Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkéntes Centrum

INFORMÁCIÓ KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTESSÉGRŐL

A jelenlegi veszélyhelyzetben sokan érzik úgy, hogy segíteniük kell másokon. Számos civil szervezet, önkormányzat, intézmény vagy épp önszerveződő közösség szeretne tettekkel is hozzájárulni a járvány hatásainak mérsékléséhez. A segítségre sajnos hosszabb ideig lesz szükség, mint ahogy szeretnénk, és mint ahogy előzetesen bárki gondolta volna. Ezért érdemes megtalálni azt a formát, amelyben az önzetlenség a leghatékonyabban, a segítők és a segítségre szorulók védelme mellett hasznosulhat. A közérdekű önkéntesség mindenképpen olyan forma, amely révén a segítségnyújtást célszerűebben és biztonságosabban lehet megszervezni. Ezért állítottuk össze ezt a tájékoztató anyagot a leggyakrabban felmerülő kérdések alapján

Mi a közérdekű önkéntesség?

Magyarországon a Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény, továbbiakban: Köt.) szabályozza a közérdekű önkéntes tevékenységeket. Közérdekűnek akkor számít az önkéntes tevékenység, ha azt

• ellenszolgálatás nélkül,
• önként (tehát nem valamilyen bírósági intézkedés hatására),
• önzetlenül (mások, a saját rokoni körén kívül esők javára),
• nem a szervezet tagjaként, munkavállalójaként vállalt kötelezettségéként,

és végül, de nem utolsó sorban a közérdekű önkéntesek fogdására jogosult szervezetnél végzi az önkéntes.

Mely szervezetek fogadhatnak közérdekű önkénteseket?

A Köt. viszonylag tágan, de lehatárolja, hogy mely szervezetek fogadhatnak közérdekű önkénteseket. Ez alapján az önszerveződő, bejegyzés nélküli közösségek kiesnek e körből. A pontos felsorolást a törvény adja meg a 3. § (1) bekezdésben. Így Fogadó szervezet lehet:

1. a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
2. a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
3. a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
4. a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
5. a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási egyesület a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
6. a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes:

• szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vagy hálózat,
• egészségügyi szolgáltató,
• köznevelési intézmény,
• szakképző intézmény,
• felsőoktatási intézmény,
• muzeális intézmény,
• nyilvános könyvtár,
• közlevéltár,
• nyilvános magánlevéltár,
• közművelődési intézmény [az fa)-fj) alpont a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];

1. a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében. E kategóriában a cégek, egyéni vállalkozások is megjelenhetnek a fogadó szervezetk között.

Hogyan fogadhat közérdekű önkénteseket egy szervezet?

A közérdekű önkéntesek fogadásának gyakorlati feltétele, hogy az őket fogadó szervezet, intézmény, egyház stb. szerepeljen a közérdekű önkéntes tevékenységet fogadó szervezeteket tartalmazó nyilvántartásban.

2020. július 1-től a  Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regisztert az alábbi linken érhetik el :
http://kot.emmi.gov.hu/

Hogyan kell a szervezetet felvetetni a fogadó szervezetek nyilvántartásába?

Ki lehet közérdekű önkéntes?

Az lehet közérdekű önkéntes, aki betöltötte a tizedik életévét. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy milyen szabályokat kell az érzékenyebb élethelyzetben vagy korban lévő önkéntesek fogadása kapcsán betartani.

Milyen tevékenységet végezhetnek a közérdekű önkéntesek?

A közérdekű tevékenység szakami iránya és tartalma szinte bármi lehet. Tehát, ha a jelen helyzetre vetítjük, éppúgy lehet közérdekű önkéntes tevékenyég az, ha valaki a fogadó szervezet kérésére oktatási videókat készít, mint az, ha az időseknek vásárol be.

Arra azonban figyelni kell, hogy:

• amennyiben a közérdekű önkéntes olyan tevékenységet végez, akkor neki is rendelkeznie kell a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek.
• olyan tevékenységet nem végezhet az önkéntes, amelynek valamilyen jogszabály meghatározott jogviszonyhoz köt, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását valamely jogszabály kizárja (pl. Köt. rögzíti, hogy az önkétes tűzöltás, az önkéntes véradás nem közérdekű önkéntes tevékenység).
• aki a fogadó szervezettel fennálló más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végez, a munkakörébe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti

Hogyan fér össze egymással a közérdekű önkéntesség és az otthoni munkavégzés („home office”), vagy a távmunka?

