Skip to content

Gyakran Ismételt Kérdések

2019.09.17. - „CIVIL INFO – NEA 2020” országos tájékoztató rendezvény

2019.04.29. X. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Konferencia

GDPR - Hogyan kezelje a szervezet a személyes és egyéb bizalmasan kezelendő adatokat?

 

Több magyar és külföldi szervezet foglalta össze az új adatvédelmi rendelet információit és ad segítséget civil szervezeteknek ennek alkalmazásához, a nonprofit.hu -n ezeket gyűjtöttük össze.

 

A Társaság a Szabadságjogokért írása:

Hogyan kezelje a szervezet a személyes és egyéb bizalmasan kezelendő adatokat?

A legtöbb civil szervezet kezel személyes adatokat. Ezeket érdemes két nagy csoportra elkülöníteni:

  • vannak a szervezettel, a munkatársakkal, munkaviszonnyal kapcsolatos adatok (itt nem foglalkozunk vele),
  • és azok, amelyek a szervezet működése során keletkeznek, a szervezet másoktól gyűjti be és tárolja őket.

A törvény értelmében minden olyan adat személyes adatnak minősül, amely kapcsolatba hozható az érintettel – különösen ilyen a neve, azonosítója, telefonszáma, emailcíme, lakcíme, és azok is, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintettre nézve.

A személyes adat kategóriáján belül külön kört alkotnak a különleges adatok, amelyek olyan érzékeny információk, amelyek a nemzetiségre, politikai, vallási meggyőződésre, szexuális életre vagy beállítottságra, egészségi állapotra vagy éppen kóros szenvedélyre utalnak.

A személyes adatnak kezelője az, akinél az adat van, vagyis az is adatkezelésnek minősül, hogyha az adatok egy senki által nem használt pendrive-on vagy egy fiók mélyén elsüllyesztett papíron szerepelnek. A három fő tudnivaló ennek kapcsán:

  • az adatkezelés csak meghatározott célhoz kötött lehet (és ha a cél megvalósul, az adatokat törölni kell);

  • az adatkezelés csak az érintett beleegyezésén alapulhat, az erről szóló dokumentummal az adatkezelőnek kell tudnia bizonyítani, hogy az adatkezelés jogszerű;

  • az adatkezelő felelőssége, hogy gondoskodjon az adatok védelméről, vagyis hogy azok ne kerüljenek át máshoz.

Májusban lép hatályba az adatvédelemről szóló egységes EU-s szabályozás, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A GDPR sok változást hoz, az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb szempontokat, amikre érdemes odafigyelni az adatkezelés során.

Önellenőrző kérdések:

  • Milyen személyes adatokkal dolgozunk és milyen adatokat kezelünk?

  • Hol tároljuk ezeket az adatokat? (online, papíron, fájlokban stb.)

  • Milyen módon szivároghatnak ki az adatok? Mit teszünk egy adatszivárgás esetén?

  • Ki férhet hozzá az adatokhoz a szervezeten belül és kívül? (zárható szekrényben vannak? jelszóval védett fájlban? link birtokában bárki hozzáférhet az adatokat tartalmazó fájlhoz? stb.)

  • Mi(k) az adatkezelés célja(i)? Megvalósultak ezek a célok, vagy még folyamatban vannak?

  • Milyen hozzájárulást adtak a természetes személyek az adatkezeléshez?

Fontos, hogy az adatok kezelésének kell, hogy legyen valamilyen jogalapja. Ez civil szervezetek esetében leginkább az lehet, hogy az érintett hozzájárul az adatai kezeléséhez. A hozzájárulás ténye az érintettektől származó, az adatkezelésre vonatkozó, írásbeli hozzájárulási nyilatkozattal bizonyítható, ezt az adat kezelőjének kell megőriznie. Javasoljuk, hogy az adatkezelés csak a feltétlenül szükséges ideig és csak a feltétlenül szükséges adatokra vonatkozzon, azokat az adatokat, amelyek nem ilyenek, javasoljuk törölni.

Az adatkezelésre felhatalmazó hozzájárulásokat meg kell őrizni. A GDPR szerint az adatkezelőnek utólag is tudnia kell igazolni, hogy az érintettek a rendeletnek megfelelően hozzájárultak az adatkezeléshez. Ennek megfelelően a hozzájárulásokat meg kell őrizni, lehetőleg úgy, hogy visszakereshető legyen és kérés esetén törölni is lehessen a kérdéses adatokat.

16. év alattiak adatait csak a szülői hozzájárulással szabad kezelni. Ezt a fentieknek megfelelően dokumentálni kell.

Érdemes felülvizsgálni a meglévő adatvédelmi szabályzato(ka)t, adatvédelmi tájékoztatókat, egységesíteni és a szervezet honlapján is közzétenni azokat. A tájékoztató térjen ki az érintetteknek a kezelt adataival kapcsolatos jogaira is, ilyen például az adatok törléséhez való jog (az ún. elfeledtetéshez való jog).

Jó, ha van a szervezetben egy adatvédelmi felelős, aki tisztában van az adatvédelem szabályaival és odafigyel az adatok jogszerű kezelésére. Természetesen ez a munkaidejének csak kis részét köti majd le (a kezelt adatok mennyiségétől függően), de jobb, ha van valaki, akinek a dedikált feladata, hogy átgondolja a szervezeten belül az adatkezelési folyamatokat, és maximalizálja a személyes adatok védelmét, szükség esetén pedig hatásos lépéseket tudjon tenni.

Ha ún. adatvédelmi incidens történik, vagyis illetéktelen személyhez vagy nyilvánosságra kerülnek a személyes adatok, akkor ezt a lehető leghamarabb jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak (NAIH).

tasz.hu

---------------------

A Net-jog.hu Adatvédelmi és Internetjogi Tanácsadó Iroda írása az alábbi linken érhető el.

Felkészülés az Adatvédelmi Rendelet alkalmazására 12 lépésben
https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html

Dr. Holló Dóra Ügyvéd: A Nagy GDPR Kérdezz-felelek
https://7blog.hu/gdpr/

Milyen szabályok vonatkoznak a kép- és hangfelvétel készítésére? - interjú Jakabosné dr. Németh Monikával
https://birosag.hu/media/aktualis/milyen-szabalyok-vonatkoznak-kep-es-hangfelvetel-keszitesere-interju-jakabosne-dr

Angol nyelvű összefoglalók:

Useful GDPR Resources:
https://www.eugdpr.org/more-resources-1.html

Önellenőrző lista adatkezelők számára, kapcsolódó magyarázatokkal (www.ico.org.uk):
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/data-controllers/

Egyéb önellenőrző listák:
https://ico.org.uk/for-organisations/resources-and-support/data-protection-self-assessment/

Az összeállítást folyamatosan bővítjük.

Forrás: https://www.nonprofit.hu/tudastar/GDPR-Hogyan-kezelje-a-szervezet-a-szemelyes-es-egyeb-bizalmasan-kezelendo-adatokat

 

Cégkapu regisztráció és beállítás

A NAV 2019. január 1-től kizárólag a Cégkapu szolgáltatáson keresztül kommunikál a gazdálkodó szervezetekkel.

 

2019. január 01-től a NAV is belép azon szervezetek sorába, amelyek a hivatalos ügyeket a Cégkapu szolgáltatáson keresztül köteles végezni.

Emlékeztetőül: A gazdálkodó és egyéb szervezetek számára 2018. január 01-től kötelező a Cégkapu használata. 2017. augusztus 31-ig volt kötelező a Cégkapun történő regisztráció, továbbá – az illetékesek hivatalos tájékoztatása szerint – a hivatalos és kötelező használatig, 2018. január 01-ig történő regisztrációt az augusztusi időpontot követően nem büntetik.
A Cégkapu segítségével kettévált a Személyi Ügyfélkapu, és a cégek “hivatalos Ügyfélkapuja”; a hivatalok a Cégkapun leveleznek az érdekeltekkel, sokkal kevesebb papírra van szükség, az idézések, végzések, határozatok, jegyzőkönyvek, kérelmek, stb. a Cégkapura érkeznek, nem a postás kézbesíti.

A NAV 2018. december 31-ig kapott “felmentést”, átállási időt a Cégkapu használata alól, és a napokban meg is történt a bejelentés: a NAV 2019. január 1-től kizárólag a Cégkapu szolgáltatáson keresztül kommunikál a gazdálkodó szervezetekkel.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? 2019. január 01-től bármilyen NAV-nak szóló bevallást, önellenőrzést, kérelmet, ügyiratot, stb. kizárólag a Cégkapun keresztül lehet beküldeni, kizárólag a CÉGKAPU ÜGYKEZELŐ által!

A továbbiakban lépésről-lépésre bemutatjuk, hogy miképpen kell felvenni a könyvelőt (vagy bárki mást) a Cégkapu szolgáltatásba ügykezelőként:

1. Nyissuk meg a kedvenc böngészőnket (Mozilla Firefox, vagy Google Chrome böngészőket ajánljuk erősen), és írjuk be a címsorba: https://tarhely.gov.hu a szemfülesebbek akár rá is kattinthatnak erre a hivatkozásra, a böngésző a célhelyre repíti őket.
A belépés a Tárhelyszolgáltatás (Ügyfélkapus) felhasználói névvel és jelszóval történik.

2. Ha bejutottunk a tárhelyünkre, akkor a jobb felső részen látható “BEÁLLÍTÁSOK” feliratra kell kattintani a további műveletek elvégzéséhez

3. A megjelenő képernyőn a Cégkapu adminisztráció részen látható a szervezet hosszú neve, kattintsunk rá.

4. A következő felületen (Tárhely adminisztráció) az ÜGYKEZELŐK résznél kattintsunk a ÚJ HOZZÁADÁSA feliratra

5. Ezen a részen kell megadni értelemszerűen az ügykezelő személyes adatait, majd a “Nem vagyok robot” felirat előtt látható jelölőnégyzetbe kattintani. Ha a “spam-elhárító” úgy dönt, akkor hajtsuk végre a kapott feladatokat is.
Ha végeztünk, nézzük át mégegyszer, alaposan az adatokat, majd kattintsunk a HOZZÁRENDEL feliratra.

6. Ha végeztünk a hozzárendeléssel, akkor a frissen hozzárendelt “áldozatunk” nevét az Ügykezelők között fogjuk látni. (Ha ügykezelőt szeretnénk törölni, mert pl. kilépett a cégtől az illető, akkor ugyanezt az utat kell megtennünk (persze, adatkitöltés nélkül), és a ‘szemetes’-jelre kattintva egyszerűen eltávolíthatjuk az Ügykezelőt a listáról)

A kijelentkezés már a szokásos módon történik. A rendszer nem sokat vacakol; mire megnézi az ügykezelő a Tárhelyét, már be is fűzi a tárhelyére az adott céget.

Erősen hangsúlyozzuk, hogy sem a Cégkaput, sem az egyéb hasonló szolgáltatást nem a könyvelők találták ki saját szórakoztatásukra, így – értelemszerűen – a Cégkapu ügykezelők rögzítése sem a könyvelők feladata!

A könyvelőket meg lehet kérni, hogy segítsenek (ha valaki az alapos, képpel szemléltetett leírás segítségével sem tudja elvégezni a kijelölést), de nem szabad elfelejteni, hogy az idejüket ők sem lopkodják, ezért joggal kérhetnek díjazást. Természetesen, a díjazás minden könyvelőnél eltérő lehet, és egyedi megállapodás kérdése.

Felhívjuk nyomatékkal minden érdekelt szervezet figyelmét arra, ha nincs cégkapu regisztráció és ügykezelő kijelölés, akkor 2019. január 01-től nincs kommunikációs lehetőség a NAV-val, nem fognak bemenni a bevallások sem – ezt pedig, feltehetően, egyetlen felelősen gondolkodó könyvelő sem fogja megengedni magának, azaz a szolgáltatási szerződés megszűnhet, mert a feltételek ellehetetlenülnek!

forrás, magyarázó ábrák: konyvelozona.hu

A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően (2018.12.20., NAV)
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/egyeb/cegkapu_nyitas.html

Forrás: https://www.nonprofit.hu/tudastar/Cegkapu-regisztracio-es-beallitas


Megjelentek az OBH-n a 2019. évre vonatkozó beszámoló benyújtásához szükséges nyomtatványok, melyeket a bíróságok központi internetes oldalán lehet elérni: PK-541 (beszámoló egyszeres könyvvitel), PK-541P (papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel), PK-542 (beszámoló kettős könyvvitel) és PK-542P (papír alapú beszámoló kettős könyvvitel).

Felhívjuk a figyelmet, hogy ezzel egy időben a 2016., 2017. és 2018. évi beszámolók benyújtásához szükséges nyomtatványok is aktualizálásra kerültek.
Kérdés esetén az Országos Nyilvántartási Iroda munkatársai válaszolnak a +361/354-4165, +361/354-4115, +361/354-4295 telefonszámon vagy a civilinfo@obh.birosag.hu email címen.
Bővebben:
https://birosag.hu/…/civil-szervezetek-beszamoloinak-benyuj…


2019 évi új adótörvény módosítások :

Posted by  | Júl 20, 2018 | 

UPDATE: Az Országgyűlés mai nappal, 2018. július 20-án megszavazta a 2019-es adótörvény módosításokat. Az elfogadott módosítások az eredeti javaslatokat pár helyen pontosították.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ismét az adórendszer hatékonyabbá tétele áll a fókuszban. A tervek szerint számos adónem megszűnik, átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere, béren kívüli juttatásként csak a SZÉP-kártya maradna, a KIVA pedig kedvezőbb feltételeket teremthet a vállalkozások számára. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb adótörvény változásokat.

TÁRSASÁGI ADÓ

 A társasági adót érintő módosítások

A korábbi jogértelmezési bizonytalanságot orvosolva a törvény az adózókra nézve kimondottan kedvezően módosítja a bejelentett részesedés fogalmát és a hozzá kapcsolódó adóalapot csökkentő tételeket, szélesítve így a bejelentett részesedés alapján elérhető adómentes bevételek körét.

A törvény a K+F adóalap-kedvezményeket érintően is az adózók számára a korábbinál kedvezőbb szabályozást tartalmaz: a jövőben – akár már a 2018-as évre vonatkozóan is – a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalma kibővül, abba már nem csak a beruházások, hanem a felújítások is beleértendők. A kedvezmények már a módosító törvény hatályba lépését követően indult felújításokra is elérhetőek.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódóan a törvény úgy módosította a szabályozást, hogy a korábban alkalmazandó, az adóalap csökkentését 20 millió forintban maximalizáló korlát 2019-től nem egész évre és az összes befektetésre nézve összesítve, hanem korai fázisú vállalkozásonként alkalmazható.

További kedvező változás, hogy 2019-től az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, jelentősen növelve az így érvényesíthető előrehozott értékcsökkenés összegét, amely kifejezetten az ingatlan beruházások kapcsán lehet nagyon kedvező.

A törvény szerint a legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnekminősülnek.

Nem keletkeztet társasági adó telephelyet a jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alap, nyugdíjalap magyarországi ingatlanhasznosítási és/vagy –értékesítési tevékenysége akkor sem, ha az alap az alapítása szerinti tagállamban társasági adónak megfelelő adó alanya, de adókötelezettség nem terheli (eddig csak a társasági adónak megfelelő adó alanyának nem minősülő alapoknak nem keletkezett telephelye a magyarországi tevékenységük okán).

Lehetségessé válik az adókedvezmények utólagos, önellenőrzés útján történő érvényesítése is függetlenül attól, hogy az adózó az eredeti bevallásában vett-e igénybe adókedvezményt vagy sem. A módosító törvény kihirdetését követő naptól ugyanis megszűnik az a korlátozás, amely szerint az adókedvezmények érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Cafeteria, egyes meghatározott és adómentes juttatások

A leglényegesebb változás, hogy tovább folytatódik a tavalyi év során megkezdett folyamat a cafeteria rendszer leegyszerűsítésére, leépítésére. A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:

  • Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az értékhatárok nem változnak). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, ugyanis – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni – az új Szocho tv. a béren kívüli juttatásokat is 19,5%-os kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosul. A munkáltatók terhét azonban burkoltan mégis csökkentik majd azzal, hogy a SZÉP kártyára történő utalás mentes lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.
  • A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatja a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Az egyes meghatározott juttatások körét korlátozzák, kikerül ugyanis az Szja tv-ből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.

Korlátozott formában megmarad a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. Jövőre csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (idén erre még évente három alkalommal van lehetőség).

Nagy érvágás a munkáltatóknak, hogy 2019. január 1-től eltörlésre kerül több adómentes juttatási forma:

  • a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást (pl.: fennálló lakáshitel törlesztése útján, vagy a lakás vételárához való hozzájárulással, vagy akár építkezéshez számlák alapján);
  • a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás;
  • a kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30%-áig) – átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
  • a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

Az adómentesen adható juttatások körével kapcsolatosan idén el is fogadták azt az adminisztrációs könnyítést célzó módosítást, mely tavaly végül kikerült a törvénytervezetből, miszerint a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól.

Adóadminisztrációt érintő egyszerűsítések

  • A NAV már az egyéni vállalkozók számára is el fogja készíteni az adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján (már a 2018-as adóévre vonatkozóan is). A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a jelenlegi február 25-e helyett. Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.
  • 2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lesz arra, hogy elektronikus úton tegyék meg adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság felé kell megtenni, majd az adóhatóság azt a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítja. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kell figyelembe vennie az adóelőleg megállapítása során.

Ingatlan bérbeadás, ingatlanértékesítés

  • Az eddig alkalmazott szabályok szerint, amennyiben az ingatlan bérleti díja nem tartalmazta a közüzemi díjakat és a mérőórák a bérbeadó nevén maradtak, úgy a bérbeadó által befizetett, és a bérbevevő által megtérített közüzemi díjakat a bérbeadónak bevételként és költségként is el kellett számolnia (függetlenül attól, hogy a bérbevevő esetleg közvetlenül fizeti be a közüzemi számlát). Adminisztrációs könnyítés, hogy 2019. január 1-jétől a bérbeadónál nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kell szerepeltetni, valamint a közüzemi számlákat sem kell megőrizni és nyilvántartani. Természetesen változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként, amennyiben a szerződés szerint a bérleti díjban benne foglaltatik a közüzemi számlák ellenértéke is, és így a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli.
  • A jövőben nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor. A rendelkezés 2019. január 1-jétől alkalmazható.
  • Ingatlan adóköteles értékesítése esetén a bevételt csökkenteni lehet az ingatlan megszerzésére fordított összeggel. Azt, hogy mi vehető figyelembe megszerzésre fordított összegként, ügylettípusonként külön definiálja az Szja tv. (pl.: adás-vétel, öröklés, ajándékozás, csere esetére). 2019. január 1-jétől ezek az ügylettípusok kiegészülnek azzal az esettel is, ha a megszerzett ingatlan után adófizetés történt a szerzéskor (pl.: munkáltató általi juttatásként). Ebben az esetben a megszerzésre fordított összeg az adóalapként figyelembe vett érték lesz. A korábbi szabályok alapján az ilyen módon történő ingatlanszerzésre az általános szabályt lehetett alkalmazni, és így az ingatlan értékesítéséből származó bevételt annak 75%-ával csökkenteni.

Az elszámolható költségek köre

  • 2019. január 1-jétől 100 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra nő az adóévben azonnali költségként elszámolható kiadások összege üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés/előállítás esetén.
  • Az új Szocho tv. bevezetésével, valamint az Eho tv. hatályon kívül helyezésével összefüggő szövegcserés módosítás szerint 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó el nem számolható költségként nevesítésre kerül az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggésben. A 14%-os eho a korábban hatályban levő szabályok szerint sem volt elszámolható költség, azonban a 19,5%-os eho-t, szocho-t eddig lehetősége volt a magánszemélyeknek költségként elszámolni. Ezzel a módosítással lehetővé válik, hogy önálló tevékenységből származó jövedelem esetén, amennyiben a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (pl. mert nem belföldi személy a juttató) és azt nem térítik meg számára, a jövedelmének csak 84%-a után kell adóznia.
  • 2019. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulék sem számolható el költségként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokhoz hasonlóan.

Egyéb rendelkezések

  • 2019. január 1-jétől kibővítik az értékpapír fogalmát, amely szerint nem csak a gazdasági társaságokba teljesített vagyoni hozzájárulás, hanem más törvényben meghatározott tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősül, így különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon. A rendelkezés biztosítja, hogy az ügyvédi irodából kivont vagyonra is az értékpapírra vonatkozó rendelkezések legyenek alkalmazhatóak.
  • A biztosításokkal kapcsolatos szabályok több helyen pontosításra, módosításra kerülnek.

Társadalombiztosítási járulék

  • A törvénymódosítás túlnyomó részben a saját jogú nyugdíjasok munkavállalókénti foglalkoztatására vonatkozó könnyítéseket tartalmaz és a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentését szabályozza. Ennek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján.
  • Mivel a saját jogú nyugdíjasoknak Mt. szerinti munkaviszonyuk után a jövő év kezdetétől nem kell járulékot fizetniük, a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis lényegében a nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján 2019. január 1-jétől nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól.
  • A jogszabály értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 Ft-ról (napi 244 Ft) 7.500 Ft-ra (napi 250 Ft) nő.
  • A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődik (a járulék mértéke 34% helyett 24% lesz).

Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. A kettő ötvözetéből különálló törvény született a szociális hozzájárulási adóról (a továbbiakban: „új Szocho tv.”).

Az új Szocho tv. többségében megfeleltethető a jelenleg hatályban lévő törvénynek a szociális hozzájárulási adóról („hatályos Szocho tv.”) és az Eho tv. rendelkezéseinek. Az alábbiakban kiemeljük az új Szocho tv. változást jelentő rendelkezéseit.

Az Eho tv. és a hatályos Szocho tv. más megközelítést alkalmaznak arra, hogy milyen körülmény eredményez adóztatandó tényállást, amelyet az új törvényben ötvöznének.

Az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A jövedelmek köre megegyezik a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Szja tv.”) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
  • külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
  • a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
  • a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A jogszabály egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék. Azaz a korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek terhelése is nő.

Jelenleg ezekre a jövedelmekre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot. A törvény szerint a korlát úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele). Számpéldával szemléltetve és a 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedik. Ugyanakkor amennyiben a szocho mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.

A korábbi szabályokhoz képest bővül az adófizetési kötelezettség alól mentesítetett személyek köre, mivel a jogszabály szerint a mentesség a kétoldalú tb egyezményekkel érintett országokban biztosítottakra is ki fog terjedni.

2016-ban egy több évre szóló programról állapodott meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ahogyan az várható volt a 2016-ban aláírt bérmegállapodással ellentétben az új Szocho tv. nem tartalmaz adócsökkenést, a béren kívüli juttatások esetén egyelőre – bár kis mértékben –, de növekednek az adóterhek. Az eredeti bérmegállapodás alapján 2019-től, amennyiben legalább 6%-kal nőnek a reálbérek az előző évi adott időszakhoz képest, további 2 százalékpontonként (összesen négyszer) várható a szociális hozzájárulási adó csökkenése. A csökkentést a tárgynegyedévet követő 2. negyedév első napjára időzítenék, így először 2019 harmadik negyedévétől remélhetünk a bérmegállapodás alapján újabb 2%-os csökkentést.

Kedvezmények

Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását. Bár az eredeti javaslatban még nem volt benne, az elfogadott törvénybe változatlan tartalommal bekerült a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető, valamint a K+F tevékenység miatti, a társasági adóban nem érvényesített veszteség kapcsán igényelhető adókedvezmény.

Új adókedvezmények is bevezetésre kerülnek, így szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet 2019-től igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is. Továbbá összevonásra kerül több adókedvezmény kategória. Például bevezetik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt, ezzel több korábbi kedvezmény kategóriát (részben) lefednek, mint az 1 vagy 2 gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezményt.

A megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.

