Szilágyi Péter azt közölte, az előadást a Kárpátalja Kincsei elnevezésű programsorozat részeként mutatják be, melyet a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület vezetője, Molnár Eleonóra talált ki.

A programsorozat elsődleges célja az volt, hogy a kárpátaljai hagyományok, értékek ne vesszenek el az idő múlásával. A felkutatásukat követően ezért számtalan előadást, kiállítást, gyermek és felnőtt programot rendeztek már szerte a Kárpát-medencén kívül, egészen az amerikai diaszpóra magyarsága számára - részletezte.

Szilágyi Péter elmondta, a Dobronyi rózsát Zsazsának című előadás Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas művésznő által jött létre, a darab Fedák Sári primadonna alakjának megelevenítésével ötvözi a prózát, a népzenét és a divatot.

Kiemelte: a beregszászi születésű Fedák Sárira büszkék lehetünk mindazok ellenére, amit a "20. századi diktatúrák nézet- és véleményterrorjának köszönhetően hallhattunk róla, egészen mostanáig", hiszen ma újból régi pompájában élhet emlékezetünkben.

Hozzá hasonlóan számtalan, a rendszer által ellenségnek titulált költő, író, művész, tudós, professzor munkásságát igyekeztek eltüntetni a történelem lapjairól, sokuk rehabilitációja még a mai napig nem történt meg - tette hozzá.

Szilágyi Péter hangoztatta: "aggódó szívvel gondolunk kárpátaljai nemzettársainkra, aggódva nézzük a súlyos menekültáradatot és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a háborút elszenvedők félelmét és küzdelmét erőnkhöz mérten a lehető leginkább mérsékelni tudjuk".

Emlékeztetett arra, hogy a kormány soha nem látott mértékű humanitárius segélyezésbe kezdett, biztosítva ezzel a kárpátaljai magyarokat és az ukránokat arról, hogy a legnehezebb időkben sem hagyjuk őket egyedül.

Szilágyi Péter köszönetét fejezte ki minden anyaországi, külhoni és diaszpórabeli szervezetnek, valamint minden magyarnak, aki valamilyen formában hozzájárult az akcióhoz.

A helyettes államtitkár háláját is kifejezte azon kárpátaljai magyaroknak, akik most is kötelességüknek érzik, hogy "őrhelyként álljanak helyt otthonukban, védve ezzel a több mint ezer éves Kárpát-medencei gyökereinket".

A Dobronyi rózsát Zsazsának című előadást kedden Felsőőrben (Oberwart) is bemutatják.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton beszélt erről Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE tanévzáró ünnepségén, a tanintézmény 21. tanéve végzős évfolyamának ballagásán.

A politikus gratulált az egyetem tanárainak és hallgatóinak ahhoz, hogy a Sapientia megkapta a román felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökség (ARACIS) legmagasabb szakmai besorolását: a kiemelt bizalmi minősítést. Azt ígérte, Magyarország kormánya a továbbiakban is hozzájárul mind a nagyobb építkezések, mind a működés forrásainak biztosításához.

Potápi Árpád János rámutatott: az idézettség, a tudományos fokozatok, az elnyert díjak számszerűsíthetők, de ugyanilyen fontos az egyetem működésének nehezebben mérhető hozadéka.

"Ha a Sapientia közössége megmarad a szülőföldjén, akkor feltételezhető, hogy megtalálták itt számításukat, boldogok és elégedettek azzal, amit Erdély ma nyújtani tud. Fontos mutatója lesz ennek az idei népszámlálás eredménye is" - jelentette ki a nemzetpolitikai államtitkár, aki szerint a cenzus nemzetiségi, anyanyelvi és felekezeti adataiból következtetni lehet majd arra, mennyire elégedett szülőföldjén az erdélyi, partiumi, bánsági magyarság.

Megállapította: a több mint két évtizede alapított EMTE működése egy emberöltőhöz közeledik, ami számvetésre és további célok kitűzésére késztet.

"Legyen a célunk a szülőföldjén sikeres, boldog és elégedett magyarság. Magyarország kormánya részéről a szülőföldön való megmaradást egy erős intézményrendszer kiépítésével tudjuk támogatni. Ez a bölcsődétől, óvódától az egyetemig segíti azt, hogy az új nemzedék anyanyelvű közegben nőhessen fel, ismerhesse meg a kultúráját és szerezhessen versenyképes tudást" - mondta a nemzetpolitikai államtitkár, ugyanakkor arra bíztatta a végzősöket, ismerjék meg szülőföldjüknek azon szépségét, amely minden magyart Erdélybe vonz.

Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora arról beszélt, hogy az elért szakmai minősítés kötelezettség is, egy olyan szint, amelyet most már meg kell tartania az egyetemnek ahhoz, hogy aulája évtizedek múlva is tele legyen hallgatókkal. Kifejtette: az erdélyi magyarságra összpontosító intézményként a Sapientia "regionális" egyetem, de ezt szakmai, tudományos, kutatási tekintetben nem engedheti meg magának, hiszen teljesítményét mindig a romániai és az európai egyetemekkel fogják összemérni.

