Gyakran Ismételt Kérdések -Archívum 2018

Az V. Kárpát-medencei Civil Konferencia részeként 2018.09.29.-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Fórumon elhangzott kérdések és válaszok

 

FIGYELEM! FONTOS INFORMÁCIÓ!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Adatkezelési törvénynek megfelelő nyilatkozatot MINDENKINEK 2018. május 25.-ig
KÖTELEZŐ elkészítenie!

Az alábbi Adatvédelmi nyilatkozat csupán MINTA, a Contact  MKSZ tulajdona. MINDEN szervezet dolgozza át a saját szervezetére!

 

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL (OBH) nyomtatványok frissültek:
Tájékoztatjuk Tisztelt Civil Szervezeteket, hogy a beszámolók benyújtásához szükséges nyomtatványok 2018. március 23. napján frissítésre kerültek.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy végelszámolási eljárás során a mérlegfordulónapon hatályos nyomtatvány töltendő ki, a nyomtatványon a (töredék) időszak pontos megjelölésével.
A beszámolók benyújtásához szükséges nyomtatványok illetve a meghatalmazás sablon az alábbi új aloldalon érhető el:

Amint a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) -M-SZ-N elszámolásról tudni kell:


 

Mit kell tudni az e-papír szolgáltatásról?

Az e-Papír egy díjmentes, hitelesített üzenetküldő alkalmazás, amely internetkapcsolaton keresztül, elektronikus úton köti össze az Ügyfélkapuval rendelkező gazdálkodó szervezeteket a szolgáltatáshoz csatlakozott intézményekkel.

Az e-Papír szolgáltatás igénybevételének Ügyfélkapu regisztráció a feltétele.

Az ügyindításhoz a Bejelentkezés gombra kell kattintani, majd a megjelenő KAÜ-felületen az ügyfélkapus felhasználónevet és jelszót megadni. A megjelenő e-Papír oldalon különböző témák és ügytípusok közül lehet választani.

Bejelentkezés után a megjelenő űrlapon adhatjuk meg a kért adatokat. A leveleket el lehet menteni, majd a félbehagyott munkát a Mentett piszkozatok menüből bármikor folytathatjuk.

A levélhez max. 30 MB méretű dokumentum is csatolható, amely az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesíthető.

A feladni kívánt levelet küldés előtt ellenőrizhetjük, szükség esetén a Vissza a Levél szerkesztéséhez gombra kattintva javíthatjuk, majd a Küldés gombbal elküldhetjük.

A sikeres feladásról egy Feladási igazolást kapunk a személyes Ügyfélkapu Értesítési tárhelyre, illetve a válasz is ide érkezik; érdemes tehát naponta ellenőrizni azt.

A tárhely a beérkező dokumentumokat, igazolásokat, nyugtákat 30 napig tárolja. A hosszabb ideig megőrizni kívánt dokumentumokat továbbra is át lehet mozgatni a Tartóstárba.

Mit tegyünk abban az esetben, ha kérelmünk befogadása közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetésére köteles?

Az illetékfizetési kötelezettség teljesítését a 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet szabályozza. A rendelet értelmében a járási hivatalnál kezdeményezett eljárások esetében az eljárási illetékfizetési kötelezettség teljesítése készpénz-átutalási megbízással, illetve bankkártya útján történhet.

Minden cég, egyesület, alapítvány, ügyvédi iroda, illetve valamennyi egyéni vállalkozás is el lett zárva attól, hogy hagyományos, papíros beadványokkal forduljon az adóhatósághoz. Minden adózói nyilatkozat csak akkor tekinthető megfelelő módon előterjesztettnek, ha azt a megfelelő elektronikus csatornán keresztül juttatták el a hatósághoz. Másrészt a hatósági oldalon is kötelező az elektronikus kézbesítés.

A NAV továbbra is a korábbi eljárásnak megfelelően fogja vizsgálni, hogy a cég nevében eljáró magánszemély milyen terjedelmű képviseletre jogosult adóügyekben. Ha tehát pedig nincs az EGYKE nyomtatványon adott meghatalmazás, akkor a NAV – főszabályként – továbbra sem fogadja el a beadványt, visszautasítja a képviseletet.

 

Amit  a közfoglalkoztatásról érdemes tudni

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára.

A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a hátrányos helyzetű álláskeresők – kiemelten a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.

Azt, hogy kik lehetnek közfoglalkoztatók - illetve melyek azok a tevékenységek, amik közfoglalkoztatásban végezhetők - a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg.

Közfoglalkoztató lehet:

  • helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
  • költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
  • egyház,
  • közhasznú jogállású szervezet,
  • CIVIL SZERVEZET,
  • állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
  • vízi társulat,
  • erdőgazdálkodó (magán-erdőgazdálkodó),
  • szociális szövetkezet és
  • vasúti pályahálózat-működtető szervezet.