Az új Szocho tv. szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
  • a munkaerőpiacra lépők;
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
  • a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
  • a kutatók;
  • a közfoglalkoztatottak után; valamint
  • a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítésre került, hogy a 2018-ban keletkezett jövedelmekre a hatályos Szocho tv. alapján érvényesített kedvezmények még az érvényesítésre nyitva álló határidőig figyelembe vehetőek.

Egyéb

Az idei évre vonatkozóan az adócsomag tartalmaz még a hatályos Szocho tv.-re, valamint Eho tv.-re vonatkozóan is módosításokat, azonban ezek többnyire csak pontosítások.

  • A hatályos Szocho tv. módosítása többek között egyértelműsíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
  • A kihirdetést követő 31. naptól a külföldi pénznemről történő átszámítás esetén az Szja tv. rendelkezései az irányadóak.
  • Az Eho tv.-re vonatkozó módosítás szerint a kihirdetést követő 31. naptól pontosításra kerül, hogy a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalék és árfolyamnyereségből származó jövedelem után nem pénzbeli juttatás esetén is kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
  • Továbbá rögzítésre került, hogy az EU intézményei által biztosított személy is mentesülhet egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, hasonlóan a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkezőkhöz.

A fenti, 2018-ra vonatkozó módosítások az új Szocho tv-be is átemelésre kerültek.

Kulturális adó

2019. január 1-jétől eltörlésre kerül a 2012-ben bevezetett kulturális adó, amely alapvetően a pornográf tartalmak kereskedelmét adóztatta. Az indokolás szerint a kulturális adó egyébként is csekély bevételt eredményezett, valamint nem teljesítette a remélt társadalmi hatást sem, így az adónemek számának csökkentése érdekében eltörlésre került.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az utalványok adóztatásával kapcsolatos új rendelkezések

A korábbi években az Európai Unió tagállamaiban különböző szabályozási technika és gyakorlat volt érvényben az utalványok értékesítésének áfa-kezelését illetően. Az eltérő tagállami szabályozás és gyakorlat között – több-kevesebb sikerrel – az Európai Bíróság próbálta az egységes jogértelmezést biztosítani.

Az utalványokkal kapcsolatos európai bírósági esetjogot is felhasználva az Európai Unió Tanácsa 2016-ban módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be az utalványok értékesítésének áfa-kezelésére. A törvény ezen módosító irányelv rendelkezéseit ülteti át a hazai jogrendszerbe.

A jogszabály értelmében az ÁFA törvény kiegészül egy külön, az utalványok áfa-kezelését szabályozó alcímmel, valamint az értelmező rendelkezések között az utalványokkal kapcsolatos fogalmak kerülnek elhelyezésre.

Összhangban az irányelvvel az Áfa tv. is meghatározza az utalvány fogalmát, amely alatt az olyan eszközt kell érteni, amely egy termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékeként funkcionál és amelyen (vagy a kapcsolódó dokumentáción) fel van tüntetve, hogy azon milyen terméket/szolgáltatást lehet beszerezni, illetve ezeket kitől lehet beszerezni.

Az Áfa tv. továbbá különbséget tesz az egycélú és a többcélú utalvány között. A kétfajta utalvány között a fő különbség áfa-szempontból:

  • az egycélú utalványok minden egyes átruházása (ide értve az utalvány kibocsátását, azaz az első átruházást is) után áfa-fizetési kötelezettség keletkezik
  • a többcélú utalvány kibocsátásakor és további átruházásakor nem, csak annak beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (ugyanakkor a jogszabály szerint a többcélú utalvány átruházásához kapcsolódó szolgáltatások – pl. forgalmazás vagy vásárlásösztönzés – áfa-köteles ügyleteknek minősülnek, amelyek után az értékesítő adóalanynak meg kell fizetnie az áfát).

Ugyan a fenti módosítások csak 2019. január 1-jével lépnek hatályba, és a rendelkezéseket a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni, de az irányadó értelmezés eddig is ugyanez volt, tehát a jogszabályváltozás leginkább csak egyértelműsíti a szabályozást, de új helyzetet nem igazán teremt.

Távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helyének módosulása

A hatályos szabályok szerint a nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (a továbbiakban együttesen: „távolról is nyújtható szolgáltatások”) teljesítési helye ott található, ahol a nem adóalany igénybevevő letelepedett, ennek hiányában ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ilyen esetekben az áfát a távolról is nyújthatószolgáltatásokat az Európai Unión belül nyújtó adóalanynak az igénybevevő szerinti tagállamban kell bevallania és megfizetnie egy ún. egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül, az illetősége szerinti tagállam adóhatóságán keresztül.

A fenti szabályt mintegy kiegészítve a törvény rögzíti, hogy abban az esetben, ha (1) a tárgyévben és a tárgyévet megelőző évben a távolról is nyújtható szolgáltatások nettó összege nem éri el a 10.000 eurót, valamint (2) a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal és (3) a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedési helye (lakhelye, szokásos tartózkodási helye) ezen tagállamtól különböző tagállamban található, akkor a távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye a szolgáltatásnyújtó adóalany tagállamában marad (azaz az adófizetési kötelezettséget ezen tagállam szabályai szerint kell teljesíteni).

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az adóalany a 10.000 eurós küszöbérték alatt is a főszabály szerinti adózási módot válassza, azaz, hogy az adókötelezettségét a nem adóalany vevő illetősége szerinti tagállam szabályai szerint teljesítse. Választásától azonban ezen döntését követő második naptári év végéig nem térhet el.

A fenti módosítások 2019. január 1-jével lépnek hatályba.

Teljesítési időponttal összefüggő módosítások

A törvény hiánypótló jelleggel rögzíti, hogy amennyiben az adóalany egy időszakos elszámolású ügylet teljesítését megelőzően szűnik meg jogutód nélkül, akkor a teljesítés időpontjának a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap minősül. A jogszabály 2019. január 1-jével lép hatályba.

Így tehát az a helyzet rendeződik, amikor pl. egy éves elszámolású ingatlanbérlet esetében a bérbeadó adóalany július 1-jével megszűnik, de az általa nyújtott bérleti szolgáltatás teljesítési időpontja egyébként december 31-re esik. Mivel ilyen esetben értelemszerűen már nincs lehetőség december 31-ével megállapítani a teljesítés időpontját, ezért a jogszabály értelmében ilyen esetekben a teljesítés napja a jogutód nélküli megszűnés napját megelőző napra esik, azaz a példa alapján június 30-ára.

Fordított adózáshoz kapcsolódó módosítások

A jogszabály – az Európai Uniós kötelezettségnek eleget téve – 2021. január 1-től jelentősen szűkíti a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó fordított adózás szabályát. Ennek következtében a jövőben már nem minden munkaerő-kölcsönzéssel/kirendeléssel, illetve a személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás adózik fordítottan, hanem csak az Áfa tv. 10. § d) pontjában szabályozott ingatlanértékesítéshez, illetve a hatósági engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó szolgáltatás.

A törvény értelmében 2022. június 30-ig meghosszabbításra kerül az egyes gabonafélék, az üvegházhatású gázok és az acélipari termékek értékesítése kapcsán alkalmazható fordított adózási mechanizmus.

Egyéb

Szerbiával és Törökországgal bővül azon országok listája, amely országokban letelepedett adóalanyok részére Magyarország biztosítja a rájuk belföldön áthárított áfa visszatérítésének lehetőségét.  Míg Szerbia esetében a viszonosság már 2019. január 1-jétől fennáll, addig Törökország esetében a kedvezmény csak akkortól lesz alkalmazható, amikortól a török fél az általa megadott viszonosságot visszaigazolta és az erről szóló határozatot a Pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétette.

A törvény értelmében 2019. július 1-jétől a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a 2018. január 1-jei állapot szerinti vtsz. és TESZOR ’15 szerinti besorolási rendet kell irányadónak tekinteni (a korábbi szabályok alapján az állapotrögzítő egyes esetekben 2002. július 31., más esetekben pedig 2002. szeptember 30.).

Az ESL és UHT tejeket a törvény 2019. január 1-jével a kedvezményes 5%-os áfa-kulcs alá sorolja.

KISADÓK (KATA, KIVA, EKHO)

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és kisvállalati adó (KIVA)

  • A módosítás nem érintette a KATA mértékét, amely a főállású adózók esetében a jövőben is 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint marad, és nem változott a KIVA 13%-os mértéke sem.
  • 2019-től bővül azonban a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre. A jogszabály értelmében a kisvállalati adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.
  • A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban változik a KIVA alapja is. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre ugyanis kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.
  • kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a törvény korábban csak egy nagyon rövid, általános szabályt tartalmazott. A jogszabály értelmében ez a rendelkezés jelentősen bővült, és részletes szabályozásra került a külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatos adóalap módosító tétel kiszámításának menete. A törvény emellett pontosítja, hogy az adózó a külföldről kapott (járó), osztalékjövedelemmel kapcsolatban csak a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkenetett osztalékbevétel összegével csökkentheti az adóalapját.
  • Új rendelkezés, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjának változtatása esetén a választott mérlegfordulónappal.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

  • A törvény szerint az eva-adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-ra történő áttérés már nem lehetséges. A jelenleg eva szerint adózók továbbra is a törvény hatálya alatt maradhatnak, azaz az eva nem szűnik meg, csak 2018. december 20-át követően már nem lesz választható.
  • Az eva-t érintő további változás, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok esetében már a 2018-as adóévre vonatkozóan is megszűnik az a korlátozás, amely szerint az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben (vagyis az eredménytartalék keletkezésének időpontjától függően) használhatják csak fel.

EGYÉB ADÓK

Helyi adók

2019. január 1-jétől megindulhat az adózókért folytatott verseny az önkormányzatok között. A törvény ugyanis területi korlátozás nélkül felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy rendeletben adóalap- vagy adókedvezményt tegyenek elérhetővé az adott településen beruházó adózók számára. A kedvezmény alapja a beruházási érték lesz, amely – a fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan – továbbvihető a következő évekre. A jogszabály alapján ugyan az így biztosított kedvezménynek valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie, de kérdéses számunkra, hogy ennek ellenére egy ilyen rendelkezés összhangban van-e az állami támogatásokkal kapcsolatos EU-s elvárásokkal, hiszen például hasonló beruházási támogatásokra Budapesten egyáltalán nincs is lehetőség.

Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség az iparűzési adóban. Megjegyezzük, hogy az ez alapján érvényesíthető adóelőny eddig is rendkívül csekély összegű volt (éves szinten 20 ezer forint / új munkavállaló), így komoly korlátozásról nincs szó.

Az adminisztráció egyszerűsítése jegyében rendszeressé válik az állami adóhatóság és a székhely szerinti önkormányzat közötti kommunikáció. A NAV ugyanis 2019. július 1-jétől havonta kétszer fogja értesíteni a székhely szerinti önkormányzatot az adózókkal kapcsolatos változásokról, amely így mentesíti az adózókat a székhely szerinti önkormányzat felé történő bejelentési kötelezettségek alól.

Népegészségügyi termékadó

A törvénymódosítás indokolása szerint az adóalanyok egyes esetekben visszaéltek az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adócsökkentési lehetőséggel, ezért ezt a lehetőséget törölik a törvényből. Ennek következményeként 2019. január 1-jétől az adóalanynak kizárólag arra lesz lehetősége, hogy a fizetendő adóját felajánlja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjainak finanszírozására.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a gyümölcspárlat és a gyógynövényes ital nem tartozik az adóköteles termékek közé. Az Európai Bizottság ugyanakkor aggályosnak találta azt, hogy – szemben a jövedéki adótörvény szerinti más alkoholtermékekkel – ezek a termékek nem esnek adókötelezettség alá. A jogszabály-módosítás ennek megfelelően 2019. január 1-jei hatállyal a gyümölcspárlatot és a gyógynövényes italt is kiveszi a kivételek közül és adóköteles termékekké teszi azokat.

Az elfogadott módosítás a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékeket az adóköteles termékek többségénél mintegy 20%-kal növeli (a növelés mértékét 5 forintra-, 10 forintra kerekítve határozza meg). Emellett a népegészségügyi termékadó szerinti üdítőitalok esetén az adó mértéke jelentősen nő (a jelenlegi 7 forint/liter adómérték alá tartozó termékek esetén az adómérték 15 forint/liter-re módosul, míg a 200 forint/liter adómérték helyett 240 forint/liter adót kell megfizetni). Az adómértékkel kapcsolatos változások 2019. január 1-jétől hatályosak.

Hitelintézeti Különadó és Pénzügyi szervezetek különadója

A törvény szerint 2019. január 1.-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó. A hitelintézetek jelenleg a pénzügyi szervezetek különadóján kívül ugyanis kötelesek még a kizárólag hitelintézeteket terhelő 30 százalékos mértékkel megállapítandó különadó megfizetésére is.

A törvény szerint emellett a pénzügyi szervezetek különadójának azon alanyai, amelyek IFRS-eket alkalmaznak, a jövőben az IFRS-ek alapján állapíthatják meg adóalapjukat és adókötelezettségüket.

Magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó

2018. január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadó, amely a költségvetési-, valamint állami- és önkormányzati szerveknél foglalkoztatott személyek részére jutatott végkielégítések – beosztástól függően – 2 millió, illetve 3,5 millió forint feletti részét terheli. A 2018-ban már kifizetett, különadó hatálya alá tartozó végkielégítések esetén a munkáltató köteles az általános szabályok szerinti közterheket megállapítani és az ezen felül levont különadó összegét a magánszemélyek részére visszafizetni.

Innovációs járulék

Újra beemelték az innovációs törvénybe azt a korábbi – pár évig hatályos, de 2015. január 1-jétől megszűnt – szabályozást, amely szerint innovációs járulék szempontból is konszolidált szinten – az ún. 2 éves szabály figyelembevételével – kell a mikro- és kisvállalkozás szerinti minősítést elvégezni.

Ennek következtében 2019. január 1-jétől jelentősen bővülhet az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre, hiszen a szabály elfogadásával az egyedi mutatószámaik alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak, de csoportszinten közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülő vállalkozások is az innovációs járulék alanyává válnak. Érdekesség, hogy 2014-ben a mostani javaslattal pontosan megegyező korábbi szabályt azzal az indoklással egyszerűsítették le, hogy az adóhatóságnak nem volt kellő ismerete és erőforrása az ehhez szükséges részletes vizsgálatok lefolytatására.

Baleseti adó

A törvénymódosítás értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása 2019. január 1-jétől a biztosítási adóról szóló törvény alapján lesz adóköteles (az adókötelezettséget jelenleg a népegészségügyi termékadóról szóló törvény írja elő, így gyakorlatilag csak a törvények közötti „átrendezésről” van szó). Ennek következményeként, a baleseti adó biztosítási adóba való beemelésével megszűnik a biztosított adóalanyisága, az adó alanyává a biztosító válik.

Emellett az adó mértéke is csökken 2019. január 1-jétől: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű lesz (a jelenleg hatályos szabályok alapján a baleseti adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű).

Az eredetileg javasolt jogszabály-változáshoz képest a végleges módosítás az átmeneti szabályokról is rendelkezik. Ennek megfelelően azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik, az új előírásokat kell alkalmazni. A folyamatban lévő biztosítások esetében 2019. december 31-ig a 2018. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, míg 2020. január 1-jétől az új előírásokat.

ILLETÉK

Pénzügyi tranzakciós illeték

Az elfogadott jogszabály-módosítás értelmében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. A kedvezmény azonban kizárólag az utalásokra vonatkozik, tehát például a bankkártyás fizetésre már nem. A módosítás 2019. január 1-jén lép hatályba.

További módosítás (ezt az eredeti javaslat még nem tartalmazta), hogy 2018. december 1-jétől a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás esetén nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

ART

Késedelmi pótlékkal kapcsolatos változások

2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat kétszerese helyett az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként. A jelenlegi 0,90%-os alapkamattal számolva a módosítás 5,9%-os késedelmi pótlékot eredményezne, azaz a mostani mérték több mint háromszorosára emelkedik.

Öröm az ürömben, hogy amennyiben az adóhatóság teljesíti késedelmesen a kiutalásokat, akkor neki is ugyanezen megnövekedett következményekkel kell majd számolnia. Az adóhatóság továbbá nem csak késedelmes kiutalás után fizetne késedelmi kamatot, hanem olyan esetekben is, amikor az adózónak visszatérítési igénye keletkezett abból adódóan, hogy az adóhatóság döntése utólag jogszabálysértőnek bizonyult. A késedelmi kamat mértéke a késedelmi pótlékkal egyezik meg.

Kockázatos adózók esetében a késedelmi pótlék kiszámításának alapja szintén változik. 2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat ötszöröse helyett a késedelmi pótlék 150 százalékának 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként.

A rendelkezéseket azok hatályba lépésüket követően esedékessé váló kötelezettségekre kell először alkalmazni.

Önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos változások

Mivel az önellenőrzési pótlék kiszámítása jelenleg a késedelmi pótlék mértékéhez van kötve (amelynek a megemelése méltánytalan helyzetbe hozná a jövőben önellenőrizni szándékozó adózókat), a jogszabály értelmében az önellenőrzési pótlék továbbra is az alapkamat mértékéhez igazodik.

Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az alapesetben fizetendő önellenőrzési pótlék másfélszerese lesz.

SZÁMVITEL

Támogatások elszámolása

Az EU-s vagy állami forrásból kapott támogatásokat sok esetben utófinanszírozás jellemzi, azaz a támogatás kifizetése a projekt végén a költségek, ráfordítások felmerülését követően, akár több évvel később történik. Így – a jelenlegi szabályok alapján – a támogatással érintett költségek, ráfordítások és a támogatáshoz kapcsolódó bevétel sok esetben eltérő üzleti évben kerülnek elszámolásra.

E torzítás kiküszöbölése céljából – a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén – már az alapul szolgáló költségek, ráfordítások felmerülése évében el lehet számolni a támogatást bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés nem történt még meg. Ezt az elszámolási módot már a 2018. évben kezdődő üzleti évben is alkalmazni lehet.

Üzleti vagy cégérték egyesüléseknél

Bizonyos feltételek teljesítése esetén a tulajdonos társasággal történő egyesülés esetén a jogutód üzleti vagy cégértéket (goodwill) mutathat ki abban az esetben, ha a beolvadóban fennálló részesedés egyesülés keretében történő kiszűrése vagyonvesztést okoz abból adódóan, hogy a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja az átvett eszközök és kötelezettségek piaci értéken számított különbözetét. A törvény nem rendelkezik külön értékcsökkenési szabályokról az így kimutatott üzleti vagy cégértékkel kapcsolatban, így feltételezzük, hogy az ilyen típusú goodwill esetében is a jelenleg hatályos értékcsökkenési szabályokat kell majd figyelembe venni, azaz amennyiben a szóban forgó üzleti vagy cégérték hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, akkor legalább 5 év, de maximum 10 év alatt kell leírni.

Ezen új szabály beiktatásával egyidejűleg azonban a törvény nem módosítja az üzleti vagy cégérték definícióját, amely szerint továbbra is kizárólag üzletághoz kapcsolódóan lehet goodwillt kimutatni. Így ez az ellentmondás esetlegesen elszámolási, illetve értelmezési kérdéseket vethet fel a társaságoknál a jövőben.

Egyesüléshez kapcsolódó goodwillt a módosító törvény hatályba lépését követően indult egyesülések esetén lehet először kimutatni. Nem egyértelmű azonban, hogy mikor tekinthető egy egyesülés elindultnak: az egyesülésről történő első döntéskor vagy a végleges döntés időpontjában, a cégbírósági eljárás megindításakor vagy esetlegesen az egyesülés bejegyzésekor. Tekintve, hogy egy egyesülés több hónapot is igénybe vesz,  kérdéses számunkra, hogy az egyesülés mely fázisában tartó társaságok alkalmazhatják majd ezt a szabályt először. .

Egyéb

A vállalkozások a könyvvezetés-, beszámoló készítés pénznemére vonatkozó döntésüket a jelenlegi 5 év helyett 3 év után megváltoztathatják.

Az ügyvédi irodák 2018. üzleti évtől választhatják a KATA szerinti adózást, így ez irányú döntésük következtében kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól.

 

Hírlevél: 2019. évi adóváltozások

21 november 2018

A kormány 2018. november 13-án elfogadta a T/2931-es számú, őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatát. Jelen hírlevelünkben ezen adócsomag jelentősebb változásait mutatjuk be.

 

I. A társasági adót érintő változások

A társasági adóval kapcsolatos egyik legjelentősebb változásnak tekinthető a csoportos társasági adóalanyiság megjelenése. Az elfogadott törvényjavaslat alapján legalább két, belföldi illetőségű adózónak minősülő gazdasági társaság csoportos társasági adóalanyiságot hozhat létre – az állami adóhatósághoz benyújtott kérelem engedélyezése alapján. Ennek feltétele, hogy az adózók között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn, továbbá a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérleg-fordulónapjának azonosnak kell lennie.

További fontos feltétel, hogy egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalanyiság tagja lehet.

csoportos adóalanyiság adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a törvény által meghatározott veszteségelhatárolási szabályok szerinti elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehet. Az elhatárolt veszteség a negatív adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével egyenlő. Ez többek között azt jelenti, hogy a tagok korábbi években felhalmozott veszteségeit a csoport nem használhatja fel, a tárgyidőszakban keletkezett veszteségeket pedig legfeljebb a pozitív adóalap 50%-ának mértékéig, illetve az „egyedi adóalapok” 50%-a is korlátot fog jelenteni. Kiemelt figyelemmel kell lenni továbbá az adókedvezmények felhasználásának speciális szabályaira.

csoportos adóalanyiságra vonatkozó rendelkezések 2019. január 1-jétől lépnek hatályba.

Az Európai Tanács irányelvének magyar jogrendszerbe történő átültetése további módosításokat eredményezett a társasági adótörvényben. Ezen módosítások közül kiemelendő a kamatlevonás-korlátozási szabály (ismertebb nevén alultőkésítési szabály) módosulása: az eddigi saját tőke-arányos számítást felváltja egy eredményalapú számítási mód, illetve a banki hitelek a jövőben nem tudnak mentesülni az adóalap-növelés során. Fontos kedvezmény lesz azonban, hogy az adóalap-növelő tétellel a későbbi évek során csökkenteni lehet a TAO-alapot az aktuális „kamatlevonási kapacitásig”, illetve a vállalatcsoportok tagjai bizonyos esetekben alkalmazhatnak kedvezőbb szabályokat. A 2016. június 17-e előtt megkötött finanszírozási szerződésekre a jövőben is lehet a jelenlegi szabályt alkalmazni. Mindazonáltal a szabályrendszer bonyolultsága miatt javasoljuk a számítások során szakértő bevonását. Ez a rendelkezés, hasonlóan a csoportos adóalanyisághoz, 2019. január 1-jétől érvényes, így a fent említett számítási módszer ezen időponttól alkalmazandó.

Pozitív változásként értelmezhető az adózók által széles körben igényelt adókedvezmény, a látvány-csapatsportok kedvezményének változása. A jövőben ugyanis a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is nyújtható támogatás, így ezen jogcímen is igénybe vehető a kedvezmény.

Az elfogadott törvényjavaslat további rendelkezéseket határoz meg az igénybe vehető adókedvezményekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően 2019. január 1-jétől megszűnnek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának kedvező adózási lehetőségei.

Az Európai Tanács irányelvének további átültetéséből adódóan a társasági adó általános adóelkerülési célú alapelve szigorításra került. Az új rendelkezés szerint egy adóelőny annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet vagy jogügyletek sorozata megvalósítja az adóelőny célját és valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Nem alkalmazható az adóelőny, amennyiben annak fő vagy egyik fő célja olyan adóelőny, amely ellentétes a jogszabály tárgyával vagy céljával.