A járvány miatt nagyon sokan otthon, „home office”-ban dolgoznak. Az otthon teljesített alkalmi vagy rendszeres (ez már távmunkának minősül) munkavégzés szabályai kötöttek. Az alkalmi jellegű, a munkáltató által engedélyezett otthoni munkánál a munkáltató utasítása, a rendszeres távmunkánál pedig a munkaszerződés rendelkezik a munkavégzés időkeretéről, módjáról.  Az  önkéntes tevékenység ellátása nem eshet egybe az érintett otthoni vagy a távmunka végzésére megszabott idővel. E tekintetben az otthoni és távmunka nem különbözik a normál munkavégzéstől. Amikor valakinek a munkáltató utasítása, vagy a munkaszerződése szerint dolgoznia kellene, akkor nem önkénteskedhet.  Vannak munkáltatók, akik rugalmasabbak, és figyelembe is vehetik, akár az önkéntes tevékenység ellátásának idejét is a munkarend meghatározásánál. De jogszerűen ők sem tudják az önkéntességet munkavégzésnek betudni.

Kell e szerződést kötni a közérdekű önkéntes tevékenységre?

Minden esetben szükséges legalább szóban megállapodást (szerződést) kötnie egymással a fogadó szervezetnek és a közérdekű önkéntesnek. A Köt. megadja azokat az eseteket, amikor a szerződést kötelező írásba foglalni: Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha

• az önkéntes szerződést határozatlan időre vagy legalább tíz napra – a tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes esetén legalább két napra – kötik,
• az önkéntes valamilyen ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesül
• az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,
• a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,
• az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt,
• bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,
• az önkéntes kéri, vagy
• ezt jogszabály elrendeli.

Az önkéntesek fogadása több szempontból is előnyös lehet a civil szervezetek, közközhasznú gazdasági társaságok és közalapítványok számára.  Az esetükben az önkéntességet valójában mindig célszerű szerződésbe foglalni. Érdemes továbbá tudni, hogy 30 nap közérdekű tevékenység végzésével is megszerezhető a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) való jogosultságot. Amennyiben a foglalkoztatási helyzet romlani fog felmerülhet az igény arra, hogy a fogadó szervezetek igazolást adjanak ki az önkéntes tevékenységéről és annak időtartamáról. Ezt könnyíti meg, ha van írásban rögzített szerződés.

Milyen időtartamra lehet szerződést kötni?

A szóbeli szerződés időtartama nagyon kötött. Csak akkor lehet ilyet létesíteni, ha az önkéntes tevékenység időtartama nagykorú és cselekvőképes személyek esetében nem éri el a tíz napot. A 18 évesnél fiatalabb, illetve a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személyek esetében a harmadik naptól kezdve már írásbeli szerződést kell kötni.

Más esetekben határozott idejű és határozatlan idejű szerződést lehet kötni. A határozott idejű önkéntes szerződést akkor érdemes kötni, ha  konkrétan belátható annak a programnak, tevékenységnek a vége, amelyre az önkéntest fogadja a szervezet. A határozatlan idejű önkéntes szerződéseket azokkal szokták inkább megkötni a szervezetek, akik huzamosabb időn keresztül, visszatérő módon, vagy épp folyamatosan dolgoznak együtt a szervezettel.

Mit tartalmaz az írásos szerződés?

Az önkéntes szerződésben meg kell határozni, legalább

• a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,
• a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
• a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, valamint
• azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak,
• az önkéntes szerződés megszűnésének eseteiről.

A fogadó intézménynél, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés további kötelező tartalmi elemeit is. E mellett a fogadó szervezet is alkothat olyan belső szabályozást, ami további elemeket ír elő.

A hatályos jogszabály alapján az írásos szerződés mellett nem lenne kötelező külön nyilvántartást is vezetni. A Köt. a nyilvántartás vezetését – a szerződéssel közel azonos tartalommal – a szóbeli szerződés alapján tevékenykedőknél írja elő. Ami viszont könyvelési, illetve a hatósági eljárások miatt mindenképp szükséges, hogy a szervezet vezessen kimutatást az önkéntes tevékenységének tényleges idejéről. Erre szolgál az  „önkéntes munka nyilvántartó lap”. A nyilvántartó lapot vezetheti az önkéntes is, de ha abból

Ha nem kötünk írásos szerződést, akkor is kell valamit dokumentálni?

A fogadó szervezet – az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében – nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem foglalták írásba. A nyilvántartás tartalmazza

1. az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,
2. az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,
3. kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
4. a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát
5. a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
6. a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt,
7. a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját,
8. azt az időpontot, amikor a jogviszony hatálya megszűnik.