A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.

A közfoglalkoztatási támogatások típusait és a támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

A munkaerőpiaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtható támogatás:

  • rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),
  • hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő),
  • országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
  • mintaprogram támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
  • közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás.

A kérelmet a közfoglalkoztatónak a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz, több illetékességi területen megvalósuló közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani. A támogatásról keletkezett döntés alapján a járási (fővárosi kerületi) hivatal köt hatósági szerződést a közfoglalkoztatóval, országos közfoglalkoztatási program esetén – a miniszteri döntést követően – az illetékes kormányhivatal központi szervezeti egysége köt hatósági szerződést a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató kérelmére a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott mértékű előleg folyósítható.

Közfoglalkoztatott az lehet, aki:

  • munkaviszonyt létesíthet,
  • 16. életévét betöltötte, és
  • a járási (fővárosi kerületi) hivatal által nyilvántartásba vett álláskereső vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.

Főbb eltérések a munkaviszonyhoz képest:

  • a közfoglalkoztatási jogviszony határozott időre létesíthető, próbaidő kikötése nélkül,
  • a közfoglalkoztatott a 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,
  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,
  • a közfoglalkoztatott az állásidőre külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult,
  • a közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap,
  • a közfoglalkoztatott legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosult akkor is, ha a közfoglalkoztatási jogviszony tartama alatt közfoglalkoztatói körbe nem tartozó munkáltatónál meghatározott időtartamú, határozott idejű munkaviszonyt létesít.

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és a nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). Ennek megfelelően – a munkabérhez hasonlóan – a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások:

  • személyi jövedelemadó,
  • nyugdíjjárulék,
  • szociális hozzájárulási adó.

Pályázati kérdések

Civil beszámolók elkészítéséhez szükséges nyomtatványok aktualizálása

 

A beszámolók benyújtásához szükséges korábbi évekre vonatkozó nyomtatványok frissített verziója, illetve a 2018. évi beszámoló elkészítéséhez szükséges nyomtatványok 2018. február 1-jétől érhetők el a Civil eljárás során alkalmazandó nyomtatványok között

Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy a beszámolók benyújtásához szükséges korábbi évekre vonatkozó nyomtatványok frissített verziója, illetve a 2018. évi beszámoló elkészítéséhez szükséges nyomtatványok (PK-441, PK-442) 2018. február 1-jétől érhetők el a Civil eljárás során alkalmazandó nyomtatványok között

(http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok).

Elektronikus megküldés esetén 2018. január 1-jétől a beszámoló előterjeszthető a szervezet Cégkapuján keresztül is. Amennyiben meghatalmazással járnak el, felhívjuk a figyelmüket, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325.§ (1) bekezdésének b) pontja szerint a teljes bizonyító erejű magánokiraton a tanúk nevét és lakóhelyét olvashatóan kell feltüntetni, valamint mindkét tanú aláírásával el kell látni. A meghatalmazáshoz szükséges szerkeszthető okirat sablon az alábbi oldalon érhető el (V/a. pontban): http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok 
Kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a beszámolók feldolgozásának gyorsítása érdekében elsősorban a fenti meghatalmazás mintát szíveskedjenek használni.

 

Cégkapu regisztráció – kötelező elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jétől

 Tájékoztatjuk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil szervezeteket, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet. A gazdálkodó szervezetek körébe a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján az egyesület és az alapítvány is beletartozik. Ennélfogva a civil szervezeteknek mindenképpen szükséges az úgynevezett Cégkapun regisztrálniuk magukat, mivel 2018. január 1-jétől kezdődően mind a kapcsolattartás, mind a hivatalos dokumentumok megküldése ezen a felületen keresztül történik.

Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás megjelent a Civil Információs Portál felületén.:

/ Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi  CCXXII. törvény alapján  2018. január 1-jétől elektronikus ügyintézésre kötelesek az alapítványok és az egyesületek is.
A kötelezettség Cégkapu regisztrációval teljesíthető, amelynek végső határideje 2017. december 31.
A regisztrációhoz e-mail cím megadása szükséges és már meglévő Ügyfélkapus regisztráció, ezután lehet majd belépni a https://cegkapu.gov.hu címre. A regisztráció során szükséges megadni az elektronikus elérhetőségeket, így a hivatalos e-mail címet, telefonszámot is. A megadott e-mail cím lesz az elektronikus kapcsolattartás címe,  tehát  a hivatalos dokumentumok is erre fognak érkezni. /

A Cégkapu felületén való regisztráció végső határideje 2017. december 31-én jár le, amelyet addig a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html oldalon tehetnek meg. Amennyiben a civil szervezeteknél kérdés merülne fel a regisztrációval kapcsolatosan, kérjük a 1818 Kormányzati Ügyfélvonalat, vagy az ekozig@1818.hu e-mail címet keressék .