Ezen kitétel a kisvállalati adó (KIVA) tekintetében is beiktatásra került. A KIVA-t választó adózók számára továbbá szigorítás, hogy az alábbi két esetkörrel bővültek az adóalanyiság megszűnésének esetei:

  • ha ellenőrzött külföldi társasággal rendelkeznek vagy
  • a kapott kamatokat meghaladó fizetendő kamatok összege meghaladja az évi 939.810 e forintot (hozzávetőleg 3 m EUR).

További jelentős változás az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmának és a hozzá kapcsolódó adóalap-növelő tétel módosulása. A törvény a jövőben áttér az EU (ATAD-irányelv) által biztosított másik szabályozási lehetőségre. Ennek alapján azon mentesülést, miszerint az érdemi gazdasági tevékenységet végző entitás nem minősül EKT-nak felváltja azon feltétel, hogy kizárólag valódi jogügyletekből származzon bevétele. Azonban jelentős szigorítás, hogy ezt az adózónak kell bizonyítania. Törlésre került továbbá a tőzsdei jelenlét okozta mentesség, azonban egy bizonyos nyereségszint alatt mentesülhet az entitás az EKT-minősítés alól.

Az EKT-val kapcsolatos társasági adóalap-növelő tétel is jelentős módosításon esett át: mostantól nem egyes tevékenységekből származó jövedelmet kell beszámítani az adózó adóalapjába, hanem a nem valódi jogügyletekből származó nyereség bizonyos részét.

Átmeneti szabályként fogalmazódott meg, hogy 2019. év során még alkalmazhatóak a jelenleg hatályos szabályok.

 

II. Az általános forgalmi adót érintő változások

Az Áfa törvényt érintő legjelentősebb, egyben legjobban várt változás az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár emelkedése: a korábbi 8 millió forintról ugyanis 12 millió forintra nő a mentesség felső határa.

Az elfogadott törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz az új ingatlanok értékesítése esetén alkalmazandó áfa kulcsról. Eszerint a jelenlegi kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcsot lehet alkalmazni 2023. december 31-ig, ha 2018. november 1-jén már megvolt a végleges építési engedély (illetve bejelentéshez kötött építkezés esetén a bejelentés ezen időpontig megtörtént).

További jelentős változás, hogy 2019. január 1-jétől személygépjárművek bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le főszabály szerint, amennyiben azonban az adózó alá tudja támasztani az ennél nagyobb mértékű, üzleti célú használatot, úgy az áfa-tartalom továbbra is levonható nagyobb arányban. Ezen új rendelkezés azt is magával vonja, hogy 50% akkor is levonhatóvá válik, amennyiben nincs alátámasztás (pl. útnyilvántartás).

nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs, rádiós- és aduovizuális médiaszolgáltatások, valamint elektronikusan nyújtott szolgáltatások esetén megszűnik a számla-kibocsátási kötelezettség alóli mentesülés azon adóalanyok esetén, akik belföldön gazdasági céllal nem telepedtek le. Ilyen esetben ugyanis a számlázásra nem a teljesítési hely szerinti tagállam, hanem annak a tagállamnak a szabályai az irányadók, ahol az adóalany az egyablakos rendszerbe (MOSS) regisztrált.

Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok közül a jövőben törlésre kerül azon lehetőség, hogy az adózó az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza az áfa-alapjának megállapítására.

A nyári adócsomaghoz képest további változás az egycélú utalványok esetében, hogy 2019-től (az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő) ingyenes átadás is ellenérték fejében történő átruházásnak minősül és adófizetési kötelezettséget keletkeztet (feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez levonható adó kapcsolódott).

A nyári adócsomagban meghirdetett, fordított adózásra vonatkozó szabályok is némiképp módosulnak: a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezés (2021 helyett) már 2019-től módosul: munkaerő-kölcsönzés esetében a fordított adózás alkalmazása kizárólag az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadással, vagy az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja szerinti építési-szerelési és egyéb szerelési munkával összefüggésben nyújtott munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása esetén lesz kötelező.

 

III. A személyi jövedelemadót érintő változások

A nyári adócsomag legjelentősebb személyi jövedelemadót érintő újítása a „cafeteria rendszer” egyszerűsítése volt, amely sokak számára kedvezőtlen változást vetített elő a következő évre. Az elfogadott javaslatban „cafeteria” rendszert érintő kiemelkedő változás a várakozásokkal ellentétben nincs, így 2019. január 1-jétől az adómentesen, egyes meghatározott juttatásként és béren kívül adható juttatások lehetősége jelentősen csökkenni fog.

Néhány adómentes juttatás kisebb pontosításokkal fennmarad, például 2019-ben továbbra is adómentesen adhat a munkáltató a sport- és kulturális eseményekre szóló belépőjegyet. Az adómentes juttatások köréből az elfogadott javaslat azonban kizárja az előbb felsorolt eseményekre felhasználható utalvány juttatását.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Az adómentesen legfeljebb tízmillió forintos összegben nyújtható lakáscélú kölcsönök tekintetében egyértelművé vált a méltányolható igénylések elbírálásakor alkalmazandó szempontrendszer. Jövőre a köztudottan megszűnő adómentes lakhatási támogatással kapcsolatban alkalmazott fogalmi meghatározások, (pl. méltányolható lakásigény mértéke, korszerűsítés, akadálymentesítés stb.) az 1. számú melléklet 9. pontja alól átvezetésre kerültek a „Kamatkedvezményből származó jövedelem” alcím alá.

Adóköteles biztosítási díj

Az elfogadott javaslat többek között módosítja a kockázati biztosítás fogalmát tekintettel arra, hogy a következő év január 1-jétől a munkáltató által a magánszemélyek részére megkötött kockázati biztosítások adókötelessé válnak. A módosítás kiemeli, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles biztosítási díjnak minősül a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre jutó arányos része. Amennyiben az egy főre jutó érték  a biztosítási szerződés alapján nem állapítható meg; valamint, ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem határozható meg, úgy a csoportos biztosítás díja egyes meghatározott juttatásként adózik.  Továbbá megjelent a törvényben az az évek óta alkalmazott gyakorlat is, amikor a biztosított magánszemélynek jövedelme nem a biztosítási díjfizetés időpontjában, hanem egy későbbi időpontban keletkezik, amikor a kedvezményezetti státusz megváltozik.

Kiegészítő önsegélyező szolgáltatás

A várakozásokkal ellentétben az őszi törvénymódosítás alapján részben megszűnik a célzott szolgáltatásra befizetett összeg kedvezőbb adózására vonatkozó szabályozás. Ennek következtében a munkáltató által történő befizetések, (munkáltatói hozzájárulás, a tag javára utalt támogatói adomány) a juttatás elszámolásának (bérszámfejtés) időpontjában válnak adókötelessé.

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra befizetett összeg továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül. Míg a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg után jövőre a befizetéskor nem kell adót fizetni, mert ezen szolgáltatás igénybevételekor keletkezik a jövedelem a magánszemélynél egyéb jövedelem jogcímen. Ezután a Szja-t és a Szocho-t a jövedelem 84 százaléka után a magánszemélynek kell megfizetnie.

A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatások továbbra is adómentesek maradnak.

Családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága

Az elfogadott javaslat alapján kiterjesztésre kerül a családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága, miszerint a jelenlegi szabályozással ellentétben, meghatározott esetben a gyermeket nevelő egyedülálló számára, az emelt összegű családi pótlék igénybevétele mellett lehetőség nyílik a családi adóalap-kedvezmény megosztására.

Egyéb változás:

Az elfogadott javaslat a munkásszállás fogalmát kiegészíti, miszerint munkásszállásnak fog minősülni az olyan elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló egy lakóhelyiséget használhat, ide értve a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, kivéve, ha a kifizető olyan magánszemélyt, annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn. Az ilyen szálláshelyen történő elhelyezés esetén, az étkezési szolgáltatást nem lehet adómentesnek tekinteni.

 

IV. A szociális hozzájárulási adót érintő változások

Nem változik a szocho mértéke, így az 2019. január 1-jétől is 19,5% marad. Számos pontosító rendelkezés mellett két jelentős kedvezmény bevezetésére kívánjuk felhíni a figyelmet:

  • K+F tevékenységhez kapcsolódó új szocho kedvezmény alapján a kutatóhelyeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csupán a fizetendő szocho 50%-át kellene megfizetniük. Ennek értelmében a kutatóhelyek bérköltségei jelentősen csökkennek. Ezzel együtt a vonatkozó átmeneti szabályok is pontosításra kerültek, miszerint a szakképzési hozzájárulásból is igénybe lehet venni a kedvezményt a kapcsolódó szabályok szerint, amennyiben azt 2018. december 31-én érvényesítik. Továbbá, lehetőség nyílik arra is, hogy ha a kifizető az Eat. és az elfogadott javaslat módosítása alapján is jogosult lenne kedvezmény igénybevételére ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyra való tekintettel, akkor választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.

 

  • Az állami alkalmazottak foglalkoztatása tekintetében is jelentős kedvezmény lesz érvényesíthető.  Ennek alapján az elbocsátott (vagy felmondást benyújtó), 60. életévüket betöltött állami alkalmazottak foglalkoztatása után az új munkáltatónak nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást legfeljebb a minimálbér négyszereséig.

 

V. Változások az adózás rendjéről szóló törvényben

Az elfogadott törvénytervezet alapján az egyéni cég is bekerül az egyéb szervezet fogalmába, mely által az egyéni cégek is az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá kerülnek, ezáltal kifizetőnek minősülnek.

További jelentős változás, hogy 2019. január 1-jétől a munkáltatónak nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottnak a végzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.

A módosított törvény alapján, ha egy adóügyi ellenőrzésben a külföldi adóhatóság munkatársai vesznek részt, a továbbiakban a magyar adóhatóság köteles gondoskodni az ellenőrzés során esetlegesen felmerülő tolmácsolási és fordítási feladatokról.

Veszteséges adózók kötelező ellenőrzése: 2019. január 1-jétől kötelező adóellenőrzést lefolytatni olyan gazdasági társaság esetén, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Az ellenőrzés lefolytatására a második üzleti év beszámolójának elfogadása után kerülhet sor és a jogelőd nélkül alakult kezdő vállalkozásokra 4 évig nem alkalmazandó.

A törvénymódosítás további változásokat tartalmaz az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel (Air) kapcsolatban is. Ezek közül kiemelendő az új tény, körülménnyel kapcsolatos rendelkezések módosulása/pontosítása. 2019. január 1-jétől ugyanis új tény, bizonyíték csak az észrevételezésre nyitva álló határidőig terjeszthető elő. Ez a rendelkezés mind a fellebbezés, mind pedig az új eljárásra való utasítás esetén alkalmazandó.

A jövőben a cégek feltöltési kötelezettségének megsértéséből adódó bírságmérték 20%-ról 10%-ra csökken (a befizetett adóelőleg és az adóévi adó 90%-ának különbözete után).

Feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén törlésre került az előzetes konzultáció törvényben biztosított lehetősége.

Az ellenőrzési határidő számítása során már 2018-tól megszűntek azon „határidő-hosszabbítási” lehetőségek (pl. hiánypótlás, kapcsolódó vizsgálat), melyek gyakran évekig elhúzódó eljárásokat eredményeztek. Az egyik utolsó ilyen lehetőség volt az adózók iratainak magyarra történő fordítási kötelezettségének elrendelése (angol, német és francia nyelvek kivételével), azaz ebben az esetben a határidő nyugvásának volt helye. Jelen törvénymódosítás ezt a határidő-szabályt eltörli, tehát a jövőben fordítás elrendelésekor is köti az adóhatóságot a vizsgálat határideje.

VI. A számvitelt érintő változások

A 2019. január 1-jétől érvényes, számvitelről szóló törvény meghatározza az üzletág fogalmát. Az elfogadott törvényjavaslat indoklása szerint az üzletág fogalmának bevezetése azért szükséges, mert gazdasági tartalmát tekintve jelentős a különbség az egyedi eszközök értékesítése, a tartozások átvállalása, valamint az üzletág átruházása között, így a fogalmi tisztázás elkerülhetetlenné vált.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy az üzletág értékesítésének eredményét nettó módon szükséges kimutatni: nyereség esetén az egyéb bevételek, veszteség esetén az egyéb ráfordítások között.

VII. Egyéb

A jövőben nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a magánszemélyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más fizetési számla közötti átutalás.

A magánszemélyek NAV felé megtett adóelőleg-nyilatkozatát majd csak 2020-tól kezdődően fogja automatikusan továbbítani a kifizetők felé a NAV – további informatikai fejlesztések szükségessége miatt.

A fentiek alapján érdemes lehet az esetleges törvényi változások következményeit feltérképezni az Önök vállalkozásánál, előkalkulációkat végezni a legjobb választás érdekében (például csoportos adóalanyiság választása esetén, melynek határideje a tervek szerint 2019. január 15.). A BDO adótanácsadó részlege ebben is készséggel áll az Önök rendelkezésére.

dr. Füredi Réka, Andó Marcell, Szenkovits Lili
Az V. Kárpát-medencei Civil Konferencia részeként 2018.09.29.-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Fórumon elhangzott kérdések és válaszok

 

 

Elfogadták a 2019-es adótörvény módosításokat – Összefoglaló

UPDATE: Az Országgyűlés mai nappal, 2018. július 20-án megszavazta a 2019-es adótörvény módosításokat. Az elfogadott módosítások az eredeti javaslatokat pár helyen pontosították.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ismét az adórendszer hatékonyabbá tétele áll a fókuszban. A tervek szerint számos adónem megszűnik, átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere, béren kívüli juttatásként csak a SZÉP-kártya maradna, a KIVA pedig kedvezőbb feltételeket teremthet a vállalkozások számára. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb adótörvény változásokat.

TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adót érintő módosítások

A korábbi jogértelmezési bizonytalanságot orvosolva a törvény az adózókra nézve kimondottan kedvezően módosítja a bejelentett részesedés fogalmát és a hozzá kapcsolódó adóalapot csökkentő tételeket, szélesítve így a bejelentett részesedés alapján elérhető adómentes bevételek körét.

A törvény a K+F adóalap-kedvezményeket érintően is az adózók számára a korábbinál kedvezőbb szabályozást tartalmaz: a jövőben – akár már a 2018-as évre vonatkozóan is – a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalma kibővül, abba már nem csak a beruházások, hanem a felújítások is beleértendők. A kedvezmények már a módosító törvény hatályba lépését követően indult felújításokra is elérhetőek.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódóan a törvény úgy módosította a szabályozást, hogy a korábban alkalmazandó, az adóalap csökkentését 20 millió forintban maximalizáló korlát 2019-től nem egész évre és az összes befektetésre nézve összesítve, hanem korai fázisú vállalkozásonként alkalmazható.

További kedvező változás, hogy 2019-től az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik, jelentősen növelve az így érvényesíthető előrehozott értékcsökkenés összegét, amely kifejezetten az ingatlan beruházások kapcsán lehet nagyon kedvező.

A törvény szerint a legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnek minősülnek.

Nem keletkeztet társasági adó telephelyet a jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alap, nyugdíjalap magyarországi ingatlanhasznosítási és/vagy –értékesítési tevékenysége akkor sem, ha az alap az alapítása szerinti tagállamban társasági adónak megfelelő adó alanya, de adókötelezettség nem terheli (eddig csak a társasági adónak megfelelő adó alanyának nem minősülő alapoknak nem keletkezett telephelye a magyarországi tevékenységük okán).

Lehetségessé válik az adókedvezmények utólagos, önellenőrzés útján történő érvényesítése is függetlenül attól, hogy az adózó az eredeti bevallásában vett-e igénybe adókedvezményt vagy sem. A módosító törvény kihirdetését követő naptól ugyanis megszűnik az a korlátozás, amely szerint az adókedvezmények érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Cafeteria, egyes meghatározott és adómentes juttatások

A leglényegesebb változás, hogy tovább folytatódik a tavalyi év során megkezdett folyamat a cafeteria rendszer leegyszerűsítésére, leépítésére. A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:

  • Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az értékhatárok nem változnak). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, ugyanis – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni – az új Szocho tv. a béren kívüli juttatásokat is 19,5%-os kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosul. A munkáltatók terhét azonban burkoltan mégis csökkentik majd azzal, hogy a SZÉP kártyára történő utalás mentes lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.
  • A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatja a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Az egyes meghatározott juttatások körét korlátozzák, kikerül ugyanis az Szja tv-ből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd.

Korlátozott formában megmarad a munkáltatóként vagy kifizetőként adható egyes meghatározott juttatások köre, így továbbra is ilyen juttatásnak minősül például a hivatali-, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a céges telefon magáncélú használata, az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, vagy a reprezentáció és üzleti ajándék. Jövőre csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (idén erre még évente három alkalommal van lehetőség).

Nagy érvágás a munkáltatóknak, hogy 2019. január 1-től eltörlésre kerül több adómentes juttatási forma:

  • a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást (pl.: fennálló lakáshitel törlesztése útján, vagy a lakás vételárához való hozzájárulással, vagy akár építkezéshez számlák alapján);
  • a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás;
  • a kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30%-áig) – átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
  • a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

Az adómentesen adható juttatások körével kapcsolatosan idén el is fogadták azt az adminisztrációs könnyítést célzó módosítást, mely tavaly végül kikerült a törvénytervezetből, miszerint a bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól.

Adóadminisztrációt érintő egyszerűsítések

  • A NAV már az egyéni vállalkozók számára is el fogja készíteni az adóbevallási tervezetet a kifizetőktől a tárgyévet követő év február hó utolsó napjáig beérkezett adatok alapján (már a 2018-as adóévre vonatkozóan is). A bevallási határidő a rendelkezés következtében egyéni vállalkozók esetében is május 20-ára tolódik ki a jelenlegi február 25-e helyett. Mivel a NAV a tárgyév tekintetében nem rendelkezik információval a magánszemélyek vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozóan, a mezőgazdasági őstermelőkhöz és az adószámos magánszemélyekhez hasonlóan az egyéni vállalkozóknak is mindenképpen szükséges lesz majd kiegészíteni, módosítani a NAV által elkészített bevallási tervezetet, vagy önállóan benyújtaniuk a saját maguk által elkészített bevallásukat.
  • 2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lesz arra, hogy elektronikus úton tegyék meg adóelőleg-nyilatkozatukat. A nyilatkozatot az adóhatóság felé kell megtenni, majd az adóhatóság azt a kifizető részére szintén elektronikusan továbbítja. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikusan és írásban is tett ilyen nyilatkozatot, akkor a kifizetőnek az írásos nyilatkozatot kell figyelembe vennie az adóelőleg megállapítása során.

Ingatlan bérbeadás, ingatlanértékesítés

  • Az eddig alkalmazott szabályok szerint, amennyiben az ingatlan bérleti díja nem tartalmazta a közüzemi díjakat és a mérőórák a bérbeadó nevén maradtak, úgy a bérbeadó által befizetett, és a bérbevevő által megtérített közüzemi díjakat a bérbeadónak bevételként és költségként is el kellett számolnia (függetlenül attól, hogy a bérbevevő esetleg közvetlenül fizeti be a közüzemi számlát). Adminisztrációs könnyítés, hogy 2019. január 1-jétől a bérbeadónál nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó rezsiköltségek áthárításából származó díj, így ezeket értelemszerűen a költségek között sem kell szerepeltetni, valamint a közüzemi számlákat sem kell megőrizni és nyilvántartani. Természetesen változatlanul el lehet számolni a kifizetett díjakat költségként, amennyiben a szerződés szerint a bérleti díjban benne foglaltatik a közüzemi számlák ellenértéke is, és így a kiadás ténylegesen a bérbeadót terheli.
  • A jövőben nem kell a kifizetőnek adóelőleget vonnia, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az általa egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett másik lakás általa megfizetett bérleti díját figyelembe kívánja venni a bérbeadásból származó jövedelmének meghatározásakor. A rendelkezés 2019. január 1-jétől alkalmazható.
  • Ingatlan adóköteles értékesítése esetén a bevételt csökkenteni lehet az ingatlan megszerzésére fordított összeggel. Azt, hogy mi vehető figyelembe megszerzésre fordított összegként, ügylettípusonként külön definiálja az Szja tv. (pl.: adás-vétel, öröklés, ajándékozás, csere esetére). 2019. január 1-jétől ezek az ügylettípusok kiegészülnek azzal az esettel is, ha a megszerzett ingatlan után adófizetés történt a szerzéskor (pl.: munkáltató általi juttatásként). Ebben az esetben a megszerzésre fordított összeg az adóalapként figyelembe vett érték lesz. A korábbi szabályok alapján az ilyen módon történő ingatlanszerzésre az általános szabályt lehetett alkalmazni, és így az ingatlan értékesítéséből származó bevételt annak 75%-ával csökkenteni.

Az elszámolható költségek köre

  • 2019. január 1-jétől 100 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra nő az adóévben azonnali költségként elszámolható kiadások összege üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzés/előállítás esetén.
  • Az új Szocho tv. bevezetésével, valamint az Eho tv. hatályon kívül helyezésével összefüggő szövegcserés módosítás szerint 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó el nem számolható költségként nevesítésre kerül az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggésben. A 14%-os eho a korábban hatályban levő szabályok szerint sem volt elszámolható költség, azonban a 19,5%-os eho-t, szocho-t eddig lehetősége volt a magánszemélyeknek költségként elszámolni. Ezzel a módosítással lehetővé válik, hogy önálló tevékenységből származó jövedelem esetén, amennyiben a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (pl. mert nem belföldi személy a juttató) és azt nem térítik meg számára, a jövedelmének csak 84%-a után kell adóznia.
  • 2019. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulék sem számolható el költségként a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokhoz hasonlóan.

Egyéb rendelkezések

  • 2019. január 1-jétől kibővítik az értékpapír fogalmát, amely szerint nem csak a gazdasági társaságokba teljesített vagyoni hozzájárulás, hanem más törvényben meghatározott tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősül, így különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon. A rendelkezés biztosítja, hogy az ügyvédi irodából kivont vagyonra is az értékpapírra vonatkozó rendelkezések legyenek alkalmazhatóak.
  • A biztosításokkal kapcsolatos szabályok több helyen pontosításra, módosításra kerülnek.

Társadalombiztosítási járulék

  • A törvénymódosítás túlnyomó részben a saját jogú nyugdíjasok munkavállalókénti foglalkoztatására vonatkozó könnyítéseket tartalmaz és a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentését szabályozza. Ennek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján.
  • Mivel a saját jogú nyugdíjasoknak Mt. szerinti munkaviszonyuk után a jövő év kezdetétől nem kell járulékot fizetniük, a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis lényegében a nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján 2019. január 1-jétől nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól.
  • A jogszabály értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 Ft-ról (napi 244 Ft) 7.500 Ft-ra (napi 250 Ft) nő.
  • A szociális hozzájárulási adó mértékével párhuzamosan a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is mérséklődik (a járulék mértéke 34% helyett 24% lesz).

Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. A kettő ötvözetéből különálló törvény született a szociális hozzájárulási adóról (a továbbiakban: „új Szocho tv.”).

Az új Szocho tv. többségében megfeleltethető a jelenleg hatályban lévő törvénynek a szociális hozzájárulási adóról („hatályos Szocho tv.”) és az Eho tv. rendelkezéseinek. Az alábbiakban kiemeljük az új Szocho tv. változást jelentő rendelkezéseit.

Az Eho tv. és a hatályos Szocho tv. más megközelítést alkalmaznak arra, hogy milyen körülmény eredményez adóztatandó tényállást, amelyet az új törvényben ötvöznének.

Az új Szocho tv. meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A jövedelmek köre megegyezik a jelenleg szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettség alá vont jövedelmekkel. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: „Szja tv.”) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
  • külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
  • a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
  • a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A jogszabály egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék. Azaz a korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek terhelése is nő.

Jelenleg ezekre a jövedelmekre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 Ft-ot. A törvény szerint a korlát úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele). Számpéldával szemléltetve és a 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedik. Ugyanakkor amennyiben a szocho mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.