Az önkéntes tevékenységre fordított tényleges időt az „önkéntes munka nyilvántartó lapon” lehet rögzíteni.

Milyen juttatások adhatók a közérdekű önkénteseknek?

A közérdekű önkéntesség keretében biztosítható, hogy az önkéntes felkészülten, megfelelő körülmények között végezhesse a tevékenységét. Sőt az is, hogy az önzetlenségét a szervezet jutalmazza. A Köt megadja azokat a juttatásokat, amelyek nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és amelyek után természetesen adót sem kell fizetni. A fogadó szervezet állhatja:

• a munkaruházat, védőfelszerelés és –anyag költségét (számlával lehet elszámolni);
• az utazás, szállás, étkezés költségét (számlával, illetve a NAV normának megfelelően kiállított kiküldetési rendelvénnyel lehet elszámolni);
• a védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás költségét (számlával lehet elszámolni);
• az iskolarendszeren kívüli képzés költségét (számlával lehet elszámolni, és a szervezet maga is megszervezheti az önkéntes felkészítését);
• az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezési, ellátási, (ki)képzési költségét (számlával lehet elszámolni, és a szervezheti maga is megszervezheti pl. kiképzést);
• az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz – közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő – javítását, karbantartását (számlával lehet elszámolni);
• az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és baleset-biztosítást, illetve annak díját;
• az önkéntes által okozott kárt, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére kötött felelősségbiztosítást, illetve annak díját;
• a külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén a napidíjat (adómentesen havonta a minimálbér havi összegének 20 százalékának megfelelő napidíj adható);
• az önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom költségét (a közérdekű önkéntes évente egy vagy több tételben, de legfeljebb a minimálbér havi összegének megfelelő jutalmat kaphat adómentesen).

A felsorolásban szereplő juttatásokat nem kötelező adni. Az önkéntessel kötött írásos szerződésben kell rögzíteni melyek azok a juttatások, amelyek megilletik az önkéntest szigorúan a tevékenységével összefüggésben, illetve a tevékenységének elismerése képpen.

Milyen értékben adható jutalom a közérdekű önkéntesnek?

A közérdekű önkéntes évente egy vagy több tételben, de legfeljebb a minimálbér havi összegének megfelelő jutalmat kaphat adómentesen. A jutalom maximális értéke 2020-ban: 32.200 Ft

Mennyi a közérdekű önkéntes tevékenység pénzbeli értéke?

Az önkéntes munka egy órára jutó értéke a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) százhatvanad része (az óradíj mértékét a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza). Az önkéntesóra értéke 2020-ban: 1.006,25 Ft.

Hogyan erősíti a fogadó szervezetet az önkéntesség?

Arról gyakran hallani, hogy az önkéntesek tevékenyége mennyit tesz hozzá egy-egy szervezet munkájához, társadalmi kapcsolatainak építéséhez. Az kevésbé ismert, hogy az önkéntesség valójában egy sajátos adomány, amelynek értékét be lehetne/kellene építeni a civil szervezetek, közalapítványok, közhasznú nonprofit szervezetek gazdálkodásába is.  A minimálbér 160-ad részével számított önkéntes órák értéke növeli a szervezet könyvelésében és az éves beszámolójában megjelenő bevételeit. Az önkénteseknek adott juttatások viszont személyi ráfordításként számolhatók el. A közérdekű önkéntesek fogadása többszörösen is segíti azt, hogy a szervezetek megszerezhessek, vagy megtarthassák a közhasznú jogállásukat.

Hogyan kell elszámolni az önkéntes tevékenységet?

Az önkéntes tevékenyég óra díja a minimálbér 1/160-ad része. Ahhoz, hogy el tudjuk számolni az önkéntesek tevékenységének értékét, dokumentálni kell az általuk végzett tevékenységeket és az azokra fordított időt. Erre szolgál „önkéntes munka nyilvántartó” lap. A nyilvántartás adatai alapján állítható ki az ún. önkéntes munkaóra elszámolási számla. Ezzel a számlával lehet elszámolni az önkéntes tevékenység pénzbeli értékét. Az önkéntes tevékenység elszámolására a bevételi oldalon az „egyéb bevételek” (könyvelésben K 96 számlacsoport) között van lehetőség. Az önkéntesek tevékenységének értéke a kiadási oldalon a személyi jellegű egyéb ráfordítások között jelenik meg (könyvelésben T 55 számlacsoport).