TÁJÉKOZTATÁS A KÖZFOGLALKOZTATÁSRÓL

KÖZFOGLALKOZTATÁS

Tájékoztató a közfoglalkoztatás alakulásáról – 2021. február

Tájékoztató a közfoglalkoztatás alakulásáról – 2020. február

Tájékoztatás a közfoglalkoztatásról, valamint a 2018. évi lehetőségekről

A közfoglalkoztatás a munkanélküliség kezelésének egyik eszköze, amelynek célja, hogy átmeneti munkalehetőség biztosításával és rendszeres jövedelemmel segítse azokat az álláskeresőket, akik önállóan, bármilyen okok miatt eredménytelenül keresnek állást a nyílt munkaerő-piacon.

A 2011-2017. évben megvalósított különböző közfoglalkoztatási programok tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy a közfoglalkoztatók az igen széleskörű tevékenységeikhez igazodóan, vagy az új terveik, a közösségi céljaik megvalósításához nagy számban biztosítottak támogatott, határozott időtartamú munkalehetőséget az elhelyezkedési nehézségekkel küzdő, elsősorban a halmozottan hátrányban lévő, jelenleg piaci munkavállalásra alkalmatlan, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, vagy pénzbeli ellátás nélküli álláskeresők számára.

A közfoglalkoztatás rendszeréről, aktualitásokról, jó gyakorlatokról, statisztikai adatokról a http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu honlapon tájékozódhatnak, ahol megtalálható a vonatkozó jogszabályok, dokumentumok gyűjteménye, valamint figyelmükbe ajánljuk a gyakran ismételt kérdéseket is.

Milyen munkára létesíthető közfoglalkoztatási jogviszony? Ki lehet közfoglalkoztató? Ki lehet közfoglalkoztatott? Milyen speciális szabályok vonatkoznak a közfoglalkoztatási jogviszonyra? Milyen közfoglalkoztatási programtípusok vannak? Milyen támogatási paraméterek lehetségesek? Milyen összegű bér állapítható meg a közfoglalkoztatott számára és milyen feltételekkel?

Mindezen kérdésekre a választ a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, melyeket ajánlatos tanulmányozni a programok tervezése előtt:

• A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.);
• A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm.rendelet;
• A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII.24.) Korm.rendelet.

Milyen lehetőségek vannak 2018-ban?

A 2018. évi közfoglalkoztatási programok támogatási időtartama legfeljebb 4 hónap lehet, a programok 2018. június 30-áig tarthatnak.

A hosszabb időtartamú, helyi közfoglalkoztatási programok támogatása során – amely a fővárosban jellemző – prioritást élveznek a következő közfoglalkoztatók: helyi-, és nemzetiségi önkormányzat; helyi-, és nemzetiségi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása; az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet; egyházi jogi személy; közhasznú jogállású szervezet; CIVIL SZERVEZET. Támogatásuk a kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt, a lakosságot vagy települést/kerületet érintő feladatok ellátására, vagy közhasznú tevékenység folytatására, közösségi célok megvalósítására irányulhat alapvetően.

A közfoglalkoztatónak a kérelmében meg kell jelölnie a program célját, ki kell dolgoznia egy munkatervet, ehhez igazodóan meg kell határoznia az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot, a munkaköröket, a munkakörök betöltéséhez szükséges feltételeket, és költségvetési tervet kell készítenie.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a döntés előkészítése során az illetékes foglalkoztatási osztálynak?

A bérköltség mértékének támogatása során figyelembe kell venni a település/kerület adóerő-képesség mutatóit, így pl. a fővárosban tervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok esetében – tekintettel arra, hogy Budapest nem hátrányos helyzetű település – az adóerő-képesség alapján az igényelt bérköltség 70-100%-os mértékben támogatható. A közvetlen- és anyagköltség támogatás mértéke legfeljebb a bérköltség 10%-a lehet.  Az alap támogatási paramétereken kívül megvizsgálják a program célkitűzéseit, az azok megvalósításától várható eredményeket, a célkitűzésekhez igazodó munkatervet, a munkatervben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolható munkaköröket és létszámokat (a munkaerő-igényeket), továbbá az igényelt eszközök, anyagok indokoltságát.