A korábbi szabályokhoz képest bővül az adófizetési kötelezettség alól mentesítetett személyek köre, mivel a jogszabály szerint a mentesség a kétoldalú tb egyezményekkel érintett országokban biztosítottakra is ki fog terjedni.

2016-ban egy több évre szóló programról állapodott meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Ahogyan az várható volt a 2016-ban aláírt bérmegállapodással ellentétben az új Szocho tv. nem tartalmaz adócsökkenést, a béren kívüli juttatások esetén egyelőre – bár kis mértékben –, de növekednek az adóterhek. Az eredeti bérmegállapodás alapján 2019-től, amennyiben legalább 6%-kal nőnek a reálbérek az előző évi adott időszakhoz képest, további 2 százalékpontonként (összesen négyszer) várható a szociális hozzájárulási adó csökkenése. A csökkentést a tárgynegyedévet követő 2. negyedév első napjára időzítenék, így először 2019 harmadik negyedévétől remélhetünk a bérmegállapodás alapján újabb 2%-os csökkentést.

Kedvezmények

Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását. Bár az eredeti javaslatban még nem volt benne, az elfogadott törvénybe változatlan tartalommal bekerült a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető, valamint a K+F tevékenység miatti, a társasági adóban nem érvényesített veszteség kapcsán igényelhető adókedvezmény.

Új adókedvezmények is bevezetésre kerülnek, így szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet 2019-től igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is. Továbbá összevonásra kerül több adókedvezmény kategória. Például bevezetik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt, ezzel több korábbi kedvezmény kategóriát (részben) lefednek, mint az 1 vagy 2 gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezményt.

A megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.

Az új Szocho tv. szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

  • a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
  • a munkaerőpiacra lépők;
  • a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
  • a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
  • a kutatók;
  • a közfoglalkoztatottak után; valamint
  • a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítésre került, hogy a 2018-ban keletkezett jövedelmekre a hatályos Szocho tv. alapján érvényesített kedvezmények még az érvényesítésre nyitva álló határidőig figyelembe vehetőek.

Egyéb

Az idei évre vonatkozóan az adócsomag tartalmaz még a hatályos Szocho tv.-re, valamint Eho tv.-re vonatkozóan is módosításokat, azonban ezek többnyire csak pontosítások.

  • A hatályos Szocho tv. módosítása többek között egyértelműsíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
  • A kihirdetést követő 31. naptól a külföldi pénznemről történő átszámítás esetén az Szja tv. rendelkezései az irányadóak.
  • Az Eho tv.-re vonatkozó módosítás szerint a kihirdetést követő 31. naptól pontosításra kerül, hogy a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalék és árfolyamnyereségből származó jövedelem után nem pénzbeli juttatás esetén is kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
  • Továbbá rögzítésre került, hogy az EU intézményei által biztosított személy is mentesülhet egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, hasonlóan a tagállami biztosítási jogviszonnyal rendelkezőkhöz.

A fenti, 2018-ra vonatkozó módosítások az új Szocho tv-be is átemelésre kerültek.

Kulturális adó

2019. január 1-jétől eltörlésre kerül a 2012-ben bevezetett kulturális adó, amely alapvetően a pornográf tartalmak kereskedelmét adóztatta. Az indokolás szerint a kulturális adó egyébként is csekély bevételt eredményezett, valamint nem teljesítette a remélt társadalmi hatást sem, így az adónemek számának csökkentése érdekében eltörlésre került.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az utalványok adóztatásával kapcsolatos új rendelkezések

A korábbi években az Európai Unió tagállamaiban különböző szabályozási technika és gyakorlat volt érvényben az utalványok értékesítésének áfa-kezelését illetően. Az eltérő tagállami szabályozás és gyakorlat között – több-kevesebb sikerrel – az Európai Bíróság próbálta az egységes jogértelmezést biztosítani.

Az utalványokkal kapcsolatos európai bírósági esetjogot is felhasználva az Európai Unió Tanácsa 2016-ban módosította az uniós áfa-irányelvet és egységes szabályozást vezetett be az utalványok értékesítésének áfa-kezelésére. A törvény ezen módosító irányelv rendelkezéseit ülteti át a hazai jogrendszerbe.

A jogszabály értelmében az ÁFA törvény kiegészül egy külön, az utalványok áfa-kezelését szabályozó alcímmel, valamint az értelmező rendelkezések között az utalványokkal kapcsolatos fogalmak kerülnek elhelyezésre.

Összhangban az irányelvvel az Áfa tv. is meghatározza az utalvány fogalmát, amely alatt az olyan eszközt kell érteni, amely egy termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékeként funkcionál és amelyen (vagy a kapcsolódó dokumentáción) fel van tüntetve, hogy azon milyen terméket/szolgáltatást lehet beszerezni, illetve ezeket kitől lehet beszerezni.

Az Áfa tv. továbbá különbséget tesz az egycélú és a többcélú utalvány között. A kétfajta utalvány között a fő különbség áfa-szempontból:

  • az egycélú utalványok minden egyes átruházása (ide értve az utalvány kibocsátását, azaz az első átruházást is) után áfa-fizetési kötelezettség keletkezik
  • a többcélú utalvány kibocsátásakor és további átruházásakor nem, csak annak beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (ugyanakkor a jogszabály szerint a többcélú utalvány átruházásához kapcsolódó szolgáltatások – pl. forgalmazás vagy vásárlásösztönzés – áfa-köteles ügyleteknek minősülnek, amelyek után az értékesítő adóalanynak meg kell fizetnie az áfát).

Ugyan a fenti módosítások csak 2019. január 1-jével lépnek hatályba, és a rendelkezéseket a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványok esetében kell először alkalmazni, de az irányadó értelmezés eddig is ugyanez volt, tehát a jogszabályváltozás leginkább csak egyértelműsíti a szabályozást, de új helyzetet nem igazán teremt.

Távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helyének módosulása

A hatályos szabályok szerint a nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (a továbbiakban együttesen: „távolról is nyújtható szolgáltatások”) teljesítési helye ott található, ahol a nem adóalany igénybevevő letelepedett, ennek hiányában ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Ilyen esetekben az áfát a távolról is nyújthatószolgáltatásokat az Európai Unión belül nyújtó adóalanynak az igénybevevő szerinti tagállamban kell bevallania és megfizetnie egy ún. egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül, az illetősége szerinti tagállam adóhatóságán keresztül.

A fenti szabályt mintegy kiegészítve a törvény rögzíti, hogy abban az esetben, ha (1) a tárgyévben és a tárgyévet megelőző évben a távolról is nyújtható szolgáltatások nettó összege nem éri el a 10.000 eurót, valamint (2) a szolgáltatást nyújtó adóalany kizárólag egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal és (3) a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedési helye (lakhelye, szokásos tartózkodási helye) ezen tagállamtól különböző tagállamban található, akkor a távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye a szolgáltatásnyújtó adóalany tagállamában marad (azaz az adófizetési kötelezettséget ezen tagállam szabályai szerint kell teljesíteni).

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az adóalany a 10.000 eurós küszöbérték alatt is a főszabály szerinti adózási módot válassza, azaz, hogy az adókötelezettségét a nem adóalany vevő illetősége szerinti tagállam szabályai szerint teljesítse. Választásától azonban ezen döntését követő második naptári év végéig nem térhet el.

A fenti módosítások 2019. január 1-jével lépnek hatályba.

Teljesítési időponttal összefüggő módosítások

A törvény hiánypótló jelleggel rögzíti, hogy amennyiben az adóalany egy időszakos elszámolású ügylet teljesítését megelőzően szűnik meg jogutód nélkül, akkor a teljesítés időpontjának a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap minősül. A jogszabály 2019. január 1-jével lép hatályba.

Így tehát az a helyzet rendeződik, amikor pl. egy éves elszámolású ingatlanbérlet esetében a bérbeadó adóalany július 1-jével megszűnik, de az általa nyújtott bérleti szolgáltatás teljesítési időpontja egyébként december 31-re esik. Mivel ilyen esetben értelemszerűen már nincs lehetőség december 31-ével megállapítani a teljesítés időpontját, ezért a jogszabály értelmében ilyen esetekben a teljesítés napja a jogutód nélküli megszűnés napját megelőző napra esik, azaz a példa alapján június 30-ára.

Fordított adózáshoz kapcsolódó módosítások

A jogszabály – az Európai Uniós kötelezettségnek eleget téve – 2021. január 1-től jelentősen szűkíti a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó fordított adózás szabályát. Ennek következtében a jövőben már nem minden munkaerő-kölcsönzéssel/kirendeléssel, illetve a személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás adózik fordítottan, hanem csak az Áfa tv. 10. § d) pontjában szabályozott ingatlanértékesítéshez, illetve a hatósági engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó szolgáltatás.

A törvény értelmében 2022. június 30-ig meghosszabbításra kerül az egyes gabonafélék, az üvegházhatású gázok és az acélipari termékek értékesítése kapcsán alkalmazható fordított adózási mechanizmus.

Egyéb

Szerbiával és Törökországgal bővül azon országok listája, amely országokban letelepedett adóalanyok részére Magyarország biztosítja a rájuk belföldön áthárított áfa visszatérítésének lehetőségét.  Míg Szerbia esetében a viszonosság már 2019. január 1-jétől fennáll, addig Törökország esetében a kedvezmény csak akkortól lesz alkalmazható, amikortól a török fél az általa megadott viszonosságot visszaigazolta és az erről szóló határozatot a Pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétette.

A törvény értelmében 2019. július 1-jétől a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a 2018. január 1-jei állapot szerinti vtsz. és TESZOR ’15 szerinti besorolási rendet kell irányadónak tekinteni (a korábbi szabályok alapján az állapotrögzítő egyes esetekben 2002. július 31., más esetekben pedig 2002. szeptember 30.).

Az ESL és UHT tejeket a törvény 2019. január 1-jével a kedvezményes 5%-os áfa-kulcs alá sorolja.

KISADÓK (KATA, KIVA, EKHO)

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és kisvállalati adó (KIVA)

  • A módosítás nem érintette a KATA mértékét, amely a főállású adózók esetében a jövőben is 50.000 forint, míg a nem főállású kisadózók esetében 25.000 forint marad, és nem változott a KIVA 13%-os mértéke sem.
  • 2019-től bővül azonban a KIVA szerinti adózásra jogosultak köre. A jogszabály értelmében a kisvállalati adóalanyiság választhatóságának mérlegfőösszegre és bevételre vonatkozó felső értékhatára a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik az a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.
  • A szociális hozzájárulási adó változásaival összhangban változik a KIVA alapja is. Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre ugyanis kiegészült a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.
  • kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a törvény korábban csak egy nagyon rövid, általános szabályt tartalmazott. A jogszabály értelmében ez a rendelkezés jelentősen bővült, és részletes szabályozásra került a külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatos adóalap módosító tétel kiszámításának menete. A törvény emellett pontosítja, hogy az adózó a külföldről kapott (járó), osztalékjövedelemmel kapcsolatban csak a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkenetett osztalékbevétel összegével csökkentheti az adóalapját.
  • Új rendelkezés, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjának változtatása esetén a választott mérlegfordulónappal.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

  • A törvény szerint az eva-adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-ra történő áttérés már nem lehetséges. A jelenleg eva szerint adózók továbbra is a törvény hatálya alatt maradhatnak, azaz az eva nem szűnik meg, csak 2018. december 20-át követően már nem lesz választható.
  • Az eva-t érintő további változás, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok esetében már a 2018-as adóévre vonatkozóan is megszűnik az a korlátozás, amely szerint az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben (vagyis az eredménytartalék keletkezésének időpontjától függően) használhatják csak fel.

EGYÉB ADÓK

Helyi adók

2019. január 1-jétől megindulhat az adózókért folytatott verseny az önkormányzatok között. A törvény ugyanis területi korlátozás nélkül felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy rendeletben adóalap- vagy adókedvezményt tegyenek elérhetővé az adott településen beruházó adózók számára. A kedvezmény alapja a beruházási érték lesz, amely – a fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan – továbbvihető a következő évekre. A jogszabály alapján ugyan az így biztosított kedvezménynek valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie, de kérdéses számunkra, hogy ennek ellenére egy ilyen rendelkezés összhangban van-e az állami támogatásokkal kapcsolatos EU-s elvárásokkal, hiszen például hasonló beruházási támogatásokra Budapesten egyáltalán nincs is lehetőség.

Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség az iparűzési adóban. Megjegyezzük, hogy az ez alapján érvényesíthető adóelőny eddig is rendkívül csekély összegű volt (éves szinten 20 ezer forint / új munkavállaló), így komoly korlátozásról nincs szó.

Az adminisztráció egyszerűsítése jegyében rendszeressé válik az állami adóhatóság és a székhely szerinti önkormányzat közötti kommunikáció. A NAV ugyanis 2019. július 1-jétől havonta kétszer fogja értesíteni a székhely szerinti önkormányzatot az adózókkal kapcsolatos változásokról, amely így mentesíti az adózókat a székhely szerinti önkormányzat felé történő bejelentési kötelezettségek alól.

Népegészségügyi termékadó

A törvénymódosítás indokolása szerint az adóalanyok egyes esetekben visszaéltek az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adócsökkentési lehetőséggel, ezért ezt a lehetőséget törölik a törvényből. Ennek következményeként 2019. január 1-jétől az adóalanynak kizárólag arra lesz lehetősége, hogy a fizetendő adóját felajánlja az egészségügyi államigazgatási szerv egészségmegőrző programjainak finanszírozására.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a gyümölcspárlat és a gyógynövényes ital nem tartozik az adóköteles termékek közé. Az Európai Bizottság ugyanakkor aggályosnak találta azt, hogy – szemben a jövedéki adótörvény szerinti más alkoholtermékekkel – ezek a termékek nem esnek adókötelezettség alá. A jogszabály-módosítás ennek megfelelően 2019. január 1-jei hatállyal a gyümölcspárlatot és a gyógynövényes italt is kiveszi a kivételek közül és adóköteles termékekké teszi azokat.

Az elfogadott módosítás a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékeket az adóköteles termékek többségénél mintegy 20%-kal növeli (a növelés mértékét 5 forintra-, 10 forintra kerekítve határozza meg). Emellett a népegészségügyi termékadó szerinti üdítőitalok esetén az adó mértéke jelentősen nő (a jelenlegi 7 forint/liter adómérték alá tartozó termékek esetén az adómérték 15 forint/liter-re módosul, míg a 200 forint/liter adómérték helyett 240 forint/liter adót kell megfizetni). Az adómértékkel kapcsolatos változások 2019. január 1-jétől hatályosak.

Hitelintézeti Különadó és Pénzügyi szervezetek különadója

A törvény szerint 2019. január 1.-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó. A hitelintézetek jelenleg a pénzügyi szervezetek különadóján kívül ugyanis kötelesek még a kizárólag hitelintézeteket terhelő 30 százalékos mértékkel megállapítandó különadó megfizetésére is.

A törvény szerint emellett a pénzügyi szervezetek különadójának azon alanyai, amelyek IFRS-eket alkalmaznak, a jövőben az IFRS-ek alapján állapíthatják meg adóalapjukat és adókötelezettségüket.

Magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó

2018. január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadó, amely a költségvetési-, valamint állami- és önkormányzati szerveknél foglalkoztatott személyek részére jutatott végkielégítések – beosztástól függően – 2 millió, illetve 3,5 millió forint feletti részét terheli. A 2018-ban már kifizetett, különadó hatálya alá tartozó végkielégítések esetén a munkáltató köteles az általános szabályok szerinti közterheket megállapítani és az ezen felül levont különadó összegét a magánszemélyek részére visszafizetni.

Innovációs járulék

Újra beemelték az innovációs törvénybe azt a korábbi – pár évig hatályos, de 2015. január 1-jétől megszűnt – szabályozást, amely szerint innovációs járulék szempontból is konszolidált szinten – az ún. 2 éves szabály figyelembevételével – kell a mikro- és kisvállalkozás szerinti minősítést elvégezni.

Ennek következtében 2019. január 1-jétől jelentősen bővülhet az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre, hiszen a szabály elfogadásával az egyedi mutatószámaik alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak, de csoportszinten közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülő vállalkozások is az innovációs járulék alanyává válnak. Érdekesség, hogy 2014-ben a mostani javaslattal pontosan megegyező korábbi szabályt azzal az indoklással egyszerűsítették le, hogy az adóhatóságnak nem volt kellő ismerete és erőforrása az ehhez szükséges részletes vizsgálatok lefolytatására.

Baleseti adó

A törvénymódosítás értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása 2019. január 1-jétől a biztosítási adóról szóló törvény alapján lesz adóköteles (az adókötelezettséget jelenleg a népegészségügyi termékadóról szóló törvény írja elő, így gyakorlatilag csak a törvények közötti „átrendezésről” van szó). Ennek következményeként, a baleseti adó biztosítási adóba való beemelésével megszűnik a biztosított adóalanyisága, az adó alanyává a biztosító válik.

Emellett az adó mértéke is csökken 2019. január 1-jétől: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű lesz (a jelenleg hatályos szabályok alapján a baleseti adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30%-a, de legfeljebb napi 83 forint/gépjármű).

Az eredetileg javasolt jogszabály-változáshoz képest a végleges módosítás az átmeneti szabályokról is rendelkezik. Ennek megfelelően azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik, az új előírásokat kell alkalmazni. A folyamatban lévő biztosítások esetében 2019. december 31-ig a 2018. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, míg 2020. január 1-jétől az új előírásokat.

ILLETÉK

Pénzügyi tranzakciós illeték

Az elfogadott jogszabály-módosítás értelmében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. A kedvezmény azonban kizárólag az utalásokra vonatkozik, tehát például a bankkártyás fizetésre már nem. A módosítás 2019. január 1-jén lép hatályba.

További módosítás (ezt az eredeti javaslat még nem tartalmazta), hogy 2018. december 1-jétől a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás esetén nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

ART

Késedelmi pótlékkal kapcsolatos változások

2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat kétszerese helyett az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként. A jelenlegi 0,90%-os alapkamattal számolva a módosítás 5,9%-os késedelmi pótlékot eredményezne, azaz a mostani mérték több mint háromszorosára emelkedik.

Öröm az ürömben, hogy amennyiben az adóhatóság teljesíti késedelmesen a kiutalásokat, akkor neki is ugyanezen megnövekedett következményekkel kell majd számolnia. Az adóhatóság továbbá nem csak késedelmes kiutalás után fizetne késedelmi kamatot, hanem olyan esetekben is, amikor az adózónak visszatérítési igénye keletkezett abból adódóan, hogy az adóhatóság döntése utólag jogszabálysértőnek bizonyult. A késedelmi kamat mértéke a késedelmi pótlékkal egyezik meg.

Kockázatos adózók esetében a késedelmi pótlék kiszámításának alapja szintén változik. 2019. január 1-jétől a jegybanki alapkamat ötszöröse helyett a késedelmi pótlék 150 százalékának 365-öd része lesz a késedelmi pótlék mértéke naptári naponként.

A rendelkezéseket azok hatályba lépésüket követően esedékessé váló kötelezettségekre kell először alkalmazni.

Önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos változások

Mivel az önellenőrzési pótlék kiszámítása jelenleg a késedelmi pótlék mértékéhez van kötve (amelynek a megemelése méltánytalan helyzetbe hozná a jövőben önellenőrizni szándékozó adózókat), a jogszabály értelmében az önellenőrzési pótlék továbbra is az alapkamat mértékéhez igazodik.

Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az alapesetben fizetendő önellenőrzési pótlék másfélszerese lesz.

SZÁMVITEL

Támogatások elszámolása

Az EU-s vagy állami forrásból kapott támogatásokat sok esetben utófinanszírozás jellemzi, azaz a támogatás kifizetése a projekt végén a költségek, ráfordítások felmerülését követően, akár több évvel később történik. Így – a jelenlegi szabályok alapján – a támogatással érintett költségek, ráfordítások és a támogatáshoz kapcsolódó bevétel sok esetben eltérő üzleti évben kerülnek elszámolásra.

E torzítás kiküszöbölése céljából – a kapcsolódó feltételek teljesítése esetén – már az alapul szolgáló költségek, ráfordítások felmerülése évében el lehet számolni a támogatást bevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés nem történt még meg. Ezt az elszámolási módot már a 2018. évben kezdődő üzleti évben is alkalmazni lehet.

Üzleti vagy cégérték egyesüléseknél

Bizonyos feltételek teljesítése esetén a tulajdonos társasággal történő egyesülés esetén a jogutód üzleti vagy cégértéket (goodwill) mutathat ki abban az esetben, ha a beolvadóban fennálló részesedés egyesülés keretében történő kiszűrése vagyonvesztést okoz abból adódóan, hogy a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja az átvett eszközök és kötelezettségek piaci értéken számított különbözetét. A törvény nem rendelkezik külön értékcsökkenési szabályokról az így kimutatott üzleti vagy cégértékkel kapcsolatban, így feltételezzük, hogy az ilyen típusú goodwill esetében is a jelenleg hatályos értékcsökkenési szabályokat kell majd figyelembe venni, azaz amennyiben a szóban forgó üzleti vagy cégérték hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni, akkor legalább 5 év, de maximum 10 év alatt kell leírni.

Ezen új szabály beiktatásával egyidejűleg azonban a törvény nem módosítja az üzleti vagy cégérték definícióját, amely szerint továbbra is kizárólag üzletághoz kapcsolódóan lehet goodwillt kimutatni. Így ez az ellentmondás esetlegesen elszámolási, illetve értelmezési kérdéseket vethet fel a társaságoknál a jövőben.

Egyesüléshez kapcsolódó goodwillt a módosító törvény hatályba lépését követően indult egyesülések esetén lehet először kimutatni. Nem egyértelmű azonban, hogy mikor tekinthető egy egyesülés elindultnak: az egyesülésről történő első döntéskor vagy a végleges döntés időpontjában, a cégbírósági eljárás megindításakor vagy esetlegesen az egyesülés bejegyzésekor. Tekintve, hogy egy egyesülés több hónapot is igénybe vesz,  kérdéses számunkra, hogy az egyesülés mely fázisában tartó társaságok alkalmazhatják majd ezt a szabályt először. .

Egyéb

A vállalkozások a könyvvezetés-, beszámoló készítés pénznemére vonatkozó döntésüket a jelenlegi 5 év helyett 3 év után megváltoztathatják.

Az ügyvédi irodák 2018. üzleti évtől választhatják a KATA szerinti adózást, így ez irányú döntésük következtében kikerülnek a számviteli törvény hatálya alól.


Halaszthatatlan határidők elé néznek a civil szervezetek májusban. Itt tudhatja meg, mely határidőkre kell figyelniük a következő hónapban a civileknek.

Fontos tudni, hogy a májusi hónap a civil szervezetek számára az egyik legmozgalmasabb időszak, legalábbis beszámoló és leadási határidők szempontjából. A következő határidőkre kell felkészülni ebben a hónapban:

Május 20.

Idén is május 20-a a határideje az adó 1% felajánlásának, ami nemcsak a magánszemélyeknek, de a civil szervezeteknek is fontos, hiszen eddig az időpontig buzdíthatják az adózókat!

Május 31.

Ez az időpont több szempontból is nagyon fontos a civil szervezetek számára:

A civil egyesület vagy alapítvány 31-ig helyezheti letétbe a közhasznúsági beszámolót, illetve a közhasznú mellékletet, amelyeket papír alapon vagy elektronikusan küldhet el az Országos Bírósági Hivatalhoz. Ha elmulasztaná ezt megtenni, akkor plusz egy évig lehetőség van ennek pótlására. Amennyiben ezt a határidőt is lekési, akkor a szervezettel kapcsolatos nyilvántartást végző bíróság törvényességi ellenőrzés céljából értesítést küld az ügyészség részére. Ha a szervezet rendelkezik saját honlappal, akkor köteles a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet legalább 2 évig azon feltüntetni.

