövőben.

Egyesüléshez kapcsolódó goodwillt a módosító törvény hatályba lépését követően indult egyesülések esetén lehet először kimutatni. Nem egyértelmű azonban, hogy mikor tekinthető egy egyesülés elindultnak: az egyesülésről történő első döntéskor vagy a végleges döntés időpontjában, a cégbírósági eljárás megindításakor vagy esetlegesen az egyesülés bejegyzésekor. Tekintve, hogy egy egyesülés több hónapot is igénybe vesz,  kérdéses számunkra, hogy az egyesülés mely fázisában tartó társaságok alkalmazhatják majd ezt a szabályt először. .

Egyéb

A vállalkozások a könyvvezetés-, beszámoló készítés pénznemére vonatkozó döntésüket a jelenlegi 5 év helyett 3 év után megváltoztathatják.

Az ügyvédi irodák 2018. üzleti évtől választhatják a KATA szerinti adózást, így ez irányú döntésük következtében kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól.


Halaszthatatlan határidők elé néznek a civil szervezetek májusban. Itt tudhatja meg, mely határidőkre kell figyelniük a következő hónapban a civileknek.

Fontos tudni, hogy a májusi hónap a civil szervezetek számára az egyik legmozgalmasabb időszak, legalábbis beszámoló és leadási határidők szempontjából. A következő határidőkre kell felkészülni ebben a hónapban:

Május 20.

Idén is május 20-a a határideje az adó 1% felajánlásának, ami nemcsak a magánszemélyeknek, de a civil szervezeteknek is fontos, hiszen eddig az időpontig buzdíthatják az adózókat!

Május 31.

Ez az időpont több szempontból is nagyon fontos a civil szervezetek számára:

A civil egyesület vagy alapítvány 31-ig helyezheti letétbe a közhasznúsági beszámolót, illetve a közhasznú mellékletet, amelyeket papír alapon vagy elektronikusan küldhet el az Országos Bírósági Hivatalhoz. Ha elmulasztaná ezt megtenni, akkor plusz egy évig lehetőség van ennek pótlására. Amennyiben ezt a határidőt is lekési, akkor a szervezettel kapcsolatos nyilvántartást végző bíróság törvényességi ellenőrzés céljából értesítést küld az ügyészség részére. Ha a szervezet rendelkezik saját honlappal, akkor köteles a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet legalább 2 évig azon feltüntetni.

Ugyancsak május 31-ig újítható meg a közhasznúsági jogállás, amely létesítő okirat módosításával tehető meg. Fontos továbbá, hogy a közhasznúsági jogállás megváltoztatásához egy nyomtatványt kell kitölteni és leadni a székhely szerinti törvényszéknél.

Amennyiben szükséges, szintén május utolsó napjáig adhatják le a civil szervezetek a társasági adóbevallásukat vagy az azt helyettesítő egyszerűsített adónyilatkozatot, amely elektronikusan vagy ügyfélkapun keresztül küldhető el a NAV-hoz.

Május 31-ig adható le a számviteli beszámoló, amely a közhasznúsági melléklettel együtt papírlapon, postai, illetve elektronikus úton küldhető el az Országos Bírósági Hivatalhoz.

Mindezek mellett május utolsó napjáig adható le az 1%-os beszámoló, amelyet a 2015-ben kapott 1%-os támogatások felhasználásáról kell elkészíteni. Amennyiben a szervezet tartalékolni kívánja a felajánlások összegét (maximum 2 évig), annak időtartamát és összegét fel kell tüntetni a beszámolóban. A beszámolói kötelezettség 2016-ban 14KOZ kitöltésével teljesíthető, amely szintén úton vagy ügyfélkapun keresztül küldhető el az adóhatósághoz.

További fontos civileket vagy adófizetőket érintő határidőkről adónaptárunkban olvashat.