A döntést követően a támogatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a hatósági szerződés tartalmazza, amelynek hatályba lépésekor (mindkét fél aláírását követően) kezdődhet el a program. A közfoglalkoztatotti létszámok feltöltése az állami foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásában szereplő álláskeresők közvetítésével történhet, akikkel a felvételi eljárást követően a közfoglalkoztatónak közfoglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződést kell kötnie. A támogatás finanszírozása az adott hónap elszámolását követően utólagos formában történik, de – amennyiben a közfoglalkoztató kéri –, bizonyos mértékű előleg folyósítható. A közfoglalkoztatási program megvalósítását mind a Belügyminisztérium, mind pedig a kormányhivatalok munkatársai a helyszínen ellenőrzik.

A 2018. évi programok tervezésének megkezdése előtt érdemes felkeresni a részletes információk miatt a közfoglalkoztató székhelye szerinti járási/kerületi hivatal területileg illetékes foglalkoztatási osztályát.

Elérhetőség: https://www.munka.hu. A nyitólapon a „Foglalkoztatás” menüre kattintva a „Foglalkoztatási osztály keresés”-hez be kell írni az irányítószámot vagy a város megnevezését, majd „keresés” gomb. Ezt követően lehet kiválasztani a települést/kerületet, amelyikhez tartozóan megtudhatja a területileg illetékes foglalkoztatási osztály megnevezését és elérhetőségi adatait.

A közfoglalkoztatási program (hosszabb időtartamú, járási mintaprogram, országos közfoglalkoztatási program) támogatása iránti tervezetet/kérelmet egy webes felületen, az ún. Közfoglalkoztatási Támogatások Keretrendszere, röviden: KTK rendszerben szükséges rögzíteni. A rendszer használatához regisztrációra van szükség, amely az illetékes foglalkoztatási osztályon intézhető. További információk https://ktk.munka.hu oldalon.

Amit  a közfoglalkoztatásról érdemes tudni

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára.

A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a hátrányos helyzetű álláskeresők – kiemelten a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.

Azt, hogy kik lehetnek közfoglalkoztatók - illetve melyek azok a tevékenységek, amik közfoglalkoztatásban végezhetők - a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg.

Közfoglalkoztató lehet:

• helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
• költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
• egyház,
• közhasznú jogállású szervezet,
• CIVIL SZERVEZET,
• állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
• vízi társulat,
• erdőgazdálkodó (magán-erdőgazdálkodó),
• szociális szövetkezet és
• vasúti pályahálózat-működtető szervezet.

A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.

A közfoglalkoztatási támogatások típusait és a támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

A munkaerőpiaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtható támogatás:

• rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),
• hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő),
• országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
• mintaprogram támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
• közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás.

A kérelmet a közfoglalkoztatónak a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz, több illetékességi területen megvalósuló közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani. A támogatásról keletkezett döntés alapján a járási (fővárosi kerületi) hivatal köt hatósági szerződést a közfoglalkoztatóval, országos közfoglalkoztatási program esetén – a miniszteri döntést követően – az illetékes kormányhivatal központi szervezeti egysége köt hatósági szerződést a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató kérelmére a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott mértékű előleg folyósítható.

Közfoglalkoztatott az lehet, aki:

• munkaviszonyt létesíthet,
• 16. életévét betöltötte, és
• a járási (fővárosi kerületi) hivatal által nyilvántartásba vett álláskereső vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.

Főbb eltérések a munkaviszonyhoz képest:

• a közfoglalkoztatási jogviszony határozott időre létesíthető, próbaidő kikötése nélkül,
• a közfoglalkoztatott a 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,
• a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,
• a közfoglalkoztatott az állásidőre külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult,
• a közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap,
• a közfoglalkoztatott legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosult akkor is, ha a közfoglalkoztatási jogviszony tartama alatt közfoglalkoztatói körbe nem tartozó munkáltatónál meghatározott időtartamú, határozott idejű munkaviszonyt létesít.

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és a nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). Ennek megfelelően – a munkabérhez hasonlóan – a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások:

• személyi jövedelemadó,
• nyugdíjjárulék,
• szociális hozzájárulási adó.

Szolnok Járási Hivatal Foglalkoztatási osztály