Ugyancsak május 31-ig újítható meg a közhasznúsági jogállás, amely létesítő okirat módosításával tehető meg. Fontos továbbá, hogy a közhasznúsági jogállás megváltoztatásához egy nyomtatványt kell kitölteni és leadni a székhely szerinti törvényszéknél.

Amennyiben szükséges, szintén május utolsó napjáig adhatják le a civil szervezetek a társasági adóbevallásukat vagy az azt helyettesítő egyszerűsített adónyilatkozatot, amely elektronikusan vagy ügyfélkapun keresztül küldhető el a NAV-hoz.

Május 31-ig adható le a számviteli beszámoló, amely a közhasznúsági melléklettel együtt papírlapon, postai, illetve elektronikus úton küldhető el az Országos Bírósági Hivatalhoz.

Mindezek mellett május utolsó napjáig adható le az 1%-os beszámoló, amelyet a 2015-ben kapott 1%-os támogatások felhasználásáról kell elkészíteni. Amennyiben a szervezet tartalékolni kívánja a felajánlások összegét (maximum 2 évig), annak időtartamát és összegét fel kell tüntetni a beszámolóban. A beszámolói kötelezettség 2016-ban 14KOZ kitöltésével teljesíthető, amely szintén úton vagy ügyfélkapun keresztül küldhető el az adóhatósághoz.

További fontos civileket vagy adófizetőket érintő határidőkről adónaptárunkban olvashat.


 

FIGYELEM! FONTOS INFORMÁCIÓ!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Adatkezelési törvénynek megfelelő nyilatkozatot MINDENKINEK 2018. május 25.-ig
KÖTELEZŐ elkészítenie!

Az alábbi Adatvédelmi nyilatkozat csupán MINTA, a Contact  MKSZ tulajdona. MINDEN szervezet dolgozza át a saját szervezetére!

 

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL (OBH) nyomtatványok frissültek:
Tájékoztatjuk Tisztelt Civil Szervezeteket, hogy a beszámolók benyújtásához szükséges nyomtatványok 2018. március 23. napján frissítésre kerültek.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy végelszámolási eljárás során a mérlegfordulónapon hatályos nyomtatvány töltendő ki, a nyomtatványon a (töredék) időszak pontos megjelölésével.
A beszámolók benyújtásához szükséges nyomtatványok illetve a meghatalmazás sablon az alábbi új aloldalon érhető el:

Amint a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) -M-SZ-N elszámolásról tudni kell:


 

Mit kell tudni az e-papír szolgáltatásról?

Az e-Papír egy díjmentes, hitelesített üzenetküldő alkalmazás, amely internetkapcsolaton keresztül, elektronikus úton köti össze az Ügyfélkapuval rendelkező gazdálkodó szervezeteket a szolgáltatáshoz csatlakozott intézményekkel.

Az e-Papír szolgáltatás igénybevételének Ügyfélkapu regisztráció a feltétele.

Az ügyindításhoz a Bejelentkezés gombra kell kattintani, majd a megjelenő KAÜ-felületen az ügyfélkapus felhasználónevet és jelszót megadni. A megjelenő e-Papír oldalon különböző témák és ügytípusok közül lehet választani.

Bejelentkezés után a megjelenő űrlapon adhatjuk meg a kért adatokat. A leveleket el lehet menteni, majd a félbehagyott munkát a Mentett piszkozatok menüből bármikor folytathatjuk.

A levélhez max. 30 MB méretű dokumentum is csatolható, amely az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesíthető.

A feladni kívánt levelet küldés előtt ellenőrizhetjük, szükség esetén a Vissza a Levél szerkesztéséhez gombra kattintva javíthatjuk, majd a Küldés gombbal elküldhetjük.

A sikeres feladásról egy Feladási igazolást kapunk a személyes Ügyfélkapu Értesítési tárhelyre, illetve a válasz is ide érkezik; érdemes tehát naponta ellenőrizni azt.

A tárhely a beérkező dokumentumokat, igazolásokat, nyugtákat 30 napig tárolja. A hosszabb ideig megőrizni kívánt dokumentumokat továbbra is át lehet mozgatni a Tartóstárba.

Mit tegyünk abban az esetben, ha kérelmünk befogadása közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetésére köteles?

Az illetékfizetési kötelezettség teljesítését a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet szabályozza. A rendelet értelmében a járási hivatalnál kezdeményezett eljárások esetében az eljárási illetékfizetési kötelezettség teljesítése készpénz-átutalási megbízással, illetve bankkártya útján történhet.

Minden cég, egyesület, alapítvány, ügyvédi iroda, illetve valamennyi egyéni vállalkozás is el lett zárva attól, hogy hagyományos, papíros beadványokkal forduljon az adóhatósághoz. Minden adózói nyilatkozat csak akkor tekinthető megfelelő módon előterjesztettnek, ha azt a megfelelő elektronikus csatornán keresztül juttatták el a hatósághoz. Másrészt a hatósági oldalon is kötelező az elektronikus kézbesítés.

A NAV továbbra is a korábbi eljárásnak megfelelően fogja vizsgálni, hogy a cég nevében eljáró magánszemély milyen terjedelmű képviseletre jogosult adóügyekben. Ha tehát pedig nincs az EGYKE nyomtatványon adott meghatalmazás, akkor a NAV – főszabályként – továbbra sem fogadja el a beadványt, visszautasítja a képviseletet.

 

Amit  a közfoglalkoztatásról érdemes tudni

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára.

A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a hátrányos helyzetű álláskeresők – kiemelten a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.

Azt, hogy kik lehetnek közfoglalkoztatók - illetve melyek azok a tevékenységek, amik közfoglalkoztatásban végezhetők - a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg.

Közfoglalkoztató lehet:

  • helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
  • költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
  • egyház,
  • közhasznú jogállású szervezet,
  • CIVIL SZERVEZET,
  • állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
  • vízi társulat,
  • erdőgazdálkodó (magán-erdőgazdálkodó),
  • szociális szövetkezet és
  • vasúti pályahálózat-működtető szervezet.

A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.

A közfoglalkoztatási támogatások típusait és a támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

A munkaerőpiaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtható támogatás:

  • rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),
  • hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő),
  • országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
  • mintaprogram támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
  • közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás.

A kérelmet a közfoglalkoztatónak a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz, több illetékességi területen megvalósuló közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani. A támogatásról keletkezett döntés alapján a járási (fővárosi kerületi) hivatal köt hatósági szerződést a közfoglalkoztatóval, országos közfoglalkoztatási program esetén – a miniszteri döntést követően – az illetékes kormányhivatal központi szervezeti egysége köt hatósági szerződést a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató kérelmére a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott mértékű előleg folyósítható.

Közfoglalkoztatott az lehet, aki:

  • munkaviszonyt létesíthet,
  • 16. életévét betöltötte, és
  • a járási (fővárosi kerületi) hivatal által nyilvántartásba vett álláskereső vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.

Főbb eltérések a munkaviszonyhoz képest:

  • a közfoglalkoztatási jogviszony határozott időre létesíthető, próbaidő kikötése nélkül,
  • a közfoglalkoztatott a 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,
  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,
  • a közfoglalkoztatott az állásidőre külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult,
  • a közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap,
  • a közfoglalkoztatott legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosult akkor is, ha a közfoglalkoztatási jogviszony tartama alatt közfoglalkoztatói körbe nem tartozó munkáltatónál meghatározott időtartamú, határozott idejű munkaviszonyt létesít.

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és a nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). Ennek megfelelően – a munkabérhez hasonlóan – a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások:

  • személyi jövedelemadó,
  • nyugdíjjárulék,
  • szociális hozzájárulási adó.

Pályázati kérdések

Civil beszámolók elkészítéséhez szükséges nyomtatványok aktualizálása

 

A beszámolók benyújtásához szükséges korábbi évekre vonatkozó nyomtatványok frissített verziója, illetve a 2018. évi beszámoló elkészítéséhez szükséges nyomtatványok 2018. február 1-jétől érhetők el a Civil eljárás során alkalmazandó nyomtatványok között

Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy a beszámolók benyújtásához szükséges korábbi évekre vonatkozó nyomtatványok frissített verziója, illetve a 2018. évi beszámoló elkészítéséhez szükséges nyomtatványok (PK-441, PK-442) 2018. február 1-jétől érhetők el a Civil eljárás során alkalmazandó nyomtatványok között

(http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok).

Elektronikus megküldés esetén 2018. január 1-jétől a beszámoló előterjeszthető a szervezet Cégkapuján keresztül is. Amennyiben meghatalmazással járnak el, felhívjuk a figyelmüket, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325.§ (1) bekezdésének b) pontja szerint a teljes bizonyító erejű magánokiraton a tanúk nevét és lakóhelyét olvashatóan kell feltüntetni, valamint mindkét tanú aláírásával el kell látni. A meghatalmazáshoz szükséges szerkeszthető okirat sablon az alábbi oldalon érhető el (V/a. pontban): http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok 
Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a beszámolók feldolgozásának gyorsítása érdekében elsősorban a fenti meghatalmazás mintát szíveskedjenek használni.

 

Cégkapu regisztráció – kötelező elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jétől

 Tájékoztatjuk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil szervezeteket, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet. A gazdálkodó szervezetek körébe a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján az egyesület és az alapítvány is beletartozik. Ennélfogva a civil szervezeteknek mindenképpen szükséges az úgynevezett Cégkapun regisztrálniuk magukat, mivel 2018. január 1-jétől kezdődően mind a kapcsolattartás, mind a hivatalos dokumentumok megküldése ezen a felületen keresztül történik.

Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás megjelent a Civil Információs Portál felületén.:

/ Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi  CCXXII. törvény alapján  2018. január 1-jétől elektronikus ügyintézésre kötelesek az alapítványok és az egyesületek is.
A kötelezettség Cégkapu regisztrációval teljesíthető, amelynek végső határideje 2017. december 31.
A regisztrációhoz e-mail cím megadása szükséges és már meglévő Ügyfélkapus regisztráció, ezután lehet majd belépni a https://cegkapu.gov.hu címre. A regisztráció során szükséges megadni az elektronikus elérhetőségeket, így a hivatalos e-mail címet, telefonszámot is. A megadott e-mail cím lesz az elektronikus kapcsolattartás címe,  tehát  a hivatalos dokumentumok is erre fognak érkezni. /

A Cégkapu felületén való regisztráció végső határideje 2017. december 31-én jár le, amelyet addig a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html oldalon tehetnek meg. Amennyiben a civil szervezeteknél kérdés merülne fel a regisztrációval kapcsolatosan, kérjük a 1818 Kormányzati Ügyfélvonalat, vagy az ekozig@1818.hu e-mail címet keressék .

 

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról  -  2017 Júliusa

Melyek a külföldről támogatott szervezetek?

Külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely egy adóévben 7,2 millió Ft értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül. (2017. évi LXXVI. törvény)

Mit jelent az, hogy közvetlenül vagy közvetve?
Eddig nem használt fogalom, melyet valószínű majd csak a bírói gyakorlat tisztáz pontosan.
Szerintünk közvetlenül értendő, ha a támogatott és támogató között nincs más szervezet a kapcsolatban, a közvetett támogatás megítélése részben az eset egyedi vizsgálata után, részben pedig a továbbiakban kialakuló gyakorlat alapján lehet majd eldönteni.

És a külföldről származó?
Véleményünk szerint, ha a támogatást nyújtó nem magyarországi székhellyel, telephellyel rendelkezik, illetőleg állandó lakóhelye vagy életvitelszerű tartózkodási helye nem Magyarország. Kétség esetén javasoljuk, hogy a szervezet kérjen a támogatótól egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a támogató belföldinek minősül-e.

A támogatás, juttatás fogalma:
A mi értelmezésünkben olyan pénz, dolog, szolgáltatás (adomány, támogatás, pályázati úton elnyert támogatás, egyedi kérelem, támogatási szerződés alapján kapott támogatás, juttatás, ideértve az ajándékot is), amelyet a szervezet a külföldi támogatótól ellenszolgáltatás nélkül,  céljai megvalósítása érdekében kap. Nem tartozik ide a számla ellenében nyújtott szolgáltatás.

Az Európai Uniótól származó, költségvetési szerven keresztül kapott forrást nem kell beszámítani.

Nem terjed ki a törvény hatálya:

  1. arra az egyesületre és alapítványra, amely nem minősül civil szervezetnek; (pl. biztosító egyesület, szakszervezet, párt, pártalapítvány, közalapítvány stb.)
  2. a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó egyesületre;
  3. a vallási tevékenységet végző szervezetre.
  4. d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre

A törvény hatálya alá eső egyesület vagy alapítvány kötelezettségei:

  • Amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot, 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes törvényszéknek a 2017. évi LXXVI. törvény 1. melléklete szerinti adattartalommal.Korábbi értelmezésünk szerint már 2017. január 1-jétől (tárgyév!) kell figyelembe venni a külföldről kapott támogatásokat, ám a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályaválasza szerint csak a törvény hatálybalépését, június 27-ét követően kell figyelni arra, hogy az így kapott támogatások összege eléri-e a 7,2 millió Ft-ot:
    "...ha a szóbanforgó, a Ktsztv. (A külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló tv.) hatálya alá tartozó támogatást a Ktsztv. hatálybalépést megelőzően, azaz 2017. június 27. előtt kapta, akkor jelenleg nincs bejelentési kötelezettsége. Viszont ha 2017. június 27. után kapott ilyen összegű vagy azt meghaladó mértékű támogatást, úgy alkalmazni kell rá a Ktsztv. rendelkezéseit, és 15 napon belül bejelentési kötelezettsége van."És még hozzáteszi:
    "Felhívjuk a figyelmet, hogy a végső jogalkalmazó a bíróság, amely nincs kötve sem az Igazságügyi Minisztérium, sem az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogértelmezéséhez."Az általunk megkérdezett jogász alkotmányossági szempontból is a minisztériumi állásfoglalást tartja helyesnek, hiszen a törvény alkotmányosan elő sem írhat olyan kötelezettséget, amely a hatályba lépése előtti magatartásra állapít meg terhesebb jogkövetkezményt. Ám ő is felhívta arra a figyelmet, hogy a minisztérium értelmezése nem jelent arra garanciát, hogy a jogalkalmazás során is ez az értelmezés alakul ki.A bejelentés megtételére többek között az "Egyéb kérelem" elnevezésű Pk-32-es űrlapon is lehetőség van, akár az űrlap szöveges mezőjének kitöltése révén, akár a törvényben foglalt adatlap űrlaphoz mellékletként csatolásával.
  • A beszámolóval egyidejűleg (vagyis legkésőbb május 31-éig) bejelentést kell tennie az 1. melléklet szerinti adattartalommal a nyilvántartó bíróság számára az előző évben kapott támogatásokról.
  • A bejelentést követően haladéktalanul közzé kell tennie a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy a törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

A nyilvántartó bíróság teendői:

  • A bejelentést a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában az egyesület vagy alapítvány adataihoz csatolja, és az egyesületet vagy alapítványt külföldről támogatott szervezetként rögzíti.
  • Minden hónap 15. napjáig megküldi a fenti módon rögzített egyesületek és alapítványok nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, aki a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon haladéktalanul közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.

Kötelezettség-mulasztás esetén:

Ha az egyesület vagy alapítvány nem teljesíti a törvény szerinti kötelezettségeit, az ügyész felhívja arra, hogy 30 napon belül teljesítse azokat.

Ha ezután sem teljesíti, az ügyész ismételten felhívja, ezúttal 15 napos határidővel.

Újbóli eredménytelenség esetén az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál.

Ha továbbra sem teljesíti a szervezet a törvény szerinti kötelezettségeit, az ügyész a civil törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával, az arányosság követelményének figyelembevételével jár el. Ez lehet törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése, de akár megszüntetés is.

Mikortól nem minősül külföldről támogatottnak a szervezet?

Ha a külföldről támogatott szervezet által kapott pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás a következő adóévben nem éri el a 7,2 millió Ft-ot, akkor az egyesület vagy az alapítvány a továbbiakban nem minősül külföldről támogatott szervezetnek, és ezt a tényt az éves beszámolónak az elfogadásától számított 30 napon belül kell bejelentenie. (Vagyis legkésőbb június 30-áig.)

A nyilvántartó bíróság ezt a tényt is megküldi a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, aki haladéktalanul törli az érintett szervezet adatait az e célra kialakított elektronikus felületről.

A nyilvántartó bíróság a bejelentést követően haladéktalanul törli a Nyilvántartásból az egyesület vagy alapítvány külföldről támogatott szervezetkénti feltüntetését.

forrás: https://www.nonprofit.hu/tudastar/A-kulfoldrol-tamogatott-szervezetek-atlathatosagarol

 

Elfogadták a Civil Törvény módosítását 2017 júniusában.

A civil szervezetek éves beszámolóinak benyújtásához szükséges nyomtatványok frissítése

Elkészültek a civil szervezetek beszámolóinak benyújtásához szükséges nyomtatványok legfrissebb verziói.

A 2017. január 1-jétől hatályos 479/2016. (XII.28) Korm.rendelet alapján elkészített 6.5 verziószámú nyomtatvány a korábbiakhoz képest nemcsak formai, hanem kisebb tartalmi változtatást is tartalmaz.

Az OBH frissítette a már meglévő nyomtatványokat a korábbi évekre vonatkozó beszámolók benyújtásának megkönnyítése érdekében, valamint bővítette az alább látható nyomtatványverziókkal, hogy ezzel is segítséget nyújtson a civil szervezetek számára.

I.
2015. és korábbi évekre 

  • PK-141: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-141P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-142: Beszámoló kettős könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-142P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2015. és korábbi évek)

II.
2016. évre

  • PK-241: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2016. év)
  • PK-241P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2016. év)
  • PK-242: Beszámoló kettős könyvvitel (2016. év)
  • PK-242P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2016. év)

III.
2017. évre

  • PK-341: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2017. év)
  • PK-341P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2017. év)
  • PK-342: Beszámoló kettős könyvvitel (2017. év)
  • PK-342P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2017. év)

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a nyomtatványok a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok oldalon elérhetőek.

Az a civil szervezet, aki a beszámolóját 2017. április 19. napja előtt küldte meg az OBH részére, annak nem kell ismételten benyújtania!

Kérjük, hogy a problémamentes feldolgozás érdekében, amennyiben a beszámolót postai úton kívánják előterjeszteni, úgy a fenti nyomtatványok P jelzéssel ellátott verzióját szíveskedjenek kitölteni.          forrás: birosag.hu

1%

Május 31-ig kell elszámolniuk az 1 százalékos felajánlásokban részesült civil szervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1%-os felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a KOZ közleményt május 31-ig.

A NAV elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét, nehogy valamely civilszervezet jövőre emiatt essen el a támogatástól.

A 15KOZközleményben mindazon szja 1 százalékaként felajánlott összeg felhasználását jelölni kell, amit a NAV 2015. január 1-jétől 2015. december 31-igkiutalt a kedvezményezettnek, illetve amit a kedvezményezett a 14KOZ közleményében tartalékolt. A közleményt május 31-ig, ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

A 15KOZ közlemény és kitöltési útmutatója a NAV honlapjáról letölthető: 15KOZ

Az elszámolásra kötelezett kedvezményezettek képviselői májusban háromszor kaptak elektronikus levelet a NAV- tól az elszámolandó összegekről, utoljára május 25-én.

Ha a civil szervezet jogutód nélkül megszűnik, soron kívül kell elszámolnia a felhasználásról. Ha a 15KOZ bizonylatban tartalékolt összeget is feltüntetett a szervezet vagy 2015. január 1-je után kiutalásban részesült, akkor a 16MKOZ bizonylatot is be kell nyújtania.

Előfordulhat, hogy a szervezet nem szűnik meg, azonban a kiutalt összegre nem tart igényt, akkor ezt az összeget is a 16MKOZ bizonylaton kell feltüntetni, és a benyújtással egy időben visszafizetni.

Ha a szervezet a határidőig a közleményt nem nyújtja be, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közöl, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és azokat nem javítja, a NAV kizárja a következő évi kedvezményezettek közül.

forrás: nav.gov.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Civil szervezetek figyelem! - A pénzügyi beszámoló határideje május 31.

 

A civil szervezetek törvényes működése szempontjából kiemelten fontos határidő közeleg, ugyanis e szervezeteknek 2017. évi május hó 31. napjáig kell eleget tenniük a pénzügyi beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségüknek, melyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) 30. §-a ír elő számukra.

Az elektronikus eljárásra kötelezett civil szervezeteknek a beszámolót elektronikus úton kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatal részére, míg az egyéb szervezetek választásuk szerint – elektronikus úton vagy papír alapon – tehetnek eleget e kötelezettségüknek. A papír alapon letétbe helyezendő beszámolókat – eredetben vagy hitelesített másolatban – az Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest, Pf. 24. címére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani az OBH Országos Nyilvántartási Iroda Ügyfélszolgálati Irodájában (1055 Bp., Szalay u. 16.).

A beszámolókat a jogszabályban meghatározott tartalommal, az OBH által rendszeresített nyomtatványokon szükséges benyújtani, melyek 2017. április 19. napjával módosultak. E nyomtatványok a korábbiakhoz képest nemcsak formai, hanem kisebb tartalmi változtatásokat is tartalmaznak. Az OBH emellett a már meglévő nyomtatványokat frissítette, ennek eredményeként az egyes évekre, mint beszámolási időszakokra külön-külön nyomtatványok vonatkoznak.

A beszámolók elkészítéséhez alkalmazandó megváltozott nyomtatványok az alábbi linken érhetőek el: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok.

Lényeges, hogy azokkal a civil szervezetekkel szemben, akik elmulasztották a 2015. évi beszámolójuk letétbe helyezését, és e hiányosságot 2017. május 31-ig sem pótolják, a bíróság akár 900.000,- forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat.

forrás: jogiforum.hu

 

2017.04.20.

A civil szervezetek éves beszámolóinak benyújtásához szükséges nyomtatványok frissítése

Elkészültek a civil szervezetek beszámolóinak benyújtásához szükséges nyomtatványok legfrissebb verziói.

A 2017. január 1-jétől hatályos 479/2016. (XII.28) Korm.rendelet alapján elkészített 6.5 verziószámú nyomtatvány a korábbiakhoz képest nemcsak formai, hanem kisebb tartalmi változtatást is tartalmaz.

Az OBH frissítette a már meglévő nyomtatványokat a korábbi évekre vonatkozó beszámolók benyújtásának megkönnyítése érdekében, valamint bővítette az alább látható nyomtatványverziókkal, hogy ezzel is segítséget nyújtson a civil szervezetek számára.

I.
2015. és korábbi évekre

  • PK-141: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-141P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-142: Beszámoló kettős könyvvitel (2015. és korábbi évek)
  • PK-142P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2015. és korábbi évek)

II.
2016. évre

  • PK-241: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2016. év)
  • PK-241P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2016. év)
  • PK-242: Beszámoló kettős könyvvitel (2016. év)
  • PK-242P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2016. év)

III.
2017. évre

  • PK-341: Beszámoló egyszeres könyvvitel (2017. év)
  • PK-341P: Papír alapú beszámoló egyszeres könyvvitel (2017. év)
  • PK-342: Beszámoló kettős könyvvitel (2017. év)
  • PK-342P: Papír alapú beszámoló kettős könyvvitel (2017. év)

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a nyomtatványok a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok oldalon elérhetőek. Kérjük, hogy a problémamentes feldolgozás érdekében, amennyiben a beszámolót postai úton kívánják előterjeszteni, úgy a fenti nyomtatványok P jelzéssel ellátott verzióját szíveskedjenek kitölteni.

forrás: birosag.hu

Tájékoztató az egyes egyesületeket és alapítványokat érintő létesítő okirat módosítás határidejének megváltozásáról

Az Országgyűlés által 2016. március 1-jén elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi I. törvény 1. §-a értelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 11. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések léptek:

„(1) A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány 2017. március 15. napjáig köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét."

„(3) Az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2017. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet."