Kató Béla erdélyi református püspök, az egyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány elnöke az ünnepségen elmondta: az alapítók - az erdélyi magyar történelmi egyházak - célja az volt, hogy szülőföldjén biztosítsanak teljes körű anyanyelvű felsőoktatást az erdélyi magyarságnak, olyan, Európában is elismert magyar értelmiséget képezzenek, amely meg tudja teremteni ennek a régiónak a gazdasági, kulturális közösségi életét. Vállalt feladata teljesítéséhez a Sapientia "folyamatosan és programszerűen" mindig megkapta a magyar kormánytól azt, amire szüksége volt - mutatott rá az alapítvány elnöke.

A Sapientia EMTE-t és a vele partnerségben működő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) évente 4,5 milliárd forinttal támogatja a magyar állam. A 2001-ben alapított intézményben jelenleg 2245 diák tanul 32 alap- és 12 mesterszakon, a következő tanévtől pedig újabb mesterszakkal bővül az oktatási kínálat.

Az MTI-nek telefonon nyilatkozó nemzetpolitikai államtitkár felidézte: nyárádszeredai köszöntő beszédében arra utalt, hogy az óvodaavatással egyidőben tartották Marosváráshelyen a 22 éve alapított, magyar állami támogatással működő Sapientia egyetem tanévzáró ünnepségét. Megállapította: a negyedik üteménél tartó Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően sikerült immár egy teljes magyar oktatási struktúrát kialakítani és megerősíteni Erdélyben.

"Jó látni ezeket a sikereket. Ha minden eredményt, amit az elmúlt 12 évben elértünk, egy-egy lapra írnánk - és csak a beruházásokról beszélek, nem programokról, hanem kész, megfogható felújításokról, beruházásokról - akkor egy százezer oldalas könyvet, kiadványt olvashatnánk" - mondta a nemzetpolitikai államtitkár.

Hozzátette: a Nemzetpolitikai Államtitkárság által öt és fél éve indított óvodafejlesztési program révén megvalósult beruházások (felújítások és új épületek) száma az ezret közelíti a Kárpát-medencében. Erdélyben 103 új óvoda épült és 376 újult meg a program keretében mintegy 33 milliárd forintból.

Potápi Árpád János szerint a térségben kialakult, Magyarországon nem igazán érzékelhető gazdasági nehézségek miatt most az a legfontosabb, hogy a megkezdett beruházásokat mindenütt be lehessen fejezni.

A nyárádszeredai római katolikus templomkertben 205 millió forintos magyar állami támogatással megépült, szombaton felavatott Márton Áron Ház alapkövét 2019 februárjában tették le. Az ingatlanban két foglalkoztató szoba, két hálóterem, orvosi szoba, konyha és vizesblokk kialakítása révén teremtettek korszerű feltételeket az óvodások nevelésére és ellátására.

Szintén a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében épült meg Nyárádszeredában a református bölcsőde, amelyet tavaly adtak át.

Szilágyi Péter kifejtette, a kormány 2022-2023-ban száz ösztöndíjast - cserkészeket, néptáncosokat, nyelvtanárokat, rendezvényszervezőket - küld ki a világ minden tájára, a nagy magyar közösségekbe, hogy segítsék a közösségépítő munkát.

A programra július 15-ig lehet jelentkezni - tette hozzá.

A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy pénteken részt vett a 39 németországi magyar szervezetet felölelő Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége közgyűlésén, ahol szintén azt hangsúlyozta, hogy folyamatos a közös építkezés a diaszpórában élő magyarokkal.

Emlékeztetett, a szövetség célja a németországi magyar szervezetek és közösségek összefogása a magyar nyelv és kultúra ápolása érdekében kifejtett munkájuk összehangolására, illetve a becslések szerint 300 ezer Németországban élő magyar megszólítása.

Szilágyi Péter közölte, beszédében köszönetet mondott a diaszpórában élő külhoni magyaroknak is, hogy "április 3-án egyértelműen kiálltak a nemzetben való gondolkodás és a 2010-ben megkezdett nemzetépítő munka folytatása mellett".

Hangsúlyozta, a kormány folytatja a 2010-ben megkezdett nemzetpolitikai építkezést.

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kitért arra is, a Rákóczi Szövetséggel együttműködve ebben az évben is ezer magyar fiatalt várnak a diaszpórából Sátoraljaújhelyre a diaszpóra táboroztatási programra, ahol anyaországi és Kárpát-medencei társaikkal találkozhatnak.

Aláhúzta, a Külföldi Magyar Cserkésszövetséggel együttműködve az év során a világ minden földrészén tucatnál is több helyen szervezik meg a diaszpóra iskolatáborokat a helyi cserkészszervezetek bevonásával, ahová szintén magyar fiatalokat várnak.

Emellett Szilágyi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben adják át Nyugat-Európa egyetlen magyar cserkészparkjának központi épületét, amely a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával készülhet el.