Tehát a korábbi szabályozás helyébe – miszerint az egyesületek és alapítványok a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg, de legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okirataik mindazon rendelkezéseit felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, melyek nem felelnek meg a Ptk. szabályinak – egységesen 2017. március 15. napja került meghatározásra az esetlegesen szükséges módosítások átvezetésének határidejeként.

A törvénymódosítás indoklása szerint jelenleg azon szervezetek száma, amelyek még nem feleltették meg létesítő okiratukat a hatályos Ptk. rendelkezéseinek, 52 922. A törvénymódosítás célja, hogy a jogi személyek védelme érdekében megakadályozza a mulasztásból eredő ellehetetlenülést és méltányos módon biztosítsa a civil társadalom számára a Ptk. rendelkezéseihez való alkalmazkodáshoz szükséges megfelelő időt. Ezt a javaslat a határidő egy évvel történő meghosszabbításával, valamint azzal biztosítja, hogy a létesítő okirat Ptk.-hoz való hozzáigazítását nem köti a Ptk. hatályba lépését követő első létesítő okirat-módosításhoz.

Tudnivalók már létező civil szervezetek számára

Ebben a fejezetben csak az átmeneti rendelkezésekkel és azokkal a szabályokkal foglalkozunk, amelyek újak és/vagy megváltoztak az újonnan hatályba lépő törvények szerint. A megváltozott szabályok alatt azokat is értjük, amelyek a legújabb szabályozás során a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdések vagy a legnagyobb kört érintő értelmezési nehézségek lehetnek, illetve olyan változásokat, amelyeknek meg kell felelniük a szervezeteknek a közeljövőben vagy bizonyos határidőn belül. Így külön szót ejtünk a közhasznú szervezetek új szabályairól: mit kell tennie egy szervezetnek, ha közhasznúként működött, de nem szeretne többé az lenni, illetve, ha továbbra is közhasznú szervezetként szeretne működni, vagy akkor, ha eddig nem volt közhasznú, mostantól viszont közhasznú szervezetként kíván működni.

Ebbe a fejezetbe kerül valamennyi közhasznúsági kérdés, bizonyos könyvviteli kérdések, egyes adózási kérdések, illetve bizonyos beszámolási szabályok is.

Kérdés:

Civil szervezetként az új szabályozással kapcsolatban milyen kötelezettségeink vannak?

Válasz:

Az új szabályozás valamennyi civil szervezetet (kivéve a 2012-ben alakult civil társaságokat) érintő előírása, hogy kötelezővé vált a beszámoló elkészítése és letétbe helyezése, azaz megküldése az Országos Bírósági Hivatal (OBH, Budapest 1363 Pf. 24/1.) részére. A beszámolót elektronikusan is letétbe lehet helyezni az Ügyfélkapun keresztül, emellett ha a civil szervezet saját honlappal is rendelkezik, a beszámolóját és a közhasznúsági mellékletét saját honlapján is köteles elhelyezni. A beszámolóról bővebben a beszámolással kapcsolatos kérdéseknél olvashat.

Az egyesületekre is vonatkozik néhány nagyon lényeges változás. Ezek a Ptk.-ban találhatók meg. A legfontosabb módosítás, hogy az egyesület legfőbb szervét (a közgyűlést, illetve küldöttgyűlést) az eddigi öt év helyett évente legalább egyszer össze kell hívni, a vezető tisztségviselők megbízása pedig legfeljebb 5 évig tarthat. Az alapszabályban rendelkezni kell a képviseleti jog gyakorlásának módjáról is: ez lehet önálló vagy együttes, általános vagy csak bizonyos ügycsoportokra kiterjedő – ugyanakkor feltételekhez kötött képviseletet a bíróság nem vesz nyilvántartásba. Továbbá, az egyesület alapszabályát csak a közgyűlésen/taggyűlésen megjelent, szavazati joggal rendelkező tagok ¾-nek egyetértésével lehet módosítani, míg az egyesületi cél megváltoztatásához illetve az egyesület megszűnésének kimondásához valamennyi szavazati joggal rendelkező tag ¾-ének hozzájárulása szükséges. Az egyesület a fizetésképtelensége miatt indított eljárásban felszámolással is megszűnhet (részletesen lásd a „Mit kell tudni a felszámolási eljárásról?”szóló kérdésre adott választ). Továbbá fontos változás, hogy a civil törvény hatályos szabályai között kifejezetten megengedi az elektronikus ülésezést, ha a tagok személyazonossága megállapítható. (A kialakult gyakorlat – és a Ptk. vonatkozó szabálya – szerint a bíróság csak az olyan határozatot fogadja el, ahol a létesítő okirat rendelkezik azon elektronikus eszközökről és azok alkalmazásáról úgy, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Egyébként bármilyen elektronikus rendszer használható).

Az új Ptk. az alapítványok esetében jelentősebb változásokat hozott. Egyrészt az alapítvány fogalmából eltűnt a közérdekű szó (annak valamilyen tartós célt kell folyamatosan megvalósítania), ezzel lehetővé vált a szakirodalomban általában „családi alapítványnak” nevezett altípus létrehozása. Alapítványt immár végintézkedéssel (végrendelettel) is létre lehet hozni. Amennyiben több alapító hoz létre alapítványt, azok jogaikat testületben, az „alapítók gyűlésében” is gyakorolhatják (működési szabályai az egyesület közgyűléséhez hasonlóak). Ha az alapítókhoz csatlakozni is lehet, szabályozni kell ennek feltételeit, módját is. Az alapító „kisesése” esetére is fontos új szabályokat hozott létre a jogalkotó (bővebben ld. az Alapítvány alapítója vagyok, mit tehetek, ha tudom, hogy tartósan (vélhetően éveken keresztül) akadályoztatva leszek abban, hogy az alapítványom továbbra is működjön? c. fejezetben). Az alapító okiratban szabályozni kell az alapítványi vagyon felhasználásának módját (pl. támogatás nyújtása pályázati úton, a kuratórium döntése alapján) illetve az azzal való gazdálkodás kérdéseit. Hasonlóan az egyesülethez, a megszűnés és megszüntetés szabályai is jelentősen változtak.

Azoknak a civil szervezeteknek (egyesületeknek és alapítványoknak), amelyek adományosztó civil szervezetek voltak és azok kívánnak maradni, több mint valószínű, hogy létesítő okiratot kell módosítaniuk, ugyanis az adományosztó civil szervezetek létesítő okiratának a törvény szerint (a civil tv. 2. § 2. pontjában foglalt definíció alapján) tartalmaznia kell az adományosztást mint alapcélt.

Az adományosztó civil szervezet a civil tv. meghatározása szerint „a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre”. Fontos tehát, hogy nem olyan szervezetről van szó ebben az esetben, amely bárki számára hozzáférhető adományokat oszt, hanem olyanról, amely a civil szervezeteknek nyújtandó adományokat szervez, oszt szét. A definíció elég elvont ahhoz, hogy a fogalom tartalmazhassa a természetbeni és a pénzbeli juttatásokat is, valamint minden olyan adományt, amit egy civil szervezet juttat más civil szervezeteknek.

Az adományosztó civil szervezet a civil tv. meghatározása szerint „a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre”. Fontos tehát, hogy nem olyan szervezetről van szó ebben az esetben, amely bárki számára hozzáférhető adományokat oszt, hanem olyanról, amely a civil szervezeteknek nyújtandó adományokat szervez, oszt szét. A definíció elég elvont ahhoz, hogy a fogalom tartalmazhassa a természetbeni és a pénzbeli juttatásokat is, valamint minden olyan adományt, amit egy civil szervezet juttat más civil szervezeteknek.

Ugyanakkor bírói gyakorlattól függ majd, hogy ez mennyire lesz formális, azaz annak kell vajon szerepelnie az alapító okiratban, hogy pl. az alapítvány adományosztó szervezetnek minősül, vagy elég, ha eddig is benne volt mondjuk a célrendszer leírásában, hogy adhat támogatást a célok elérése érdekében és ettől már adományosztó szervezetnek minősül.

Az 1%-os felajánlásokat gyűjtő szervezetnek több adatszolgáltatási kötelezettségnek meg kell felelnie:

  1. a) a szervezetnek regisztrálnia kell magát és igazolni a kedvezményezetti feltételek fennállását, a regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a. A regisztrált szervezet az adóhatóságtól technikai számot kap.

FONTOS: azon szervezetek számára, amelyek 2014-ben igazolják a kedvezményezetti feltételeknek való megfelelést, nem kötelező a regisztráció, mert a jogalkotó – átmeneti szabályként – a 2014. évre regisztrációval egyenértékű nyilatkozatként fogadja el azt is, ha a szervezet a kedvezményezetti feltételeket igazolja. Így az a szervezet, amelyiket a bíróság 2012. január elseje előtt vett nyilvántartásba (és egyébként a feltételeknek megfelel) kedvezményezett lehet.

  1. b) A kedvezményezetti feltételek fennállását igazolni kell (ez az igazolás nem azonos a regisztrációval!). Az igazolást a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-i jogvesztő határidőt megelőzően kell az adóhatósághoz eljuttatni.
  2. c) A szervezetek az átutalást követő év december 31-éig kötelesek elszámolni az átutalt összeg felhasználásával, különválasztva a cél szerinti és működési költségeket, illetve egy évre előzetesen tervezni az esetleges tartalékképzést. Az ilyen módon fel nem használt (vagy tartalékba nem helyezett) összeget a kedvezményezett visszautalja az adóhatóságnak. Az adatokról az átutalást követő második év május 31-éig kell adatot szolgáltatniuk a NAV részére.

A változások között vannak a gazdálkodás új szabályai, mint a bevételek és a kiadások elkülönített nyilvántartása (természetesen a törvény hatálybalépése előtt is elkülönítetten kellett ezeket nyilvántartani, az új jogszabály viszont némiképp más struktúrát határoz meg) stb. Ezekről bővebben lásd a könyvvitel, vállalkozás, gazdálkodás fejezetben szereplő kérdésekre adott válaszokat.

Kérdés:

A közhasznúság feltételeinek mikortól kell megfelelnünk, ha eddig is közhasznú szervezetként működtünk és ezután is szeretnénk azok lenni?

Válasz:

Legkésőbb 2014. május 31-ig kell az új szabályoknak megfelelő közhasznú minősítés megszerzését kezdeményezni, addig azok a szervezetek, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeztek, megtartják a státuszukat és kedvezményeiket (pl. megkötött feladatellátási szerződéseik érvényben maradhatnak) a korábbi bejegyzés alapján – feltéve persze, hogy évente eleget tesznek a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. (Lásd a „Létezik a szervezetünk egy ideje, és közhasznú szervezetté szeretnénk válni, mi a teendő?” kérdésre adott választ).

Lényeges szabály, hogy a közhasznúság egyfokozatúvá vált, azaz megszűnt a kiemelkedően közhasznú státusz: ezentúl egy szervezet vagy közhasznú, vagy nem az (az eddigi kiemelkedően közhasznú szervezetek a továbbiakban „sima” közhasznúak maradhatnak 2014. május 31-éig, de 2014. május 31-étől már csak abban az esetben, ha megfelelnek a hatályos szabályoknak).

 

Kérdés:

Milyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?

Válasz:

Ehhez szükség van a feltételek teljes körű ismeretére.

Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására. Ha a létesítő okirat korábban nem tartalmazta az alábbi feltételek valamelyikét, akkor a tekintetben módosítani kell azt a következőképpen.

A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések):

  • a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.

A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):

  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
    • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:

  • a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő (lásd bővebben a következő kérdésnél);
  • annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell (feltehetőleg a jelenlegi közhasznú civil szervezetek közül kevésnek a létesítő okirata felel meg ennek a feltételnek), hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Itt lényeges, hogy a jogalkotó nem célt, hanem feladatot jelölt meg. A feladat azt jelenti, hogy nem úgy kell megjelölni az átvállalt feladat jogszabályi alapját, hogy az általános (céljellegű) legyen, hanem konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban az alapítóknak. Jogos kérdés, hogy mi történik akkor, ha módosítják a jogszabályt. Ezzel kapcsolatban lásd A létesítő okiratunkban meg kell jelölni a közhasznú tevékenység jogszabályi alapját, mit tegyünk, ha módosul a jogszabály? kérdésre adott választ.

Fontos megjegyezni, hogy megszűnt a korábbi jogszabályból ismert lista, azaz nem lehet egy felsorolásból kiválasztani a szervezetre leginkább illő tevékenysége(ke)t, hanem ezt pontosan, a megfelelő jogszabályra való hivatkozással kell leírni.

A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

Emellett a közhasznú szervezet erőforrásait és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatóknak meg kell felelniük a civil tv. által támasztott alábbi feltételeknek:

  • Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan:
  1. a) a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  2. b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  3. c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
  • A társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan:
  1. a) az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy
  2. b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  3. c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.

Pl. Az a civil szervezet, amelynek létesítő okirata tartalmazza a fent leírtakat, és megjelölte azt a jogszabályhelyet, amely alapján közhasznú tevékenységét végzi, ha éves bevétele legalább egymillió forint és van 10 önkéntese, akkor megfelel a feltételeknek. De ezeket akkor is teljesítheti, ha bevétele ugyan kevesebb, de mérlege nem negatív, és bevételeinek legalább 2%-a az 1%-os felajánlásokból származik.

 

Kérdés:

A közhasznúság feltételei közül a közvetettség mit jelent, mennyire lehet tágan értelmezni?

Válasz:

A közhasznúságnak nem egészen feltétele, sokkal inkább fogalmi eleme az, hogy jogszabályban megjelölt közfeladat (melyet a létesítő okirat rögzít) teljesítését szolgálja az a tevékenység, amit közhasznúnak nevez a civil tv. A megjelölt közfeladat teljesítését szolgálhatja a szervezet tevékenysége közvetve és közvetlenül is.

E feltétel értelmezése a bírói gyakorlat függvénye. Amíg a bírói gyakorlat nem alakul ki, a szervezetek próbálhatják tágítani az értelmezési kereteket: ezt leginkább a közfeladat közvetlen vagy közvetett teljesítése során tehetik meg. A közfeladatok teljesítésének közvetett szolgálata olyan feltétel, amely a következőképpen kibontható: maga a közfeladat jogszabályi alapú. Amennyiben a jogszabály alapján az állami vagy önkormányzati feladatot ellátja a szervezet (gyakorlatilag átvállalja, vagy részben átvállalja, vagy azt az állammal, illetőleg önkormányzattal párhuzamosan végzi, azaz ugyanazt a tevékenységet folytatja, mint amit az állami szerv vagy az önkormányzat), abban az esetben közvetlenül szolgálja a közfeladat teljesítését. Ám ha a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat teljesítését nem vállalja át (részben vagy egészben), csak segíti vagy támogatja annak megvalósulását, akkor lehet szó közvetettségről.

A rész és egész viszonyát ez esetben úgy értjük, hogy az állami szerv vagy az önkormányzat a feladat vállalását teljes egészében a civil szervezetre bízza, tehát ő maga nem végzi a feladatot, hanem helyette a szervezet teszi azt, akkor az egészet a szervezet valósítja meg. Ha a feladat egyes elemeit a szervezet valósítja meg (vagy azt párhuzamosan a szervezet és az állami szerv vagy önkormányzat végzi), egyeseket pedig a másik fél, akkor a szervezet részben valósítja meg a közfeladatot (de még ebben az esetben is közvetlenségről van szó).

Pl. Önkormányzati feladat (az önkormányzati törvény alapján) az épített és természeti környezet védelme [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a továbbiakban Ötv. 8. (1) bekezdés], amelyet az önkormányzat különböző rendeletekkel, intézkedésekkel valósít meg. (Az új, 2013. január elsejétől hatályos önkormányzati törvényben a feladatok rendszerét máshogy alakította ki a jogalkotó, így ugyanezen feladat az önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 11. pontjában található.) Abban az esetben, ha egy civil szervezet a helyi környezet védelmét közvetlen cselekvéssel látja el (például aktivistáival megtisztítja a helyi zöldterületeket stb.), akkor közvetlenül segíti a közfeladat teljesítését (erre adott esetben szerződést is köthet az önkormányzattal). Abban az esetben, ha a civil szervezet segítségével az önkormányzat pályázat során nyer egy víztisztító berendezést (mert pl. csak úgy tud pályázni erre, ha a pályázat során civil szervezet a partnere), akkor a civil szervezet közvetetten valósítja meg a közfeladat (a helyi épített és természeti környezet védelme) teljesítését. Létesítő okiratában mindkét esetben hivatkoznia kell a jogszabályra, tehát az Ötv. fent említett 8. § (1) bekezdésére és az azt részletező önkormányzati rendeletre.

Hasonlóképpen, ha egy civil szervezet az önkormányzattól átveszi az idősotthon működtetését, akkor közvetlenül látja el ezt a feladatot, de akkor is, ha például az ebéd beszállításáról gondoskodik. Ha viszont pl. népdalkört szervez az otthon lakóiból, segítve azzal szabadidejük eltöltését, közvetetten járul hozzá a feladat, az idősgondozás ellátásához.

A civil szervezetnek mindkét esetben meg kell jelölnie létesítő okiratában a jogszabályt, ami a közfeladatot megalapozza, ez esetben az Ötv. vonatkozó szakaszát és adott esetben a feladatot részletesebben körülíró önkormányzati rendeletet.

 

Kérdés:

Eddig közhasznú szervezet voltunk, mostantól nem szeretnénk azok lenni, mi a teendő?

Válasz:

Az a szervezet, amelyik a 2011. december 31-ig hatályos szabályok alapján közhasznú volt, az új civil tv. hatálybalépését követően annak átmeneti szabályai alapján 2014. május 31. napjáig megőrzi ezt a státuszát és a hozzá kapcsolódó kedvezményeket, a jogállása közhasznú. Erre azért van szükség, mert az új szabályok azt írják elő, hogy két éven keresztül kell „bizonyítani” azt, hogy a közhasznú státuszért „jelentkező” szervezet valóban közhasznú tevékenységet végez. (Erről bővebben lásd a „Milyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ.)

A közhasznú tevékenységet a beszámoló közhasznúsági mellékletével kell bizonyítani. A közhasznúsági melléklet be nem nyújtásának az a következménye, hogy – ha ez az állapot egy évig fennmarad, azaz a szervezet ezt nem pótolja egy éven belül – a bíróság a törvényességi ellenőrzési eljárás megindítása érdekében értesíti az ügyészséget.

A közhasznú minősítés megszűnésének két módja van: a feltételeknek nem felel meg a szervezet a törvényességi ellenőrzési eljárás során, vagy a szervezet bejelentése alapján.

A törvényességi felügyeleti eljárás következménye az lehet, hogy a bíróság megszünteti a szervezet közhasznú jogállását, amennyiben a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti számviteli beszámolójának letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve a szervezet – letétbe helyezett beszámolója alapján – nem felel meg a feltételeknek.

Amennyiben a közhasznú szervezet nem felel meg a közhasznúság feltételeinek, akkor attól számítva, hogy ezt észleli, 60 napon belül köteles kérni a bíróságon közhasznú jogállásának törlését.

Kérdés:

Létezik a szervezetünk egy ideje, és közhasznú szervezetté szeretnénk válni, mi a teendő?

Válasz:

Ha a szervezet legalább két éve létezik, módosítania kell a létesítő okiratát, hogy az formailag megfelelő legyen (lásd a Mlyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ), és be kell nyújtania egy kérelmet, amelyben bizonyítja azt, hogy a benyújtást megelőző két éven át közhasznú tevékenységet végzett az új civil tv. rendelkezéseinek megfelelően.

Ehhez bizonyítania kell, hogy az előző két évben közhasznú tevékenységet végzett, és hogy a tevékenységet milyen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, továbbá a közfeladatok teljesítését melyik jogszabályhelyek írják (az előző két évben melyik jogszabályhelyek írták) elő. Ez csak egy példa, ettől függetlenül valamennyi tartalmi feltételnek meg kell felelnie visszamenőlegesen két évre a szervezetnek. (Lásd a Mlyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ.)

Fontos hangsúlyozni, hogy a civil tv. nem tartalmaz szabályokat arra az esetre, ha egy szervezet – még a jogállás megszerzését megelőzően – nem ad le közhasznúsági mellékletet egymást követő két évben, és mégis bizonyítja azt, amit a közhasznúsági melléklete tartalmaz. Ez olyan szűz területe a jogalkalmazásnak, amit a bíróságok fognak megtölteni tartalommal. Nagy valószínűséggel a bíróságok inkább megtalálják a módját annak, hogy olyan szervezetek közhasznúsági jogállását is megállapítsák, akik hitelt érdemlően bizonyítják azt, hogy visszamenőleg két éven keresztül megfeleltek az új civil tv. rendelkezéseinek, mint annak, hogy 2014-ig ne jegyezzenek be új közhasznú szervezeteket.

  1. május 31. előtt – az új szabályoknak megfelelően – közhasznú szervezetté válni egyféleképpen lehetséges: ha az előző két évre vonatkozó szervezeti adatokkal bizonyítja a szervezet, hogy – visszamenőleges hatállyal – megfelel a civil tv. rendelkezéseinek. A feltételek közül az első, hogy léteznie kell legalább 2 naptári évvel a kérelem benyújtását megelőzően. Azt kell továbbá bizonyítania, hogy a két naptári évben közhasznú tevékenységet végzett, és egyébként is megfelelt a jelenleg hatályos szabályoknak a tartalmi feltételeket illetően. Amennyiben ezt hitelt érdemlően teszi, a bíróság vélhetően nem utasítja el a kérelmét az új szabályokon alapuló közhasznú minősítés megszerzésére.

Az egyszerűbb érthetőség kedvéért egy táblázatba foglalva is bemutatjuk azt, hogy a közhasznúság „idősíkjai” hogyan alakulnak a jelenlegi szabályok alapján:

Státusz 2012. június 30-ig 2013. május 31-ig 2014. május 31-ig 2014. május 31. után
Közhasznú 2011. december 31-én A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót és közhasznúsági jelentést kell beküldenie az Országos Bírósági Hivatalnak. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak. Korábbi közhasznú státuszát megtartja, élvezi az előnyöket.

A 2013. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

Csak akkor maradhat közhasznú, ha a két benyújtott beszámoló alapján megfelel a jelenleg hatályos közhasznúsági szabályoknak.
Közhasznúvá kíván válni 2012. január 1-je után A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót meg kell küldenie az Országos Bírósági Hivatalnak. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak. A 2013. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

A jelenleg hatályos szabályok szerint bírálják el: a két utolsó benyújtott beszámoló alapján, és ha megfelel, akkor közhasznúvá válhat.

Az akkor hatályos szabályok szerint bírálják el: amennyiben megfelel, úgy közhasznúvá válhat.
Közhasznú 2011. december 31-én, de státuszát nem kívánja megtartani A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót meg kell küldenie az Országos Bírósági Hivatalnak. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak. Korábbi közhasznú státuszát megtartja, élvezi az előnyöket.

A bíróságtól kéri közhasznú státuszának törlését.

Ha nem felel meg a feltételeknek, törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként elveszíti státuszát.

Kérdés:

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság (gt.) vagyunk, vonatkoznak ránk a civil tv. (és az egyéb szabályok) rendelkezései?

Válasz:

A civil tv. 1. §-ában a törvény hatálya a közhasznú szervezetekre is kiterjed. Ha tehát a nonprofit gt. közhasznú, akkor a közhasznúsággal kapcsolatos rendelkezések (és más nem) vonatkoznak rá. Az egyéb szabályok közül az iparűzési adó alóli mentesség (mivel a helyi adókról szóló törvény kifejezetten rendelkezik erről), továbbá az illetékekről (illetékmentesség), az áfáról (2007. évi CXXVII.) és a társasági adóról szóló (1996. évi LXXXI.) törvények is vonatkoznak a nonprofit gt.-kre, de csak akkor, ha azok közhasznúak.

Fontos, hogy a közhasznú nonprofit gt. nem minősül civil szervezetnek a civil tv. alapján, a civil szervezetekre vonatkozó egyéb szabályok (a beszámolás, a könyvvezetés, az adománygyűjtés szabályai stb.) nem vonatkoznak a nonprofit gt-re, csak azok, amelyek a közhasznú státuszukból adódnak, mint pl. a kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezetekkel kapcsolatos egyéb szabályok a civil tv. 29-30. §-aiban. A kettős könyvvitelt ugyanis a civil tv. nem a közhasznú szervezetekről szóló fejezetben szabályozza, hanem a beszámolási szabályoknál, viszont a közhasznúságból, mint minősítésből eredően nemcsak a civil szervezetekre, hanem a nonprofit gt.-kre is vonatkozik ez a szabály. A nonprofit gt.-knek a beszámolójukat nem kell letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál, hanem a szokásos rend szerint a KIM Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálathoz kell benyújtani minden év május 31-ig.

Kérdés:

A jelenlegi szervezetek hogyan felelnek meg a NEA pályázati szabályainak?

Válasz:

A jelenlegi szervezetek közül az egyesület és az alapítvány lehet kedvezményezettje a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) forrásoknak, mert az egyesület és az alapítvány, valamint a sajátos egyesületi formák közül a szövetség alanya lehet támogatásnak és pályázaton is indulhat, míg a szakszervezet és a párt nem részesülhet a NEA forrásaiból.

Az a szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban, nem jogosult a NEA forrásai közül működési támogatásra.

Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy azok a szervezetek, amelyeknek a bevétele az utolsó lezárt üzleti évben elérte vagy meghaladta az 50 millió forintot, csak visszatérítendő működési támogatást kaphatnak (de projekttámogatásban ezek is részesülhetnek). Továbbá egy szervezet (és jogelődje), bármekkora is, csak két egymást követő évben részesülhet támogatásban a NEA terhére – függetlenül attól, hogy ez működési vagy projekttámogatás volt –, utána egy év „szünetet” kell tartani, s csak aztán nyújthat be új pályázatot.

Kérdés:

Hogyan kell nyilvántartani a bevételeket és a kiadásokat?

Válasz:

A bevételeket elkülönítetten kell nyilvántartani a kiadásoktól. A bevételeket a civil tv. szerinti rendezettségben elkülönítve (a különböző bevételeket egymástól elkülönítve), a kiadásokat szintén egymástól elkülönítve kell nyilvántartani úgy, hogy azok megfeleljenek a számviteli szabályok előírásainak is (függetlenül a könyvvezetés módjától). (Bővebben lásd a „Melyek a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek?” kérdésre adott választ és a „Mire fordíthatjuk a bevételeket?”című kérdésre adott választ.)

A bevételek és kiadások típusai, fajtái a korábbiakhoz képest némileg módosultak a civil tv. felsorolásában, az alábbiak szerint.

A civil szervezetek bevételei:

  • egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítói befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
  • gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  • költségvetési támogatás:
    • pályázat, valamint egyedi döntés alapján kapott költségvetési támogatás;
    • az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
    • az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
    • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege (1%);
    • az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
    • más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
    • befektetési tevékenységből származó bevétel;
      • egyéb bevétel.

A civil szervezetek kiadásai:

  • alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  • egyéb költség.

Kérdés:

Mik a beszámolási kötelezettségek? – Kinek kell beszámolnunk, miről, hogyan, milyen gyakran?

Válasz:

A jogszabály által kötelezően előírt beszámolók:

  • számviteli beszámoló (éves beszámoló) – 2014. január elsejétől a jogi személyiségű szervezeti egység számára is;
  • közhasznúsági melléklet;
  • adományozásról szóló beszámoló (abban az esetben, ha vannak adományok);
  • 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló (abban az esetben, ha kedvezményezett az illető civil szervezet).

A számviteli beszámoló része a közhasznúsági melléklet, melyet a közhasznú státusztól függetlenül a tárgyévet követő év május 31-ig kell elektronikusan letétbe helyezni a bíróságon (az elektronikus benyújtás az OBH részére az Ügyfélkapun keresztül, ANYK űrlap kitöltésével történik). Bár nincs ez ügyben konkrét iránymutatás, feltételezésünk szerint a közhasznú tevékenységet nem végző szervezetek a vonatkozó részek üresen hagyásával is letétbe helyezhetik a mellékletet. Abban az esetben, ha a szervezet a közhasznúsági mellékletet, illetve a számviteli beszámolót nem tudja tartalommal megtölteni, akkor üresen hagyva küldi el. Az adományozásról szóló beszámolóval kapcsolatban nincs előírás sem annak határidejéről, sem gyakoriságáról.

Az 1%-os felajánlásokról lásd a Hogyan kell beszámolni az 1%-os felajánlásokról? kérdésre adott választ.

Kérdés:

Mi az az éves beszámoló?

Válasz:

A civil szervezetek a működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év könyveinek zárását követően éves beszámolót kötelesek készíteni (ahogy egyébként más gazdálkodók is). Az éves (számviteli) beszámoló tartalmazza a szervezet mérlegadatait, és azt a készítő szervezet képviselője írja alá. Az éves beszámoló elkészítése és letétbe helyezése az új szabályok szerint kötelező, az ezt megszegők ellen nagy valószínűséggel törvényességi ellenőrzési eljárást fog indítani az ügyészség. Az éves beszámoló tagolását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) és a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet tartalmazza.

Az éves beszámoló elkészítése a civil tv. szerint minden civil szervezet számára kötelező, annak ellenére, hogy az Sztv., illetve az egyéb szervezetekre vonatkozó kormányrendelet szerint (ide tartoznak a civil szervezetek is a számviteli jog szerint) a beszámoló a gazdálkodókra vonatkozik, a gazdálkodók töltik ki. A civil tv. szerint azonban azoknak az egyesületeknek, amelyek egyáltalán nem szednek tagdíjat és nem gazdálkodnak, szintén kell beszámolót készíteniük, csak minden lényeges rubrikát üresen hagynak majd (alapítványok esetében ez nem fordulhat elő, hiszen az alapítványnak vagyona van, tehát gazdálkodása is).

FONTOS, hogy azon szervezetek esetében, amelyeknek jogi személyiségű szervezeti egységük van, a szervezeti egységnek is saját beszámolót kell készítenie, melyet a civil szervezetre vonatkozó általános szabályok szerint letétbe helyez.

Kérdés:

Mit kell tartalmaznia a közhasznúsági mellékletnek?

Válasz:

A civil tv. és az ahhoz szorosan kapcsolódó 350/2011. kormányrendelet nemcsak a közhasznú szervezet, hanem valamennyi civil szervezet számára kötelezővé teszi a közhasznúsági melléklet elkészítését a beszámoló mellékleteként.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a szervezet közhasznú tevékenységeit, a tevékenységek fő célcsoportjait, a tevékenységből részesülők számát és annak főbb eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, amelyek túlnyomórészt kiolvashatók a számviteli beszámolóból. (Mint pl. az erőforrásokat és a társadalmi támogatottságot alátámasztó adatokat.) A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a vagyon felhasználásának és a közhasznú cél szerinti juttatásoknak a kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét, valamint a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A közhasznúságról szóló kormányrendelet tartalmazza a közhasznúsági melléklet mintanyomtatványát, e szerint kell a közhasznúsági mellékletet elkészíteni és benyújtani. (Lásd könyvünk 2. számú mellékletében.)

Kérdés:

Hogyan kell beszámolni az adományozásról?

Válasz:

A közhasznúságról és az adományozásról szóló 350/2011. sz. kormányrendelet alapján a civil szervezetek az általuk használt tájékoztatási eszközökön (honlap, hírlevél, napilap, facebook stb.) keresztül kötelesek beszámolni a működésükről és az adományok felhasználásáról. Az adományok felhasználásáról szóló tájékoztatást tehát nem terhelik különösebb kötelezettségek azon kívül, hogy érvényesülnie kell az átláthatóság és a nyilvánosság követelményeinek.

Az adományokról szóló beszámolót tehát a civil szervezet bárhogy közzéteheti, a honlapján, vagy egyéb tájékoztatási módon, pl. facebook oldalán vagy napilapokban is. A beszámolóval kapcsolatban az egyetlen kötelezettség, hogy azt meg kell tennie a szervezetnek. A beszámolónak tartalmilag meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy a civil szervezet adományainak felhasználása abból egyértelműen megállapítható legyen.

Kérdés:

Hogyan kell beszámolni az 1 %-os felajánlásokról?

Válasz:

Az 1%-os felajánlásokról az előírás szerint a felajánlások kiutalását követő év december 31-éig történő felhasználásról a kiutalást követő második év május 31-ig kell beszámolót készíteni. A beszámolót az adóhatóságnak elektronikusan kell beküldeni.Pl. Ha egy magánszemély a 2011-es személyi jövedelemadójáról rendelkezik 2012. május 20-ig, a kedvezményezett szervezet 2012. december 15-ig kapja meg a kiutalást, a kiutalt összeget 2013. december 31-ig használhatja fel vagy teheti tartalékba egy évre, és a felhasználásáról szóló beszámolót 2014. május 31-ig kell elkészíteni (a kiutalást követő második év május 31-ig).

A jogutódokat az 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló kötelezettsége éppúgy terheli, mint a jogelődjüket. Ha a beszámoló számszakilag hibás vagy valótlan adatot tartalmaz (vagy elkésett) és az adóhatóság felhívására a szervezet azt nem javítja, akkor az adóhatóság a következő évben határozattal kizárja a szervezetet az 1%-os felajánlásokból való részesedésből. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő szervezet soron kívül tesz beszámolót.

Érdemes figyelni a NAV honlapját és időben tájékozódni, mert a beszámolást a két évvel ezelőtt tett (egy évvel ezelőtt gyűjtött) felajánlásokról vélhetően az ANYK rendszerrel lehet majd elektronikus úton teljesíteni.

Kérdés:

Civil társaság vagyunk és szeretnénk szövetség, egyesület, alapítvány lenni, és ekként működni a továbbiakban. Hogyan lehetséges ez?

Válasz:

Jogutódlás és formális átalakulás nincs, az „átalakulás” csak úgy lehetséges, ha a tagok létrehozzák az új szervezetet (függetlenül attól, hogy megszüntették-e a jelenleg meglévőt), ha az új szervezettel szemben támasztott valamennyi követelménynek megfelelnek (minimális taglétszám, formális megalakulási szabályok, az Alaptörvénnyel nem ellentétes a cél, nem fegyveres a szervezet stb.).

Kérdés:

Alapítvány vagyunk és szeretnénk egyesületi formában működni. Hogyan lehetséges ez?

Válasz:

Lásd fent, ugyanaz, mint az előző. (Megfordítva – egyesületből alapítvány – szintén.)

Kérdés:

1%-ot szeretnénk gyűjteni, eddig megfeleltünk a feltételeknek, mostantól mit kell tennünk?

Válasz:

A feltételek az 1%-os felajánlásokról szóló törvény (a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény, a továbbiakban 1%-os törvény) módosításával a következőképpen változtak:

  • a felajánlások évének első napjához képest legalább két évvel korábbi nyilvántartásba vétel a feltétel minden szervezet esetében:, azaz az egyesületre, vagy alapítványra, illetőleg közalapítványra terjed ki a kedvezményezetti jog (tekintet nélkül arra, hogy közhasznú szervezet vagy sem), természetesen az egyházi szervezeteken és az egyéb, a törvényben felsorolt intézményeken kívül;
  • mindezt azzal a feltétellel, hogy a szervezet:
    • belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez;
    • továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A kedvezményezetti feltételek fennállását igazolni kell. Az igazolásra az adóhatóság hívja fel a kedvezményezettet (azaz nem minden szervezetet, csak azt, amit legalább egy magánszemély megjelölt az adóbevallásában) minden év szeptember 1-ig. A feltételek fennállását a felhívástól számított 30 napon belül igazolni kell, ugyanakkor mulasztás esetén is van helye igazolásnak, a késedelem utólagos kimentésével.

FONTOS szabály, hogy a közhasznú tevékenység végzése nem jelenti azt, hogy a szervezetnek közhasznú minősítésű szervezetnek is kellene lennie. Ugyanis a 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) szabályai szerint a szervezetek közhasznú minősítés nélkül is végezhetnek közhasznú tevékenységet (ebben az esetben a beszámolóhoz csatolt közhasznúsági mellékletet kivéve nem szükséges egyéb más formaságot betartani).

Kérdés:

Fontos további változások az 1 %-os felajánlások gyűjtését illetően

Válasz:

A regisztrációs kötelezettség

A felajánlott összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál előzetesen regisztrálnia kell magát és igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat (ezt elektronikusan lehet megtenni). A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, ez a határidő viszont jogvesztő (ami azt jelenti, hogy amennyiben elmulasztja a szervezet, abban az esetben nem mentheti ki a mulasztását igazolással). A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté. A regisztrált szervezetek az adóhatóságtól technikai számot kapnak.

Pl. 2013. júniusában megalakult szervezet így 2016-ban válhat kedvezményezetté (ez lehet az első rendelkező nyilatkozat éve), úgy, hogy 2015. szeptember 30-áig regisztrálja önmagát elektronikusan és 2016-ban az adóhatóság felhívására igazolja a kedvezményezetti feltételeket.

FONTOS: azon szervezetek számára, amelyek 2014-ben igazolják a kedvezményezetti feltételeket, nem kötelező a regisztráció, mert a jogalkotó – átmeneti szabályként – a 2014. évre regisztrációval egyenértékű nyilatkozatként fogadja el azt is, ha a szervezet a kedvezményezetti feltételeket igazolja. Így az a szervezet, amelyiket a bíróság 2012. január elseje előtt vett nyilvántartásba (és egyébként a feltételeknek megfelel) kedvezményezett lehet.

A felajánlókkal kapcsolatos adatok megismeréséről

Fontos változás, hogy a kedvezményezett kérheti, hogy az adóhatóság térítésmentesen tájékoztassa a javára rendelkező - az adatszolgáltatás időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatot tevők számáról, régiónkénti, megyénkénti, korcsoportonkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó okokról és azok arányáról.

Ez a módosítás vélhetően megkönnyíti a szervezetek és a felajánlók (illetve potenciális felajánlók) közötti kommunikáció tervezését.

Az átutalás szabályainak változása

A csőd- vagy felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési eljárás alatt álló szervezet részére utalás nem teljesíthető.

A forrás felhasználásával kapcsolatos módosítások

A kedvezményezett az átutalást követő év december 31-éig köteles elszámolni az átutalt összeg felhasználásával, különválasztva a cél szerinti és működési költségeket, illetve egy évre előzetesen tervezni az esetleges tartalékképzést. Az ilyen módon fel nem használt (vagy tartalékba nem helyezett) összeget a kedvezményezett visszautalja az adóhatóságnak.

A kedvezményezett saját fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek - a tartalékolás esetén ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is - együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot.

A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.

Működési költségként határozza meg a törvény

  • a munkabért, egyéb személyi jellegű juttatást
  • a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségét, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztését
  • a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összegét
  • a székhely, a működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket, így különösen az ingatlan bérleti díját és a kedvezményezettet terhelő közműdíjakat
  • a postaköltséget, telefon- és internetszolgáltatás alapdíját
  • költségvetési szervek esetében a személyi és dologi juttatásokat

A CIVIL SZERVEZETEK JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI 2011. évi CLXXXI (181). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási."

1/ A CIVIL SZERVEZETEK JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI évi CLXXXI (181). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról A CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK PÉNZÜGYI – GAZDASÁGI JOGI VÁLTOZÁSAI évi CLXXV (175 ). tv.

2/ 2011. évi CLXXXI ( 181 ). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról Törvény hatálya kiterjed Egyesületek Pártok Sportról szóló tv. alapján működő szervezet Országos sportági szakszövetség Köztestület Közalapítvány Európai területi társulás Az a szervezet, melynek e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény rendeli el ( civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek ) Általános rendelkezések Illetékességet határozza meg A szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. E törvényben meghatározott Polgári peres, nemperes, Polgári Perrendtartásról szóló törvényben maghatározott pereket folytatja le.

3/ 2011. évi CLXXXI ( 181 ). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról A bíróság feladata A szervezetek nyilvántartásba vétele, azok adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítások, törlése ( adatváltozások átvezetése ) A szervezet nyilvántartásból való törlése Civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának vezetése A nyilvántartás adatairól tájékoztatást nyújt A kérelmek tartalmi elemei A beadványokat egy példányban, java részt már űrlapokon kell beadni Kecskeméti Törvényszék Cím:6000-Kecskemét, Rákóczi út 7. Postacím: 6001 Kecskemét, Pf. 12.

4 /2011. évi CLXXXI ( 181 ). tv. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról A törvény ismerteti A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó dokumentumokat A változásbejegyzési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratokat A nyilvántartásból való törlési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratokat Az egyes nyilvántartott szervezetekre vonatkozó speciális szabályokat Alapítvány : ( magánszemélyAlapítvány : ( magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság)jogi személygazdasági társaság Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárás Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem elemeit, eljárás egyes szabályait Az OBH feladatát, a bírósági iratok megtekintésének, másolatok készítésének módját A nyilvántartásuk közhiteles, a fennálló és törölt adatok nyilvánosak, ülések jelenléti íve és tagnyilvántartáson kívül

5 /A C IVIL TÖRVÉNY LEGFONTOSABB ÚJÍTÁSAI, CÉLKITŰZÉSEI Átfogó szabályozás megalkotása Csőd-, felszámolás, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek alkalmazása e területen is Civil szervezetek fogalmának bevezetése Civil szervezeti formák működését, megszűnését, gazdálkodását, speciális nyilvántartásba vételük szabályozása Könyvvezetési és beszámolási kötelezettségükről egységes szerkezetet alkotása

6 /A C IVIL TÖRVÉNY LEGFONTOSABB ÚJÍTÁSAI, CÉLKITŰZÉSEI Közhasznúságra vonatkozó újítása a minősítés egyfokozatúvá tételével (kiemelten közhasznú) Civil Információs Központok létrehozása Nemzeti Együttműködési Alap létrehozása

7 /LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK től kiemelten közhasznú megjelölés nem alkalmazható, ig működhetnek a jelenlegi formában Közhasznúsági megfeleléshez már 2012 évben is teljesíteni kell a civil szervezetnek a feltételeket SZJA 1 % az összes bevétel 2 %-át eléri A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét A közhasznú tevékenység ellátását tartósan ( 2 év ) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti (2005. évi LXXXVIII tv.-nek megfelelően)

8 /LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK ig minden civil szervezetnek letétbe kellett helyezni a beszámolóját ( ezután csak elektronikusan lehet - obh.hu) Létesítő okiratot módosítani kell ( pártoktól mentesnek kell lennie) januártól csak olyan szervezet kaphat költségvetési támogatást ( NEA ) akik beszámolójukat letétbe helyezték

9/ A C IVIL TÖRVÉNY HATÁLYA 1 §. A Ptk alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött szervezetekre ( érdekképviseleti szervezet, egyház, vízi társulat, lakásszövetkezet) Hatályát veszti: Az egyesülési jogról szóló évi II. tv. A közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. ( 156 ) Tv. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. tv, valamint a végrehajtásáról szóló 160/2003.(X.7.) Korm. Rendelet A módosító rendelkezések: 108 jogszabály módosítást eredményezte

10 /Ú J FOGALMAK Adomány – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, árú, nyújtott szolgáltatás nem kell növelni az adományozónak az adózás előtti eredményét a ráfordításként elszámolt összeggel, ha igazolást állít ki a civil szervezet Adományosztó szervezet Civil szervezet : a párt kivételével a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület, civil szervezet, alapítvány Elsődlegesen gazdasági - vállalkozási tevékenységű szervezet Éves összes bevételének 60 %-át eléri, meghaladja vállalkozási bevétele Gazdálkodó tevékenység a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági események Határon túli civil szervezet Hatókör : helyi, területi, országos, nemzetközi Induló tőke

11 /Ú J FOGALMAK Költségvetési támogatás: nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítására kapja Pályázati úton, egyedi döntés alapján ( képviselő testület ) Európai Uniós strukturális alapból, Kohéziós Alapból Nemzetközi Szervezettől származó támogatás SZJA 1 % Közcélú tevékenység : a szervezet tagjai által, náluk tágabb közösség érdekében végzet tevékenység Közfeladat: állami vagy önkormányzati feladat, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályi követelményeknek, feltételeknek megfelelve végez – Hulladékszállítás, Okmányirodák

12/ Ú J FOGALMAK Közszolgálati szerződés: közfeladat ellátására a szerv nevében történő ellátásra kötött szerződés (jogszabályban engedélyhez kötöttet nem lehet ) Legfelsőbb szerv: alapítvány kezelőszerve Taggyűlés Létesítő okiratban közvetlenül vagy közvetve megválasztott testület

13 /VÁLTOZATLAN FOGALMAK Befektetési tevékenység a civil szervezet eszközeiből éven túli befektetés Cél szerinti juttatás Civil szervezet alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás Felelős személy: létesítő okiratban, belső szabályzatban megjelölt vezető tisztségviselő, civil szervezetet képviselő személy Tartós adomány: szerződés alapján nyújtott támogatás, ha az adományozó az adott évben és azt követő legalább 3 évben, évente egy alkalommal, ellenszolgáltatás nélkül adja Vezető tisztségviselő: az alapítvány kezelője, kuratórium, egyesület elnöke

14 /A CIVIL SZERVEZETEK CSŐD -, FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSA Civil tv. II. fejezet 9.§ - 10/E. §.-ig Végelszámolás: évi V. tv. (Ctv.) tartalmazza a szabályait. A szervezet önkéntes elhatározásán alapuló jogutód nélküli megszűnése, amennyiben a szervezet nem fizetésképtelen. ( nincs elismert, nem vitatott 60 napot lejárt kiegyenlítetlen tartozás) Kényszer-végelszámolás: törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszűnik A szervezet létrehozására kitűzött cél megvalósult Csődeljárás: olyan eljárás, melynek során az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet Felszámolási eljárás: a fizetésképtelen adós jogutód nélkül szűnik meg, lehetőleg, hogy a hitelezők kielégítést nyerjenek. ( évi XLIX. ( 49 ) Tv tartalmazza )

15/ CIVIL SZERVEZETEK FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS Civil tv. III. fejezet 11.§ Továbbra is az ügyészség gyakorolja: jogszabályoknak, belső szabályzatoknak való megfelelést vizsgál, ha nem felel meg a bírósághoz élhet keresettel Megsemmisítheti a civil szervezet határozatát, ha törvénysértő (Határozatok könyve) A működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a legfőbb szervét a civil szervezetnek Ha nem állhat helyre a működés, megszüntetheti a civil szervezetet A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább 1 éve nem működik, vagy tagjainak száma 10 fő alá csökken A civil szervezet a nyilvántartásból törlő határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg

16/ CIVIL SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA Civil tv. IV. fejezet 13.§ - 15.§ A civil szervezeteket a törvényszék veszi nyilvántartásba Civil Információ Portál-on országos, egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartás ( ) 2012.június 30-tól Minden adat nyilvános, kivéve: Egyesület alakuló ülésének jelenéti íve Egyesület tagnyilvántartása

17 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Civil tv. V. fejezet 17.§ - 26.§ A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával gazdálkodik, elsősorban gazdasági – vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható, alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetve végezhet gazdasági – vállalkozási tevékenységet, vagy vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget a szervezet alapítója, tagja a szervezet tartozásáért saját vagyonával nem felel

18 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA A Számviteli törvény szerint minden civil szervezetnek be kell vezetni néhány szabályzatot: Számviteli politika Számlatükör számlarend Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát Eszközök és források értékelési szabályzatát Pénzkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat Befektetési szabályzat ( közhasznú szervezeteknél ) Elkészítéséért, módosításáért a civil szervezet vezetője a felelős ( ügyészség ellenőrzi) Határozatok könyve !!!! fontos

19 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Civil szervezet bevételei lehetnek Tagdíjból ( alapító okiratban rögzíteni kell a tagdíj szedés tényét, az összeget a taggyűlés határozza meg – évente – Határozatok könyvébe be kell vezetni Gazdasági – vállalkozási tevékenységből ( max.60 %-a az összes bevételnek, ha valamely évre megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen e tevékenységet folytatta, az adóhatóság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet )) Költségvetési támogatás Pályázati vagy egyedi döntés alapján kapott költségvetési támogatás SZJA 1 %-ból Más szervtől, magánszemélytől kapott adomány Befektetési tevékenységből származó bevétel Adomány

20 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai) lehetnek Alapacél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költség Gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költség A civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (adminisztrációs egyéb közvetett költség ) Immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a társasági adó alap megállapításánál a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe A kiadásokat, bevételeket felmerülésük szerint kell elkülönítetten nyilvántartani

21 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Adománygyűjtés szabályai E tv. 73 §. (1) bekezdése alapján kapott felhatalmazással a Kormány a 350/2011. (XII.30.)Korm. rendeletben a következőket határozza meg A rendelet kiterjed Civil szervezetekre Külföldön nyilvántartásba vett szervezetek Mo-on végzett tevékenységre Közhasznú szervezetekre Nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott egyházak adománygyűjtő tevékenységére Fogalmak Adomány: pénzbeli – vagy természetbeni juttatás, alap- közhasznú céljának elérése érdekében ellenszolgáltatás nélkül kap ( önkéntes tevékenység nem az!)

22 / CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Adománygyűjtés: forrásteremtő tevékenység, nem járhat az adományozók, más személyek zaklatásával Kötelező az adományozót tájékozatni az adomány gyűjtés céljáról, annak felhasználásáról Adománygyűjtő láda – szervezet neve, elérhetősége, célja megjelölésével, zárt módon, felnyitásnál legalább 2 képviselő jelentétében, jegyzőkönyv, címlet, leltár Internetes és telefonos – adományozott szervezet és az az adományszervező beazonosíthatóságát biztosítani kell Adománygyűjtő: természetes személy, meghatalmazása van Adományozott: civil, közhasznú szervezet

23 /CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSA Tartós adomány Szerződés kötéshez kötött, az adományozónak vállalnia kell, hogy az adományozás évében adott adományt a következő 3 évben is adja azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül adományok után a támogatót kedvezmények illetik meg, ha rendelkezik a támogatott szervezet által kiállított igazolással Támogató, támogatott megnevezését, székhelyét, adószámukat, adomány összegét, támogatott célt Adományozó kedvezménye Csökkentheti az adózás előtti eredményét a közhasznú tevékenység támogatására adott adomány 20 %-val, tartós adomány esetén további 20 %-al, max. az adózás előtti eredményéig Egyháznak nyújtott adománnyal nem lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt ( nem lehet közhasznú az egyház ) Magánszemély, egyéni vállalkozó adózásban érvényesíthető kedvezményre nem jogosult

24 /CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI A számvitelről szóló 2000.évi C. tv §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 224/2000, (XII.19.) Korm.r. szabályozza az egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségüket, melyek a következők Az üzleti év azonos a naptári évvel – ( megszűnők kivételével ) = mérleg forduló napja december 31 Beszámoló formáját a szervezet által végzett tevékenység, éves összes bevételének nagysága, könyvvezetési módja határozza meg Egyszerűsített beszámoló Egyszeres könyvvizelt vezető szervezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, éves alaptevékenységétől függetlenül Vállalkozási tevékenységet is végez, de éves együttes bevétele két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot eléri Egyszerűsített mérlegből, egyszerűsített eredmény levezetésből áll

25 /CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI Egyszerűsített éves beszámoló Kettős könyvvitelt vezető szervezet Vállalkozási tevékenységet is folytat, s az éves összes bevétele két egymást követő évben, évenként eléri az 50 millió forintot Közalapítvány Közhasznú civil szervezeteknek csak kizárólag Részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő vagy közhasznúsági melléklet től a közhasznúsági jelentés helyett, közhasznúsági melléklet van, Kiegészítő mellékelt részei Támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegek bemutatása támogatásonként

26 /CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI Közhasznúsági mellékelt részei A szervezet által végzett közhasznú tevékenységek csoportjainak, eredményeinek bemutatása, közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatok, mutatók Vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatások Közhasznú cél szerinti juttatások Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegének, vezető tisztségek bemutatása A kiegészítő melléklet az egyházi szervezeteknél nem kell A beszámolót regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell elkészíteni, ha a gazdasági-vállalkozási bevétel a tárgyévet megelőző 3 üzleti év átlagában, vagy várhatóan eléri a 10 millió forintot Könyvvizsgálat : Közalapítványnál kötelező 200 millió forint bevétel felett kötelező a beszámolóra kötelező ráírni „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” TAO pályázatoknál 20 millió feletti támogatási összeg felett kötelező Támop pályázatnál 50 millió

27 /CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel Cégbíróságon bejegyzett szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalát a Számviteli tv. rendelkezései szerint kell megtenni A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót, közhasznúsági mellékletet - melyet nem június 30-ig kel megjelentetni, hanem a beszámolóval együtt a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Az OBH részére kell eljuttatni, ha a civil szervezet rendelkezik saját honlappal, ott is közzé kell tennie június 30.-a után már csak elektronikus úton lehet megtenni

28/ KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI Közhasznú jogállás a közhasznú szervezetként való nyilvántartással szerezhető meg Magyarországon nyilvántartásba vett szervezet Megfelelő erőforrással rendelkezik, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közöl legalább 1 teljesül: Az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot A két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív Személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők juttatásain kívül – eléri az összes ráfordítás 25 %-át

29/ KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI Megfelelő társadalmi támogatottság kimutatható, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közöl legalább 1 teljesül: Ha az SZJA 1 %-nak kiutalt összege eléri a bevétel 2 %-át ( nem kell bevételnél figyelembe venni a feladat finanszírozásra kapott támogatást, normatív alapon kapott támogatást, Európai Unió strukturális alapjaiból, Koháziós Alapból kapott támogatást ) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában Közhasznú tevékenységének ellátását tartósan ( 2 év átlagában ) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segítette

30/KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI Közhasznú minősítés feltételének vizsgálta A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv (Törvényszék) megvizsgálja a feltételek teljesülését Ha a feltételek nem teljesülnek a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatokat a nyilvántartásból törli január 01-től megszűnik a közhasznú minősítés 2 fokozata A már közhasznú és kiemelten közhasznú szervezettként működők május 31-ig működhetnek közhasznú szervezetként Újra minősítésük a 2012-es és 2013-as beszámoló adatai alapján történnek Minden közhasznú szervezet megkapja a korábban csak a kiemelten közhasznúakat megillető kedvezményeket

Az elektronikus ülésezés jogintézménye

A régi Ptk. szabályai között nagy vívmánynak minősült az egyesületek esetében az elektronikus ülésezésre vonatkozó szabályozás, amelyet a jogalkotó az új Ptk-ból kiemelt, az új Ptk. más filozófiája miatt. 2014. március 15-étől a 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) rendelkezik az elektronikus ülésezésről az egyesületek vonatkozásában.
Az elektronikus ülésezés szabályaira a régi Ptk. megfogalmazásához képest a civil törvény általi szabályozás árnyaltabb, pontosított megfogalmazást ad:

  • A régi Ptk szerinti megfogalmazás:
    „A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.”
  • A civil tv. szerinti megfogalmazás:
    „Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akkor, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.”
    „Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.”

A régi Ptk szabályozása még nem, de a civil törvény már kifejezésre juttatja a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció kritériumát is, illetve az elektronikus úton rögzített határozatok bírósághoz benyújtását illetően megköveteli a jegyzőkönyv készítését, melyet az ügyvezető az aláírásával hitelesít.

A civil szervezetek adománygyűjtésével, gazdálkodásával és a közhasznúsággal foglalkozó kormányrendelet szabályai

A civil tv. 73. § (1) bekezdése alapján a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza a címben jelzett tárgyköröket. Ezt szolgálja a 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről.

A rendelet meghatározza az adományt és az adományozás egyes fogalmait. Az adomány fogalmánál azt érdemes kiemelni, hogy pénzbeli és természetbeli is lehet, és hogy azt az adományozottnak alap- vagy közhasznú céljának elérésére, ellenszolgáltatás nélkül adja az adományozó. Fontos kiemelni, hogy ugyan a szabályozás valamennyi eleme újdonság a magyar jogban, az adományszervező olyan szabályozott jogintézmény, amely részleteit eddig a szokásjog sem alkalmazta és nem ismerte. Az adományszervező olyan egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság, amelyet az adományozott bíz meg azzal, hogy gyűjtse helyette és nevében az adományt. Ez azt jelenti, hogy ilyen megbízásnak profitorientált gazdasági társaság vagy természetes személy nem lehet alanya. Ugyanakkor az adományszervező megbízásának nincsenek további feltételei, részletszabályai.

Természetes személy lehet adománygyűjtő, ugyanis a rendelet megkülönbözteti az adománygyűjtőt az adományszervezőtől. Az adománygyűjtő lehet természetes személy, méghozzá olyan, aki meghatalmazással végzi ezt a tevékenységet.

A rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az alapcél szerinti tevékenység része a közhasznú tevékenység (lásd a közhasznú jogállásról szóló részben). Hozzá kell tenni, hogy ezt a rendelkezést nem csak a rendelet tekintetében lehet értelmezni. A civil tv. 27. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bevételeket és a kiadásokat elkülönítetten tartja nyilván a szervezet, az alapcél szerinti tevékenységből származó bevételeket („ezen belül a közhasznú” tevékenységből származó bevételeket) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételektől. Ezt a rendelkezést egyértelműbb formában erősíti meg a rendelet.

Az adománygyűjtést külön fejezetben szabályozza a rendelet. Fontos, hogy az adományszervező és az adománygyűjtő megbízása között eltérés van: ugyanis míg az adományszervezővel a rendelet szerint megbízási jogviszony keletkezik, az adománygyűjtő meghatalmazás alapján jár el. A meghatalmazott adománygyűjtő köteles igazolni önmagát és bemutatnia a meghatalmazását (valamint a mellékletet, ami az adományozott vagy adományszervező adatait tartalmazza) a rendelet 8. § (2) bekezdése szerint. Ebből következik, hogy az adományszervező is meghatalmazhat adománygyűjtőt. Az adománygyűjtés szabályai egyebekben meglehetősen egyértelműek, e helyütt további értelmezésüket mellőzzük.

A közhasznúsággal kapcsolatban a rendelet meghatározza a közhasznúsági melléklet tartalmát. Erre egy olyan mellékletet (formanyomtatványt) rendszeresít a rendelet, ami ugyan minta, de a kötelező elemeket tartalmazza. A közhasznúsági mellékletet ugyan ettől eltérően is el lehet készíteni, de ezeket az elemeket tartalmaznia kell. A rendelet megfogalmazása szerint: „rendelet 1. mellékletének megfelelő, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni” a közhasznúsági mellékletet. Ez azt jelenti, hogy nem a formai, hanem a tartalmi kérdések a lényegesek, ettől függetlenül vélhetően valamennyi közhasznúsági mellékletet benyújtó civil szervezet pontosan ebben a formában fogja azt benyújtani.

  1. számú melléklet. Jogszabályok rövidítés-jegyzéke
Áfatörvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
Art. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
Cégtörvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
Civil tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
Csődtörvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IXL. törvény
Etv. az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (hatályon kívül helyezve)
Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Ksztv. (közhasznú törvény) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (hatályon kívül helyezve)
NCA törvény A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (hatályon kívül helyezve)
Nyilvántartási tv. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
Önkéntes törvény a közérdekű önkéntességről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
Ötv.

 

Pp.

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (2013. január 1-től: 2011. évi CLXXXIX. törvény)

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Szja. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény
Sztv. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
Szftv. (1%-os törvény) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény

KÉRDÉS: Hogyan kell közzétenni a beszámolót?
VÁLASZ: A következő letölthető dokumentumban részletesen olvasható a beszámoló közzétételének módja. Letölthető itt.

FELHÍVÁS CIVILEKET ÉRINTŐ FONTOS VÁLTOZÁSRA!

A 2015. január 1. napjától civil eljárásokban alkalmazandó ÁNYK nyomtatványok a www.birosag.hu oldalról a civil szervezetek / civil eljárás során alkalmazandó nyomtatványok menüpontból érhetőek el!
Tájékoztatások, figyelmeztetések, lényeges joghatások 2015. január 1. napjától kezdeményezhető eljárásokkal kapcsolatban - az alábbi linkről megtekinthető illetve letölthető - http://bit.ly/1IiXg5S

KÉRDÉS: Meddig kell módosítani a létesítő okiratokat?
VÁLASZ: A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény ( Ptké.) 11.§ (3) bekezdése alapján a civil szervezetek 2016. március 15. napját követően, csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhetnek. Részletek és a teljes útmitató.

KÉRDÉS: Milyen szabályzatokat kötelező elkészíteniük a civil szervezeteknek?
VÁLASZ: A Szervezeti és Működési Szabályzaton (SZMSZ) kívül KÖTELEZŐ még: a Számviteli Politika elkészítése. Azon belül: A Leltározási-, az Értékelési-, a Pénzkezelési Szabályzat.

KÉRDÉS: Milyen formában kell megküldeni/letétbe helyezni a számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az OBH-nak és milyen címre?
VÁLASZ: Az OBH-nak 2014. év végéig CSAK papír alapon kell benyújtani (pontosan kitöltve, eredeti, cégszerűen aláírt, hiánytalanul és beazonosíthatóan); a közhasznú jogállású civil szervezeteknek a PK-142-es, a NEM közhasznúaknak a PK-141-es nyomtatványon. Ajánlottan + tértivevénnyel kell postázni, erre a címre:1363 Budapest, Pf. 24. (Valószínűleg 2015-től már elektronikus úton lesz benyújtható az okirat.)

KÉRDÉS: Ki köthet közszolgáltatási szerződést?
VÁLASZ: Kizárólag a közhasznú szervezetek köthetnek.

KÉRDÉS: Mi minősül adománynak?
VÁLASZ:

  • A közérdekű önkéntes munka,
  • közösségi szolgálat,
  • adományozott szerv, szövet.

KÉRDÉS: Mit jelent a tartós adomány?
VÁLASZ: A tartós adomány fogalmát a civil törvény határozza meg, amely az alábbi:
Az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományban részesülőt

  • a szerződéskötés évében és az azt követő 3 évben,
  • évente legalább egyszer,
  • azonos vagy növekvő összegű

adományban részesíti.

KÉRDÉS: A Törvényszéknek is az OBH-hoz benyújtott formában, a PK-s nyomtatványon kell benyújtani a beszámolót?
VÁLASZ: Részben igen. DE ezen túlmenően a 350/2011. (XII. 30.) Kormány rendelet Közhasznúsági melléklete is kötelezően benyújtandó.

KÉRDÉS: Hogyan kell benyújtani a Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti eljárás kérelmet a civil szervezeteknek?
VÁLASZ: Egyesület esetében a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő.
Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet a www.birosag.hu oldalról letölthető „Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti papír alapú kérelem” elnevezésű formanyomtatványon terjessze elő, melynek kitöltéséhez segítséget nyújt az űrlaphoz mellékelt útmutató. A nyomtatvány és a felhasználói kézikönyv letölthető innen: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-eljarasok-urlapjai-112012-ii29-kim-rendelet
A kérelemhez csatolandó iratok:
Kötelezően csatolandó iratok

  • A vezető tisztségviselő(k), illetve a felügyelő bizottsági tagok nyilatkozata, hogy nem esik/esnek a 2011. évi CLXXV. törvényben (Ectv.) meghatározott kizáró ok alá. (A törvény szövege a következő linken érhető el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139791.262822)
  • Az előző két lezárt üzleti év beszámolója, közhasznúsági melléklete.

Szükség szerint kötelezően csatolandó iratok

  • A kérelmező nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása.
  • A 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezeseinek megfelelően módosított változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat.
  • A szervezet belső szabályzata

KÉRDÉS: Kinek ajánlható fel az SZJA 1 %-a?
VÁLASZ: Az egyesület, az alapítvány, melyet

  • a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább 2 ével nyilvántartásba vett
  • akinek székhelye belföldön van
  • aki közhasznú tevékenység végzéséről nyilatkozik
  • aki nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, a pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

KÉRDÉS: Mikortól lép életbe az új Polgári Törvénykönyv? Meddig kell a hatályba lépéskor már bejegyzett, működő civil szervezeteknek alapító okirataikat módosítani?
VÁLASZ: Az új Polgári Törvénykönyv 2014.03.15.-ével lép életbe. A szervezetek alapító okirataikat legkésőbb 2016. március 15-ig kell megfeleltetniük az új PTK-nak, akkor is, HA nem közhasznú a jogállásuk.

KÉRDÉS: Meddig kell elérni az új szabályoknak való megfelelési kritériumokat ahhoz, hogy közhasznú maradhasson a szervezet?
VÁLASZ: 2014. május 31-ig kell megtörténnie az új szabályoknak való megfelelésnek.

KÉRDÉS: Mia szponzoráció?
VÁLASZ: Ez NEM adomány! Ez tisztán vállalkozási tevékenységnek minősül, hiszen a szponzorszerződésben kikötött szolgáltatások nyújtásához köti a „támogatás” folyósítását, azaz ellenérték fejében végzi a szolgáltatást. (Általában reklámszolgáltatás.)

KÉRDÉS: A civil szervezetek milyen könyvvezetést kötelesek vezetni?
VÁLASZ: A közhasznú szervezetek számára kötelező a kettős könyvvitel. A NEM közhasznú szervezetek választhatnak az egyszeres – és a kettős könyvvezetés között.

KÉRDÉS: Milyen előnyökkel jár a közhasznúság a 2012. évtől kezdődően?
Többek között a támogató gazdasági társaság társasági adókedvezményben részesül. A támogatás mértékének 20 %-ával, tartós adományozási szerződés esetén további 20 %-ával csökkenti a társasági adó alapját. [A társasági adóról szóló 1996. évi CLXXXI. tv. 7. § (1) z)]

KÉRDÉS: Mikor lehet a tárgyévre alanyi adómenteséget választaniuk a civil szervezetnek?
VÁLASZ: Akkor lehet a tárgyévre alanyi adómentességet választani, amikor a szervezet árbevétele

  • sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, az adott évben időarányosan számítva
  • sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen
  • nem haladja mega 6 millió Ft-ot.

KÉRDÉS: A számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet írásban vagy elektronikus úton kell a bíróságra beadni?
VÁLASZ: A számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet elektronikusan letölthető űrlapon (PK-141, illetve PK-142) kell elkészíteni. Az űrlapot kinyomtatva, a szervezet képviselője által aláírva kell az OBH részére elküldeni.

KÉRDÉS: Amennyiben a szervezet elmúlt évben alakult, idén nyújthat be pályázatot?
VÁLASZ: A NEA-13-M pályázati kiírás 12.1. pontja értelmében CSAK a 2011.12.31-ig jogerősen nyilvántartásba vett szervezetek nyújthatnak be pályázatot.

KÉRDÉS: Ha a szervezet 2012-ben már befizette az EPER rendszerbe a 3.000 Ft-ot, akkor is be kell fizetni 2012 decemberében a működési pályázat benyújtásáig 3.000 Ft-ot?
VÁLASZ: Igen, mert amit az év első felében fizettek be, az a 2012. évi EPER rendszer regisztrációs díja volt. Ez pedig a 2013. évi működési pályázat díja.

KÉRDÉS: A 2013. évi működési pályázat benyújtásakor is kell regisztrációs nyilatkozatot beküldeni?
VÁLASZ: Nem, ha már 2012-ben beküldték, csak akkor, ha az előző nyilatkozat beküldése óta eltelt időszakban olyan adatukban következett be változás, amely érinti a nyilatkozatot. De 2013 januárjában ismét kell új nyilatkozatot beküldeniük.

KÉRDÉS: Elegendő, ha a szervezet az EPER rendszerbe is feltöltötte a 2011. évi számviteli beszámolóját és az OBH-nál is letétbe helyezte azt?
VÁLASZ: Nem. Ezen kívül legkésőbb a szerződéskötésig meg kell küldeni az Alapkezelő részére ennek az igazolását (Útmutató 8. oldala szerint). Célszerű az ajánlott feladószelvény és a tértivevény oldalhű digitális másolatát felcsatolni az EPER Partnerdokumentumai közé.

KÉRDÉS: Ha egy szervezet legutóbb 2011 nyarán módosította az Alapszabályát, akkor az még érvényes, ugye? Nem kell módosítania, ugye?
VÁLASZ: De, a módosítás elkerülhetetlen az új civil törvény, és számos új, a civil szervezeteket érintő jogszabályok hatályba lépése miatt. Ezekkel összhangba kell hozni a korábbi Alapszabályt.

Nonprofit szervezetek: egyesületek, köztestületek, (köz)alapítványok adózásának alapvető szabályai 2015

Megjelent a NAV tájékoztató füzete Nonprofit szervezetek adózásának szabályai címmel

"Az egyesületek, alapítványok [civil szervezetek], köztestületek, közalapítványok [mind együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és az Ectv. határozza meg. A törvényszéken történő nyilvántartásba vétellel, ezen nyilvántartásba vétel napjával válnak jogi személlyé. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények hatálya a lá tartozó adózók, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók."

A teljes tájékoztató a NAV oldalán található.

Adó 1% felajánlás kisokos 2017

Ne hagyd veszni az ADÓ 1%-od, támogass vele egy jó ügyet! Neked nem kerül semmibe, de sokat segíthetsz vele. Akkor is, ha szerinted az csak pár forint, nekünk sokat számít. Köszönjük szépen, hogy melletünk döntesz!

Az 1% felajánlás legegyszerűbb módja:

  1. Nyomtasd ki a 16EGYSZA nyomtatványt és töltsd ki az adataid (név, lakcím, adóazonosító jel)!
  2. Tedd borítékba és írd rá neved és adóazonosító jeled!
  3. Juttasd el valamelyik NAV ügyfélszolgálathoz személyesen vagy postai úton, legkésőbb 2017. május 22-ig.

például: NAV Jász-Nagykun-Megyei Adó- és Vámigazgatósága - Szolnok központi ügyfélszolgálat

levelezési cím: 5000 Szolnok, József Attila u 22-24

személyesen: Szolnok, József A. út 22-24

A hozzád legközelebb eső NAV ügyfélszolgálatot itt keresheted meg: https://www.nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg

Kész is! Köszönjük, hogy időt szakítottál az 1% felajánlásra, és ezzel támogattad tevékenységünket! Kérjük, hívd fel barátaid figyelmét is az 1% felajánlás fontosságára!

Egyéb rendelkezési módok:

1% felajánlás az adóbevallás részeként:

A személyi jövedelemadó-bevallás részeként 2017. május 22-ig az EGYSZA oldal kitöltésével. A kedvezményezett adószáma: 19216588-1-16. Beadni ügyfélkapun keresztül elektronikusan, postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen lehet.

Ha a NAV készíti el az adóbevallást:

- a bevallási tervezet on-line javítása esetén lehetőség van az elektronikus felületen rendelkezni az 1%-ról, az EGYSZA oldal kitöltésével.

- javítás hiányában a 16EGYSZA nyomtatvány kitöltésével a fentebb leírt módon.

Ha a munkáltató készíti el az adóbevallást:Munkáltatói adó megállapítás esetén 2017. május 10-ig a 16EGYSZA nyomtatványt lezárt borítékban leadva a munkáltatónak. Fontos, hogy a lezárt borítékon rajta legyen az adóazonosító jeled, a leragasztás helyén pedig az aláírásod!

Köszönjük, hogy időt szakítottál az 1% felajánlásra, és ezzel támogattad tevékenységünket! Kérjük, hívd fel barátaid figyemét is az 1% felajánlás fontosságára!